Nógrád vármegye nemes családai

Okleveles adatok csak a XIII. század elejétől kezdve vannak a vármegye területén letelepedett nemzetségekről, a mikor már a vármegye legnagyobb része meg volt szállva. Hatalmas nemzetségek vertek e vidéken gyökeret, melyeknek sarjai évszázadokon át szerepet vittek a vármegye történetében.
A vármegye szívében, Szécsény körül a Kacsics nemzetség foglalt szállást; tőle keletre, a mai Karancs-Ság vidékén a Záh nemzetség telepedett le...
A XIX. század első felében a vármegye területén tíz uradalom volt. Ebből a salgóit Jeszeniczei Jankovich Antal bírta.

Ezenkívül még több főrangú családnak volt birtoka a vármegye területén:
gróf Stahremberg (Baglyasalja), gróf Thoroczkay (Andrásfalva).

Nemes családok Salgótarján környékéről:

Battik (Sarudi) Heves vármegyéből származik; a XVII. század elején már Nógrádban találjuk. Péter 1600-ban Füleken katonáskodott. 1603-ban Mocsáry Gergely a baksai részjószágért zálogos pert folytatott ellene, Mihály 1817-ben Tőrincsen volt birtokos, János (1669-1684) Apátfalván, Gergely (1663-1684) Baglyasalján volt birtokos, 1672-ben Nógrád vármegye alispánja. Fiai: György és Pál. Az utóbbinak fiai: Gyrörgy és Sándor, előfordulnak az 1754-55. évi nemesi összeírásban. A XIX. század első felében Kalonda és Fülekpilis községben bírt földesúri joggal.

Jankovich (Jeszeniczei) Horvátországból származik. Onnan a török elől Trencsén vármegyébe költözött... A család a XIX. száazad első felében Karancsalja, Salgótarján és Mátraszőlős földesura.

Kun K. Pál neje Halasi Anna, továbbá K. János és K. Mihály, ennek neje Manióczi Katalin, 1635. jún. 5-én nyertek czímeres nemeslevelet...
III. Kun István fiai IV. István (meghalt 1857), pálfalvai és mátraszőlősi birtokos. Antal (meghalt 1862) szintén pálfalvai birtokos volt...

Luby (Bendekfalvi) Liptó vármegye törzsökös családja, mely közös törzsből származik a Benedekfalvi Detrich, Kiszely, a Horai Horánszky és a Liptószentandrási Andreánszky családdal. A Luby nevet legelőször Mihály vette fel 1500-ban, két fia I. Gáspár és I. György (1541-1565) terjeszté tovább a családot... II. György ágából: József (1811-1891), fia Géza és ennek fia István Salgótarjánban birtokos.

Radvánszky (Radványi és Sajókazai) Zólyom vármegye legrégibb családainak egyike... A család a XIX. század első felében Somosújfalu és Nagy-Sztráczin (Nagyhalom) helységkben bírt földesúri joggal.

Somoskőy S. Máté, valamint testvére Ferencz, I. Lipót királytól 1624-ben nyertek czímeres nemeslevelet, melyet Heves és Külső-Szolnok vármegyék közgyűlésén kihirdettek. Ferencz 1686-ban Budavár visszavételénél harczolt és a romhányi csatában esett el 1710-ben. A családot Máté fia András, a ki Recsken lakott, terjesztette tovább. Nevezett András 1755 után visszatért Somoskőre. Fiai közül István (1780), Márton (1780) Somoskőn birtokosok, Ferencz 1798-ban Biharba, Mihály pedig Szatmárba költözött. István utódai Mihály, György, András Somoskőn voltak birtokosok...

Vissza Salgótarján kezdőlapjára!