A Magyar Tájékozódási Futó Szövetség
Alapszabálya
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
A Szövetség a Magyar Köztársaságban működő, a tájékozódási futás sportágban
és más tájékozódási szakágban sporttevékenységet folytató sportszervezetek tevékenységét
összehangoló, munkájukat elősegítő, a tájékozódási szakágakat irányító, a sportág
nemzetközi szervezete International Orienteering Federation alapszabályában
meghatározott feladatok ellátására létrehozott, a sportról szóló 2000. évi CXLV.
törvényben (továbbiakban: Sporttörvény, St.) meghatározott, kiemelkedően közhasznú
szervezeti minősítéssel, önkormányzattal és nyilvántartott és tagsággal rendelkező
sportági országos szakszövetség mely működését az St., a Polgári Törvénykönyv,
az Egyesülési Jogról szóló törvény illetőleg a közhasznú szervezetekről szóló
1997. évi CLVI. törvény alapján fejti ki.
2. §
(1) Az országos sportági szakszövetség neve: Magyar Tájékozódási Futó Szövetség, rövidített neve: MTFSZ
(2) A Szövetség székhelye: 1143 Budapest, Dózsa Gy. út 13.
(3) A Szövetség működési területe: a Magyar Köztársaság
(4) A Szövetség alapítási éve: 1970
(5) A szakszövetség jogosult elnevezésében a magyar megjelölés, továbbá a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.
3. §
(1) A Szövetség működése felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja.
(2) A Szövetséget a Fővárosi Bíróság a sportági országos szakszövetségek nyilvántartásában tartja nyilván, valamint megalakulása után a Nemzeti Sportszövetség veszi nyilvántartásba.
(3) A Szövetség tagja a Nemzetközi Tájékozódási Futó Szövetségnek (IOF), melynek alapszabályát, szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el.
(4) Az IOF tagja a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (AGFIS).
4. §
A szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.
II. A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI
5. §
(1) A Szövetség a Magyar Köztársaság területén irányítja, szervezi és ellenőrzi elsősorban a tájékozódási futásban, de a többi tájékozódási szakágban (sí, kerékpár, lovaglás) mint közhasznúsági tevékenységek területén is az ott folyó tevékenységet, közreműködik az St.-ben és rendeletekben meghatározott feladatok ellátásában, képviseli a sportág és tagjai érdekeit, részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében.
(2) A Szövetség közhasznú tevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a Szövetség tagságán kívül bármely harmadik személy is igénybe veheti.
(3) A szövetség a közhasznú tevékenysége során a Sporttörvény alapján állam, illetőleg helyi önkormányzat által ellátandó közfeladat megvalósításáról gondoskodik. A Szövetség tevékenysége a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi LCVI. törvény 26.§. c/14. pontja alapján közhasznú tevékenységnek minősül.
(4) A szövetség az alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Tájfutás c. országos szaklapban hozza nyilvánosságra.
(5) A Szövetség hivatásos versenyrendszert nem működtet.
6. §
(1) A Szövetség sportágában kizárólagosan jogosult
a) meghatározni a szervezeti és működési szabályzatot, a versenyszabályzatot, a nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzatot ,a sportfegyelmi szabályzatot, a gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzatot, valamint a vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzatot;
b) meghatározni a hazai versenynaptárt, és közreműködni a nemzetközi versenynaptár összeállításában, és kiadni a hazai és - a sportági nemzetközi szakszövetség versenynaptárához igazodva - a nemzetközi versenynaptárt;
c) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani, és annak alapján szervezni a sportág amatőr versenyrendszerét és az országos bajnokságokat, illetve a magyar (köztársasági) kupát;
d) működtetni a válogatott kereteket, és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sporteseményeken,
e) képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezetében,
f) szabályzatban rendezni az általa kiírt (szervezett, rendezett) sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításának módjait és feltételeit;
g) az f) pont szerinti vagyoni értékű jogok hasznosításáról szerződést kötni, vagy a szerződéskötés jogát meghatározott feltételek mellett egyes szervezeti egységeire, illetve tagjaira átruházni;
h) a közoktatás és a felsőoktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység folytatásához szakhatóságként, külön jogszabályban meghatározott díj ellenében előzetes hozzájárulást kiadni.
(2) A Szövetség az (1) bekezdésben foglaltakon túl
a) meghatározza a fejlesztési célokat, és gondoskodik azok megvalósításáról,
b) gondoskodik a versenybírók, sportszakemberek képzéséről, továbbképzéséről és minősítéséről,
c) a külön jogszabályban
meghatározottak szerint gondoskodik a sportolók nyilvántartásáról, rajtengedélyük
megadásáról, minősítéséről,
d) fellép a sportmozgalomban ható káros jelenségek elsősorban meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek alkalmazása ellen, érvényesíti a doppingtilalmat;
e) engedélyezi tagjai számára a hazai és a nemzetközi versenynaptár alapján a hazai és a nemzetközi sportesemények megrendezését, illetőleg meghatározza a sportesemények megrendezésének, sportszakmai feltételeit,
f) megadni vagy megtagadni a sportági nemzetközi szakszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar sportolók külföldi versenyzéséhez vagy külföldi sportolók magyarországi versenyzéséhez;
g) a jogszabályok alapján a versenyszabályokat megsértő sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben a sportfegyelmi szabályzatban megállapított joghátrányokat alkalmazza;
h) a szakszövetség egészére kiterjedően szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köt a sportág céljainak elérése érdekében;
i) képviseli a sportág érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, a sportközalapítványok, a sportszövetségek, illetve a társadalmi szervezetek felé;
j) az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt tagjainak, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében.
