Dr. Divényi Pál

A topográfiai térkép jellemzője, hogy a domborzatrajz a síkrajzzal egyenértékűen fontos. A terepen készülő 1:10 000 méretarányú topográfiai alaptérképnél a domborzatrajz a síkrajzzal együtt, egyidőben születik, egységes, komplex szemlélettel. A topográfus a tájat látja, ábrázolja. A domborzatrajz pontos, könnyen használható, domb- és hegyvidéken plasztikus, esztétikus.

1.    Az 1:10 000 méretarányú topográfiai térkép

Az 1:10 000 ma.-ú topográfiai alaptérkép híd szerepet tölt be a kataszteri (vagy egyéb nagyméretarányú) és a kisebb méretarányú topográfiai térképek között:

a)    méretarányában, mert

·    már elég kicsi, hogy viszonylag nagy terület (24 km²) összefüggéseit mutassa be,

·    még elég nagy, hogy műszakilag pontos, értékes legyen, mivel a legkisebb mérhető térképi távolság 0,1 mm = 1,0 m a terepen;

b)    tartalmában, mert

·    a tulajdonviszonyok és általában a jogi vonalak kivételével a földfelszín csaknem minden fontos, nagyobb méretarányú térképeken ábrázolt elemét tartalmazza a többi topográfiai térkép stílusában,

·    az EOTR tagja, de keretvonalánál tartalmazza a sztereografikus vetület őrvonalait, így ebben a vetületben is lehet szerkesztéseket végezni rajta.

2.    Az 1:10 000 méretarányú EOTR topográfiai térképek felújítási programja (második ciklus)

A ciklus ismertetését rövid történeti visszatekintéssel kezdem. A polgári topográfiai térképezés 1952-ben kezdődött, előbb 1:4000, később 1:5000 méretarányban. A felmérés 1957-től 1980-ig 1:10 000 méretarányban folytatódott. Ezen időszak alatt a topográfiai térkép méretarányán kívül változott az alkalmazott vetület is, illetve kisebb-nagyobb mértékben módosult a jelkulcsi ábrázolás és a magassági alapszint.

A terepen történt jelentős változások miatt 1975-től elkezdődött az 1:10 000 ma.-ú topográfiai térképek tervszerű felújítása (második ciklus). A program indításakor két jelentősebb feladatot tűztek ki célul:

·    a különböző műszaki előírásokkal és megbízhatósággal készült, elavult 1: 10 000 méretarányú topográfiai térképekből azonos műszaki értékű és kivitelű, korszerű tartalmú térképeket kell készíteni,

·    a felújított 1:10 000 méretarányú térképeket be kell illeszteni az új egységes országos térképrendszerbe (EOTR-be), ami elsősorban új vetületi és szelvényezési rendszer alkalmazását jelenti.

A térképfelújítási munkák az eredeti felmérésre vonatkozó műszaki előírásoktól, valamint a terepen bekövetkezett változások mennyiségétől függően különböző, egymástól eltérő technológiával készültek. A T.1 Szabályzat részletes technológiai előírásokat nem tartalmazott, viszont részletesen szabályozta az új műszaki alapokat, a pontossági követelményeket, a térkép tartalmát, az ábrázolási módot, valamint a készítendő és állami átvételre leadandó munkarészeket.

A térképfelújítási ciklus 1999. április 30-án befejeződött, és megállapíthatjuk, hogy a kitűzött célok maradéktalanul teljesültek.

A helyesbítési ciklus 1995-ben kezdődött és napjainkban is tart. A Budapest munkaterület (64 db szelvény helyesbítése) hagyományos technológiával elkészült.

A digitális térképek iránt megnövekedett igények miatt 1998 őszétől megindult a Szolnok munkaterület (92 db szelvény) helyesbítése hagyományos és digitális technológiával.

