A Magyar Tájékozódási Futó Szövetség Alapszabálya
(2005)

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A Magyar Tájékozódási Futó Szövetség ( a továbbiakban: Szövetség) az 1996. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: St.) szerinti Alapszabályában és a sportág nemzetközi szervezete - International Orienteering Federation (IOF) alapszabályában meghatározott feladatok ellátására önkormányzati elven létrehozott köztestület, országos sportági szakszövetség.

2. §

(1) Az országos sportági szakszövetség neve: Magyar Tájékozódási Futó Szövetség, rövidített neve: MTFSZ
(2) A Szövetség székhelye: 1143 Budapest, Dózsa György. út 1-3.)
(3) A Szövetség mûködési területe: A Magyar Köztársaság
(4) A Szövetség alapítási éve: 1970

3.§

(1) A Szövetség mûködése felett törvényességi felügyeletet az OTSH gyakorol.
(2) A Szövetség tagja a Nemzetközi Tájékozódási Futószövetségnek (IOF), melynek alapszabályát, szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezõnek ismeri el.
(3) Az IOF tagja a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (AGFIS).


II. A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI

4.§

A Szövetség a Magyar Köztársaság területén irányítja, szervezi és ellenõrzi elsõsorban a tájékozódási futásban, de a többi tájékozódási sportágban (sí, kerékpár, lovaglás) is az ott folyó tevékenységet, közremûködik az St.-ben meghatározott feladatok ellátásában, képviseli a sportág és tagjai érdekeit, részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében.

5.§

(1) A Szövetség kizárólagosan jogosult

(2) A Szövetség az (1) bekezdésben foglaltakon túl
III. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA

A Szövetség tagjai
6.§

A Szövetség tagsága önkéntes. Tagjai az õket megilletõ jogok és terhelõ kötelezettségek terjedelme alapján rendes tagok (továbbiakban tagok), vagy tiszteletbeli tagok (továbbiakban: tiszteletbeli tagok).

7.§

(1) A Szövetség tagjai a sportágban tevékenységet folytató sportszervezetek.
(2) A Szövetség tagja lehet továbbá az a magán- és jogi személy - a St-ben meghatározott keretek között -, aki/amely a Szövetség Alapszabályát elfogadja.
(3) A Szövetség tagjai jogaikat és kötelezettségeiket a közvetlenül gyakorolják.
(4) A területi szövetségek a területükön lévõ tagszervezetek létszámának feléig jogosultak magánszemélyt tagfelvételre javasolni.

A Szövetség tiszteletbeli elnökei és tagjai
8.§

(1) A Szövetség tiszteletbeli elnökeinek azok a volt szövetségi elnökök választhatók, akik legalább egy közgyûlési idõszakban kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitûzéseit eredményesen támogatták.
(2) Tiszteletbeli elnöknek választhatók azok a személyek is, akik több évtizeden keresztül kimagasló és meghatározó érdemeket szereztek a tájékozódási futás fejlesztésében, a Szövetség munkájának támogatásában.
(3) A Szövetség tiszteletbeli tagjainak azok választhatók, akik legalább egy közgyûlési idõszakban az elnökség tagjaként, vagy más fontos területen több évtizeden keresztül kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitûzéseit eredményesen támogatták.
(4) A Szövetség tiszteletbeli elnökeinek és tagjainak személyére a közgyûlés jelölõbizottsága vagy az elnökség tehet javaslatot.
(5) A Szövetség tiszteletbeli tagjai a Szövetség munkájába tanácskozási joggal vesznek részt.