k) ellátja a sportági nemzetközi szakszövetség által meghatározott,
a jogszabályokban, illetve saját alapszabályában megállapított egyéb feladatokat,
l) népszerűsítő sportrendezvényeket szervez, illetve a tagjai számára ilyen események szervezését engedélyezi,
A Szövetség tagjai
7. §
A Szövetség tagsága önkéntes. Tagjai az őket megillető jogok és terhelő kötelezettségek terjedelme alapján rendes tagok (továbbiakban: tagok) vagy tiszteletbeli tagok (továbbiakban: tiszteletbeli tagok).
(1) A Szövetségnek ezen alapszabály szerint közvetlenül tagja lehet minden, a sportág versenyrendszerében részt vevő sportegyesület vagy sportvállalkozás (továbbiakban együtt: sportszervezet), ha a Szövetség alapszabályának rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el és a felvételhez jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak.
(2) Természetes személy a Szövetségnek kizárólag tiszteletbeli vagy pártoló tagja lehet, amennyiben a szakszövetség alapszabályában, szabályzataiban foglalt célokkal egyetért, és a szakszövetség tevékenységét személyes közreműködésével, vagy pénzeszközökkel, anyagi javakkal támogatja.
8. §
(1) A Szövetség tiszteletbeli elnökeinek azok a volt szövetségi elnökök választhatók, akik legalább egy közgyűlési időszakban kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatták.
(2) Tiszteletbeli elnöknek választhatók azok a személyek is, akik több évtizeden keresztül kimagasló és meghatározó érdemeket szereztek a tájékozódási futás fejlesztésében, a Szövetség munkájának támogatásában.
(3) A Szövetség tiszteletbeli tagjainak azok választhatók a közgyűlés által, akik legalább egy közgyűlési időszakban az elnökség tagjaként vagy más fontos területen, több évtizeden keresztül kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatták.
(4) A Szövetség tiszteletbeli elnökeinek és tagjainak személyére a közgyűlés jelölőbizottsága vagy az elnökség tehet javaslatot.
(5) A Szövetség tiszteletbeli tagjai a Szövetség munkájában tanácskozási joggal vesznek részt.
(6) A Szövetséget anyagilag és erkölcsileg támogatni kívánó személyek és szervek amennyiben nem felelnek meg a törvény által meghatározott tagsági feltételeknek a Szövetség hivatalos támogatójává válnak és viselhetik a Szövetséggel kötött megállapodásban foglaltak szerint ezt a címet.
Tagsági viszony keletkezése és megszűnése
9. §
(1) A szövetségi tagság felvétellel (a tiszteletbeli elnökök és tagok esetében választással) keletkezik. A Szövetségbe való belépés, illetve kilépés önkéntes. A Szövetségbe való belépés a területi szövetségeken keresztül történik.
(2) A Szövetségi tagság. kilépéssel, kizárással, jogutód nélküli megszűnéssel, illetőleg a tagdíj határidőre történő befizetésének elmulasztása esetén törléssel, a tiszteletbeli elnököknél és tagoknál lemondással szűnik meg.
(3) A tagok a tagdíjfizetési kötelezettségüknek két részletben, minden évben március 31-ig, illetve szeptember 30-ig kötelesek eleget tenni.
(4) A tagfelvétel kérdésében az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a Szövetség elnöksége határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a Szövetség közgyűléséhez lehet fellebbezni, amely a fellebbezést a következő közgyűlésen köteles tárgyalni.
(5) A tiszteletbeli elnökök és tagok megválasztása a Szövetség közgyűlésének hatáskörébe tartozik.
(6) A Szövetség tagjairól nyilvántartást kell vezetni.
(7) A Szövetségből való írásban kell közölni a Szövetség elnökségével. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól, megszűnik azonban a tagságból eredő jogok iránti igénye.
(8) A Szövetségből való kizárás az elnökség hatáskörébe tartozik, csak fegyelmi eljárás során kiszabott büntetésként lehet alkalmazni. A kizárást tartalmazó határozat ellen 15 napon belül a Szövetség közgyűléséhez fellebbezést lehet előterjeszteni. A kizárt tag jogaira és kötelezettségeire a (7) bekezdésben foglaltak irányadók.
(9) A sportegyesületi rendes tagság törléssel szűnik meg, ha a Sportegyesület a sportágban működő szakosztályát megszünteti, vagy más sportegyesület részére átadja.
IV. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
10. §
(1) A Szövetség tagja:
a) képviselője útján szavazati joggal részt vehet a Szövetség közgyűlésén és határozatainak meghozatalában,
b) a tag képviselője választhat és választható a Szövetség szervezeteibe,
c) részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein,
d) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szervezeteinek működésével kapcsolatban, amelyre a Szövetség érintett szervezetének legkésőbb 30 napon belül írásban kell válaszolnia,
e) ajánlásokat tehet a Szövetséget, a Szövetség szervezeteit és a sportágat érintő kérdések megtárgyalására,
f) tájékoztatást igényelhet a Szövetség bármely tevékenységéről,
g) igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait, a kiadványain feltüntetheti szövetségi tagságát.
