A Magyar Tájékozódási Futó Szövetség
Alapszabálya
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
A Szövetség a Magyar Köztársaságban működő, a tájékozódási futás sportágban és más tájékozódási szakágban sporttevékenységet folytató jogi személyek és magánszemélyek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő, a tájékozódási szakágakat irányító, a sportág nemzetközi szervezete International Orienteering Federation alapszabályában meghatározott feladatok ellátására önkormányzati elven alapuló kiemelkedően közhasznú szervezetként tevékenykedő köztestület (országos sportági szakszövetség), a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény (továbbiakban St.) alapján állami, illetőleg helyi önkormányzat által ellátandó közfeladat megvalósításáról gondoskodik, működését az St., illetőleg a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján fejti ki.
2. §
(1) Az országos sportági szakszövetség neve: Magyar Tájékozódási Futó Szövetség, rövidített neve: MTFSZ
(2) A Szövetség székhelye: 1143 Budapest, Dózsa Gy. út 13.
(3) A Szövetség működési területe: a Magyar Köztársaság
(4) A Szövetség alapítási éve: 1970
3. §
(1) A Szövetség működése felett törvényességi felügyeletet az Ifjúsági és Sportminisztérium (továbbiakban: ISM) gyakorol.
(2) A Szövetség tagja a Nemzetközi Tájékozódási Futó Szövetségnek (IOF), melynek alapszabályát, szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el.
(3) Az IOF tagja a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (AGFIS).
4. §
A szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.
II. A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI
5. §
(1) A Szövetség a Magyar Köztársaság területén irányítja, szervezi és ellenőrzi elsősorban a tájékozódási futásban, de a többi tájékozódási szakágban (sí, kerékpár, lovaglás) mint közhasznúsági tevékenységek területén is az ott folyó tevékenységet, közreműködik az St.-ben meghatározott feladatok ellátásában, képviseli a sportág és tagjai érdekeit, részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében.
(2) A Szövetség közhasznú tevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a Szövetség tagságán kívül bármely harmadik személy is igénybe veheti.
(3) A szövetség a közhasznú tevékenysége során a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény alapján állam, illetőleg helyi önkormányzat által ellátandó közfeladat megvalósításáról gondoskodik.
(4) A szövetség az alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján hozza nyilvánosságra.
6. §
(1) A Szövetség kizárólagosan jogosult
a) megállapítani a verseny-, az igazolási és átigazolási (nyilvántartási), valamint a fegyelmi szabályokat,
b) meghatározni a hazai versenynaptárt, és közreműködni a nemzetközi versenynaptár összeállításában,
c) kialakítani és annak alapján szervezni a versenyrendszerét és az országos bajnokságokat,
d) működtetni a válogatott kereteket, és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sporteseményeken,
e) képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezetében,
f) az általa szervezett, illetőleg rendezett sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítására.
(2) A Szövetség az (1) bekezdésben foglaltakon túl
a) meghatározza a fejlesztési célokat, és gondoskodik azok megvalósításáról,
b) gondoskodik a versenybírók képzéséről, továbbképzéséről és minősítéséről,
c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik a sportolók nyilvántartásáról, rajtengedélyük megadásáról, minősítéséről, továbbá fegyelmi jogkört gyakorol,
d) fellép a sportmozgalomban ható káros jelenségek elsősorban meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek alkalmazása ellen,
e) engedélyezi tagjai számára a hazai és a nemzetközi versenynaptár alapján a hazai és a nemzetközi sportesemények megrendezését, illetőleg állást foglal az azokon való részvétel feltételeiben,
f) ellátja a nemzetközi szövetség által meghatározott feladatokat,
g) meghatározza a sportesemények megrendezésének, sportszakmai feltételeit,
h) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében,
i) versenyeket és sportrendezvényeket szervez, illetve a tagjai számára ilyen események szervezését engedélyezi,
j) ellátja az alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
III. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA
A Szövetség tagjai
7. §
A Szövetség tagsága önkéntes. Tagjai az őket megillető jogok és terhelő kötelezettségek terjedelme alapján rendes tagok (továbbiakban: tagok) vagy tiszteletbeli tagok (továbbiakban: tiszteletbeli tagok).
8. §
(1) A Szövetség tagjai a sportágban tevékenységet folytató sportszervezetek.
(2) A Szövetség tagja lehet továbbá az a magán- és jogi személy az St.-ben meghatározott keretek között , aki/amely a Szövetség Alapszabályát elfogadja.
(3) A Szövetség tagjai jogaikat és kötelezettségeiket közvetlenül gyakorolják.
(4) A területi szövetségek a területükön lévő tagszervezetek létszámának feléig jogosultak magánszemélyt tagfelvételre javasolni.
