1. Bevezetés

Az általános technikai fejlődés a térképtudományban is komoly változást okoz, főleg a térképkészítés termelői folyamatát alakítja át. A megjelenő új technikai vívmányok célja, hogy könnyebbé, gyorsabbá tegyék az előállítás munkafolyamatait. A számítógépek használata a térképkészítés szinte minden lépcsőfokán megtalálható, és ma már a térképek többsége digitális formátumban készül a tervezéstől a nyomtatásig. A műholdas helymeghatározás (GPS, Global Positioning System) bevezetésével, valamint az elektronikus geodéziai felmérő rendszerek megjelenésével, a terepi felmérések is digitális adatokat szolgáltathatnak a térinformációs rendszerek, és térképkészítők számára.

A fejlődés érezhető egy olyan sportágban is, amely a legtöbb térképet használja a világon. Ez a sport a tájékozódási futás, ahol ismeretlen terepen a versenyzőnek egy előre kijelölt, ellenőrzőpontokból álló pályát kell teljesítenie, a legrövidebb idő alatt. A feladat megoldásához az adott terület térképe és egy tájoló adhat segítséget. A tájfutó térkép a versenyző legfontosabb eszköze, ezért minden versenyző számára egyenlő feltételt kell biztosítania a versenyen. Ahhoz hogy a térkép ezt teljesíteni tudja, fontos követelményeknek kell megfelelnie. Topográfiai alaptérképek helyszíni javításával készülnek, méretarányuk 1:10000, vagy 1:15000. A terepi munka eredménye hagyományos kézi rajz, de a kész térkép megrajzolása digitális úton történik.

A hazai tájfutóversenyeken gyakran felmerül az a gond, hogy nem elég pontos a versenytérkép. Ez a térképhelyesbítő gyakorlatlanságára vagy esetleges hanyagságára is visszavezethető, nagymértékben függ azonban attól is, hogy mennyire pontos a felhasznált alaptérkép. Pontatlan vagy kevés részletet tartalmazó alaptérkép javítása nehéz, nagy munkát vesz igénybe. A pontosabb térképek készítéséhez szükség lenne az alaptérkép valamilyen terepi felmérés formájában történő feljavítására, illetve kiegészítésére. Más országokban a terepi helyesbítés alaptérképeként használt légifotókiértékelés készítése hazánkban nem megoldható.

A hagyományos geodéziai módszerek alkalmazása lenne az egyik megoldás. A geodéziai felmérések igen komoly szaktudást igényelnek, és egyszerre több ember együttes munkáját. A mérések pontossága nagyon jó - a tájfutó térkép követelményeit bőven kielégítik -, de termelékenysége nem megfelelő, a terepi munka időben túlságosan elhúzódna. Egy olyan technológia kidolgozására és bevezetésére lenne szükség, amelyet a térképhelyesbítő önállóan tudna használni - a tájfutó térképek helyesbítői általában egyedül járják be a terepet -, munkafolyamatai egyszerűen végrehajthatóak legyenek, pontossága megfelelő legyen a tájfutó térképek készítéséhez, és időben ne növelje meg túlságosan a terepi munkát.

A világméretű helymeghatározó rendszer (GPS) alkalmazása kielégíti elvárásainkat. A rendszer fejlődésével ma már olyan könnyen kezelhető műszerek és feldolgozó szoftverek vannak, amelyek alkalmassá teszik térképészeti célú felhasználásra. Kis méretarányú térképlapok felülvizsgálatára - különösen az úthálózat vonatkozásában -, de jól használható az 1:10000, és 1:25000 méretarányú felmérésekben is.

Diplomamunkám célja megvizsgálni, hogy a térképész - tájfutó térkép helyesbítő - számára rendelkezésre álló GPS műszerek használata mennyire, alkalmas az 1:10000-1:15000 méretarányú tájfutó térkép készítésénél a terepi munka segítésére, valamint egy hozzá tartozó mérési módszer és munkafolyamat kialakítása.

A GPS segítségével történő tájfutó térképhelyesbítést egy olyan mintaterületen próbáltam ki, ahonnan már készült korábban versenytérkép. (Bükk-hegység, Galuzsnya-tető és környéke) A térkép felülvizsgálata és a tapasztalatok leszűrése segítséget nyújthat a hagyományos helyesbítési módszerekből adódó hibák felismerésére, és esetleges kiküszöbölésére, valamint támpontot adhat a GPS-en alapuló térképkészítés technológiájának pontosítására.