(2) A tagok kötelezettségei:
a) a sportág fejlődésének és eredményességének elősegítése,
b) a Szövetség Alapszabályának, szabályzatainak, valamint a Szövetség szervezetei által hozott határozatok megtartása,
c) a Szövetség célkitűzései megvalósításának elősegítése, a rendes tagságából ráháruló, illetve meghatározott feladatok teljesítése,
d) a sportág népszerűsítése, propagálása,
e) a tagdíj határidőig történő befizetése.
SZERVEZETEI
11. §
A Szövetség szervezetei
(1) Közgyűlés
(2) Elnökség
(3) Területi és helyi szakszövetségek
(4 Felügyelő Bizottság
(5) Fegyelmi Bizottság
(6) MTFSZ iroda
(7) Szponzori Testület
(8) Sportszakmai bizottságok
VI. KÖZGYŰLÉS
A közgyűlés összehívása
12. §
(1) A közgyűlés a Szövetség legfelsőbb képviseleti és döntéshozó szerve. A közgyűlést az elnökségnek évenként egyszer rendes ülésre kell összehívni. A közgyűlés időpontját a Szövetség elnökségének legalább kettő hónappal korábban kell megállapítania, és ugyanakkor írásban értesíteni a tagságot a helyszínről, az időpontról és a tervezett napirendről.
(2) A közgyűlésen a tagok képviselőjük útján vesznek részt szavazati joggal, minden tag egy szavazattal rendelkezik.
(3) A tagoknak legkésőbb a közgyűlés megkezdésének időpontjáig írásban be kell jelenteni, meghatalmazni azt a személyt, aki a képviseleti joggal rendelkezik. A meghatalmazás lehet alkalmi jellegű, ennek szabályait az SZMSZ rögzíti. A képviselők egymásnak és másnak szavazati jogukat nem ruházhatják át.
(4) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni az elnökségnek az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételétől számított 15-30 napon belüli időpontra
a) ha a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével azt kezdeményezi,
b) ha a Felügyelő Bizottság elnöke kezdeményezi,
c) ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli.
(5) A Szövetség közgyűlései nyilvánosak.
13. §
A közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt:
(1) a tiszteletbeli tagok,
(2) a megyei szövetségek képviselői,
(3) a Szövetségben kiemelkedő társadalmi tevékenységet végző személyek,
(4) az ISM és a MOB és a Nemzeti Sportszövetség képviselője,
(5) a hírközlő szervek képviselői,
(6) a sportágban rajtengedéllyel rendelkező sportolók,
(7) a tiszteletbeli vendégek.
A közgyűlés határozatképessége
14. §
(1) A közgyűlés határozatképes, ha a tagoknak több mint a fele jelen van.
(2) Ha a közgyűlés a kitűzött kezdési időponttól számított egy óra várakozás után sem határozatképes, a közgyűlést újra össze kell hívni. A megismételt közgyűlés kapcsán (összehívás, határozatképesség) a közgyűlés rendelkezéseit kell alkalmazni.
15.
§
(1) A közgyűlés napirendjét a Szövetség elnöksége az St.-ben és a jelen alapszabályban meghatározott keretek között állapítja meg, és terjeszti a közgyűlés elé.
(2) A Szövetség tagjai által beterjesztett javaslatok elbírálását abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a tagok, a közgyűlés időpontja előtt legalább négy héttel benyújtják az elnökségnek.
A közgyűlés hatásköre
16. §
(1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály elfogadása és módosítása,
b) a közhasznúsági jelentés elfogadása,
c) az Elnökség és a Felügyelő Bizottság beszámolójának elfogadása,
d) az éves pénzügyi mérleg és beszámoló, valamint a pénzügyi terv elfogadása,
e) a sportág középtávú fejlesztési programjának elfogadása,
f) az elnökség tagjainak, az alelnököknek, az elnökének, a Felügyelő Bizottság, Fegyelmi Bizottság elnökének és tagjainak 4 évre történő megválasztása, illetve tisztségük megszüntetése,
g) tiszteletbeli elnökök és tiszteletbeli tagok megválasztása,
h) tagfelvétel, kizárás kérdésében, illetve az elnökség által hozott határozatok ellen jogorvoslati kérelem elbírálása,
i) mindazok a kérdések, amelyeket időközben megjelent jogszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe von,
j) a tagdíj meghatározása,
k) minden egyéb, a tagokat terhelő kötelező jellegű befizetési előírás.
l) a Szövetség más Szövetséggel való egyesülésének, szétválásának, valamint önkéntes feloszlásának kimondása, ez utóbbira a közgyűlés csak akkor jogosult, ha a Szövetség képes a bármilyen jogcímen fennálló tartozásai kiegyenlítésére,
m) a szakszövetség területi és helyi szervezeti egységeinek létrehozása.
A közgyűlés határozathozatala
17. §
(1) A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
A nyílt szavazás szavazólap felmutatásával történik. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.
Ismételt szavazategyenlőség esetén a közgyűlés szavazati joggal rendelkező elnökének szavazata dönt.
