Interjú a Geodéziai és Térképészeti Rt. vezérigazgatójával

Dr. Joó István egyetemi tanár – ifj. Joó István újságíró

A Geodézia és Kartográfia folyóirat képviseletében nemrég (szeptember 7-én) volt alkalmunk részt venni az Rt. 50. születésnapi ünnepségén. A jól sikerült rendezvény során számos információ birtokába jutottunk nemcsak az Rt. jogelődje (BGTV) megalakulásával és fejlődésével kapcsolatban, de szó esett a cég újabb helyzetéről, eredményeiről is.

Ez arra ösztönzött bennünket, hogy meglátogassuk a nagy múltú BGTV jogutódját, és ennek során – az indokolt gratulációk mellett – többet megtudjunk az Rt. legújabb eredményeiről, arról a környezetről, amelyben az Rt. tevékenykedik, és netán halljunk valamit az Rt. jövőbeli törekvéseiről, kilátásairól.

Ez a találkozó az Rt. vezérigazgatójával már azért is indokolt volt, mivel korábban a lap részéről már jártunk az egykori PGTV nyugállományú igazgatójánál (Szabó Sándor), hasonlóképpen a Cartographia Kft. igazgatójánál, dr. Papp-Váry Árpádnál is.

A lap olvasói (korábbi mozgásterületüktől függően) több-kevesebbet tudnak az egykori BGTV-ről, de kevesebbszer találkoznak a Geodéziai és Térképészeti Rt. képviselőivel. Ezért a szakmai környezet további információkat vár ettől a látogatástól. S különösen arra kíváncsi, hogy mi jellemzi ma a Geodéziai és Térképészeti Rt.-t, és milyen – szinte elhallgatott – eredményei vannak, milyen nehézségekkel küzd és mik a tervei? De arra is kíváncsiak lennénk, hogy az Rt. milyen kapcsolatrendszerrel rendelkezik, milyen a viszonya a partner-intézményekkel; különösen a két korábbi partner-vállalattal, továbbá az egykori BGTV-ből kivált és ma már önállóan tevékenykedő földmérési vállalkozókkal stb.?

Mielőtt a most nagy vonalakban felsorolt kérdéseket ténylegesen sorra vennénk, célszerű az Rt. (és jogelődjének) 50 éves tevékenységét dióhéjban felvázolni és egyúttal az Rt. vezérigazgatóját bemutatni.

Az utóbbival kezdve: Biró Gyula, az Rt. vezérigazgatója Sárváron született, a BME-n szerezte mérnöki oklevelét (1979). Végzés után a PGTV-nél helyezkedett el, ahol elsősorban a mérnökgeodézia, a kataszteri- és közmű-felmérések területén végzett operatív munkát, és szerzett nagy jártasságot a kapcsolódó kutatások területén is. Ennek alapján – továbbá jó szervező képességére is tekintettel – előbb csoportvezetői munkakört látott el, majd 1985-től a vállalat főmérnöke lett.

1988-ban pályázat útján lett a BGTV igazgatója. Itt eredményes munkát végzett a vállalat irányításában, továbbá hogy a vállalat (vagyonának és szellemi tőkéjének megtartásával) a legkedvezőbben alakulhasson át gazdasági társasággá. Az átalakulás után (1994. január 1. ) napjainkig a jogutód Rt. vezérigazgatója.

Vezetése alatt – a kedvezőtlen piaci viszonyok ellenére – az Rt. stabilizálódott, és mára hatékonyan működő, piacképes társasággá vált, és meghatározó helyet foglal el a magyar földmérésben. Az Rt. folyamatosan részt vesz olyan fontos programokban, mint NKP, EOMA stb.

A MTESZ GKE (MFTTT) tagja; 1979 óta. Ugyanitt 1985-től tagja az Országos Elnökségnek, 1985-től ’89-ig az Ellenőrző Bizottságnak, 2000-től pedig az Országos Választmánynak.

Megalakulásától tagja a Mérnöki Kamarának és ezen belül 1992-től 99-ig a Földmérő és Térképész Tagozat elnöke, 1996-tól 2001-ig pedig a Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara XIV. kerületi tagcsoportjának elnöke.

Több vállalati és ágazati Kiváló Dolgozó, illetőleg Térképészet Kiváló Dolgozója kitüntetés tulajdonosa. 2001. augusztus 20-án a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.

