Köszöntő a Geodéziai és Térképészeti Részvénytársaság alapításának 50. évfordulójára
Éder Tamás államtitkár
Éder Tamás 2001. szeptember
15-tol az FVM közigazgatási államtitkára
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Földmérő és Térképész Kollégák!
Engem ért az a megtiszteltetés, hogy ötven éves jubileumi ünnepségükön köszönthetem Önöket.
Sokak számára a geodézia valami elvont tudománynak tűnik, holott e szakma nagyon is gyakorlati. Az Önök szakmája nélkül nincs térkép, nem létezhet műszaki tervezés, nincs út- és vasútépítés, nincs folyószabályozás, nem működne a nemzet számára egyre fontosabb egységes ingatlan-nyilvántartás, az ehhez szükséges földmérési alaptérképekkel együtt, nehézségekbe ütközött volna a földkárpótlás és a részarány kiadás végrehajtása, nem lehetne megtervezni, és korrekt alapokon elvégezni napjaink egyre sürgetőbb birtokrendezési feladatait, az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán ágazatunkra váró tennivalókat.
A Geodéziai és Térképészeti Részvénytársaság, amely jelenleg az állam tulajdonában álló vállalkozás, ötvenedik születésnapjához érkezett. Ez a születésnap alkalmat ad arra, hogy a múltba visszatekintve néhány mondatban megemlékezzem a jogelőd vállalatokról és azokról a munkatársakról is, akik a maguk idejében munkájukkal, szakmaszeretetükkel, kitartásukkal és tehetségükkel hozzájárultak e szervezetek eredményes működéséhez.
A kezdeteket vizsgálva megállapítható, hogy 1951. szeptember 1-jén, alapvetően az állam térkép-igényeinek kielégítésére jött létre – több átmeneten át – a mai társaság már vállalatként működő elődje, a Földmérő Iroda, mint az állami földmérés első vállalata. 1954-ben átszervezés során alakult meg a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV), ekkor határozták meg azokat az egész ország területére kiterjedő feladatokat, melyek jó része a mai napig a társaság munkáinak egy részét jelentik. A szakmán belüli feladatmegosztások és a fotogrammetria alkalmazásának bevezetése a 60-as években indította el a BGTV nagyvállalattá történő szervezését. A vállalat a 70-es évek közepére érte el legnagyobb létszámát, jelentős fejlesztési és kiegészítő kapacitásokkal rendelkezett. Ebben az időszakban az alaphálózati munkák és állami térképek készítése mellet nagy volumenű külföldi munkákat is végzett.
A politikai változások után, a 90-es évek elején a vállaltnak is át kellett élnie az egész magyar gazdaságot érintő átalakulást, melynek eredményeképpen alakult ki a mai vállalkozási forma (részvénytársaságként működő, 100%-ban állami tulajdonban álló társaság), amely felett a tulajdonosi jogokat a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium gyakorolja. A részvénytársaság feladatkörébe beletartoznak azok a tevékenységek, amelyek az állam térkép-igényeinek kielégítéséhez kapcsolódnak, de gazdálkodásának, nyereséges működésének biztosításához szükséges az is, hogy a mai irányítók és szakemberek – elődeik példáját követve – kitartással és tehetséggel, a szakmai ismeretek állandó bővítésével a jövő feladataira is felkészüljenek.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy a társaság ötven éves tevékenysége során nagy figyelmet fordított a földméréshez kapcsolódó műszaki fejlesztések kidolgozására, ezek alkalmazására, továbbá az ott dolgozó szakemberek szakmai tudásának fenntartására és gyarapítására. A földmérés valamennyi területén, a mai földhivatalokban, a magánvállalkozásokban tevékenykedő szakemberek közül sokan korábban a társaságnál dolgoztak. A társaság, illetve a jogelőd vállalatok eddigi dolgozóinak névsorában a földmérés szinte minden tudományos és vezető szakemberének nevét megtalálhatjuk.
Elmondható, hogy a társaság – szakmai, informatikai és technológiai felkészültsége alapján – jelenleg is piacvezető szerepet tölt be abban a környezetben, amely igényt tart a térinformatikára, a digitális térképekre, a digitális fotogrammetria alkalmazására.
Engedjék meg, hogy az alkalmat megragadva tájékoztatást adjak Önöknek az ágazat és ezen belül a földügyi szakág előtt álló legfontosabb feladatokról.
A mai gazdasági helyzetben, az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén a magyar mezőgazdaság fejlődéséhez kapcsolódó tennivalók közül kiemelkedően nagy szerepet játszik a családi agrárgazdaságok kialakulásának, fejlesztésének elősegítése. Ehhez azon törvények megalkotása szükséges, amelyek lehetővé teszik a birtokrendezés végrehajtását, a Nemzeti Földalap létrehozását és az azt működtető intézményi háttér kialakítását, hogy a feladatok menetét jogszabályban előírt keretek között, meghatározott mederben tartsuk. A törvényjavaslatok előkészítése, egyeztetése jelenleg napirenden van, és az úgynevezett „agrár-törvénycsomag”-ot a Parlament őszi ülésszakán tárgyalják majd meg.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggő, az ágazatra háruló feladatok közül a legjelentősebb az agrártámogatások odaítélésének, nyilvántartásának, a támogatások felhasználásának ellenőrzésével foglalkozó témakör. Ezen feladatok informatikai megoldása, az ehhez szükséges alap adatbázisok feltöltése jelentős feladatot ró a földügyi, térképészeti szakterületre, azaz a földhivatalokra és a vállalkozásokra egyaránt.