Az 1:10 000 méretarányú topográfiai térképek felújításának negyedévszázados programja 1999-ben befejeződött. Ez alkalomból az MFTTT Topográfiai szakosztálya részéről elhatároztuk, hogy a legrészletesebb, a kategóriájában Magyarországot borító legpontosabb térképmű elkészültét külön szakmai tanácskozás keretében értékeljük, s ismertetjük a ciklus dolgozóival a fotogrammetriai, topográfiai , kartográfiai technológiákat, az automatizálási, szabványosítási próbálkozásokat, az európai harmonizációs igényeket és a több mint 20 éves időszak minden szakmai eseményét. Erre az 5. topográfiai ankét keretében, 1999 novemberében került sor. Az előadások kötetben megjelentek, benne az 1975–1999 között dolgozó topográfusoknak, topó-kartográfusoknak, valamint a többi vezetőnek és beosztottnak a névsora, ezzel is megköszönve, hogy tudásukkal, tapasztalatukkal, szakmánk iránti szeretetükkel segítették a második ciklus eredményeinek (4098 szelvény) létrehozását.

Amiért úgy határoztunk, hogy a ciklus fő eredményeinek bemutatását a mostani geodéziai vándorgyűlés alkalmából újból elvégezzük, azt két fontos esemény teszi indokolttá.

Az egyik, hogy most a 2001. esztendőben jutunk el oda, hogy a korábban említett 4098 szelvény sokszorosított, kinyomtatott formában is rendelkezésre áll, mindenki szabadon megvásárolhatja.

A másik az a tény, hogy a fontosabb városok, régiók digitális kataszteri állományai elkészültek. Most a szakma egyik legfontosabb feladata, hogy az ország külterületeinek digitális állományait is a térinformatika rendelkezésére bocsássa.

Ez a feladat, valamint az EU-harmonizációs igények egyértelműen indokolják, hogy a digitális kataszteri állományok mellett említést tegyünk a topográfiai, nagyobb területeket komplex módon bemutató állományok, adatok lehetőségéről is. Így most nekünk az a feladatunk, hogy ne csak a magunk szűkebb (topográfus, topó-kartográfus), amúgy lassan kihaló félben lévő körében mutassuk be eredményeinket, hanem szélesebb körben is, engedve az újabb két külföldi fogalom (marketing, Public Relation) csábításainak.

3.    A műszaki, technológiai jellemzők rövid összefoglalása

a) Topográfia, kartográfia:

b) Technikai leírás adatai:

4.    A felújítási munka néhány jellemzője

Az 1:10 000 méretarányú földmérési topográfiai térképek tervszerű felújítása az 1975– 1999 közötti időszakban történt meg. Az ország területét – nómenklatúra szerint – 4098 darab szelvény fedte le.

A felújítás egységesen a T.1 Szabályzat szerint történt. Itt jegyezzük meg, hogy az eredeti felmérést szabályozó Komplex utasítás hibahatárokra vonatkozó előírásai megegyeztek a T.1 Szabályzat előírásaival.

A felújítási program során készült térképek 77,9%-a az 1981. évi jelkulcs, 3,1%-a az 1975. évi jelkulcs és 19,0%-a az 1977. évi jelkulcs szerint készült el. Az elemzés során megállapítottuk, hogy e jelkulcsok között lényegi különbség nem volt.

Az 1:10 000 méretarányú EOTR földmérési topográfiai térképek szintvonalának pontossága az eredeti felméréskor elért pontosságtól függött, ugyanis az eredeti felmérés pontossági mérőszámai alapján történt a domborzat minősítése a felújításkor.

