Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza


Kiadás alatt
(a szerző hozzájárulásával)

Baglyaskő (Pétervára) 1268/341!: cum dno ipsorum Petro c-e vidl. f-o Elye ... nobis occurrerunt, ... ad castr. dicti Petri c-is, dni ipsorum transmisissemus, ipsum castr. ... nobis reservarunt (Dl. 660!, W. VIII. 201); 1324: castr. Boglos (Dl. 2245, A. II. 134); 1327: p., t. Bogloskv!, ... locum castri Bogloskv (Dl. 2422!, A. II. 290-2); 1327//327: p. Bogloskw ~ Bogloskv, in C-u Neugrad. (Dl. 6081); 1327: p. Bogloskw, (Uo.).

Ez lehetett [Kácsik nb.] Éliás fia Péter vára; Péter [1265-ben] István ifj. király segítségére Feketehalom (Brassóvidéke) várához ment Kotrocói Sudurman fiaival; a király Sudurman gömöri várjobbágy fiait visszaküldte Péter várába, hogy őrizzék meg neki, s ezért 1268-ban nemessé tette őket. Péter fiai Baglyas várát átadták Csák Máténak, ezért Károly király elkobozta tőlük és 1324-ben [Kácsik nb.] Farkas fia [Szécsényi] Tamás erdélyi vajdának adta, egyben Baglyaskő falu s a hozzá tartozó Eperjes és Szánástelek határát leírták: Cap. Bud. 1327: ... a pt. Or. in 1 beerch ... a. piri ... ve. Mer. ad prat., ... p-is Elye f-i Nic-i Taryan vocate a pt. Or., transit ... prat. asc. ad montem per 1 berch, ... per 1 viam ... a-es silices, ... per illum beerch et in fine montis de vertice desc. ad riv-m Taryan cca Fyuzes, exiendo ... de riv-o ve. pt. quasi deponentalem asc. ad montem, ... sep. a pt. Or. t-m Taryan a t. Eperies et in ascensu montis ... t. Eperies vicinatur cum t. Jo-is f-i Pauli ... ad montem ... ve. Mer. ... circuit ipsum montem a pt. Mer. ... usque Kumel ad pt. Sept. et cca Kumel desc. ad riv-m Zanasy ad pt. Occ. ... t. Elye f-i Nic-i ... a pt. Mer. ... asc. ad montem ad pt. Occ.... in vertice ... montis vicinatur cum t-is f-rum St-i, ... ve. Sept. ... de monte ad ...riv-m Zanasy iuxta sess-es ... Zanasteluk a pt. Occ. transiendo ... riv-m ... ad montem ... ad Occ. ... per verticem montis ... ad viam, per quam itur ad Bogloskv ... transeundo viam ve. Or. ... per silvas et montes ... ad caput 1 vallis, que a Sept. et Occ. sep. t-s f-rum St-i a t-is Zanas et Eperies, que sunt ad Bogloskv pertinentes ... t. Bogloskv inc. tenere m-s a Sept. cum t-is Elye ... per montem ad vallem ad Or. et de monte ... a. silicis ... transit prat. et riv-m ... a. prun. ... in pede montis ... ad montem ... in beerch! ... ad 2 m-s, que sep. t-m Bogloskv a pt. montis Karanch a t. Elye ... de monte ad vallem ... asc. ve. pt. Or. ad 1 verticem, ... de vertice ... ad pt. Mer. ve. Bogloskv, a pt. Sept. est t. Elye, a pt. vero Mer. ... t. Bogloskv, qua! est ... Thome voivode, ... ve. Bogloskv per eandem beerch desc. ... contra locum castri Bogloskv ... ad qd. puteum ... a. nucis ... a. piri, ubi capitalis m. Bogloskv ... (I. h.). - Ma kzs. Salgótarjánnal egyesítve, a várostól Ny-ra a vár helyével. Lip.: Baglásallya vel Baglyásallya h.; Hnt. 44, 56: Baglyasalja. (Cs. I. 89, 94; Gerecze 532; Fügedi: Vár és társ. 102; Meml. top. III. 358-9.)

Hollókő határleírásában Almástelektől D-re említik a patakot és telket. - Ma psz. Nagylóc határában DK-re. Lip.: pr. Zsún (Alsó-, Felső-) h.; Hnt. 56: Zsúnypuszta. (Cs. I. 111.)


Kazár (Mizserfa-) 1331/374/401: p. Myserfakazara! (Dl. 75 391!, F. VIII/6. 121, VIII/7. 231).

Nemti határosa (1331). - Ma kzs. és mellette psz. Salgótarjántól DK-re. Lip.: Kazár h.; Hnt. 82: Kazár, Mizserfa psz. Mátraszele határában; Hnt. 56, Fnt.: , Mizserfabánya Kisterenye ill. Kazár határában. (Cs. I. 103.) Ld. még Kalapat.


Nagyfa 1332-35/Pp. Reg: Pet. sac. S. Nycolai de Vatfa ~ Nagfa (Vat. I/1. 188); 1335/336: p. Jo-is f-i Pauli de Nogfay (Károlyi I. 104).

