A topográfia megújulása és a térinformatikai infrastruktúra
Az MFTTT által 2001. július 5-7. között Szombathelyen megrendezett vándorgyűlésen elhangzott előadás szerkesztett változata.

Alabér László műszaki tanácsadó, HM Térképészeti Kht.

Napjainkban a térinformatika rohamos fejlődésének és elterjedésének lehetünk tanúi. A világ és Európa a nemzeti térinformatikai infrastruktúrákon alapuló globális, illetve összeurópai térinformatikai infrastruktúra kiépítése felé halad. Mind a „Digitális Föld”, a „Globális Térinformatikai Infrastruktúra”, a „Globális Térkép”, a „Globális Európa Térkép” projektek, mind az egyes országok nemzeti térinformatikai infrastruktúra programjai gőzerővel folynak. Mindeközben Magyarországon a Nemzeti Térinformatikai Infrastruktúra (a továbbiakban: NTI) létrehozására irányuló erőfeszítések érezhetően háttérbe szorultak. Ez a sajnálatos tendencia késztetett arra, hogy egy olyan térképészeti megaprojekt indításakor, mint a Magyar Topográfiai Program, megvizsgáljam az állami topográfiai térképrendszer és az NTI kapcsolatát.

Szeretném felhívni a figyelmet napjaink és a közeljövő olyan új jelenségeire, amelyek mellett topográfusként (vagy térinformatikusként) nem mehetünk el szó nélkül. Akár tetszik, akár nem, az Internet, a GPS, a GSM, olyan technikai, technológiai eszközök, amelyeket nekünk térképészeknek nem csak használni kell, de ki is kell azokat – illetve az azokat alkalmazókat – szolgálnunk. Olyan termékeket kell előállítanunk, amelyek még hatékonyabbá teszik ezen eszközök használatát. A térbeli információ, az információk térbeli megjelenítéséhez szükséges szabatos és hiteles referencia biztosítása Magyarországon az állami térképészet feladata. A mezőgazdaság, a környezetvédelem, a közlekedés, a területfejlesztés, a katasztrófavédelem, a kormányzat működése, az üzleti szféra és az ÁLLAMPOLGÁR, azaz a kialakuló információs társadalom egyetlen területe sem nélkülözheti a korszerű térinformatikai alapokat. Nem véletlenül emeltem ki az ÁLLAMPOLGÁRT, mint a térinformatikával szemben megfogalmazódó kihívások főszereplőjét. Ma még igazán fel sem tudjuk mérni, hogy a technológia rohamos fejlődése milyen lehetőségeket fog biztosítani az állampolgárok számára 5 vagy 10 év múlva. Merem állítani, hogy néhány éven belül az ÁLLAMPOLGÁR fogja jelenteni a térinformatikai felhasználások meghatározó szegmensét. A fejlődés szemléltetésére álljon itt három idézet:

·    „Az Ericsson meggyőződése, hogy három éven belül többen használják a mobil Internetet, mint a hagyományos, vezetékes Internetet,” (Jan Lindgren, az Ericsson alelnöke, a Mobil Internetes Megoldások divízió ügyvezető igazgatója.)

·    „A szakértők egyetértenek abban, hogy három éven belül a gépjárművek egynegyede állandó Internet-kapcsolattal rendelkezik majd. (Pierluigi Leone, a ViaSat vezérigazgatója).

·    „Becslések szerint a járműnavigációs rendszerek jelenlegi (Európa) 1.4 millió egységnyi éves eladása 2004-re eléri a 24 milliós nagyságrendet.” (Peter FitzGibbon: FOCUS: Intelligent Transport Systems and Navigation)

Ezek a prognózisok több mint elgondolkodtatóak. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük azt – a térképészek számára közismert, de a döntéshozókkal még nem megfelelően tudatosított – tényt, hogy azokat a térinformatikai, topográfiai termékeket, amelyek a holnap információs igényeit fogják kielégíteni, már tegnap el kellett (volna) készíteni.