A Szövetség tiszteletbeli elnökei és tagjai
9. §
(1) A Szövetség tiszteletbeli elnökeinek azok a volt szövetségi elnökök választhatók, akik legalább egy közgyűlési időszakban kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatták.
(2) Tiszteletbeli elnöknek választhatók azok a személyek is, akik több évtizeden keresztül kimagasló és meghatározó érdemeket szereztek a tájékozódási futás fejlesztésében, a Szövetség munkájának támogatásában.
(3) A Szövetség tiszteletbeli tagjainak azok választhatók, akik legalább egy közgyűlési időszakban az elnökség tagjaként vagy más fontos területen több évtizeden keresztül kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatták.
(4) A Szövetség tiszteletbeli elnökeinek és tagjainak személyére a közgyűlés jelölőbizottsága vagy az elnökség tehet javaslatot.
(5) A Szövetség tiszteletbeli tagjai a Szövetség munkájában tanácskozási joggal vesznek részt.
Tagsági viszony keletkezése és megszűnése
10. §
(1) A Szövetségbe való belépés a területi szövetségeken keresztül történik.
(2) A Szövetségi tagság felvétellel (a tiszteletbeli elnökök és tagok esetében választással) keletkezik. Kilépéssel, kizárással, elhalálozással, illetőleg a tagdíj határidőre történő befizetésének elmulasztása esetén törléssel, a tiszteletbeli elnököknél és tagoknál lemondással szűnik meg.
(3) A tagok a tagdíjfizetési kötelezettségüknek két részletben, minden évben március 31-ig, illetve szeptember 30-ig kötelesek eleget tenni.
(4) A tagfelvétel kérdésében az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a Szövetség elnöksége határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a Szövetség közgyűléséhez lehet fellebbezni, amely a fellebbezést a következő közgyűlésen köteles tárgyalni.
(5) A tiszteletbeli elnökök és tagok megválasztása a Szövetség közgyűlésének hatáskörébe tartozik.
(6) A Szövetség tagjairól nyilvántartást kell vezetni.
(7) A Szövetségből való kilépést legkésőbb a folyó év november 31-ig írásban kell közölni a Szövetség elnökségével, ellenkező esetben a tagság további egy évig fennmarad. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól, megszűnik azonban a tagságból eredő jogok iránti igénye.
(8) A Szövetségből való kizárás az elnökség hatáskörébe tartozik. A kizárást tartalmazó határozat ellen 15 napon belül a Szövetség közgyűléséhez fellebbezést lehet előterjeszteni. A kizárt tag jogaira és kötelezettségeire a (7) bekezdésben foglaltak irányadók.
(9) A sportegyesületi rendes tagság törléssel szűnik meg, ha a Sportegyesület a sportágban működő szakosztályát megszünteti, vagy más sportegyesület részére átadja.
IV. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
11. §
(1) A Szövetség tagja:
a) részt vehet a Szövetség közgyűlésén és határozatainak meghozatalában,
b) választhat és választható a Szövetség szervezeteibe,
c) részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein,
d) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szervezeteinek működésével kapcsolatban, amelyre a Szövetség érintett szervezetének legkésőbb 30 napon belül írásban kell válaszolnia,
e) ajánlásokat tehet a Szövetséget, a Szövetség szervezeteit és a sportágat érintő kérdések megtárgyalására,
f) tájékoztatást igényelhet a Szövetség bármely tevékenységéről,
g) igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait, a kiadványain feltüntetheti szövetségi tagságát.
(2) A tagok kötelezettségei:
a) a sportág fejlődésének és eredményességének elősegítése,
b) a Szövetség Alapszabályának, szabályzatainak, valamint a Szövetség szervezetei által hozott határozatok megtartása,
c) a Szövetség célkitűzései megvalósításának elősegítése, a rendes tagságából ráháruló, illetve meghatározott feladatok teljesítése,
d) a sportág népszerűsítése, propagálása,
e) a tagdíj határidőig történő befizetése.
(3) Jogi személy, tag az (1)(2) bekezdésekben foglalt jogait és kötelezettségeit megbízott képviselője útján látja el.
V. A SZÖVETSÉG ÜGYINTÉZŐ ÉS KÉPVISELETI
SZERVEZETEI
12. §
A Szövetség szervezetei
(1) Közgyűlés
(2) Elnökség
(3) Felügyelő Bizottság
(4) Fegyelmi Bizottság
(5) MTFSZ iroda
(6) Szponzori Testület
(7) Sportszakmai bizottságok
VI. KÖZGYŰLÉS
A közgyűlés összehívása
13. §
(1) A közgyűlés a Szövetség legfelsőbb képviseleti és döntéshozó szerve. A közgyűlést évenként kell összehívni. A közgyűlés időpontját a Szövetség elnökségének legalább kettő hónappal korábban kell megállapítania, és ugyanakkor írásban értesíteni a tagságot a helyszínről, az időpontról és a tervezett napirendről.