(2) A közgyűlés titkos szavazással választja meg a Szövetség elnökét, az elnökség tagjait, valamint a Felügyelő és Fegyelmi bizottság elnökét és tagjait. A közgyűlés szavazásra jogosult résztvevőinek 1/3-a más kérdésben is indítványozhat titkos szavazást.
(3) A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazatok összesítésére legalább 3 tagú szavazatszámláló bizottságot kell felkérni. Egy jelölt esetén a választás nyílt szavazással is lehetséges.
(4) Az egyszerű többséget a jelen lévő szavazásra jogosultak több mint felének igen szavazata jelenti.
(5) Az alapszabály 19. § (3) bekezdése, valamint a 22. 23. és 25. §-ban meghatározott tisztségviselőket választó közgyűlés előtt legalább kettő hónappal a Szövetség elnöksége a területi elvek figyelembe vételével öttagú jelölőbizottságot bíz meg. A jelölőbizottságnak a tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát a bizottság elnöke terjeszti a közgyűlés elé.
A jelölőlistát a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel kiegészítheti.
(6) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, továbbá két, a közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti.
(7) A Szövetség közgyűlése nyilvános. A nyilvánosságot a közgyűlés korlátozhatja vagy kizárhatja.
VII. ELNÖKSÉG
Az elnökség hatásköre és feladatai
18. §
(1) A Szövetség tevékenységét a közgyűlések közötti időszakban az elnökség, mint a Szövetség képviseleti szerve irányítja. Az elnökség a Szövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetve a Szövetség más szervének hatáskörébe utalt.
(2) Az elnökség feladatai:
a) a Szövetség közgyűlésének előkészítése és összehívása,
b) az éves beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági jelentés készítése, mely tartalmazza
a számviteli beszámolót,
a költségvetési támogatás felhasználását,
a vagyon felhasználásáról szóló kimutatást,
a cél szerinti juttatások kimutatását,
a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
a Szövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót,
a közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet,
c) a közgyűlés és az elnökség határozatai végrehajtásának biztosítása és szervezése,
d) a Szövetség törvényes, alapszabályszerű és folyamatos működésének biztosítása,
e) a szervezeti és működési, gazdálkodási, fegyelmi, minősítési, verseny-, a szövetség életére vonatkozó szabályzatok megállapítása és módosítása,
f) az évi költségvetés meghatározása,
g) bizottságok létrehozása és működtetése, melyek mandátuma az elnökségével együtt jár le,
h) az általa létrehozott bizottságok vezetőinek és tagjainak megbízása és felmentése,
i) a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó tisztségviselők megválasztása és felmentése, így különösen a szövetségi kapitányok, szakfelügyelő és MTFSZ irodavezető megválasztása és felmentése,
j) tagfelvételi kérelmek elbírálása,
k) a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása, továbbá az elnökség esetenként kijelölendő két tagjából és a Fegyelmi Bizottság elnökéből álló bizottság útján az elnökség hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek elbírálása,
l) mesteredzői címre, valamint állami kitüntetésre, tájfutó kitüntetésekre és egyéb elismerések adományozására javaslattétel,
m) a Szövetség hatáskörében megrendezésre kerülő hazai és nemzetközi versenyek kiírásainak, szabályainak jóváhagyása, a rendezéssel megbízott sportszervezet beszámoltatása,
n) a nemzetközi kapcsolatok elveinek kialakítása és gyakorlati megvalósításának figyelemmel kísérése,
o) tervezés, intézkedés megvalósítása és számonkérés mindazokban az irányítási, ellenőrzési, szakmai és szervezési feladatokban, amelyeket a közgyűlés nem vont saját hatáskörébe,
p) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy a Szövetség közgyűlése hatáskörébe utal,
r) a sportág szakmai lapjának kiadásával, szerkesztésével kapcsolatos feladatok ellátása,
s) éves versenynaptár jóváhagyása.
(3) Az elnökség a tájékozódási futást jelentősen támogató magánszemélyt társadalmi elnök és alelnök címmel ruházhat fel, és ez a cím részvételi lehetőséget nyújt tanácskozási joggal az elnökség ülésein.
(4) Az elnökség megfelelő fedezet birtokában dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Felhasználási jogkörében dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról.
(5) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik a Szövetség részére ingatlan vagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a Szövetség számára kedvező vagyoni helyzet keletkezik.
(6) Az elnökség a magyar tájékozódási futó sport támogatása és fejlesztése céljából jogi személyiséggel felruházott alapítványokat hozhat létre. Az alapítványok kuratóriumának tagjaira vonatkozó javaslatok megtétele az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik.
Az elnökség összetétele és tagjai
19.
§
(1) Az elnökség létszáma 915 fő. Az elnökséget a közgyűlés a tagok jelenlévő képviselőiből választja.
(2) A szakszövetség ügyintéző és képviseleti szervének az a magyar állampolgár, illetőleg bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet a tagja, akit a bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától. Az elnökség tagjai tisztségüket társadalmi munkában látják el.
(3) Az elnökség tagjai:
Elnök
7-11 elnökségi tag
(4) Az elnökség tagjainak főbb jogai és kötelezettségei:
a) részvétel az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában,
b) észrevételek, javaslatok tétele a sportággal összefüggő ügyekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban,
c) felvilágosítás kérése a sportággal összefüggő ügyekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban,
d) javaslattétel rendkívüli közgyűlés, illetve elnökségi ülés összehívására,
e) megbízás alapján a Szövetség képviselete,
f) a szövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetve végrehajtása,
g) közreműködés minden olyan feladatban, amely a tájékozódási futás fejlődését szolgálja, illetve amelyre megbízást kapnak.