Térinformatikai Infrastruktúra

Mindenekelőtt nézzük a fogalmat. Az Európa Bizottság számára 1996-ban készített GI2000 dokumentum az európai térinformatikai infrastruktúráról szólva a következőket mondja: „Amire szükség van, az egy intézkedési keretmű, amely létrehoz és karbantart egy stabil, össz-európai készletet, mely egyeztetett szabályokból, szabványokból, eljárásokból, útmutatókból és a földrajzi információ létrehozására, gyűjtésére, frissítésére, cseréjére és alkalmazására vonatkozó ösztönzésből áll. Ez az intézkedési keretmű kedvező üzleti környezetet kell, hogy kialakítson az európai földrajzi információ versenyképes, bőséges, gazdag és differenciált terjesztésére, amely információ könnyen azonosítható és könnyen hozzáférhető.” (A fordítás nem túl gördülékeny, viszont szöveghű). Az Egyesült Államok Nemzeti Kutatási Tanácsa keretében működő Térképezési Tudományos Bizottság 1993-ban készítette el jelentését, amely az országos térképellátás érdekében egy nagyszabású nemzeti térinformatikai adatinfrastruktúra (a továbbiakban: NSDI) kifejlesztését tűzte ki célul. Irigylésre méltó, hogy ezek a gondolatok a politika legmagasabb szintjét sem hagyták hidegen. 1994-ben kelt Clinton elnök rendelete a földrajzi információk koordinált gyűjtéséről és az azokhoz való hozzáférés biztosításáról. Az NSDI 1994-ben kimunkált stratégia pillérei a következők:

·    a térinformatikai adatház létrehozása, az adat előállítók és felhasználók hálózatba szervezésével;

·    a szabványkészítés, az adatok dokumentálására, gyűjtésére és cseréjére;

·    az NSDI együttműködés eljárásainak, valamint az elsődleges adatkörnek megfogalmazása;

·    az együttműködés kiszélesítése bármely szektorból újabb adatgazdák bevonásával.

Az 1990-es évek tapasztalata, azokban az országokban, melyek az NTI meghatározását és megvalósítását megkezdték, azt mutatja, hogy az ilyen infrastruktúra létrehozásához az állami költségforrásokon és ösztönzőkön kívül leginkább a politikai szándékra van szükség.

Összefoglalva, az NTI legfontosabb elemeinek az alábbiakat tartom:

·    átgondolt és a döntéshozók által elfogadott stratégia;

·    megfelelő hatáskörrel rendelkező, reprezentatív irányító testület(ek) az optimális koordináció megvalósítására;

·    jogszabályi háttér, valamint szabályok és eljárások a térinformatikai információ előállításának, karbantartásának, cseréjének és hozzáférésének szabályozásához;

·    metaadat-készítő szolgálatok és elosztók az adatcseréhez;

·    szabványok a térinformatikai adatok előállítására, cseréjére, a szolgáltatások végzésére;

·    adatok, beleértve a referencia-adatokat is, melyre az értéknövelő tartalom és szolgáltatás építhető;

·    emberek és megfelelő tudásbázis (készítők és alkalmazók).

A jövő igényeinek kielégítéséhez nem egyszerűen térképekre és adatbázisokra van szükség, hanem egy jól átgondolt stratégia alapján létrehozott NEMZETI TÉRINFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA megteremtésére.

A Nemzeti Térinformatikai Infrastruktúra Magyarországon

Magyarországon a térinformatikai infrastruktúra kialakításának szükségességét már a 70-es évek második felében felismerték. Ekkor kezdte meg a MÉM OFTH Kutatási Főosztálya a Földmérési és Térképészeti Adatbank koncepciójának kidolgozását. A projekt eredményeit felhasználták a Térinformatikai Nemzeti Projekt megvalósítása során.

