A digitális földmérési alaptérképek forgalomba adásának tapasztalatai a Fővárosi Földhivatalban

A digitális földmérési alaptérképek forgalomba adásának tapasztalatai a Fővárosi Földhivatalban

szilvay.gif (6235 bytes)

Osskó András, a Fővárosi Földhivatal hivatalvezető helyettese; Szilvay Gergely, a Fővárosi Földhivatal Digitális Térképi Osztály vezetője

Budapest 23 kerületének területe 52 218 hektár. Ebből belterület 37 398 ha, külterület 15 120 ha. 2001. május hónappal bezárólag hét kerület, nevezetesen az I,. V., VI., VII., VIII., XIV. és XVII. kerületek belterülete digitális térképének forgalomba adása megtörtént, 5760 ha területtel. Erre az időpontra további három kerület, a IV., IX., X. állami átvétele befejeződött, 5578 ha belterületi és 802 ha külterületi területtel.

Gyakorlatilag a főváros belterületi térképeinek mintegy 30%-a digitális formában rendelkezésre áll, mely arány már elegendő, hogy tapasztalatainkat általánosítsuk, hasznosítsuk és átadjuk a szakmának

Elöljáróban el kell mondanunk, hogy a Fővárosi Földhivatalban már korábban kezdtünk el foglalkozni a digitális földmérési térképek előállításával és forgalomba adásával, mint ahogy a Nemzeti Kataszteri Program elkezdődött.

Ennek két oka volt. Az egyik, hogy Budapest kataszteri térképeinek nagy része eredetileg is numerikus volt, a birtokhatár pontok koordinátákkal rendelkeznek, a belső térképi tartalom koordináta állománya is előállítható a helyszíni méréseken alapuló tömbrajzokból, ill. a nagypontosságú térképek belső tartalmának digitalizálása útján.

A 90-es évek közepén rendelkezésre állt az ÁSzSz által átszámított EOV digitális váztérkép, valamint számos kerület épületeinek, belső térképi tartalmának digitális állománya.

1995-ben svájci segélyprogram keretében fejlesztésre és telepítésre került az INFOCAM digitális térképkezelő rendszer, és a projekt keretében létrehoztuk az V. és XIV. kerületek digitális térképi állományát, és azt 1997-ben forgalomba adtuk a tulajdoni lapok átalakításával együtt.

A Nemzeti Kataszteri Program megkezdésekor a fővárosi digitális térképek előállítása nem volt előtérben, és így a Fővárosi Földhivatal azt a döntést hozta, hogy a rendelkezésére álló digitális állományokat naprakész állapotra hozva, további kerületeket ad forgalomba.

Ehhez első lépésként a 80-as években előállított váztérképeket aktualizáltuk ITR-ben, és elvégeztük az új területszámítást. Hibátlan és naprakész birtokhatár állományt létrehozva – a digitális belső tartalommal együtt – a teljes adatállományt betöltöttük az INFOCAM rendszerbe. A tulajdoni lap adatokkal történő egyeztetés után, a tulajdoni lapok átalakítását követően, a forgalomba adás megtörtént.

Ily módon a 2000. év közepére forgalomba adtuk az I., VI., VII. és VIII. kerületeket is. Ezeknek a kerületeknek forgalomba adása nem okozott különösebb gondot sem technikailag, sem a tulajdonosokat érintően, hiszen a Sztereo-EOV átszámítások során a területek mintegy 10-15%-a változott meg, és ezek is csak 1m²-rel. Mivel egyébként is kis földrészlet számú közigazgatási egységekről volt szó, csak néhány száz földrészlet területét kellet kerületenként a tulajdoni lapok adatbázisában felülírni, és ezt viszonylag rövid idő alatt el tudtuk végezni. Ez azért fontos, mert az átalakítás alatt a BIIR rendszerben nem lehet ügyet intézni.

Miután az első hat kerületet forgalomba adtuk, nyilvánvalóvá vált, hogy az INFOCAM jól működő rendszer.

Az NKP is felismerte, amit a Fővárosi Földhivatal már korábban hangoztatott, hogy a budapesti térképek digitális átalakítása gyakorlatilag nem drága, köszönhetően a könnyen átalakítható numerikus térképeknek és a már rendelkezésre álló digitális állományoknak.

Az NKP elsőként a XVII. kerület belterületére, majd a IV., IX. és X. kerületek DAT szerinti átalakítására írt ki pályázatot.

A XVII. kerület DAT átalakítása a 90-es évek elején befejeződött újfelmérésen alapult, mely akkor nem került forgalomba. Ezeket az adatokat átvették, aktualizálták, de újabb helyszíni mérés nem történt. A IV., IX., X. kerületek numerikus térképek voltak. Itt az ÁSzSz digitális EOV váztérkép állomány aktualizálása volt a feladat, az időközi változások, valamint a rendelkezésre álló digitális épületállomány és belső tartalom bedolgozásával.

A IV. kerületben a hiányzó épületek helyszíni mérése és feldolgozása megtörtént, a IX. és X. kerületekben helyszíni mérés nem volt. A IX. és X. kerület esetében, a hiányzó épületeket pótlandó, éltünk a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény (Fttv.) biztosította jogkörünkkel, és felszólítottuk a tulajdonosokat az épületfeltüntetési vázrajz benyújtására, illetve tájékoztattuk őket a munka földhivatalnál történő megrendelésének lehetőségére.

A vártnál kedvezőbb lett az eredmény. A felszólítottak mintegy 80%-a a földhivatalnál rendelte meg a munkát. Természetesen ennek eredményét ugyanúgy dokumentáltuk a megrendelő felé, és a változás átvezetésre került az ingatlan-nyilvántartás munkarészein, valamint bedolgoztuk a digitális állományba is.