(5) Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.
(6) Az elnökségi tagság megszűnik:
a) a megbízás lejár,
b) lemondással,
c) visszahívással,
d) elhalálozással,
e) kizárással.
20. §
(1) Az elnökség a Szövetség céljainak és feladatainak, valamint a közgyűlés határozatainak figyelembevételével maga állapítja meg munkatervét, készíti el szervezeti és működési szabályzatában ügyrendjét.
(2) Az elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de éves ülésterv alapján legalább kettőhavonként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnök, az elnökségi tagok egyharmada vagy a főtitkár ok és cél megjelölésével indítványozza.
Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről az előterjesztések megküldésével legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és meghívottakat.
Halaszthatatlanul sürgős esetben rövidebb határidő is megállapítható.
(3) Az elnökség ülései nyilvánosak, azonban az elnökség indokolt esetben különösen üzleti titok, személyiségi jogvédelem esetén attól eltérően is rendelkezhet.
(4) Az elnökség üléseire állandó jelleggel meg kell hívni a felügyelő bizottság elnökét, a szövetség főtitkárát, a szakfelügyelőt, szövetségi kapitányokat és a szövetségi iroda vezetőjét, valamint a feladatkörüket érintő kérdések megtárgyalásakor esetenként a szakmailag érintett személyeket.
(5) Az elnökség a tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 14 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendben felvett kérdésekben a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes.
(6) Ha az Elnökség jelenlévő tagjainak száma páros, illetve szavazategyenlőség keletkezik, az elnök szavazata dönt. Az elnök távollétében ez a jog az elnökségi ülést vezető személyt illeti meg.
(7) Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, és a jelenlévő tagok több mint a felének igenlő szavazatával hozza. Az elnökség titkos szavazással dönt bármelyik elnökségi tag kívánságára.
(8) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. Az elnökség bármely tagjának kérésére az igenlő és a nemleges szavazatok név szerint is megjelölhetők. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket, továbbá a területi szövetségeket 15 napon belül értesíteni kell.
Az elnökség felügyeleti és felülvizsgálati jogköre
21. §
(1) Felügyeleti jogkörében a Szövetség bizottságainak és tisztségviselőinek határozatait az elnökség megsemmisítheti, megváltoztathatja, vagy új eljárásra visszaadhatja, ha az jogszabállyal, az Alapszabállyal vagy a Szövetség egyéb szabályaival, szabályzataival, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség jogerős és kihirdetett határozataival ellentétes.
(2) Felülvizsgálati jogkörében az elnökség a területi szövetségek alapszabályait, szabályait, jogerős határozatait megsemmisítheti, megváltoztathatja, a területi szövetséget új eljárás lefolytatására utasíthatja.
Elnök,
(alelnökök)
22. §
(1) A Szövetség élén az elnök áll, aki a többi tisztségviselővel együttműködve, az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét.
(2) Az elnök feladatai és hatásköre:
a.) vezeti az elnökség üléseit,
b.) képviseli a Szövetséget,
c.) kapcsolatot tart a területi szövetségekkel,
d.) aláírási és utalványozási jogkört gyakorol,
e.) intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg a Szövetség egyéb szerveinek kizárólagos jogkörébe,
f.) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség hatáskörébe utal,
g.) munkáltatói jogokat gyakorol a főtitkár felett,
h.) összehangolja az elnökség, bizottságok, a tisztségviselők és a munkaviszonyban állók munkáját,
i.) szervezi és koordinálja a szakfelügyelő, a szövetségi kapitányok, a szövetségi edzők és a Szövetség bizottságainak, tagszervezeteinek együttműködését,
(3) Az alelnökök az elnökség jóváhagyásával alakítják ki felügyeleti jogkörüket.
(4) Az elnököt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az alábbi sorrendben kell helyettesíteni: elnökség, vagy általa kijelölt alelnök, főtitkár vagy az elnökség erre a célra megbízott tagja.
IX. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
23. §
(1) A közgyűlés a Szövetség működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére egy elnökből és négy tagból álló, a sportágban járatos jogi, pénzügyi-számviteli képesítésű személyekből Felügyelő Bizottságot választ.
(2) A Felügyelő Bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. A bizottság feladatainak ellátására külső szakembereket is igénybe vehet.
(3) Munkarendjét, ellenőrzési rendjét a bizottság maga határozza meg.
(4) A Felügyelő Bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről a Szövetség elnökségét tájékoztatja.
(5) A Felügyelő Bizottság feladatai:
a) a Szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata,
b) a társadalmi szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése,
c) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése,
d) az éves gazdálkodásról szóló beszámoló felülvizsgálata, és írásbeli véleményezése, mely nélkül a közgyűlés a beszámolóról és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet,
e) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata,
f) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,
g) a szövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése,
h) a szövetség tagjainak érdekvédelme.
(6) A Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a tisztségviselőktől tájékoztatást kérni, a testületi üléseken részt venni.