(2) A közgyűlésen minden tag az I. sz. mellékletben meghatározott szavazatszámmal rendelkezik.
(3) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:
a) ha a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével azt kezdeményezi,
b) ha a Felügyelő Bizottság elnöke kezdeményezi,
c) ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli.
(4) A Szövetség közgyűlései nyilvánosak.
14. §
A közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt:
(1) a tiszteletbeli tagok,
(2) a megyei szövetségek képviselői,
(3) a Szövetségben kiemelkedő társadalmi tevékenységet végző személyek,
(4) az ISM és a MOB képviselője,
(5) a hírközlő szervek képviselői,
(6) a sportágban rajtengedéllyel rendelkező sportolók,
(7) a tiszteletbeli vendégek.
A közgyűlés határozatképessége
15. §
(1) A közgyűlés határozatképes, ha a tagoknak több mint a fele jelen van.
(2) Ha a közgyűlés a kitűzött kezdési időponttól számított egy óra várakozás után sem határozatképes, a közgyűlést újra össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendben felvett kérdésekben a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes.
A közgyűlés napirendje
16. §
(1) A közgyűlés napirendjét a Szövetség elnöksége az St.-ben és a jelen alapszabályban meghatározott keretek között állapítja meg, és terjeszti a közgyűlés elé.
(2) A Szövetség tagjai által beterjesztett javaslatok elbírálását abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a tagok, a közgyűlés időpontja előtt legalább négy héttel benyújtják az elnökségnek.
A közgyűlés hatásköre
17. §
(1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály elfogadása és módosítása,
b) a közhasznúsági jelentés elfogadása,
c) az Elnökség és a Felügyelő Bizottság beszámolójának elfogadása,
d) az éves pénzügyi mérleg és beszámoló, valamint a pénzügyi terv elfogadása,
e) a sportág középtávú fejlesztési programjának elfogadása,
f) az elnökség tagjainak, elnökének, a Felügyelő Bizottság, Fegyelmi Bizottság elnökének és tagjainak 4 évre történő megválasztása, illetve tisztségük megszüntetése,
g) tiszteletbeli elnökök és tiszteletbeli tagok megválasztása,
h) tagfelvétel, kizárás kérdésében, illetve az elnökség által hozott határozatok ellen jogorvoslati kérelem elbírálása,
i) mindazok a kérdések, amelyeket időközben megjelent jogszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe von,
j) a tagdíj meghatározása,
k) minden egyéb, a tagokat terhelő kötelező jellegű befizetési előírás.
A közgyűlés határozathozatala
18. §
(1) A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
A nyílt szavazás szavazólap felmutatásával történik. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.
Ismételt szavazategyenlőség esetén a közgyűlés szavazati joggal rendelkező elnökének szavazata dönt.
(2) A közgyűlés titkos szavazással választja meg a Szövetség elnökét, az elnökség tagjait, valamint a Felügyelő és Fegyelmi bizottság elnökét és tagjait. A közgyűlés szavazásra jogosult résztvevőinek 1/3-a más kérdésben is indítványozhat titkos szavazást.
(3) A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazatok összesítésére legalább 3 tagú szavazatszámláló bizottságot kell felkérni. Egy jelölt esetén a választás nyílt szavazással is lehetséges.
(4) Az egyszerű többséget a jelen lévő szavazásra jogosultak több mint felének igen szavazata jelenti.
(5) Az alapszabály 20. § (3) bekezdése, valamint a 25. és 26. §-ban meghatározott tisztségviselőket választó közgyűlés előtt legalább kettő hónappal a Szövetség elnöksége a területi elvek figyelembe vételével öttagú jelölőbizottságot bíz meg. A jelölőbizottságnak a tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát a bizottság elnöke terjeszti a közgyűlés elé.
A jelölőlistát a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel kiegészítheti.
(6) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, továbbá két, a közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti.
(7) A Szövetség közgyűlése nyilvános. A nyilvánosságot a közgyűlés korlátozhatja vagy kizárhatja.
VII. ELNÖKSÉG
Az elnökség hatásköre és feladatai
19. §
(1) A Szövetség tevékenységét a közgyűlések közötti időszakban az elnökség mint a Szövetség képviseleti szerve irányítja. Az elnökség a Szövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetve a Szövetség más szervének hatáskörébe utalt.