Ami a korábbi BGTV tevékenységét illeti, nyilvánvaló, hogy itt erről ebből az alkalomból részletes ismertetésről nem lehet szó. Ehelyett csupán néhány fontosabbat kívánunk megemlíteni.

A BGTV tevékenységét különösen a következők jellemezték. Az egykori ÁFTH, majd OFTH legnagyobb vállalata volt. A BGTV végezte – a földhivatalok, felügyelőségek mellett – a legtöbb térképfelújítást és EOTR újfelmérést. A felsőrendű vízszintes alaphálózati munkákat teljes egészében a BGTV végezte, a IV. r. háromszögelési munkáknak pedig döntő részét; hasonlóképpen a felsőrendű szintezési munkákat (az ún. O-ad rendű mérésekkel együtt), majd pedig az EOMA munkákat.

A BGTV tekintélyes részt vállalt a szabatos városmérésekben és közmű-felmérésekben, emellett úttörő volt a hatvanas-hetvenes évek hazai geodéziai technológiai fejlesztéseiben (fizikai távmérők, számítógépek felhasználása, automatikus térképezés, a fotogrammetria felhasználása a nagyméretarányú felméréseknél stb.).

Egyedül végezte a vasbeton mérőtornyok építését (előtte pedig az állványos gúlák építését).

A BGTV több évtizedes tevékenysége során a vidéki felmérési osztályok (kirendeltségek) egész hálózatát alakította ki.

Később természetesen új helyzet állt elő a magyar földmérés területén. Az állami földmérést a MÉM-be integrálták, 1967-ben megalakult a FÖMI, amely a földmérési kutatási-fejlesztési feladatok egyre nagyobb részét vette át. De nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a hatvanas évek második felétől szoros együttműködés alakult ki a hazai ágazati kutatások beindítása területén a BGTV és az akkoriban létrejött FÖMI között; ezen belül különösen az új felsőrendű alaphálózat kialakítását, majd a műhold-geodézia hazai bevezetését kell külön is megemlíteni.

Emellett a rendszerváltást követően megalakult földmérési vállalkozások jelentős része a BGTV egységeiből vált ki.

Végül az NKP Kht. létrejöttével egy többpólusú szerkezet alakult ki Magyarországon: FVM-FTF, földhivatalok, FÖMI és az említett NKP Kht; és természetesen a földmérő vállalatok, vállalkozások egész sora.

Visszatérve a BGTV/Geodéziai és Térképészeti Rt. kérdéskörre, az 50 éves évforduló tájékoztatóiból tudjuk, hogy a rendszerváltást követő években igen erős hatás érte a BGTV-t, majd 1994 elején megalakult az Rt. Ennek az időszaknak sajátos hatásait jól kifejezik a következő adatok.

1980-ban a cég személyi állománya 2000 fő volt, amely 1990-re 1268-ra apadt, amely aztán 1999 végére 350 főben állapodott meg.

Ugyanez a folyamat mutatható ki a nettó árbevételek és a nyereség alakulása tekintetében is. (Azzal természetesen, hogy itt a nominális számok általában növekszenek, de az infláció ennél lényegesen erősebb volt!)

Tehát 1980-ban a BGTV nettó árbevétele közel 327 millió Ft volt, a nyereség pedig 69 millió Ft. Ugyanez 1990-ben: 443 millió Ft bevétel, de 13,5 millió Ft veszteség. Viszont 2000-ben az Rt. nettó árbevétele már meghaladta az egymilliárd forintot, a nyereség pedig közel 14 millió Ft lett.

Kedves Vezérigazgató úr! Először is gratulálni szeretnénk az Rt./BGTV 50 éves évfordulójához, másrészt szívesen vennénk, ha a Geodézia Rt. meglehetősen vázlatos bemutatását kiegészítéseivel tovább finomítaná.