(7) Az ellenőrzések megkezdéséről, annak eredményéről a Felügyelő Bizottság elnöke az elnökséget írásban tájékoztatja Az ellenőrzés során a Felügyelő Bizottság a pénzügyi, gazdasági, illetőleg belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el.
(8) Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el, a Felügyelő Bizottság elnöke kezdeményezheti a rendkívüli közgyűlés összehívását.
(9) A Felügyelő Bizottság jogosítványait és kötelezettségeit az érvényes jogszabályok határozzák meg, és tevékenységéről a bizottság elnöke a Szövetség közgyűlésének köteles írásban beszámolni.
(10) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé,
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
(11) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.
(12) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
(13) A felügyelő bizottság tevékenysége során a KHTV. 11. §. 1. 3. bekezdésében foglaltak alapján jár el.
(14) A felügyelő bizottság működésére az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában az elnökség működtetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
24.
§
(1) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b. pont), valamint élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
(2) A Szövetség elnöke nem lehet helyi szövetségnek és sportegyesületnek tisztségviselője, illetve ezekkel munkaviszonyban álló személy.
(3) Nem lehet a szövetség felügyelő szervének elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az elnökség elnöke vagy tagja,
b) a Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
c) a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül (kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást),
d) z ac) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
(4) Nem lehet a szövetség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
25. §
(1) A Szövetség tagjaival, valamint a sportágba tartozó sportolókkal szemben szövetségi fegyelmi eljárások lefolytatására a közgyűlés 4 éves időtartamra fegyelmi bizottságot választ. A bizottság létszámát annak megválasztásakor oly módon kell megállapítani, hogy az biztosítsa a zavartalan tevékenységet.
(2) A Fegyelmi Bizottság feladatait, hatáskörét és működésének szabályait a Szövetség Fegyelmi Szabályzata állapítja meg.
(3) A Fegyelmi Szabályzat alapján kiszabott fegyelmi határozat elleni fellebbezést az elnökség bírálja el.
(4) A Fegyelmi Bizottság élén a bizottság elnöke áll.
XI. SPORTSZAKMAI BIZOTTSÁGOK
26. §
(1) Az Elnökség egyes szakfeladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok vezetőit az elnökség bízza meg, melyek mandátuma az elnökségével együtt jár le.
(2) A bizottságok hatáskörét és feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat, a bizottságok működésének részletes szabályait az elnökség által jóváhagyott szabályzatok, illetve saját ügyrendjük határozzák meg, amelyek az Alapszabállyal ellentétesek nem lehetnek.
(3) A bizottságok döntési, véleményezési, javaslattételi és képviseleti joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyekre létrehozták.
(4) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke vezeti. A bizottságok ülésére szükség esetén meg kell hívni a Szövetség elnökét, alelnökeit vagy főtitkárát.
(5) Az Elnökség állandó bizottságai:
a) Edzőbizottság
b) Sajtó- és Propagandabizottság
c) Versenybizottság
d) Térképbizottság
e) Minősítési bizottság
f) Térképtár bizottság
g) Sítájfutó bizottság
h) Tájkerékpár bizottság
i) Szenior bizottság
(1) A szakszövetség hivatali munkáját és gazdálkodását az alapszabály rendelkezései szerint az elnökség által kinevezett főtitkár irányítja a közgyűlési és elnökségi határozatok keretei között.
(2) A főtitkár feladatai és hatásköre:
a.) javaslatot tesz a Szövetség hivatal szervezetének kialakítására, szervezi és irányítja munkáját,
b.) előkészíti a közgyűléseket, az elnökség üléseit, gondoskodik az elnökségi ülések jegyzőkönyvének vezetéséről, határozatainak nyilvántartásáról,
c.) felelős az Alapszabály, az egyéb szabályok, szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásáért,
irányítja a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását,
d.) a Szövetséggel munkaviszonyban álló dolgozók felett a Munka Törvénykönyve, egyéb jogszabályok esetében azon alapuló jogszabályok szerint gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, amelyek nem tartoznak az elnök kizárólagos hatáskörébe,
e.) felelős a gazdálkodás rend megtartásáért, aláírási és utalványozási joga van,
f.) gondoskodik a szövetségi nyilvántartások vezetéséről,
g.) felhatalmazás alapján képviselheti a Szövetséget, illetve helyettesítheti a tisztségviselőket,
h.) tájékoztatja a hírközlő szerveket a Szövetség tevékenységéről, eseményekről, eredményekről,
i.) gondoskodik a Szövetség szakmai lapjának kiadásáról,
j.) felügyeli a hazai versenynaptár összeállítását,
k.) figyelemmel kíséri a Szövetséggel kapcsolatos jogszabályokat, biztosítja azok végrehajtását és szükség esetén kezdeményezi a Szövetség határozathozatalának módosítását,
l.) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a szabályzatok, a közgyűlés, vagy az elnökség a hatáskörébe utal,
m.) végzett munkájáról beszámol az elnökségnek.
(3) A főtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökség által erre acélra kijelölt személy helyettesíti.
XIII MTFSZ IRODA
28. §
(1) A szövetségi feladatok ellátására az elnökség irodát hoz létre.
Az iroda létszámát, valamint szervezetét az elnökség oly módon állapítja meg, hogy az biztosítsa a feladatok hatékony és gazdaságos ellátását. A működéshez szükséges költségeket az elnökség az éves költségvetésben állapítja meg.