(2) Az elnökség feladatai:
a) a Szövetség közgyűlésének előkészítése és összehívása,
b) az éves beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági jelentés készítése, mely tartalmazza
a számviteli beszámolót,
a költségvetési támogatás felhasználását,
a vagyon felhasználásáról szóló kimutatást,
a cél szerinti juttatások kimutatását,
a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
a Szövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót,
a közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet,
c) a közgyűlés és az elnökség határozatai végrehajtásának biztosítása és szervezése,
d) a Szövetség törvényes, alapszabályszerű és folyamatos működésének biztosítása,
e) a szervezeti és működési, gazdálkodási, fegyelmi, minősítési, verseny-, a szövetség életére vonatkozó szabályzatok megállapítása és módosítása,
f) az évi költségvetés meghatározása,
g) bizottságok létrehozása és működtetése, melyek mandátuma az elnökségével együtt jár le,
h) az általa létrehozott bizottságok vezetőinek és tagjainak megbízása és felmentése,
i) a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó tisztségviselők megválasztása és felmentése, így különösen a szövetségi kapitányok, szakfelügyelő és MTFSZ irodavezető megválasztása és felmentése,
j) tagfelvételi kérelmek elbírálása,
k) a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása, továbbá az elnökség esetenként kijelölendő két tagjából és a Fegyelmi Bizottság elnökéből álló bizottság útján az elnökség hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek elbírálása,
l) mesteredzői címre, valamint állami kitüntetésre, tájfutó kitüntetésekre és egyéb elismerések adományozására javaslattétel,
m) a Szövetség hatáskörében megrendezésre kerülő hazai és nemzetközi versenyek kiírásainak, szabályainak jóváhagyása,
n) a nemzetközi kapcsolatok elveinek kialakítása és gyakorlati megvalósításának figyelemmel kísérése,
o) tervezés, intézkedés megvalósítása és számonkérés mindazokban az irányítási, ellenőrzési, szakmai és szervezési feladatokban, amelyeket a közgyűlés nem vont saját hatáskörébe,
p) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy a Szövetség közgyűlése hatáskörébe utal,
r) a sportág szakmai lapjának kiadásával, szerkesztésével kapcsolatos feladatok ellátása,
s) éves versenynaptár jóváhagyása.
(3) Az elnökség a tájékozódási futást jelentősen támogató magánszemélyt társadalmi elnök és alelnök címmel ruházhat fel, és ez a cím részvételi lehetőséget nyújt tanácskozási joggal az elnökség ülésein.
(4) Az elnökség megfelelő fedezet birtokában dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Felhasználási jogkörében dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról.
(5) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik a Szövetség részére ingatlan vagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a Szövetség számára kedvező vagyoni helyzet keletkezik.
(6) Az elnökség a magyar tájékozódási futó sport támogatása és fejlesztése céljából jogi személyiséggel felruházott alapítványokat hozhat létre. Az alapítványok kuratóriumának tagjaira vonatkozó javaslatok megtétele az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik.
Az elnökség összetétele és tagjai
20. §
(1) Az elnökség létszáma 1115 fő. Az elnökségnek a Szövetségben tagsággal nem rendelkező személy is tagja lehet.
(2) A szakszövetség ügyintéző és képviseleti szervének az a magyar állampolgár, illetőleg bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet a tagja, akit a bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától. Az elnökség tagjai tisztségüket társadalmi munkában látják el.
(3) Az elnökség tagjai:
Elnök
A közgyűlés által választott további 1014 személy. A három alelnököt az elnökség saját maga nevezi ki megválasztott tagjai sorából.
(4) A Szövetség elnöke nem lehet helyi szövetségnek és sportegyesületnek tisztségviselője, illetve ezekkel munkaviszonyban álló személy.
(5) Az elnökség tagjainak főbb jogai és kötelezettségei:
a) részvétel az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában,
b) észrevételek, javaslatok tétele a sportággal összefüggő ügyekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban,
c) felvilágosítás kérése a sportággal összefüggő ügyekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban,
d) javaslattétel rendkívüli közgyűlés, illetve elnökségi ülés összehívására,
e) megbízás alapján a Szövetség képviselete,
f) a szövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetve végrehajtása,
g) közreműködés minden olyan feladatban, amely a tájékozódási futás fejlődését szolgálja, illetve amelyre megbízást kapnak.
(6) Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.
(7) Az elnökségi tagság megszűnik:
a) a megbízás lejár,
b) lemondással,
c) visszahívással,
d) elhalálozással,
e) kizárással.
A Szövetség vezető tisztségviselőire vonatkozó szabályozás
21. §
(1) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b. pont), valamint élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
(2) Nem lehet a szövetség felügyelő szervének elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az elnökség elnöke vagy tagja,
b) a Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
c) a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül (kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást),
d) az ac) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
(3) Nem lehet a szövetség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
Az elnökség működése
22. §
(1) Az elnökség a Szövetség céljainak és feladatainak, valamint a közgyűlés határozatainak figyelembevételével maga állapítja meg munkatervét, készíti el szervezeti és működési szabályzatában ügyrendjét.