Köszönöm a gratulációt, bár e kerek évforduló csak egy pillanat a cég történetében. Jó apropó viszont arra, hogy megálljunk egy kicsit a nagy rohanásban, számot vessünk eddig elvégzett munkánkkal, és előre tekintve pontosítsuk a Geodézia Rt. „küldetését”. A múlt eredményei már röviden ismertetésre kerültek. A jogelőd BGTV a szakma vezető vállalatává tudott válni, tudatosan vállalva úttörő szerepét, amely során nagyon sok ütközést kellett felvállalnia a mindenkori vezetésnek. Azt azonban a cég ellendrukkerei sem tagadhatják, hogy mind szakmai, mind szakmapolitikai értelemben eredményes volt ez a tevékenység. Hiszen földmérő generációkat neveltünk, akik ma eredményesen dolgoznak a legkülönbözőbb területeken. Sokan ezt a szerepvállalást hiányolják a mai Geodézia Rt.-nél, de tudomásul kell venni, hogy alapjaiban változott meg a politikai és gazdasági környezet. Manapság más módon kell lobbizni, mint korábban tettük. A szakmai közéletből kicsit hátrébb vonulva, elsősorban a részvénytársaság folyamatos belső megújulására koncentrálva dolgozik a vezetés, miközben kiemelt figyelmet fordít a piac változásaira. Csak így tudunk hosszú távon is piacon maradni és fejlődni.

Kérem ismertesse az olvasókkal, hogyan érte el a cég a 2000. évi  egymilliárd forintot meghaladó árbevételét, és mi volt annak összetétele?

A Geodézia Rt. az 1994. január 1-jén bekövetkezett átalakulása óta folyamatosan nyereséges vállalkozás. Saját tőkénk ennek megfelelően nő, s a tőkestruktúránk némi átalakítása után pénzügyileg stabillá váltunk. Fejlődésünk egyik alapja, hogy a jelentős konkurencia ellenére piaci részesedésünk meghatározó és tudatos tevékenység-fejlesztésünk révén folyamatosan bővülő. Az elmúlt évben tevékenységünk nagyjából három egyenlő részre volt osztható. Első része (fontossága miatt is első helyre tenném) az állami alapmunkák köre. Ide tartoznak a NKP keretében végzett DAT-os munkák és az EOMA mérések. Bár ismert módon állami cég vagyunk, komoly versenyre és sajnos komoly árharcra is kényszerülünk ezen a területen. A versennyel magával alapvetően egyetértek, mert a folyamatos megmérettetés révén megújulásra, fejlődésre ösztönöz, de ha a verseny alapjában az árra van kihegyezve, az már középtávon is a fejlődés ellen hat. Nem hiszem, hogy a geodéziai vállalkozások elsorvasztása lenne a cél, ezért a döntéshozóknak érdemes lenne újragondolni a stratégiát. Tényekkel bizonyítható ugyanis, hogy az állami alapmunkák ára erősen visszahat az egyéb geodéziai tevékenységek egységáraira is.

Elvégzett munkáink második része a közműfelmérések széles köre. Talán itt a legzavarosabb a helyzet a piacon, mert hiányzik mind a szakmai, mind a jogosultsági szabályozás. Reméljük, hogy a Mérnöki Kamara erőfeszítései eredményesek lesznek, és belátható időn belül rend lesz a piac ezen szegmensébe is.

Harmadikként említem az egyéb sajátos geodéziai feladatokat, melyek jó része már nem is a klasszikus értelemben vett geodézia. Ide soroljuk a különféle birtokjogi feladatokat és az értékbecslést, amelyből meghatározó nagyságrendű feladatokat végeztünk el, pl. a Nemzeti Földalap előkészítése kapcsán.

Így állt össze a közel 1,2 milliárd forint árbevételünk, melyet az idén is szeretnénk elérni.

Különösen milyen területen kívánják a jövőben erősíteni az Rt. tevékenységét?

A több lábon állás mindig is fő stratégiai kérdés volt a cégnél. Folyamatosan keressük azokat az új piaci lehetőségeket, melyek hosszú távon a termelés bővítését eredményezhetik. Minél összetettebb a termelés, annál jobban ki tudjuk küszöbölni a munkaellátottságból fakadó ingadozást. Így végső soron jelentősen növelni tudjuk a munkavégzés hatékonyságát.

Jelen pillanatban két terület fejlődése tűnik dinamikusnak. Az egyik a térinformatika, amelyhez szükséges digitális adat-előállítás szabályozott keretek között nagy volumenű, minőségi munkavégzést kíván. A másik a birtokjogi feladatok jelentőségének felértékelődése. Ez is komoly nemzetközi trend, amelyre érdemes odafigyelni.

A hazai gazdaságélénkítő intézkedések hatásaként további komoly infrastruktúrális beruházások várhatók, melyek geodéziai munkáinál szintén szeretnénk meghatározó súllyal jelen lenni.