Tagsági viszony keletkezése és megszûnése
9.§

(1) A Szövetségbe való belépés a területi szövetségeken keresztül történik.
(2) A szövetségi tagság felvétellel (a tiszteletbeli elnökök és tagok esetében választással) keletkezik. Kilépéssel, kizárással, elhalálozással, illetõleg a tagdíj határidõre történõ befizetésének elmulasztása esetén törléssel, a tiszteletbeli elnököknél és tagoknál lemondással szûnik meg.
(3) A tagok a tagdíjfizetési kötelezettségüknek két részletben minden évben március 31-ig, illetve szeptember 30-ig kötelesek eleget tenni.
(4) A tagfelvétel kérdésében – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a Szövetség elnöksége határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a Szövetség közgyûléséhez lehet fellebbezni, amely a fellebbezést a következõ közgyûlésen köteles tárgyalni.
(5) A tiszteletbeli elnökök és tagok megválasztása a Szövetség közgyûlésnek hatáskörébe tartozik.
(6) A Szövetség tagjairól nyilvántartást kell vezetni.
(7) A Szövetségbõl való kilépést legkésõbb a folyó év november 30-ig írásban kell közölni a Szövetség elnökségével, ellenkezõ esetben a tagság további egy évig fennmarad. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól, megszûnik azonban a tagságból eredõ jogok iránti igénye.
(8) A Szövetségbõl való kizárás az elnökség hatáskörébe tartozik. A kizárást tartalmazó határozat ellen 15 napon belül a Szövetség Közgyûléséhez fellebbezést lehet elõterjeszteni. A kizárt tag jogaira és kötelezettségeire a (7) bekezdésben foglaltak irányadók.
(9) A sportegyesületi rendes tagság törléssel szûnik meg, ha a sportegyesület a sportágban mûködõ szakosztályát megszünteti, vagy más sportegyesület részére átadja.


IV. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

10. §

(1) A Szövetség tagjai:

(2) A tagok kötelezettségei: (3) Jogi személy, tag az (1-2) bekezdésekben foglalt jogait és kötelezettségeit megbízott képviselõje útján látja el.


V. A SZÖVETSÉG ÜGYINTÉZõ ÉS KÉPVISELETI SZERVEZETEI

11.§

A Szövetség szervezetei
(1) Közgyûlés
(2) Elnökség
(3) Felügyelõ Bizottság
(4) Fegyelmi Bizottság
(5) MTFSZ iroda
(6) Szponzori Testület
(7) sportszakmai bizottságok


VI. KÖZGYÛLÉS

A közgyûlés összehívása
12. §

(1) A közgyûlés a Szövetség legfelsõbb képviseleti és döntéshozó szerve. A közgyûlést évenként kell összehívni. A közgyûlés idõpontját a Szövetség elnökségének legalább kettõ hónappal korábban kell megállapítania, és ugyanakkor írásban értesíteni a tagságot a helyszínrõl, az idõpontról és a tervezett napirendrõl.
(2) A közgyûlésen minden tag az I. sz. mellékletében meghatározott szavazatszámmal rendelkezik.
(3) Rendkívüli közgyûlést kell összehívni:

13. §

A közgyûlésen tanácskozási joggal vehetnek részt:
(1) Tiszteletbeli tagok.
(2) A Szövetségben kiemelkedõ társadalmi tevékenységet végzõ személyek.
(3) Az OTSH és a MOB képviselõje.
(4) A hírközlõ szervek képviselõi.
(5) A sportágban rajtengedéllyel rendelkezõ sportolók.
(6) Tiszteletbeli vendégek.
(7) A megyei szövetségek képviselõi.

A közgyûlés határozatképessége
14. §

(1) A közgyûlés határozatképes, ha a tagoknak több mint a fele jelen van.
(2) Ha a közgyûlés a kitûzött kezdési idõponttól számított egy óra várakozás után sem határozatképes, új közgyûlést kell összehívni.

A közgyûlés napirendje
15. §

(1) A közgyûlés napirendjét a Szövetség elnöksége a St.-ben és a jelen alapszabályban meghatározott keretek között állapítja meg és terjeszti a közgyûlés elé.
(2) A Szövetség a tagjai által beterjesztett javaslatok elbírálását abban az esetben lehet napirendre tûzni, ha azokat a tagok, a közgyûlés idõpontja elõtt legalább négy héttel benyújtják az elnökségnek.