(2) Az elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de éves ülésterv alapján legalább kettőhavonként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnök, az elnökségi tagok egyharmada vagy a főtitkár ok és cél megjelölésével indítványozza.
Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről az előterjesztések megküldésével legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és meghívottakat.
Halaszthatatlanul sürgős esetben rövidebb határidő is megállapítható.
(3) Az elnökség ülései nyilvánosak, azonban az elnökség indokolt esetben különösen üzleti titok, személyiségi jogvédelem esetén attól eltérően is rendelkezhet.
(4) Az elnökség üléseire állandó jelleggel meg kell hívni a felügyelő bizottság elnökét, a szövetség főtitkárát, az ügyvezető elnököt a szövetségi kapitányokat és a szövetségi iroda vezetőjét, valamint a feladatkörüket érintő kérdések megtárgyalásakor esetenként a szakmailag érintett személyeket.
(5) Az elnökség a tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 14 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendben felvett kérdésekben a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes.
(6) Ha az Elnökség jelenlévő tagjainak száma páros, illetve szavazategyenlőség keletkezik, az elnök szavazata dönt. Az elnök távollétében ez a jog az elnökségi ülést vezető személyt illeti meg.
(7) Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, és a jelenlévő tagok több mint a felének igenlő szavazatával hozza. Az elnökség titkos szavazással dönt bármelyik elnökségi tag kívánságára.
(8) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket, továbbá a területi szövetségeket 15 napon belül értesíteni kell.
Az elnökség felügyeleti és felülvizsgálati jogköre
23. §
(1) Felügyeleti jogkörében a Szövetség bizottságainak és tisztségviselőinek határozatait az elnökség megsemmisítheti, megváltoztathatja, vagy új eljárásra visszaadhatja, ha az jogszabállyal, az Alapszabállyal vagy a Szövetség egyéb szabályaival, szabályzataival, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség jogerős és kihirdetett határozataival ellentétes.
(2) Felülvizsgálati jogkörében az elnökség a területi szövetségek alapszabályait, szabályait, jogerős határozatait megsemmisítheti, megváltoztathatja, a területi szövetséget új eljárás lefolytatására utasíthatja.
VIII. TISZTSÉGVISELŐK
Elnök (alelnökök)
24. §
(1) A Szövetség élén az elnök áll, aki a többi tisztségviselővel együttműködve, az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét.
(2) Az elnök feladatai és hatásköre:
a./ vezeti az elnökség üléseit,
b./ képviseli a Szövetséget,
c./ kapcsolatot tart a területi szövetségekkel,
d./ aláírási és utalványozási jogkört gyakorol,
e./ intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg a Szövetség egyéb szerveinek kizárólagos jogkörébe,
f./ ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség hatáskörébe utal,
g./ munkáltatói jogokat gyakorol az ügyvezető elnök és a főtitkár felett.
(3) Az alelnökök az elnökség jóváhagyásával alakítják ki felügyeleti jogkörüket.
(4) Az elnököt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az alábbi sorrendben kell helyettesíteni: elnökség, vagy általa kijelölt alelnök, ügyvezető elnök, főtitkár vagy az elnökség erre a célra megbízott tagja.
IX. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
25. §
(1) A közgyűlés a Szövetség működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére egy elnökből és négy tagból álló, a sportágban járatos jogi, pénzügyi-számviteli képesítésű személyekből Felügyelő Bizottságot választ.
(2) A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai a Szövetségben más tisztséget nem viselhetnek. A Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja nem lehet a Szövetséggel munkaviszonyban álló vagy ott gazdasági feladatokat ellátó személy, továbbá az, aki a Szövetség elnökségének tagjával, illetőleg az ott gazdasági feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll.
A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai nem lehetnek egymásnak, a képviseleti és ügyintéző szervek vezetőinek és tagjainak a Ptk. szerinti értelmezésben közeli hozzátartozói.
(3) A Felügyelő Bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. A bizottság feladatainak ellátására külső szakembereket is igénybe vehet.
(4) Munkarendjét, ellenőrzési rendjét a bizottság maga határozza meg.
(5) A Felügyelő Bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről a Szövetség elnökségét tájékoztatja.
(6) A Felügyelő Bizottság feladatai:
a) a Szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata,
b) a társadalmi szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése,
c) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése,
d) az éves gazdálkodásról szóló beszámoló felülvizsgálata,
e) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata,
f) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,
g) a szövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése,
h) a szövetség tagjainak érdekvédelme.
(7) A Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a tisztségviselőktől tájékoztatást kérni, a testületi üléseken részt venni.
(8) Az ellenőrzések megkezdéséről, annak eredményéről a Felügyelő Bizottság elnöke az elnökséget írásban tájékoztatja Az ellenőrzés során a Felügyelő Bizottság a pénzügyi, gazdasági, illetőleg belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el.