1984-ben az MTA X. osztály Geodéziai Tudományos Bizottsága egy albizottságot bízott meg, Dr. Sárközi Ferenc vezetésével, a térbeli infrastruktúrát létrehozó kormányprogram javaslatának kidolgozására³. (3. Dr. Sárközi Ferenc Térinformatikai (adat) infrastruktúra, http://bme-geod.agt.bme.hu/tutor-h/terinfor/t59.htm). A koncepció meghatározta az alap adatállományokat, adatgyűjtési módszerüket, telepítésüket, az adatgyűjtés ütemezését és a főbb felhasználási területeket. A koncepció alapján az MTA elnöke megkereste a miniszterelnököt, aki az 1990. január 25-én írt válaszlevelében döntött a 10–40 milliárd forintosra becsült kormányprogram beindításáról, és utasította a Földművelésügyi, valamint a Honvédelmi Minisztériumot az előkészületek megkezdésére. 1990 tavaszán a földművelésügyi miniszter kiadta a program beindításáról szóló rendeletét. Bár a 10–40 milliárd forintosra becsült kezdeményezést a miniszterelnök is támogatta, a kormányváltás miatt annak gyakorlati megvalósítására nem került sor.

1992-ben az OMFB mintegy 330 M Ft-os támogatásával és 2 Mrd Ft forrásbevonással elkezdődött a Nemzeti Térinformatikai Projekt. A program eredményeként elkészült a Digitális Katonai Térképek nemzeti szabványa és a DTA-50 adatbázis első változata. A polgári vonalon létrejött a DAT szabvány és a kapcsolódó szakmai szabályzatok sora. A projekt keretében megkezdődhetett 24 település és budapesti kerület térinformatikai rendszerének kialakítása. A Nemzeti Térinformatikai Projekt hozzájárult a GPS-technika alkalmazásának előkészítéséhez, a távérzékelésen alapuló hozambecslés fejlesztéséhez, a Közigazgatási Határ Adatbázis létrehozásához. A hazai térinformatika fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű volt a Kormány 1996. novemberi döntése a Nemzeti Kataszteri Program végrehajtásának megkezdéséről.

A Nemzeti Térinformatikai Infrastruktúra (stratégia) alapelemeit 1997-ben hagyta jóvá a Miniszterelnöki Hivatal keretében működő Informatikai Tárcaközi Bizottság (Informatikai és Távközlési Kormánybizottság 13/1997. (X.15.) határozata). Ez a bizottság volt hivatott a nemzeti informatikai adatpolitika megformálásáért, amely magába foglalta a Térinformatikai Infrastruktúra kidolgozását is. A határozat a NTI létrehozása érdekében az alábbi programok megvalósítását látta szükségesnek:

·    Nemzeti Térinformatikai Stratégia kidolgozása;

·    Országos Térinformatikai Adatház létrehozása;

·    Nemzeti Kataszteri Program végrehajtása;

·    Települések, közlekedés és más ágazatok alaptérképeinek elkészítése;

·    Földrészlet mélységű információs keretrendszer létrehozása;

·    Magyar Topográfiai Program beindítása;

·    Egységes Földrajzi Címregiszter létrehozása;

·    Magyarország légifelmérése program végrehajtása.

A Nemzeti Térinformatikai Stratégia, Döntéselőkészítő Tanulmány 1998 augusztusában készült el. A tanulmány az NTI létrehozása érdekében a következő kulcs elemeket határozta meg:

·    Stratégiai irányító, stratégiaalkotó, ellenőrző szervezet létrehozása;

·    A térinformatika szabályozási környezetének folyamatos fejlesztése;

·    A szolgáltatások mielőbbi megkezdése, Országos Térinformatikai Adatház létrehozása;

·    A NATO és az EU csatlakozás térinformatikai támogatása;

·    Állami alapadatokra épülő termékek létrehozása és szolgáltatások végzése („Egységes Földrajzi Címregiszter” projekt, „Települések, közlekedési és más ágazatok alaptérképei” projekt, „Nemzeti Kataszteri Program” projekt integrálása; járműnavigáció; üzleti alkalmazások; bevetés-irányítási rendszerek és a biztonsági szolgáltatások.);

·    Térinformatikai oktatás.