A földügyi igazgatás mai helyzetéről szólva elmondható, hogy a földhivatalok számítógépesítésének, a TAKAROS-nak az első lépcsőben megtörtént az országos telepítése. Az ingatlan-nyilvántartási adatok vonatkozásában a rendszer működik. Ezzel összefüggésben sürgős szakmai feladatként jelentkezik a digitális térképek integrálása, teljessé téve ezzel a földhivatali információs rendszer kiépítését.
Mint Önök előtt is ismeretes, 1997-ben elkezdődött a Nemzeti Kataszteri Program, amelynek alapvető célkitűzése az ingatlan-nyilvántartás és az önkormányzatok digitális térképi igényeinek kielégítése. A program végrehajtásából a Geodéziai és Térképészeti Részvénytársaság jelentős részt vállal. A digitális térképek iránt jelentkező, az uniós csatlakozás irányából is sürgető igény ismeretében szükségesnek ítélem a program felgyorsítását, hogy annak eredményei mielőbb alkalmazhatók legyenek az ingatlan-nyilvántartásban, a földhasználati nyilvántartásban, illetve az agrártámogatások igazgatási feladatainak ellátása és ellenőrzése kapcsán. Ez szigorúan véve ágazati kérdés. Ebben a megközelítésben kell meghatározni a Nemzeti Kataszteri Program további finanszírozásának biztosítására irányuló lépéseinket. A program sikeres végrehajtása, politikai, szakmai feltételeinek biztosítása közös érdekünk. Szükséges azonban az önkormányzati finanszírozás rugalmasabb kezelésnek kialakítása is, biztosítva ezzel az önkormányzatok mielőbbi csatlakozását a földhivatali információs rendszerekhez a TAKARNET hálózaton keresztül, illetve elősegíteni felkészülésüket a birtokrendezés végrehajtásában rájuk háruló feladatok megoldására.
Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Nemzeti Kataszteri Programban közreműködő vállalkozások műszaki fejlesztését – vissza nem térítendő támogatás formájában – a Minisztérium, bár szerénynek mondható összeggel, de immár harmadik éve segíti. Ezt a kedvező lehetőséget a továbbiakban is meg kívánjuk tartani.
A Nemzeti Földalap előkészítésének feladatai várhatóan igénylik a megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező szakemberek közreműködését. Fontos az állami tulajdonú területek műszaki, gazdasági paramétereinek – a mai színvonalnak megfelelő – adatbázisba szervezett nyilvántartása, amely a földalap további kezelésének elengedhetetlen kelléke.
A kárpótlás és részarány-kiadás remélhetőleg közeli lezárásával befejeződik a földprivatizáció. (Megjegyzem, hogy a társaság ennek a feladatnak a végrehajtásában is eredményesen közreműködött, segítve ezzel a földhivatalokat a rájuk háruló nagy mennyiségű munka sikeres megoldásában.)
A kialakult, kedvezőtlen birtokszerkezet ismeretében láthatóvá vált, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás, a családi agrárgazdaságok kialakításáról, fejlesztéséről alkotott tervek végrehajtása, a gazdálkodás, a mezőgazdasági termelés racionalizálása maga után vonja a birtokrendezés szükségességét. A támogatási formák megfelelő működtetéséhez, a földalapú uniós agrártámogatások szabályszerű felhasználásához szükség van az elaprózódott területek összevonására, a megfelelő birtokszerkezet kialakítására. Ez jelentős feladatot ró az ágazat minden területére, de a legtöbb feladat a földügyi szakigazgatásra hárul. Természetesen a birtokrendezés hosszú idő alatt végbemenő folyamat, de a szükséges munkarészeket és térképeket előállító, a földméréshez és ingatlan-nyilvántartáshoz értő szakemberek közreműködését itt sem nélkülözhetjük.
A Minisztérium szervezetéhez tartozik a vidék- és területfejlesztés kérdése. A szakemberek pontosan ismerik a rendezési tervekkel, a közművekkel összefüggő kérdéseket, az e téren jelentkező problémákat. A közműfelmérések és nyilvántartások egységes szabályainak, jogosultságainak meghatározása jelenleg hiányzó láncszem, azonban szükségesnek ítélem a kor színvonalának megfelelő, a digitális térképekre és a térinformatikára épülő szakmai előírások megalkotását. Ez további esélyt ad a Nemzeti Kataszteri Program eredményeinek elterjesztésére, illetve a földügyi térképi adatok további felhasználására.
Az ország gazdasági fejlődésének biztosításához szükséges beruházásokban a földügyi és térképészeti szakág közreműködése folyamatos. Az időszerű, nemzetgazdasági jelentőségű feladatok végrehajtása, például az autópályához kapcsolódó munkák vagy az árvízvédelmi töltések építése, geodéta szakemberek közreműködésével történik. A verseny-személetű gazdaság, a szektor-semleges piaci környezet ma már megkívánja, hogy a vállalkozások, köztük az Önök társasága is, több lábon állva, élve a kínálkozó lehetőségekkel, folyamatosan keressék a kapacitás lekötésének módjait.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az Önök elődei létrehoztak egy szervezetet, amelyet ötven éven át építgettek, fejlesztettek. Tudniuk kell azonban, hogy e céget ma már az Önök által végzett munka alapján ítélik meg azok, akikkel üzleti kapcsolatban állnak. Kérem, mint a tulajdonos képviselője is, hogy munkájukat ennek megfelelő szorgalommal és szakismerettel végezzék. Használják és fordítsák a társaság hasznára mindazt a tudást és technikát, amit az ötven év tapasztalata alapján elértek. Az ünnep pillanatában emlékezzenek vissza azokra a munkatársakra is, akik Önök előtt dolgoztak, és ma már – különböző okok miatt – nem lehetnek itt.
Kívánom, hogy sikeresen folytatódjon a félévszázados társaság története, legyen megfelelő mennyiségű és minőségű munkájuk, valamint biztos megélhetésük.
Boldog születésnapot!