(9) Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el, a Felügyelő Bizottság elnöke kezdeményezheti a rendkívüli közgyűlés összehívását.
(10) A Felügyelő Bizottság jogosítványait és kötelezettségeit az érvényes jogszabályok határozzák meg, és tevékenységéről a bizottság elnöke a Szövetség közgyűlésének köteles írásban beszámolni.
(11) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé,
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
12) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.
13) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
(14). A felügyelő bizottság tevékenysége során a KHTV. 11. §. 1. 3. bekezdésében foglaltak alapján jár el.
(15). A felügyelő bizottság működésére 6 asz alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában az elnökség működtetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
X. FEGYELMI BIZOTTSÁG
26. §
(1) A Szövetség tagjaival, valamint a sportágba tartozó sportolókkal szemben szövetségi fegyelmi eljárások lefolytatására a közgyűlés 4 éves időtartamra fegyelmi bizottságot választ. A bizottság létszámát annak megválasztásakor oly módon kell megállapítani, hogy az biztosítsa a zavartalan tevékenységet.
(2) A Fegyelmi Bizottság feladatait, hatáskörét és működésének szabályait a Szövetség Fegyelmi Szabályzata állapítja meg.
(3) A Fegyelmi Szabályzat alapján kiszabott fegyelmi határozat elleni fellebbezést az elnökség bírálja el.
(4) A Fegyelmi Bizottság élén a bizottság elnöke áll.
XI. SPORTSZAKMAI BIZOTTSÁGOK
27. §
(1) Az Elnökség egyes szakfeladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok vezetőit az elnökség bízza meg, melyek mandátuma az elnökségével együtt jár le.
(2) A bizottságok hatáskörét és feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat, a bizottságok működésének részletes szabályait az elnökség által jóváhagyott szabályzatok, illetve saját ügyrendjük határozzák meg, amelyek az Alapszabállyal ellentétesek nem lehetnek.
(3) A bizottságok döntési, véleményezési, javaslattételi és képviseleti joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyekre létrehozták.
(4) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke vezeti. A bizottságok ülésére szükség esetén meg kell hívni a Szövetség elnökét, alelnökeit vagy főtitkárát.
(5) Az Elnökség állandó bizottságai:
a) Edzőbizottság
b) Sajtó- és Propagandabizottság
c) Versenybizottság
d) Térképbizottság
e) Minősítési bizottság
f) Térképtár bizottság
g) Sítájfutó bizottság
h) Tájkerékpár bizottság
i) Szenior bizottság
XII. Ügyvezető elnök, főtitkár
28. §
(1) Az ügyvezető elnököt az elnökség nevezi ki, fölötte a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
(2) Az ügyvezető elnök feladata és hatásköre:
a./ felelős az Alapszabály, az egyéb szabályok, szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásáért,
b./ összehangolja az elnökség, bizottságok, a tisztségviselők és a munkaviszonyban állók munkáját,
c./ irányítja a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását,
d./ aláírási és utalványozási jogkört gyakorol,
e./ szervezi és koordinálja a szakfelügyelő, a szövetségi kapitányok, a szövetségi edzők és a Szövetség bizottságainak, tagszervezeteinek együttműködését,
f./ koordinálja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabály, illetőleg a közgyűlés, az elnökség vagy az elnök a hatáskörébe utal,
g./ végzett munkájáról az elnökségnek köteles számot adni.
(3) Az ügyvezető elnököt távolléte, vagy akadályoztatása esetén a főtitkár, vagy az elnökség által erre a célra megbízott tagja helyettesíti.
(4) A főtitkár feladatai és hatásköre:
a./ javaslatot tesz a Szövetség hivatal szervezetének kialakítására, szervezi és irányítja munkáját,
b./ előkészíti a közgyűléseket, az elnökség üléseit, gondoskodik az elnökségi ülések jegyzőkönyvének vezetéséről, határozatainak nyilvántartásáról,
c./ a Szövetséggel munkaviszonyban álló dolgozók felett a Munka Törvénykönyve, egyéb jogszabályok esetében azon alapuló jogszabályok aszerint gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, amelyek nem tartoznak az elnök kizárólagos hatáskörébe,
d./ felelős a gazdálkodás rend megtartásáért, aláírási és utalványozási joga van,
e./ gondoskodik a szövetségi nyilvántartások vezetéséről,
f./ felhatalmazás alapján képviselheti a Szövetséget, illetve helyettesítheti a tisztségviselőket,
g./ tájékoztatja a hírközlő szerveket a Szövetség tevékenységéről, eseményekről, eredményekről,
h./ gondoskodik a Szövetség szakmai lapjának kiadásáról,
i./ felügyeli a hazai versenynaptár összeállítását,
j./ figyelemmel kíséri a Szövetséggel kapcsolatos jogszabályokat, biztosítja azok végrehajtását és szükség esetén kezdeményezi a Szövetség határozathozatalának módosítását,
k./ ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a szabályzatok, a közgyűlés, vagy az elnökség a hatáskörébe utal,
l./ végzett munkájáról beszámol az elnökségnek.