Stratégiai célként kezeljük továbbra is az export-munkák elnyerését. Ez nem mindig csak az EU-t jelenti. Erre jó példa az a – nemrég elnyert – világbanki tender, mely a moldáviai kataszter egy részének létrehozásáról szól.

Eddig még nem esett szó a részvénytársaság szakember-ellátottságáról. Mi a helyzet ezen a területen, hogyan gondolkodnak a kollégák továbbképzéséről, illetve pótlásáról?

A létszámában a hazai piaci viszonyokhoz optimálisan igazodó cégünk szakember-állományát jónak értékelem. Amellett, hogy minden szakterületnek megvannak a specialistái, igen nagy értékünk, hogy kollégáink zöme több munkafajtában is magabiztosan, otthonosan mozog, követve a szakmai előírások és a technológia változásait.

A Geodézia Rt. és jogelődje mindig kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a szakemberek megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezzenek. Az elméleti ismeretek megszerzésének manapság szerencsére elég sok módja van, mely lehetőségekkel igyekszünk is élni.

Minden évben több kezdő mérnök és technikus választja első munkahelyének cégünket, akiknek igyekszünk versenyképes jövedelmet, gyakorlatszerzési, továbbtanulási lehetőséget és nem utolsó sorban jó, kollegiális légkört biztosítani. (Továbbképzésen nemcsak a diploma vagy másoddiploma megszerzését értjük, hanem szervezünk különböző tanfolyamokat, és élünk a távoktatása adta korszerű lehetőségekkel is.)

Nem speciálisan Geodézia Rt.-s, inkább ágazati probléma szakmánk erkölcsi és anyagi megbecsülése, amely természetesen kihat a szakember-utánpótlásra is. Igen magas a pályaelhagyók aránya, melynek elsősorban anyagi oka van.

A rendszerváltás egyik eredménye, hogy a korábbi (többségében állami tulajdonú) vállalatok nagyobb része magánkézbe, illetőleg társasági kézbe került. Ugyanakkor a Geodézia Rt.  továbbra is 100%-os állami tulajdon maradt, amit bizonyára az állami alapmunkák kiemelt nemzetgazdasági vonatkozásai indokolnak.

    Az olvasókkal együtt szívesen vennénk ha megtudhatnánk, hogy a „100%-os állami tulajdonú jelleg” az Rt. részéről jár-e valamilyen előnnyel vagy hátránnyal?

A BGTV társasággá történő átalakulásának alapvető célja az volt, hogy a vállalatot előkészítsük a privatizációra. A privatizációs törvény melléklete szerint cégünk 2% + 1 szavazat állami tulajdonlás megtartása mellett magánosítható, de erre többszöri próbálkozás ellenére még nem került sor. Mindig felbukkantak olyan jelentős volumenű állami feladatok, amelyekre hivatkozva elnapolásra került a kérdés. Ez nem lenne baj akkor, ha egyébként szektor-semleges lenne minden szabályozás. De amikor a munkák elnyerésénél szabadverseny van, a másik oldalon viszont bérszínvonal szabályozással kell versenyképes kereseteket biztosítanunk dolgozóinknak ez bizony komoly hátrányt jelent. Bár ez idáig a tulajdonosi jogokat gyakorló FVM részéről megértést és segítőkészséget tapasztalhattunk.

Természetesen előnyt is jelent az állami jelleg, hiszen a rendszerváltást követő néhány évet leszámítva – amikor fő megrendelőink megpróbálkoztak az újonnan alakult kisvállalkozásokkal – a megbízhatóság újra érték lett. Az állami háttér ilyen értelemben garanciát is jelent. Persze az anyagi és szakmai biztosítékokat nekünk kell nyújtani.

Szívesen hallanánk arról is, hogy az Rt.-nek milyen viszonyt (kapcsolatot) sikerült kialakítania más földmérési vállalkozásokkal; ezen belül különösen a korábbi KV és PGTV jogutódjaival, illetőleg a BGTV-ből kivált földmérési vállalkozásokkal?

