Az út

(Monspart Sarolta cikke az 1991-es Tájfutás 1991/6-7. számából)


1981. vége – MTFSZ elnökségi ülés
A szövetségi kapitány egy 13 éves kislányt javasol a válogatottba, akire Marina György edző hívta fel a figyelmét, mert így még nem futott tájfutó leány terepen.

1982. 01. 01. – válogatott keretek
Utánpótlás és ifjúsági válogatott női keret: Boa, Csilling, Halász, Jerger, Kaló E., Krasznai, Oláh, Pokk, Polonyi, Üveges – 10 fő. Legfiatalabb 14 évesen a nyíregyházi Oláh Katalin.

1982. 09. 28. – Sportkórház: spiroergometriás vizsgálat
Legjobb eredmény a felnőtt hölgyek között is Katié: leghosszabb terhelési idő a futószalagon és a legnagyobb felvett oxigén mennyiség egy perc alatt testsúly kg-ra vonakoztatva

1983. 04. 08. – Pécs – Ifjúsági Torna
1. Oláh Katalin 17-18 éves kategóriában
05. 01. – Zuppa – Rostás nemzetközi verseny női magyar felnőtt "B" váltó első futója: O.K.
07. 2-3. Dánia – Junior Torna 19. O.K. (erre emlékezett vissza Christina Blomqvist a VB 2. helyezettje a sajtótájékoztatón)
07.12-17. – Ausztria- 5 napos, 2. O.K. 17-18 éves kategóriában
08.23. – Pácod, Eötvös nemzetközi váltó - VB előtt női magyar felnőtt "B" váltó első futója: O.K.
10. 22-23. – Novy Bor – Barátság Kupa 30. O.K. felnőtt női kategóriában

1984. 01. 01. – válogatott keretek
Felnőtt női keret: Csőkör, Kaló M., Kiss, Lendl, Oláh, Pokk, Rostás – 8 fő. Legfiatalabb a 16 éves Oláh Katalin
04. 21. Világ Kupa: Postás Kupa, 21. Oláh Katalin (aki a harmadik legjobb a 8 induló magyar versenyző közül)
05. 3-5. Stockholm- nemzetközi versenyek, TIO-MILA – kezdő futó O.K.
10. O.K.- Stockholm egyéni (legjobb magyar)
06. 16. Helsinki- TUL verseny, 11. O.K. (Rostás után a legjobb magyar az 5 indulóból)
07. 11-12. Ausztria – Junior Match, 25. O.K. (legjobb magyar)
08. 07.- Jicin – Világ Kupa, 30. O.K. (5. magyar a hatból)
09.22-23. Bulgária- Barátság Kupa, 7. O.K. (Rostás harmadik)
10.31. – Nemzetek versenye – Esztergom, 5. Oláh (Rostás 1. Kaló 2. Csökör 4. )
1984. – junior és ifjúsági ranglistavezető

1985.
06. 1-2. Uslar (NSZK – Euro-Meeting), 27. O.K. (legjobb magyar a hétből)
06. 8-9. Ifjúsági Torna – Orfû, O.K. 17-18 évesek
07. 22-26. – O-RINGEN – Falun, 43. O.K. (más magyar nő nem volt )
09. 4-6. – XI. VILÁGBAJNOKSÁG – Bendigo / Ausztrália, 36. O.K. (legjobb magyar ), a váltó első futójaként 3. helyen jön be
09. 29-30. Barátság Kupa – NDK, 7. O.K. (5 magyarból a legjobb )
10. 26-27. – Wiener Neustadt/ Ausztria – 2 napos, 1. O.K. a női kategóriában ( 19- )

1985 – junior ranglistavezető, felnőttben 2. (Zukule, akkor még Szovjetunió mögött )

1986-tól a legtöbbet induló versenyzőnőnk a nemzetközi mezőnyben. Évente Junior Európa Bajnokság, kétévente Világbajnokság, ill. Világkupa futamok. Ezenkívül Főiskolai Világbajnokság szintén 2 évente. Egyre gyakrabban kap név szerinti meghívást Lantos Zoltánnal – a különböző nagy versenyekre. Sajnos a tengerentúliakat is lemondta.