Az ITB és a tanulmány ajánlásai által megjelölt feladatok közül töretlenül csak a Nemzeti Kataszteri Program végrehajtása folytatódik. A Nemzeti Térinformatikai Stratégia tervezet maradt, a Magyarország Légifelmérése programból eddig a mérőkamerás légifényképek készültek el, bár ez is hatalmas előrelépés. A többi program legfeljebb az előkészítés stádiumáig jutott el. Úgy tűnik, hogy Magyarországon az elmúlt négy évben nem történt lényegi előrelépés az NTI létrehozása érdekében, legalábbis nem olyan, amely mögött egy központi, kormányzati akarat felfedezhető lenne.

Alapadatok

A továbbiakban az alapadatok – mint a térinformatikai infrastruktúra összetevőjének – mibenlétét kívánom megvilágítani. Ebben a vonatkozásban a „Panel – GI, INCO–COPERNICUS ETeMII (EuroGeographics = Megrin+CERCO) Europian Territorial Management Information Infrastucture” program keretében kidolgozott ajánlást tartom iránymutatónak, amely szerint a térinformatikai infrastruktúra tartalmi (referencia) összetevőiként az alábbiak jönnek számításba:

·    geodéziai referencia rendszer,

·    közigazgatási egységek,

·    földrészletek,

·    címek,

·    topográfia,

·    magasság (domborzat),

·    közlekedés,

·    vízrajz (hajózható vízi útvonalak),

·    ortofotó.

Fentiektől eltérő, de igen figyelemre méltó az alapadatok ausztrál megközelítése, amely a párhuzamos adatgyűjtés elkerülésére helyezi a hangsúlyt. Az Intergovernmental Committee on Surveying & Mapping megfogalmazásában minden olyan térinformatikai adatkészletet, amelyet egynél több állami szervezet használ, az NTI részének kell tekinteni. Természetesen ebbe a körbe tartoznak a topográfiai adatok is.

Nagy-Britanniában a National Geospatial Data Framework (NGDF) kezdeményezés keretében több olyan projekt van folyamatban, amelynek célja a térinformatikai alapadatok előállítása. Ezek közé tartozik például a National Topographic Database projekt, amely jellegét tekintve az MTP során létrehozandó Digitális Topográfiai Adatbázishoz hasonlítható.

Még számos ország példáját idézhetném annak alátámasztására, hogy egyrészt a térinformatikai alapadatok és azok előállítása az NTI szerves részét képezik, másrészt a topográfiai adatok e referencia nélkülözhetetlen összetevői.⁴ (4. A kép teljességéhez tartozik, hogy bár ez a megállapítás egybe esik az országok többségének véleményével, mégsem egyeduralkodó. Portugália – az NTI létrehozásának egyik éllovasa – álláspontja szerint az NTI fogalma nem kapcsolható össze az adatok előállításával, csak azok terjesztésével.)

Topográfiai térképezés Magyarországon

Az állami topográfiai térképek fogalmát a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény rögzíti. E szerint: „Az állami topográfiai térkép papírlapon, fólián, többszínnyomással vagy számítógépen kezelhető formában, az ország egész területéről nagy, közepes és kis méretarányban készülő térkép, amely a földfelszín természetes és mesterséges alakzatainak síkrajzi és domborzati elemeit, továbbá a névrajzot tartalmazza a tulajdoni viszonyokra vonatkozó információk nélkül.”⁵ (5.  Fttv. 14. §.) A törvény nemcsak az állami topográfiai térképek fogalmát határozza meg, de kötelező használatukat is előírja:

·    „Az állami és helyi önkormányzati térinformatikai rendszerek alapjául az állami térképeket és állami alapadatokat kell felhasználni.