A közgyûlés hatásköre
16. §
(1) A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

A közgyûlés határozathozatala
17 . §

(1) A közgyûlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza.
A nyílt szavazás szavazólap felmutatásával történik. Szavazategyenlõség esetén a szavazást meg kell ismételni.
Ismételt szavazategyenlõség esetén a közgyûlés szavazati joggal rendelkezõ elnökének szavazata dönt.
(2) A közgyûlés titkos szavazással választja meg a Szövetségnek, az Alapszabály 19. § (4) bekezdésében meghatározott tisztségviselõit, valamint a Felügyelõ és Fegyelmi bizottság elnökét és tagjait. A közgyûlés szavazásra jogosult résztvevõinek 1/3-a más kérdésben is indítványozhat titkos szavazást.
(3) A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazatok összesítésére legalább 3 tagú szavazatszámláló bizottságot kell felkérni. Egy jelölt esetén a választás nyílt szavazással is lehetséges.
(4) Az egyszerû többséget a jelenlévõ szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazata jelenti.
(5) Az alapszabály 19. § (3) bekezdése, valamint a 23 és 24 §-ban meghatározott tisztségviselõket választó közgyûlés elõtt legalább kettõ hónappal a Szövetség elnöksége a területi elvek figyelembe vételével öt tagú jelölõ bizottságot bíz meg. A jelölõ bizottságnak a tisztségviselõkre vonatkozó javaslatát a bizottság elnöke terjeszti a közgyûlés elé.
A jelölõlistát a közgyûlés egyszerû szótöbbséggel kiegészítheti.
(6) A közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell készíteni. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell a közgyûlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzõkönyvet a közgyûlés elnöke és a jegyzõkönyvvezetõ írja alá, továbbá két, a közgyûlés elején megválasztott személy hitelesíti,
(7) A Szövetség közgyûlése nyilvános. A nyilvánosságot a közgyûlés korlátozhatja, vagy kizárhatja.


VII. ELNÖKSÉG

Az elnökség hatásköre és feladatai
18. §

(1) A Szövetség tevékenységét a közgyûlések közötti idõszakban az elnökség mint a Szövetség képviseleti szerve irányítja. Az elnökség a Szövetség mûködését érintõ valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyûlés saját hatáskörébe vont, illetve a Szövetség más szervének hatáskörébe utalt.
(2) Az elnökség feladatai:

(3) Az elnökség a tájékozódási futást jelentõsen támogató magánszemélyt társadalmi elnök és alelnök címmel ruházhat fel, és ez a cím részvételi lehetõséget nyújt tanácskozási joggal az elnökség ülésein.
(4) Az elnökség – megfelelõ fedezet birtokában – dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplõ, valamint az elõirányzatot meghaladó kiadásokról. Felhasználási jogkörében dönt a költségvetési elõirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról.
(5) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik a Szövetség részére ingatlan vagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a Szövetség számára kedvezõ vagyoni helyzet keletkezik.
(6) Az elnökség a magyar tájékozódási futó sport támogatása és fejlesztése céljából jogi személyiséggel felruházott alapítványokat hozhat létre. Az Alapítványok Kuratóriumának tagjaira vonatkozó javaslatok megtétele az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Az elnökség összetétele és tagjai
19. §

(1) Az elnökség létszáma 11-15 fõ. Az elnökségnek a Szövetségben tagsággal nem rendelkezõ személy is tagja lehet.
(2) A szakszövetség ügyintézõ és képviseleti szervének az a magyar állampolgár, illetõleg bevándorlási engedéllyel rendelkezõ nem magyar állampolgár lehet a tagja, akit a bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától. Az elnökség tagjai tisztségüket társadalmi munkában látják el.
(3) Az elnökség tagjai:

(4) A Szövetség elnöke nem lehet helyi szövetségnek és sportegyesületnek tisztségviselõje, illetve ezekkel munkaviszonyban álló személy.
(5) Az elnökség tagjainak fõbb jogai és kötelezettségei: (6) Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.
(7) Az elnökségi tagság megszûnik:
Az elnökség mûködése
20. §