1986. – szeptember
Nyíregyházáról felkerül Budapestre a Testnevelési Főiskola hallgatójaként. Edzője Dosek Ágoston és klubja az OSC.

1987. – a felnőtt női ranglistavezető – azóta egyfolytában. Nem tudom terjedelmi okok miatt részletezni 1986-tól a nemzetközi szereplését, de tovább bővült az eddig felsoroltakhoz képest. Eredményei is – kisebb ingadozásokkal – tovább javultak. A tájfutó sport lehetőségei között, mondhatni keveset indult 10 év alatt a nemzetközi versenyeken. Ezt az augusztusi eredményeivel igazolta és saját javuló sikereit bearanyozta.

1989. – női válogatott keretek edzője: Bokros István

1989. – válogatott értékelése a szövetségi kapitány papírján: "Oláh Katalin – kiemelkedően a legjobb női versenyző. A VB egyéni döntő "bukása" ellenére is. A nehéz, svéd terepeken futott javuló és jó eredményei ( World Meeting 8. Hely, O-RINGEN 17. Hely (és a Barátság Kupa mindhárom jó futása bizakodóvá teheti a jövőt illetően.)"

1990- től a női válogatott keretek vezetőedzői: Bokros István - nők, Dosek Ágoston – férfiak

1990. – O.K. befejezi a tanulmányait és szocialista profiként a MIKRO SC atléta és tájfutó versenyzője. Az évvégi alapozástól Kárai Kázmér az edzője.

1991. – kevés tájfutó verseny, sok edzés, több sérülés, VB előtt 6 hét pihenés

szeptember 23. – klasszikus távon: aranyérem

Végül szeretnék az "Ugye te is örülsz Kati győzelmének?" gyakran feltett kérdésre válaszolni. A kérdéseknek nem örültem. Bár természetesen tudom, hogy az "egyetlen, nem skandináv világbajnok klasszikus távon" címet elvesztettem. Ezzel 1974 óta minden világbajnokságon számoltam. Valóban a hiúsági listámon megint eggyel kevesebbet dédelgethetek, s ezt tudomásul vettem. És sokkal könnyebben, hogy magyar tájfutó győzött. Különösen most, hogy a sportágnak oly nagy szüksége van hírnévre, dicsőségre és ezek vonzataként a pénzre is. Örülök, mert úgy érzem, hogy most már másra is "nehezedhet" a sportágunk segítése, támogatása. Megkönnyebbültem.
Örülök még azért is, mert úgy érzem, hogy Marina György, Dosek Ágoston, Bokros István, Kárai Kázmér edzőkön kívül, valamit én is tettem szövetségi kapitányként a nyolcvanas években ezért a sikerért.
Örülök, mert megint bebizonyosodott, mennyire fontos az atlétikus futótudás a legjobb eredményekhez. Például a háromszoros világbajnoknő Annichen Kringstad 2 óra 40 percet futott maratoni távon a svéd olimpiai válogatón.
Örülök, mert ezen a világbajnokságon sok magyar tájfutó személyesen lehetett részese a győzelemnek. Szeretném még elmesélni, hogy sokkal nehezebben vettem tudomásul – már jó 10 éve – a női maratoni verseny olimpiára való felvételét. Én aki harcoltam, futottam ezért, már csak másfél lábbal álmodozhattam a 42196 méter teljesítéséről az olimpiai útvonalon. Sokáig nem örültem – akkor. Persze, hogy boldog vagyok már hiszen pár maratoni lefutásával, én is bizonygattam, nőket is hívjanak a világ nagy sporteseményére "sokat futni".
Teljes szívből és örömmel gratulálok még egyszer Katalinnak és kívánom teljesüljön minden "reménye" a jövőben is, a sportpályákon is.

Monspart Sarolta