(2) Az iroda szervezeti felépítését és feladatait a Szövetség szervezeti és működési szabályzata alapján az elnökség határozza meg.
XIV.
A szakfelügyelő
29. §
(1) A szakfelügyelőt a szövetség elnöksége nevezi ki határozott időre.
(2) A szakfelügyelő tevékenységéről a szövetség elnökségének tartozik beszámolási kötelezettséggel.
(3) A szakfelügyelő a válogatott keretek szakmai irányítója.
(4) A szakfelügyelő feladatai, hatásköre:
a.) elkészíti és az elnökség elé terjeszti a szövetségi kapitányokkal., szövetségi edzőkkel kialakított a válogatott keretek éves és középtávú fejlesztési programját,
b.) irányítja a válogatott keretek programjának végrehajtását,
c.) javaslatot tesz a válogatott keretekre,
d.) javaslatot tesz a válogatottak és a mellettük működő szakemberek jutalmazására.
XV.
Szövetségi kapitányok, szövetségi edzők
30.§.
(1) A szövetségi kapitányokat és a szövetségi edzőket a szövetség elnöksége nevezi ki határozott időre.
(2) A szövetségi kapitányok tevékenységükről a szakfelügyelőnek és a szövetség elnökségének tartoznak beszámolási kötelezettséggel.
(3) A szövetségi kapitányok a válogatott keretek szakmai programjának végrehajtását szervezik, irányítják.
XVI. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA
31. §
(1) A Szövetség jogi személy, a köztestületek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és az éves költségvetés alapján gazdálkodik.
(2) A Szövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
(3) A szövetség a gazdálkodása során elért eredményt sem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.
(4) A Szövetség váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztése a közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül nem használhatja fel.
(5) A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységből, illetve vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
(6) A Szövetség bevételei:
a) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
d) a Szövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel,
e) a tagdíj,
f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel,
g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
(7) A Szövetség költségei
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek,
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek.
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
(8) A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért a befizetett tagdíjon túlmenően nem felelnek.
(9) A Szövetség a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint a gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az ebből származó eredmény megállapítását a hatályos jogszabályok alapján végzi.
(10) A Szövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, illetve olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott és e korlátozott felelősség mértéke nem haladja meg a vállalkozásba (gazdasági társaságba) vitt vagyonának mértékét.
(11) A (9) bekezdésben meghatározott korlátozás érvényes a Szövetség által a vállalkozás (gazdasági társaság) alapítása és működtetése során tett kötelezettségvállalás mértékére is.
(12) Ha a Szövetség számviteli jogszabályok szerinti tárgyévi eredménye egymást követő két évben negatív, vagy a kötelezettségei ötven százalékkal meghaladják a számviteli jogszabályok szerinti saját vagyonának összegét, az ügyész keresetére a bíróság hat hónapra felfüggesztheti a Szövetség elnökségének és főtitkárának tevékenységét és a Szövetség élére felügyelő biztost rendelhet ki.
(13) A felügyelő biztos javaslatot dolgoz ki a veszteség, illetve a tartozás megszüntetésére. Ha ez nem lehetséges, a felügyelő biztos javaslatot tesz az ügyésznek a Szövetség feloszlatásának kezdeményezésére.
(14) A nemzeti válogatott kerettel kapcsolatos kereskedelmi jogok a Szövetséget illetik, ugyanakkor terhelik az ezzel kapcsolatos költségek is.
(15) A sportoló által a nemzeti válogatott keret tagjaként, sporttevékenységével összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a Szövetség felel a Ptk. rendelkezései szerint.
(16) A nemzeti válogatott keret felkészülésével és versenyzésével kapcsolatban a sportolók élet-, baleset- és vagyonbiztosításának költségeit a Szövetség viseli.
(17) A Szövetség gazdálkodásának részletes szabályait a gazdálkodási szabályzat határozza meg, melyet az elnökség állapít meg..
XVII. A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE
32. §
(1) A Szövetség megszűnik:
a) feloszlásának a közgyűlés által történt kimondásával,
b) feloszlásával,
c) megszűnésének megállapításával.
(2) A Szövetség feloszlásának kimondás esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon rendeltetéséről a közgyűlés dönt a feloszlásról szóló határozatában. Ha a Szövetséget a bíróság szünteti meg, a fennmaradó vagyont a Nemzeti Sportszövetség vagy a Nemzeti Szabadidősport Szövetség rendelkezésre kell bocsátani attól függően, hogy a szakszövetség melyik szervezetnek tagja.
XVIII. A TERÜLETI ÉS A HELYI SZÖVETSÉGEK
33. §
(1) A Szövetség területi és helyi feladatok ellátására területi és helyi szervezeteket hoz létre, melyek az országos szövetség szervezeti egységei.
(2) A Szövetség tevékenysége során együttműködik az önálló jogi személyiségű területi és helyi alapon szerveződött szövetségekkel. Az együttműködés feltételeit a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
( 3) A területi, helyi és budapesti szövetségeknek önálló alapszabályuk, ügyintéző és képviseleti szervük van.
(4) A területi, helyi és budapesti szövetség alapszabályában megjelölt működéséhez szükséges önálló vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkezik és önállóan gazdálkodnak.