(5) A főtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökség által erre acélra kijelölt személy helyettesíti.
XIII MTFSZ IRODA
29. §
(1) A szövetségi feladatok ellátására az elnökség irodát hoz létre.
Az iroda létszámát, valamint szervezetét az elnökség oly módon állapítja meg, hogy az biztosítsa a feladatok hatékony és gazdaságos ellátását. A működéshez szükséges költségeket az elnökség az éves költségvetésben állapítja meg.
(2) Az iroda szervezeti felépítését és feladatait a Szövetség szervezeti és működési szabályzata alapján az elnökség határozza meg.
XIV. A szakfelügyelő
30. §
(1) A szakfelügyelőt a szövetség elnöksége nevezi ki határozott időre.
(2) A szakfelügyelő tevékenységéről a szövetség elnökségének tartozik beszámolási kötelezettséggel.
(3) A szakfelügyelő a válogatott keretek szakmai irányítója.
(4) A szakfelügyelő feladatai, hatásköre:
a./ elkészíti és az elnökség elé terjeszti a szövetségi kapitányokkal., szövetségi edzőkkel kialakított a válogatott keretek éves és középtávú fejlesztési programját.
b./ irányítja a válogatott keretek programjának végrehajtását.
c./ javaslatot tesz a válogatott keretekre a válogatottak és a mellettük működő szakemberek jutalmazására.
XV. Szövetségi kapitányok, szövetségi
edzők
31.§.
(1) A szövetségi kapitányokat és a szövetségi edzőket a szövetség elnöksége nevezi ki határozott időre.
(2) A szövetségi kapitányok tevékenységükről a szakfelügyelőnek és a szövetség elnökségének tartoznak beszámolási kötelezettséggel.
(3) A szövetségi kapitányok a válogatott keretek szakmai programjának végrehajtását szervezik, irányítják.
XVI. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA
32. §
(1) A Szövetség jogi személy, a köztestületek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és az éves költségvetés alapján gazdálkodik.
(2) A Szövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
(3) A szövetség a gazdálkodása során elért eredményt sem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.
(4) A Szövetség váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztése a közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül nem használhatja fel.
(5) A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységből, illetve vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
(6) A Szövetség bevételei:
a) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
d) a Szövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel,
e) a tagdíj,
f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel,
g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
(7) A Szövetség költségei
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek,
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek.
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
(8) A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért a befizetett tagdíjon túlmenően nem felelnek.
(9) A Szövetség a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint a gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az ebből származó eredmény megállapítását a hatályos jogszabályok alapján végzi.
(10) A Szövetség gazdálkodásának részletes szabályait a gazdálkodási szabályzat határozza meg.
XVII. A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE
33. §
(1) A Szövetség megszűnik:
a) feloszlásának a közgyűlés által történt kimondásával,
b) feloszlásával,
c) megszűnésének megállapításával.
XVIII. A TERÜLETI ÉS A HELYI SZÖVETSÉGEK
34. §
(1) A terület, helyi és budapesti szövetségek a szövetség jogi személyiséggel rendelkező önálló szervezeti egységei.
(2) Működési területükön:
a) tagfelvételi és nyilvántartási jogkört gyakorolnak,
b) elkészítik a területi, helyi és budapesti versenynaptárt,
c) nyilvántartják és jóváhagyják tagjaik versenyzőinek minősítését,
d) megszervezik a területükön a sportszakemberek képzését,
e) elősegítik a tájfutás sportág működését, meghatározzák a fejlesztési célkitűzéseket, s gondoskodnak azok megvalósításáról,
f) megrendezik az országos szövetség hatáskörébe nem tartozó hazai és nemzetközi versenyeket,
g) képviselik a tájfutást,
h) intézik a tájfutás azon vitás ügyeit, amelyek nem tartoznak az országos szövetség vagy más szerv hatáskörébe,
i) ellátják a sportolók igazolásával és átigazolásával kapcsolatban hatáskörükbe utalt feladatokat,
j) ellenőrzik a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek és módszerek tilalmának betartását,
k) a tájfutás sportág fegyelmi szabályzatában meghatározott sportfegyelmi jogkört gyakorolnak,
l) ellátják a jogszabályban, a szövetség alapszabályában meghatározott, illetőleg a közgyűlés vagy a szövetség elnöksége által hatáskörükbe utalt egyéb feladatokat.
(3) A területi, helyi és budapesti szövetségek bevételeikkel önállóan gazdálkodnak, tartozásaikért saját vagyonukkal felelnek.