Ennek eredményeként elértük, illetve elérjük, hogy a IX. és X. kerület hiányzó épület állománya is az ingatlan-nyilvántartásba kerül, annak ellenére, hogy a DAT átalakítás során helyszíni mérés nem történt.

Az NKP által finanszírozott négy kerület állami átvétele 2001 elejére befejeződött, és az év végéig mindegyiket forgalomba adjuk.

Az újfelméréssel készült XVII. kerület forgalomba adása.

A DAT szerint elkészült kerületek közül elsőnek a XVII. kerület állami átvétele fejeződött be, és ennek forgalomba adását terveztük az év elejére. A kiválasztásnál szempont volt a kerület mérete, csaknem 21 000 földrészlettel, valamint az a tény, hogy újfelméréssel készült, melynek következtében minden földrészlet területe változott az ingatlan-nyilvántartás hatályos területi adataihoz képest. Ilyen nagyságú és változású digitális térképet még nem adtunk forgalomba, így mind a technikai, mind a „politikai” előkészítést gondosan meg kellet tervezni. Technikailag a legnagyobb problémát a tulajdoni lapok átalakítása jelentette az azokat kezelő BIIR adatbázisban. Ennek részletes megoldásáról külön cikkben számolhatnánk be. A lényeg az, hogy a XVII. kerület forgalomba adása 2001. május elején megtörtént.

A forgalomba adást megelőzően felvettük a kapcsolatot a XVII. kerületi Önkormányzattal. Hirdetményt függesztettünk ki a közszemléről, és ugyanaz a tájékoztatás megjelent a kerületi újságban is. Természetesen a tájékoztatást kifüggesztettük a Fővárosi Kerületek Földhivatalában, valamint megjelentettük egy országos napilapban is.

A közszemle ideje alatt és azt követően a mai napig, összesen mintegy 10 beadvány érkezett a területváltozás kivizsgálására, ami messze alatta marad a prognosztizált számnak. A jövőben biztos érkeznek további beadványok, de reméljük, ezeket kezelni tudjuk.

A IV., IX., X. kerület forgalomba adása, 2001 novemberében megtörtént, a közszemle december 12-éig tartott.

A térképi és tulajdoni lapok adat- konzisztenciájának megteremtése a térképek forgalomba adásának leglényegesebb feltétele.

Első lépésként a helyrajziszámok, alrészletek és azok területi egyezőségét kell megteremteni. Ehhez az ingatlan-nyilvántartási rendszerből leválogatjuk az adott kerületre vonatkozó helyrajziszám-terület listát, melyet összehasonlítunk az INFOCAM-ból nyert helyrajziszám-terület listával. A kapott eredményben elkülönítve megjelennek a csak az ingatlan-nyilvántartásban szereplő helyrajziszámok, illetve a csak az INFOCAM-ban szereplő helyrajziszámok, továbbá azok a helyrajziszámok, amelyek ugyan mindkét rendszerben szerepelnek, de eltérő a területük. A jelentkező ellentmondások több okra vezethetők vissza, ezek többnyire emberi hibák: elgépelés, figyelmetlenség, rosszul bedolgozott térrajz; a térrajz jogerős átvezetéséről szóló határozat nem kerül át a földmérési osztályra, így a térképi állomány nem kerül aktualizálásra; néhány esetben a még csak előzetes térrajz kerül jogerős átvezetésre a térképi rendszerben; területi ellentmondást okoz a Sztereo vetületi rendszerről az EOV vetületi rendszerre történő átállás; új felmérés esetén is jelentős eltérések vannak a tulajdoni lapon szereplő és a felmérés eredményeként meghatározott terület között.

Következő lépésként a művelési ág adatok rendezését végeztük el. Az INFOCAM-ban grafikusan tartjuk nyilván az egyes művelési ágakat. A két rendszer közötti összhang biztosítása bonyolult feladat. A helyzetet igen csak nehezíti az ingatlan-nyilvántartás által használt, mintegy 2700 db különféle, ún. kivett kód, melyek között sok az átfedés, felesleges elem. Az INFOCAM és a DAT igen eltérő szisztémát használ a jelenleg működő TAKAROS és BIIR rendszer kódolásától. A két különböző kódrendszer egymásnak való megfeleltetése igen összetett feladat.

A GK 5/2001. számában korábban megjelent, Szilvay Gergely és Kozári Ágnes által írt cikkben kifejtettük a feladat gyakorlati végrehajtását. A következőkben az állományok forgalomba adásának folyamatát és a végrehajtandó feladatok időbeli ütemezését vázoljuk fel. A folyamat során különösen kell ügyelni a földhivataloknál tárolt és kezelt adatok közhitelességére, a folyamat jogszerűségére, valamint a törvényben előírt határidőkre. Mindezek figyelembevételével próbáltuk meghatározni az egyes lépések sorrendjét és a szükséges időintervallumokat. A folyamat leírását a DAT adatállomány készítése során meghatározott azon időponttól kezdtük, amely időpontig a DAT állomány készítőjének az ingatlan-nyilvántartási állapottal megegyező állományt kell létrehoznia. Az eltelt időt ettől a ponttól kezdődően napokban határoztuk meg.

1. A „0” időpont előtti feladatok

A földhivatalnak valamennyi bedolgozandó munkarészt át kell adnia a vállalkozónak, és ezt a törzskönyvbe be kell jegyezni.

2. A 0-30. napig

A vállalkozó elkészíti a DAT adatállományt, és a 30. napig leadja azt az NKP Kht.-nek.

A földhivatal külön jegyzéket vezet a 0-30. napig eltelt időben jogerősen átvezetett, a tulajdoni lap első oldalát, valamint a nyilvántartási térképet érintő változásokról.