(5) A területi szakszövetség működési területe az adott megye közigazgatási területe.
(6) A területi, helyi és budapesti szövetség legfőbb feladata szervezni a működési területén lévő szövetségi tagok tevékenységét.
(7) Területi szakszövetség a Magyar Köztársaság közigazgatási beosztásától eltérő működési területtel is létrehozható.
(8) Működési területükön:
a) tagfelvételi és nyilvántartási jogkört gyakorolnak,
b) elkészítik a területi és helyi versenynaptárt,
c) nyilvántartják és jóváhagyják tagjaik versenyzőinek minősítését,
d) megszervezik a területükön a sportszakemberek képzését,
e) elősegítik a tájfutás sportág működését, meghatározzák a fejlesztési célkitűzéseket, s gondoskodnak azok megvalósításáról,
f) megrendezik az országos szövetség hatáskörébe nem tartozó hazai és nemzetközi versenyeket,
g) képviselik a tájfutást,
h) intézik a tájfutás azon vitás ügyeit, amelyek nem tartoznak az országos szövetség vagy más szerv hatáskörébe,
i) ellátják a sportolók igazolásával és átigazolásával kapcsolatban hatáskörükbe utalt feladatokat,
j) ellenőrzik a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek és módszerek tilalmának betartását,
k) a tájfutás sportág fegyelmi szabályzatában meghatározott sportfegyelmi jogkört gyakorolnak,
l) ellátják a jogszabályban, a szövetség alapszabályában meghatározott, illetőleg a közgyűlés vagy a szövetség elnöksége által hatáskörükbe utalt egyéb feladatokat.
(9) A területi, helyi és budapesti szövetségek bevételeikkel önállóan gazdálkodnak, tartozásaikért saját vagyonukkal felelnek.
(10) A területi, helyi és budapesti szövetségek szervezetének és működésének szabályait saját alapszabályuk határozza meg. Az alapszabály nem állhat ellentétben a szövetség alapszabályával, illetőleg egyéb szabályzataival.
34. §
(1) A sportfegyelmi eljárásra és büntetésekre vonatkozó szabályokat az St. és a vonatkozó kormány (miniszteri) rendelet alapján megalkotott fegyelmi szabályzat tartalmazza.
(2) A Szövetséggel munkaviszonyban álló dolgozók feladatait a velük kötött szerződés tartalmazza, a Szövetség szervezeti és működési szabályzata, a munkavégzésre irányuló jogszabályok határozzák meg.
35. §
A Szövetség tagjai a sportág érdekeinek figyelembevételével, a tagok, az egyesületek, a szakosztályok, a sportvezetők, a sportolók, az edzők, csapatvezetők érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásával működnek együtt.
Törekedni kell arra, hogy a vitás ügyeket ha annak rendezésére kölcsönös megegyezés alapján nincs lehetőség a Szövetség illetékes bizottságai, illetve az elnökség útján rendezzék. Ha ezeken a fórumokon nem sikerül a vitákat megoldani, jogukban áll bírósághoz fordulni.
36. §
A Szövetség alapszabályában, illetőleg egyéb szabályaiban, szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a Szövetség elnöksége jogosult. Az elnökség állásfoglalása a Szövetség valamennyi szervezetére, illetve tagjára nézve kötelező.
37. §
Az MTFSZ a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény 14.§ (5) bekezdése alapján, az Országos Testnevelési és Sporthivatal által köztestületként nyilvántartásba vett sportági szakszövetségnek általános jogutódja.
38. §
A közgyűlés, az elnökség, a bizottságok és a tisztségviselők határozatairól az érdekelteket és a közvéleményt időben és hivatalosan tájékoztatni kell, ezért az elnök, illetve a főtitkár a felelős.
(1) Az elnökség gondoskodik a testületi szervek határozatainak összegyűjtéséről a Határozatok Tárában.
(2) A Határozatok Tárából kiolvashatónak kell lennie a döntések tartalmának, hatályának és megszületésük időpontjának, illetőleg a határozatot támogatók és ellenzők számarányának (és ha lehetséges személyének is.)
(3) Az elnökség a testületi szervek határozatait a szövetség hivatalos lapja utján hozza nyilvánosságra.
(4) A szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a szövetség székhelyén előre egyeztetett időpontban bárki betekinthet.
(5) A szövetség működésének, szolgáltatásai igénybevételének, illetve beszámolóinak közlési módjáról a hivatalos lapban tájékoztatja a nyilvánosságot.
(6) A közvélemény időbeni tájékoztatására javasolt igénybe venni a tájfutók elektronikus levelezési listáját is.
39. §
Jelen alapszabályt a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség közgyűlése 2001. március 11. napján megtartott közgyűlése módosította és egységes szerkezetbe foglalta.
Melléklet
A területi és helyi szövetségek
(XVIII. pont 34. §-hoz)
Budapesti Tájfutók Szövetsége
Baranya Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Bács-Kiskun Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Békés Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Csongrád Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Fejér Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Győr-Moson-Sopron Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Hajdú-Bihar Megyei és Debrecen Városi Tájékozódási Futó Szöv.
Heves Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Komárom Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Nógrád Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Pest Megyei Tájékozódási Futó szövetség
Somogy Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Tolna Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Vas Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Veszprém Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Zala Megyei Tájékozódási Futó Szövetség