(1) Az elnökség a Szövetség céljainak és feladatainak, valamint a közgyûlés határozatainak figyelembevételével maga állapítja meg munkatervét, készíti el - szervezeti és mûködési szabályzatában - ügyrendjét.
(2) Az elnökség az ügyrendben meghatározott idõszakonként, de éves ülésterv alapján legalább kettõ havonként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnök, vagy az elnökségi tagok egyharmada ok és cél megjelölésével indítványozza.
Az ülés helyérõl, idõpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekrõl - az elõterjesztések megküldésével - legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és meghívottakat.
Halaszthatatlanul sürgõs esetben rövidebb határidõ is megállapítható.
(3) Az elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az elnökség tagjain kívül csak meghívott személyek lehetnek jelen. Az elnökség ettõl eltérõen is rendelkezhet.
(4) Az elnökség üléseire állandó jelleggel meg kell hívni a felügyelõ bizottság elnökét, a szövetség fõtitkárát, szövetségi kapitányokat és a szövetségi iroda vezetõjét, valamint a feladatkörüket érintõ kérdések megtárgyalásakor esetenként a szakmailag érintett személyeket.
(5) Az elnökség a tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 14 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendben felvett kérdésekben a jelenlévõk számára tekintet nélkül határozatképes.
(6) Ha az Elnökség jelenlévõ tagjainak száma páros, illetve szavazategyenlõség keletkezik, az elnök szavazata dönt. Az elnök távollétében ez a jog az elnökségi ülést vezetõ személyt illeti meg.
(7) Az elnökség titkos szavazással dönt bármelyik elnökségi tag kívánságára.
(8) Az elnökség üléseirõl jegyzõkönyvet kell felvenni. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket, továbbá a területi szövetséget 15 napon belül értesíteni kell.

Az elnökség felügyeleti és felülvizsgálati jogköre
21. §

(1) Felügyeleti jogkörében a Szövetség bizottságainak és tisztségviselõinek határozatait az elnökség megsemmisítheti, megváltoztathatja, vagy új eljárásra visszaadhatja, ha az jogszabállyal, az Alapszabállyal, vagy a Szövetség egyéb szabályaival, szabályzataival, illetõleg a közgyûlés vagy az elnökség jogerõs és kihirdetett határozatival ellentétes.
(2) Felülvizsgálati jogkörében az elnökség a területi szövetségek alapszabályait, szabályait, jogerõs határozatait megsemmisítheti, megváltoztathatja, a területi szövetséget új eljárás lefolytatására utasíthatja.


VIII. TISZTSÉGVISELõK

Elnök (Alelnökök)
22. §

(1) A Szövetség élén az elnök áll, aki a többi tisztségviselõvel együttmûködve, az elnökség közremûködésével irányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét.
(2) Az elnök feladatai és hatásköre:

(3) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az alábbi sorrendben kell helyettesíteni: elnökség által kijelölt alelnök, fõtitkár vagy az elnökség erre a célra megbízott tagja.
Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjában a Szövetség más tisztségviselõjére is átruházhatja.
(4) Az alelnökök az elnökség jóváhagyásával alakítják ki felügyeleti jogkörüket.


IX. A FELÜGYELõ BIZOTTSÁG

23. §
(1) A közgyûlés a Szövetség mûködésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenõrzésére egy elnökbõl és négy tagból álló, a sportágban járatos jogi, pénzügyi - számviteli, képesítésû személyekbõl Felügyelõ Bizottságot választ.
(2) A Felügyelõ Bizottság elnöke és tagjai a Szövetségben más tisztséget nem viselhetnek . A Felügyelõ Bizottság elnöke vagy tagja nem lehet a Szövetséggel munkaviszonyban álló, vagy ott gazdasági feladatokat ellátó személy, továbbá az, aki a Szövetség elnökségének tagjával, illetõleg az ott gazdasági feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll.
A Felügyelõ Bizottság elnöke és tagjai nem lehetnek egymásnak, a képviseleti és ügyintézõ szervek vezetõinek és tagjainak - a PTK szerinti értelmezésben - közeli hozzátartozói.
(3) A Felügyelõ Bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. A bizottság feladatainak ellátására külsõ szakembereket is igénybe vehet.
(4) Munkarendjét, ellenõrzési rendjét a bizottság maga határozza meg.
(5) A Felügyelõ Bizottság éves ellenõrzési terv alapján dolgozik, melyrõl a Szövetség elnökségét tájékoztatja.
(6) A Felügyelõ Bizottság feladatai:

(7) A Felügyelõ Bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a tisztségviselõktõl tájékoztatást kérni, a testületi üléseken részt venni.
(8) Az ellenõrzések megkezdésérõl, annak eredményérõl a Felügyelõ Bizottság elnöke az elnökséget írásban tájékoztatja Az ellenõrzés során a Felügyelõ Bizottság a pénzügyi, gazdasági, illetõleg belsõ ellenõrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el.
(9) Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el, a Felügyelõ Bizottság elnöke kezdeményezheti a rendkívüli közgyûlés összehívását.
(10) A Felügyelõ Bizottság jogosítványait és kötelezettségeit az érvényes jogszabályok határozzák meg és tevékenységérõl a bizottság elnöke a Szövetség közgyûlésének köteles írásban beszámolni.


X. FEGYELMI BIZOTTSÁG

24. §

(1) A Szövetség tagjaival, valamint a sportágba tartozó sportolókkal szemben szövetségi fegyelmi eljárások lefolytatására a közgyûlés 4 éves idõtartamra fegyelmi bizottságot választ. A bizottság létszámát annak megválasztásakor oly módon kell megállapítani, hogy az biztosítsa a zavartalan tevékenységet.
(2) A Fegyelmi Bizottság feladatait, hatáskörét és mûködésének szabályait a Szövetség Fegyelmi Szabályzata állapítja meg.
(3) A Fegyelmi Szabályzat alapján kiszabott fegyelmi határozat elleni fellebbezést az elnökség bírálja el.
(4) A Fegyelmi Bizottság élén a bizottság elnöke áll.


XI. SPORTSZAKMAI BIZOTTSÁGOK

25. §

(1) Az Elnökség egyes szakfeladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes - bizottságokat hozhat létre. A bizottságok vezetõit az elnökség bízza meg.
(2) A bizottságok hatáskörét és feladatait a Szervezeti és Mûködési Szabályzat, a bizottságok mûködésének részletes szabályait az elnökség által jóváhagyott szabályzatok, illetve saját ügyrendjük határozzák meg, amelyek az Alapszabállyal ellentétesek nem lehetnek.
(3) A bizottságok döntési, véleményezési, javaslattételi és képviseleti joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyre létrehozták.
(4) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke vezeti. A bizottságok ülésére szükség esetén meg kell hívni a Szövetség elnökét, alelnökeit vagy fõtitkárát.
(5) A Szövetség állandó bizottságai:


XII. FõTITKÁR

26.§

(1) A fõtitkárt az elnökség nevezi ki, fölötte a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
(2) A fõtitkár feladatai és hatásköre:

(3) A fõtitkárt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az elnökség által erre a feladatra kijelölt személy (fõtitkár-helyettes) helyettesíti. A fõtitkár-helyettes a kialakított munkamegosztásnak megfelelõen külön feladatokat is ellát.


XIII. AZ MTFSZ IRODA

27. §

(1) A szövetségi feladatok ellátására az elnökség irodát hoz létre. Az iroda létszámát, valamint szervezetét a fõtitkár oly módon állapítja meg, hogy az biztosítsa a feladatok hatékony és gazdaságos ellátását. A mûködéshez szükséges költségeket az elnökség az éves költségvetésben állapítja meg.
(2) Az iroda szervezeti felépítését és feladatait a Szövetség szervezeti és mûködési szabályzata alapján a fõtitkár határozza meg.


XIV. A SZÖVETSÉGI KAPITÁNYOK

28.§.