·    Az állami és a helyi önkormányzati térinformatikai rendszerek összekapcsolhatósága érdekében e rendszerek térképi adatbázisaiban, az egységes országos vetületi rendszerben és annak koordinátarendszerében meghatározott vagy az abba átszámított koordinátákat, továbbá az egységes országos magassági alapponthálózatra vonatkozó adatokat kell használni.⁶( 6.  Fttv. 15. §.)

A topográfiai térképek jelentőségének megfelelően a polgári és katonai térképészet egyaránt kiemelkedő figyelmet fordított előállításukra. Anélkül, hogy részletesen jellemezném a hazai topográfiai térképezés állapotát, szeretném felhívni a figyelmet arra a tendenciára, amely a helyszínelési, terepi munkákra fordított idő folyamatos csökkenésében mutatkozik meg. Az 1953–1959 között végrehajtott katonai 1:25 000 méretarányú „Újfelvétel” során a terepi munka a teljes időráfordítás 23%-t tette ki, ami hozzávetőleg egy hónapot jelentett. A katonai topográfiai térképek 1984–1997. évi felújítási ciklusában ez az idő már egy hétre csökkent. Az 1:50 000 méretarányú topográfiai térképek napjainkban folyó részleges felújításakor egy térképszelvény területének bejárására már csak egy nap jut. De hasonló tendenciát figyelhettünk meg a polgári topográfiai térképek készítése során is. Úgy vélem ez csak részben tudható be a technológia, a távérzékelés fejlődésének. Nagyobb szerepet játszottak, és játszanak az egyre feszítettebbé váló tervek, de a főszerepet a rendelkezésre álló, korlátozott anyagi források kapták. Sajnos ez már annyira beleivódott szakmai mindennapjainkba, hogy az új térképezési feladatok végrehajtásakor is szinte természetesnek tartjuk. Nem a létrehozandó térkép területe a terepi munka tárgya, hanem az irodai tervezés elvarratlan szálainak elkötése. Csendben jegyzem meg, hogy ez a probléma nem nevezhető magyar sajátosságnak. Az USGS 1997-ben az 1:24 000 méretarányú topográfiai térképek felújítási programjának előkészítése során azzal a gondolattal állt elő, hogy a továbbiakban nem kívánja (győzi) a térképeket helyszínelni. Ezzel a gondolattal sikerült is pánikba ejtenie a felhasználói közösséget.⁷(7.  USGS National Mapping Division, Topographic Map Users Workshop, Reston, Virginia, March 13, 1997, Meeting Report)

Visszatérve a hazai topográfiai térképezésre, az elmondottak nem jelentik azt, hogy rossz topográfiai térképek készültek a múltban. Mind a polgári, mind a katonai topográfiai térképek kiállják a nemzetközi összehasonlítás próbáját. Csak sajnos tartalmuk már elavult. Nem kevés olyan területe van az országnak, ahol 15-20 évesek a legfiatalabb, rendelkezésre álló topográfiai térképek. Az elégtelen aktualitás mellett a topográfiai térképek hiányosságaként róható fel a korszerű térinformatikai alkalmazásokat támogató digitális – elsősorban vektor formátumú – adatállományok hiánya.

Mindez alátámasztja a Magyar Topográfiai Program (a továbbiakban: MTP) megvalósításának jelentőségét.⁸(8.  A Magyar Honvédség topográfiai térképrendszereinek átalakítására vonatkozó elképzelésekkel a tisztelt Olvasó folyóiratunk 2001/8. számában már megismerkedhetett, Szabó Gyula mérnök ezredes írásából.)

A topográfia megújulása már nem „csak” a felhasználói igényeket kielégítő topográfiai termékek szolgáltatása érdekében szükséges, de nélkülözhetetlen eleme az NTI megteremtésének is.