(4) A területi, helyi és budapesti szövetségek szervezetének és működésének szabályait saját alapszabályuk határozza meg. Az alapszabály nem állhat ellentétben a szövetség alapszabályával, illetőleg egyéb szabályzataival.
XIX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. §
(1) A sportfegyelmi eljárásra és büntetésekre vonatkozó szabályokat az St. és a vonatkozó kormány (miniszteri) rendelet alapján megalkotott fegyelmi szabályzat tartalmazza.
(2) A Szövetséggel munkaviszonyban álló dolgozók feladatait a velük kötött szerződés tartalmazza, a Szövetség szervezeti és működési szabályzata, a munkavégzésre irányuló jogszabályok határozzák meg.
36. §
A Szövetség tagjai a sportág érdekeinek figyelembevételével, a tagok, az egyesületek, a szakosztályok, a sportvezetők, a sportolók, az edzők, csapatvezetők érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásával működnek együtt.
Törekedni kell arra, hogy a vitás ügyeket ha annak rendezésére kölcsönös megegyezés alapján nincs lehetőség a Szövetség illetékes bizottságai, illetve az elnökség útján rendezzék. Ha ezeken a fórumokon nem sikerül a vitákat megoldani, jogukban áll bírósághoz fordulni.
37. §
A Szövetség alapszabályában, illetőleg egyéb szabályaiban, szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a Szövetség elnöksége jogosult. Az elnökség állásfoglalása a Szövetség valamennyi szervezetére, illetve tagjára nézve kötelező.
A közgyűlés, az elnökség, a bizottságok és a tisztségviselők határozatairól az érdekelteket és a közvéleményt időben és hivatalosan tájékoztatni kell, ezért az elnök, illetve a főtitkár a felelős.
A közvélemény időbeni tájékoztatására javasolt igénybe venni a tájfutók elektronikus levelezési listáját is.
38. §
(1) Az ifjúsági és sportminiszter törvényességi felügyeletet gyakorol az MTFSZ felett.
(2) A sporttörvényben (St.) foglalt feltételeknek megfelelő sportszervezeteket az ISM szakszövetségként veszi nyilvántartásba.
(3) A nyilvántartásba vett szakszövetség a sportszervezet általános jogutódja.
39. §
(1). Az elnökség gondoskodik a testületi szervek határozatainak összegyűjtéséről a Határozatok Tárában.
(2). A Határozatok Tárából kiolvashatónak kell lennie a döntések tartalmának, hatályának és megszületésük időpontjának, illetőleg a határozatot támogatók és ellenzők számarányának (és ha lehetséges személyének is.)
(3). Az elnökség a testületi szervek határozatait a szövetség hivatalos lapja utján hozza nyilvánosságra.
(4). A szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a szövetség székhelyén előre egyeztetett időpontban bárki betekinthet.
(5). A szövetség működésének módjáról, valamint szolgáltatásai igénybevételének módjáról, illetve beszámolói közlési módjáról a hivatalos lapban tájékoztatja a nyilvánosságot.
40. §
(1) A szövetség, illetőleg annak kiemelkedően közhasznú szervezeti minősítésének nyilvántartásba vételével (átsorolásával, törlésével) kapcsolatos eljárást az Országos Testnevelési és Sporthivatal folytatja le.
(2) A szövetség az (1) bekezdésében megjelölt eljárásokban a bekövetkezett változásokat azok bekövetkeztétől számított 60 napon belül jelenti be az ISM-nek.
1. sz. Melléklet
A tagok szavazati számának meghatározása
(VI. pont 13. §-hoz)
(1) Az MTFSZ Közgyűlésén minden tagszervezet egy szavazattal rendelkezik alapértékként.
(2) A sportszervezetek a legutolsó szakosztályi pontverseny alapján plusz szavazatokat kapnak az alábbiak szerint:
ˇ 100 és 200 pont között egy szavazati jog
ˇ 200 pont felett 2 szavazati jog
2. sz. Melléklet
A területi és helyi szövetségek
(XVIII. pont 34. §-hoz)
Budapesti Tájfutók Szövetsége
Baranya Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Bács-Kiskun Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Békés Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Csongrád Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Fejér Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Győr-Moson-Sopron Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Hajdú-Bihar Megyei és Debrecen Városi Tájékozódási Futó Szövetség
Heves Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Komárom Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Nógrád Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Pest Megyei Tájékozódási Futó szövetség
Somogy Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Tolna Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Vas Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Veszprém Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
Zala Megyei Tájékozódási Futó Szövetség
III. Melléklet
Az elnökség regisztrálja az éves közgyűlés előtt, és megküldi a tagjainak, valamint a területi szövetségeknek a tagjairól készített nyilvántartást.
§§§
Elfogadva: az MTFSZ 2000. február 26 -i közgyűlésén