A pontosságra vonatkozóan álljon itt néhány utalás a T.1 Szabályzatból (síkrajzi-domborzati hibahatárok) és néhány utalás az 1:10 000 méretarányú, EOTR-szelvényezésű topográfiai térképek domborzatának vizsgálatáról szóló zárójelentésből (Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Kara):

Pontossági előírások:

Szelvény- és alaphálózat, alappont, illesztő-, ellenőrző- és kótépontok pontossági előírásai:

·    A szelvénykeret oldalhosszainak méretében megengedett legnagyobb hiba: ± 0,2 mm

·    A vízszintes geodéziai alappontok ábrázolásának legnagyobb hibája: ± 0,1 mm

Részletpontok pontok vízszintes értelmű hibahatárai:

A megadott hibahatárok a pontok és vonalak egymással, ill. a legközelebbi geodéziai hálózati vonallal vagy koordinátás pontokkal való összemérésre vonatkoznak. A fotogrammetriai munkatermékekre – mint metrikus végtermékre – (sztereokiértékelés, ortofototérkép, fototérkép) is a fenti hibahatárok érvényesek.

Háromszögelési pontok magassági meghatározására vonatkozó hibahatárok:

Szintvonalak hibahatárai:

Erdős, fedett területeken a táblázatban megadott hibák kétszerese érvényes.

5. Ellenőrzés

A Földmérési és Távérzékelési Intézet ellenőrzési méréseket rendelt meg a Budapesti Müszaki és Gazdaságtudományi Egyetemtől, valamint a Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési Földrendezői Főiskolai Karától 40-40 szelvényen, az 1:10 000 méretarányú EOTR topográfiai térképek domborzati tartalmára és megbízhatóságára vonatkozóan. Ennek során – többek között – több, mint 7ezer pont magasságát határozták meg fotogrammetriai módszerrel, illetve helyszíni mérésekkel (GPS), és vizsgálták az eltérések nagyságát, irányát, gyakoriságát, a T.1 Utasítás megengedett közép- és legnagyobb hibáihoz való viszonyát.

A 80 szelvényen kiválasztott mintegy 300 mintából 4-5 akadt, ahol több pont eltérése meghaladta a megengedett legnagyobb hibát.

Az ellenőrzés eredményeinek értékelése

A fenti vizsgálatok azt mutatják, hogy a domborzatábrázolás megbízhatósága a térképmű egészére nézve egységes, megfelel a készítésekor előirt követelményeknek, és alkalmas lehet jövőbeni elvárások, igények kielégítésére is.

A topográfus-kartográfus szakembergárda összesen 50 évnyi fáradságos, áldozatos munkájával, az állami költségvetés jelentős hozzájárulásával létrehozott 1:10 000-es térképmű domborzati tartalma tehát – a domborzatban ritkán bekövetkező változások miatt – hosszabb távon is maradandó, sok célra felhasználható érték.

6.    Néhány kiragadott megállapítás
„A földmérési , térképészeti  és ingatlan-nyilvántartási termékek
hasznosítása és ármegállapítása” című tanulmányból

(Dr. Lukács Tibor összeállítása a topográfiai térképekre vonatkozóan)

A forgalmazás részletezése:

A rendszerváltás után ugrásszerűen megnőtt a topográfiai térképek eladása (kiemelés a szerkesztés során).

A földhivataloknak térítés nélkül átadott köteles példányokra vonatkozó adatok:

1967 és 1992 között összesen 36 630 db különböző méretarányú, hazai és EOTR szelvényezésű térkép került átadásra.

7.    Felhasználói kör, alkalmazási terület

Megítélésünk szerint a topográfiai térképmű az ingatlan-nyilvántartás kivételével a mostani vándorgyűlés minden témakörében használható és használandó. Ez támasztja alá a FÖMI térképforgalmazójától származó, a legutolsó évek vásárlói körére vonatkozó alábbi néhány adat is.

Topográfiai térképek vásárlói, felhasználói, felhasználási módok

Már-már hagyományosnak mondható felhasználási területek:

·    Vonalas létesítmények tervezése (út, vasút, energia-vezeték, hírközlő vonalak, vízelvezetés stb.). A hírközlő vonalak létesítése az utóbbi időben felgyorsult, volumene megnőtt, ennek megfelelően a térképigény is nagyobb lett. A nagyobb felhasználók a következők: tervező intézetek, tervező vállalkozások, Pannon GSM, Westel, vízügyi vállalatok, közművállalatok.