A jelenleg működő geodéziai vállalkozások zöme valamilyen módon az említett állami vállalatokból jött létre. Ha más nem, egyéni kötődés mindenütt megfigyelhető. A vállalat 1988-at követő jelentős átszervezése során, bizonyos szakterületeken már megindítottuk a magánosítást. Mintegy kísérletképpen különböző tulajdonszerkezetű vállalkozási formákat próbáltunk ki vállalati részvétellel. A végeredmény egy kivétellel (osztrák-magyar tulajdonú Geoinform Kft.) az lett, hogy ezek a vállalkozások mind magántulajdonba kerültek. Ez a trend most kezd megfordulni, mert a Geodézia-Borsod Kft. újra többségi Geodézia Rt. tulajdonba került.

Kapcsolatunk mind az új „geodéziás”, mind a többi vállalkozással jónak, többségében korrektnek mondható. Általános dolog, hogy együtt dolgozunk bizonyos munkákon, és nem derogáló számunkra bizonyos esetekben alvállalkozóként bedolgozni egy kisebb vállalkozásba, ha a piaci helyzet úgy hozza. Persze azt azért nem felejti el egyik partner sem, hogy alapjában véve egy igen komoly konkurrencia-harc folyik, és mindenki elsősorban a saját vállalkozása érdekeit nézi. De ez nem zárhatja ki a szakmán belüli együttműködést.

Ismeretes, hogy az Rt. központja ugyanabban az épületben található, mint a FÖMI. Ugyanakkor a FÖMI napjainkban kiemelt jelentőségű fejlesztések gazdája (és hasonló kutató-fejlesztő funkciót látott el egykor a BGTV is). Kialakult-e valamiféle kutató-fejlesztő együttműködés az Rt. és a FÖMI között?

A BGTV a ’70-es, ’80-as években komoly kutatás-fejlesztési tevékenységet végzett, amiről már részben volt szó. Ez a tevékenység bizonyos értelemben kényszer volt, hiszen nyugatról a COCOM miatt nem juthattunk hozzá csúcstechnológiához. Ezért elsősorban a digitális térképezés területén alapkutatás jellegű munkát kellett végeznünk a FÖMI-vel és a BME-vel együttműködve. Ez a kényszer szerencsére megszűnt, és a fejlesztés területén cégünk azzal foglalkozik, amire a technológia folyamatos fejlesztéséhez szüksége van. Egy ilyen fontos fejlesztésünk volt a DAT előállítására alkalmas szoftver vagy a saját digitális ortofotó technológia kidolgozása.

A konkrét kérdésre rátérve, továbbra is nagyon jó a kapcsolatunk a FÖMI-vel, de az egyre inkább megrendelő-vállalkozó kapcsolat sajnos elsősorban csak az EOMA-munkákkal össze- függésben jön létre.

Bizonyos kutatás-fejlesztési részfeladatokban természetesen szívesen részt vennénk, mert – az anyagiakon túl – érdekünk, hogy szakembereink ilyen formában is fejleszthessék tudásukat.

Végül, a magyar földmérés és térképészet viszonyait jól ismerők előtt úgy tűnik, hogy nincs kellő összhang az Rt. termelési volumenéből fakadó súly és a cégnek az egyes szakmai fórumokon való szereplése között. Tudna erre esetleg magyarázattal szolgálni?

Én úgy érzem, hogy az előzőekben választ is adtam már erre a kérdésre. Más a szerepe most a vállalatnak, mint régen. Más feladatok terhelik le a bővebb és a szűkebb managementet egyaránt. Sajnos egyre kevesebb idő jut arra, hogy elmélyedjünk a szakmai kérdésekben. Teljes erővel a feladatok megoldására és a stratégiára kell koncentrálni. Természetesen minden fórumon igyekszünk részt venni. Nagy figyelemmel követjük a szakmai és szakmapolitikai változásokat. Szakértőként kollégáim és én magam is szívesen veszünk részt a jövőt szolgáló szakmai munkában, de nem kívánjuk vissza az egykori „faltörő kos” szerepet. Ehelyett inkább egyik kedves kollégám tanácsát követjük, aki az úszó vadkacsát ajánlotta figyelmünkbe: felül méltóságteljes és szinte mozdulatlan, de a víz alatt erőteljesen dolgozik a lábaival, és lendületesen halad előre.

Befejezésül a lap olvasói és a szerkesztőség nevében még egyszer gratulálunk az 50. évfordulóhoz, másrészt kívánunk az Rt.-nek további sikeres tevékenykedést és hosszú, töretlen fejlődést.