(1) A szövetségi kapitányokat a szövetség elnöksége nevezi ki határozott idõre.
(2) A szövetségi kapitányok tevékenységükrõl a szövetség elnökségének tartoznak beszámolási kötelezettséggel
(3) A szövetségi kapitányok a válogatott keretek szakmai vezetõj.
(4) A szövetségi kapitányok feladatai és hatáskörei:


XV. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA

29. §

(1) A Szövetség jogi személy, a köztestületek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és az éves költségvetés alapján gazdálkodik.
(2) A Szövetség mûködéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevõdnek össze:

(3) A szövetség vagyona (4) A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenõen - nem felelnek.
(5) A Szövetség a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint a gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az ebbõl származó eredmény megállapítását a hatályos jogszabályok alapján végzi.
(6) A Szövetség gazdálkodásának részletes szabályait a gazdálkodási szabályzat határozza meg.


XVI. A SZÖVETSÉG MEGSZÛNÉSE

30. §

(1) A Szövetség megszûnik:


XVII. A TERÜLETI ÉS A HELYI TAGSZÖVETSÉGEK

31. §

(1) A megyei és budapesti tagszövetségek a szövetség jogi személyiséggel rendelkezõ önálló szervezeti egységei.
(2) Mûködési területükön:

(3) A megyei és budapesti tagszövetségek bevételeikkel önállóan gazdálkodnak, tartozásaikért saját vagyonukkal felelnek.
(4) A megyei és budapesti tagszövetségek szervezetének és mûködésének szabályait saját alapszabályuk határozza meg. Az alapszabály nem állhat ellenétben a szövetség alapszabályával, illetõleg egyéb szabályzataival.


XVIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. §

(1) A sportfegyelmi eljárásra és büntetésekre vonatkozó szabályokat a St. és a vonatkozó kormány (miniszteri) rendelet alapján megalkotott fegyelmi szabályzat tartalmazza.
(2) A Szövetséggel munkaviszonyban álló dolgozók feladatait a velük kötött szerzõdés tartalmazza, a Szövetség Szervezeti és Mûködési Szabályzata, a munkavégzésre irányuló jogszabályok határozzák meg.

33. §

A Szövetség tagjai a sportág érdekeinek figyelembevételével, a tagok, az egyesületek, a szakosztályok, a sportvezetõk , a sportolók, az edzõk, csapatvezetõk érdekeinek kölcsönös tiszteletbetartásával mûködnek együtt.
Törekedni kell arra, hogy a vitás ügyeket - ha annak rendezésére kölcsönös megegyezés alapján nincs lehetõség - a Szövetség illetékes bizottságai, illetve az elnökség útján rendezzék. Ha ezeken a fórumokon nem sikerül a vitákat megoldani, jogukban áll bírósághoz fordulni.

34. §

A Szövetség alapszabályában, illetõleg egyéb szabályaiban, szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a Szövetség elnöksége jogosult. Az elnökség állásfoglalása a Szövetség valamennyi szervezetére, illetve tagjára nézve kötelezõ.
A közgyûlés, az elnökség, a bizottságok és a tisztségviselõk határozatairól az érdekelteket és a közvéleményt idõben és hivatalosan tájékoztatni kell, ezért az elnök, illetve a fõtitkár a felelõs.

35.§

(1) Az OTSH elnöke törvényességi felügyeletet gyakorol az MTFSZ felett.
(2) A sporttörvényben (1996. évi LXIV. tv.) foglalt feltételeknek megfelelõ sportszervezeteket az OTSH szakszövetségként veszi nyilvántartásba.
(3) A nyilvántartásba vett szakszövetség a sportszervezet általános jogutódja.



1. sz. Melléklet

A tagok szavazati számának meghatározása
(VI. pont 12. §-hoz)

(1) Az MTFSZ Közgyûlésén minden tagszervezet egy szavazattal rendelkezik alapértékként.
(2) A sportszervezetek a legutolsó szakosztályi pontverseny alapján plusz szavazatokat kapnak az alábbiak szerint:
100 és 200 pont között egy szavazati jog
200 pont felett 2 szavazati jog


2. sz. Melléklet

A területi és helyi tagszövetségek
(XVII. pont 31. §-hoz)


III. Melléklet

Az elnökség regisztrálja az éves közgyûlés elõtt és megküldi a tagjainak, valamint a területi szövetségeknek a tagjairól készített nyilvántartást.



Vissza a magyar nyelvû tájfutó információkhoz!