·    A tiszai árvizek előtérbe állították a gátépítést, az árvízvédelmet, vízgyűjtők építésének szükségességét, lehetőségét.

·    Újabb, nagy felhasználói területet képviselnek az önkormányzatok. Igazgatási területeikről számos térkép, térképfajta, montázs készíthető és készül.

·    Nagyobb ipari létesítményeknél, szeméttelepek létesítésénél, környezettanulmányok, hatástanulmányok készítéséhez is elengedhetetlen az 1:10 000 ma.-ú topográfiai alaptérkép.

·    Kiemelendő még a turisztikai hasznosítás köre, melyhez szintén elengedhetetlen alaptérkép az 1:10 000 ma.-ú földmérési topográfiai térkép (néhányat megemlítve a felhasználói körből: tájékozódási futók, turistatérképek, lovas versenyek, sárkányrepülők, hőlégballonosok, helytörténészek stb.).

·    Ma már van igény az 1: 10 000 ma.-ú topográfiai alaptérkép szkennelt változatának CD-s forgalmára is.

·    Befejezésül megemlítem, hogy a jövőben és nem is távoli jövőben elkészül az 1:10 000-es topográfiai térkép Magyarországot lefedő vektoros állománya is.

Napjaink terméke a digitális topográfiai térkép

A digitális topográfiai térképek készítése megkezdődött. Egyik szegmense ennek a MAGYAR TOPOGRÁFIAI PROGRAM, melynek helyzetéről, lehetőségeiről más előadók szólnak. A FVM alárendeltségében már befejeződött 2 db 1:100 000 ma.-ú szelvény területére eső több, mint 100 szelvény 1:10 000 ma.-ú digitális topográfiai térképének elkészítése és állami átvételi vizsgálata (Szolnok 1-2 munkaterület), és várjuk az újabb munkaterületeket. Az elmondottak valószínűsítik, hogy az újabb térképhelyesbítési ciklus nem fog 15 évig tartani, és az EU-csatlakozás várható időpontja körül megteremtődik az ország külterületeinek 1:10 000 ma.-ú digitális topográfiai térképműve is, amely már nem is távoli jövő.

Irodalom

1.    Az 5. Topográfiai Tanácskozás anyaga
(Budapest, 1999)

2.    T.1 Szabályzat az 1: 10 000 méretarányú földmérési topográfiai térképek felújítására az egységes országos térképrendszerben
(Budapest, 1976)

3.    T. 3 Jelkulcs és korábbi jelkulcsok
(Budapest, 1981 és a többi)

4.    T. 4. Útmutató az egységes országos térképrendszer 1:10 000 ma.-ú földmérési topográfiai térképek jelkulcsi jeleinek alkalmazására

5.    Zárójelentés az 1:10 000 méretarányú EOTR szelvényezésű topográfiai térképek domborzatának vizsgálatáról
Nyugat-Magyarországi Egyetem, FFFK. (Székesfehérvár, 2000)

6.    Összegző jelentés az 1: 10 000 méretarányú EOTR topográfiai térképek domborzati tartalmának ellenőrzéséről
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék (Budapest, 2000)

7.    Földmérési, térképészeti és ingatlan nyilvántartási termékek hasznosítása és ármegállapítása
FÖMI (Budapest, 1994), valamint egyéb FÖMI-s adat-összeállítások.

Topographic maps – the threedimensional reality

P. Divényi
Summary

It is a general expounding about the 1:10 000 scaled topographic mapseri of Hungary, that is finished after the third cycle revision work, in the last year. There have been outlined all impotant parameters as regarding the different revision work technology, in particular the homogenity of revision technology, the relief accuracy, that was investigated by the Budapest Technical University. By the end is mentioned some data about 1:10 000 scaled map using inquiry investigation.