Pál fia János birtoka, Szanás és Hartyán határosa (1335); utóbb Pálfalvának nevezték. Sz. Miklós egyházának papja jövedelmét 1332: 1 M fölé becsülik, s fizet 6 gs pápai tizedet. - Ma kzs. Salgótarján D-i határán. Lip.: Pálfalva h.; Hnt. 56: Zagyvapálfalva. (Cs. I. 104; Nagy Iván: Nógrádvm. 95; Meml. top. 428.)


Salgó(vár) 1327: t. seu p. Elye f. Nic-i Solgov! (Dl. 2422!) = 1327/327: Golgov (Dl. 6081, A. II. 293); 1341: castri Salgov Elie et Nic-i f-rum Nic-i (Dl. 3879, F. VIII/4. 501); 1348: Nic. f. Nic-i f-i Simonis de Solgow ... et Jo-e f-is suis, ... Dion. f. Elis de eadem ... et pro Ben-o ac Nic-o uterinis fr-bus suis, ... p. ipsorum Tarian ... prope ... castr. ... Solgou (Dl. 4018, A. V. 244-5)..

[Kácsik nb.] Salgai Miklós fiaié volt (1327); 1348-ban Miklós és Illés fiai megosztoznak minden birtokukon, kivéve a Salgóvár melletti Tarjánon. A Salgaiak erdőháti földje Izbise (1327), Salgó vára pedig Somoskő (1341) határosa. Ma egyesített város és rom Salgótarján határában ÉK-re. Lip.: pr., arx Salgó h., Tarján (Salgó-) h.; Hnt. 56: Salgótarján. (Cs. I. 91, 106; Gerecze 542; Meml. top. III. 353-8; Fügedi: Vár és társ. 185.)


Somoskő 1323: castr. Sumusku (Dl. 2147, A. II. 65); 1323/323: (Dl. 2148); 1341/347: castr. Sumuskw (Dl. 3879) = 1341/347: (Dl. 3808).

Kácsik nb. (1323: de gen. Kachyk, 1323/323: Kachych) [Illés fia] Péter fiai, Leustach és Jakow vára volt, kik [1310 k.] Csák Mátéhoz csatlakozva a várat átadták neki, amiért a király elkobozta és 1323-ban a rokon Tamás erdélyi vajdának adta. 1341-ben a Somoskő és Újfalu (Dl. 3879, F. VIII/4. 500-3), valamint a várához tartozó Bást falu (Gömör vm.) határát megjárták. - Ma kzs. és várrom Salgótarján mellett É-ra. Lip.: pr. Somoskő h., Újfalu (Somos-) h., Hnt. 26. Somosújfalu, CS. Drienovská Nová Ves. (Cs. I. 91, 107; Gerecze 543.)


Tarján 1246/393: t. Petri f-i Eliae ... Tarian (F. IV/1. 408); 1282/283: nob-es iuvenes Nic. et Sym f-i Sym-is, nepotes Elye de Therian! de C-u Neugrad. (Leleszi k. lt., Df. 243 782!, F. V/3. 174) 1283: de Terian (Uo. 173) 1327: p., t., riv. Taryan (Dl. 2422, A. II. 291); 1329>385: p. Taryan, in C-u Neugrad. (Dl. 71 276); 1332/Pp. Reg: Geo. sac. S. Virginis de Tarian (Vat. I/1. 188); 1335/336: p. Toryan (Károlyi I. 104).

Tarján törzsbeliekről nevezett falu. [Kácsik nb.] Illés fia Péter (1246), majd Illés fia Simon fiai, Miklós és Simon (1282, 1283), végül a rokon [Salgai] Miklós fia Illés (1327) birtoka. Az 1329-i osztozáskor II. Péter itt választ magának egy telekhelyet lakhelyül (loco sess-li ... pro habitatione), a többit fiára, Jánosra hagyja. Sz. Mária egyházának papja 1332-ben 1 M jövedelem után 6 gs pápai tizedet fizet. A ragyolci uradalom (1246), Baglyaskő (1327) és Szanás (1335) határosa. - Ma város Pásztótól É-ra. Lip.: Tarján (Salgó-) h.; Hnt. 56: Salgótarján. (Cs. I. 109.) Ld. még Terény.


Zagyvafő 1290: ep. Agr.: Dat in Zogwafeu! (Dl. 1300!, F. VI/1. 70).

A Zagyva eredeténél alapított helyen, ahol utóbb vár állott, Vilermus egri püspök 1290-ben oklevelet adott ki, meglehet, hogy az ekkor már álló várban. - Ma egyesített kzs. Salgótarján mellett ÉK-re; a kzs. felett Várhegy (Fnt.). Lip.: Zagyva h., Zad'wa s.; Hnt. 56: Zagyvaróna. (Cs. I. 92; Gerecze 546; Meml. top. III. 429.)



Vissza Salgótarján kezdőlapjára!