A Magyar Topográfiai Program és a Nemzeti Térinformatika Infrastruktúra kapcsolata

Az MTP és az NTI közötti kapcsolat leginkább a referencia adatok létrehozásának területén nyilvánul meg. Az MTP keretében létrehozandó Digitális Topográfiai Adatbázis (a továbbiakban: DITAB) rendelkezik mindazon tulajdonságokkal, amelyeket az NTI alapadatbázisától⁹ (9. Természetesen a DITAB nem az egyetlen alapadatbázisa az NTI-nek. A DAT szabványnak megfelelően előállított állami földmérési alaptérképek jelentősége nem igényel különösebb magyarázatot.)

elvárhatunk. A DITAB egységes vonatkozási rendszerben, a korszerű térinformatikai követelményeknek megfelelően tartalmazza a közigazgatási egységeket, címeket, közlekedési hálózatot, vízrajzot és egyéb topográfiai elemeket (ld.: ETeMII). A DITAB „melléktermékeiként” elkészülnek az ország területét ábrázoló ortofotók és digitális domborzatmodellek.

Az MTP előkészítése és végrehajtása jelentős mértékben hozzájárul(hat) az NTI kialakítása érdekében elvégzendő szabványosítási és szabályozási feladatok végrehajtásához, továbbá az „állami” adatpolitika kialakításához.

Legalább ekkora jelentősége van az MTP szerves részét képező, a termékek előállítását, karbantartását és szolgáltatását támogató rendszer létrehozásának is, amelynek részét képezheti egy nagyteljesítményű térinformatikai adatház is.

Végezetül, de nem utolsó sorban az MTP végrehajtásának megkezdése kedvezően hat majd a térinformatikai kultúra terjesztésére, az oktatás fejlesztésére.

Magától értetődő, hogy az MTP és a NTI közötti kapcsolat kétirányú. Nem csak az MTP hathat kedvezően az NTI megvalósulására, de ennek fordítottja is igaz. Ha sikerülne érdemi előrelépést elérni az NTI területén, az kedvezően befolyásolná az MTP végrehajtását is. Itt elsősorban a „jóváhagyott” stratégiai koncepcióra, az irányítás és koordináció szervezeti kereteinek és döntés-mechanizmusának létrejöttére, a minőségügy és termékminősítés rendszerének kialakítására gondolok. Úgy vélem, hogy a felsoroltak közül is meghatározó a megfelelő jogosultságokkal rendelkező, többszintű irányítási struktúra kialakítása, amely a továbbiakban képes az NTI többi szegmensének „felkarolására”.

Magyarországon ma nincsenek olyan civil (kormányzaton kívüli) szerveződések, amelyek képesek lennének az NTI koordinációjára. Kormányzati szinten a térinformatika területe nem egyszerűen decentralizált, hanem eléggé gazdátlannak tűnik. Az FVM-HM megosztott térképészeti felelőssége csak az állami alapadatokra irányul, ami legfeljebb az „alapadatbázis” létrehozásának kötelezettségeként értelmezhető. Szinte teljesen hiányzik az értéknövelt tartalom-előállítás és szolgáltatás koordinációja.

A szervezeti keretek kialakításakor megoldandó a térinformatikai szerepkörök szétválasztása, (készítő, felhasználó, hatósági, szabályozó, finanszírozó) a funkcionális összeférhetetlenség megszüntetése, független koordinációs és ellenőrző szervezet létrehozása. Szükség van egy kormányzati felhatalmazással rendelkező központi irányító szervezetre. E szervezet hivatott a térinformatikai ágazat hatékony kiszolgálása érdekében az egyes tárcák alá rendelt térképészeti térinformatikai feladatok koordinációjára, a hosszú távú stratégiai célok megvalósításának irányítására, kontroljára. Mindemellett megfelelő fórumot kellene biztosítani a felhasználói igények megjelenítésének is, elkerülendő a belterjesség csapdáját.

Összefoglalva, a Nemzeti Térinformatikai Infrastruktúra létrehozásának célja a földrajzi (helyhez köthető) információk széleskörű alkalmazásának elősegítése a kormányzat, az üzleti szféra, valamint az állampolgárok számára egyaránt, igényorientált és átfogó információk megjelenítésével és könnyen elérhető szolgáltatások biztosításával. (British National Geospatial Data Framework). Az NTI megvalósításával biztosítható a földrajzi információk felhasználásának elősegítése a politika, a gazdaság fejlődésének és az állampolgárok egyéni boldogulásának érdekében. (Canadian Geospatial Infrastructure). Az NTI-n keresztül megvalósulhat a decentralizáltan rendelkezésre álló források hatékony felhasználásának, a párhuzamos adatgyűjtésnek és alkalmazás fejlesztésnek a kikü- szöbölése. (National Spatial Data Infrastructure, Federal Geographic Data Committee).

A Magyar Topográfiai Program jellegét és összetevőit tekintve szoros kapcsolatban áll az NTI-vel. Az NTI az MTP nélkül nem teljes, az MTP az NTI nélkül nem az igazi.

Felhasznált irodalom

11.    ETeMII, Accompanying measure to support the setting up of an European Territorial Management Information Infrastructure, Project contract N°: IST – 1999- 12096 Coordinated by GISFORM p.30

12.    AGI 2000 Conference - The N’s Corner

13.    Australian Spatial Data Infrastructure (ASDI); ICSM

14.    Rui Gonçalves Henriques and Cristina Gouveia: POSITION PAPER ON THE GEOGRAPHIC INFORMATION INFRASTRUCTURE CONCEPT, p.22

15.    Martin Littlejohn: GI2000: Towards an European policy framework for geographic information

16.    Panel – GI, Pán-európai térinformatikai kapcsolatok (INCO–COPERNICUS projekt no. 977136) © Európai Közösségek, 2000, Nyomtatva Olaszországban, ISBN 3-901716-22- GeoInfo Series nr.21, Bécs, Sorozatszerkesztő: Andrew U. Frank Bécsi Műszaki Egyetem, Térinformatikai Intézet; p.162

17.    A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény

18.    Nemzeti Térinformatikai Stratégia Döntés-előkészítő Tanulmány (HUNGIS Alapítvány, 1998. augusztus 17.)

19.    MTP döntés-előkészítő tanulmány

10.    Dr. Sárközi Ferenc Térinformatikai (adat) infrastruktúra, http://bme-geod.agt.bme.hu/ tutor-h/terinfor/t59.htm

Renewal of Topography and the Spatial Data Infrastructure

L. Alabér
Summary

The provision of spatial information as well as an exact and authentic reference necessary to the representation of them is a state mapping task in Hungary. Rapid development in information sciences, the Internet, GPS and GSM technologies all underline the need for the establishment of a National Spatial Data Infrastructure (NSDI) system. Since the late 70s, several initiatives have been made in order to form a GIS infrastructure in Hungary. Base elements of the National Spatial Data Infrastructure (strategy) was approved by the Interdepartmental Committee on Information Sciences, a panel working in the frame of the Prime Minister’s Office in 1997. Albeit a Decision Preparatory Study to the National Spatial Data Strategy was completed in August 1998, no essential step forward was made in the fields of NSDI in the last four years.

This article gives an overview on the importance of GIS base data and, as part of it, the topographic data from the point of NSDI’s view. Also it makes known the statement of ETeMII as well as the Australian and British experiences.

The author reveals the relationship between the Hungarian Topographic Programme and the NSDI and states that that the Digital Topographic Database to be set up within the frame of the Hungarian Topographic Programme will serve as an appropriate spatial base to the implementation of NSDI.