Önálló szak az ingatlan-nyilvántartás a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Karán

fenyo_gyorgy
Dr. Fenyő György
tanszékvezető,
NYME Geoinformatikai Főiskolai Kar

I. Az ingatlan-nyilvántartásnak – mint az ingatlanok közhitelű állami nyilvántartásának – felfektetése óta megalapozott igény, hogy az e szakterületen dolgozók számára nyíljon lehetőség arra, hogy a jognak e speciális területe – a kapcsolódó társadalmi és természettudományi tantárgyakkal együtt – önálló egyetemi, főiskolai szintű oktatás keretében legyen elsajátítható. A helyi önkormányzatok számára kötelezően előírt ingatlan-kataszter létrehozása után az ezt gondozó önkormányzatok részéről hasonló igény fogalmazódott meg.

A Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Kara, valamint a Jogi Továbbképző Intézet által összeállított szakalapítási kérelem egyrészt az említett igények, továbbá az ingatlanjog művelőivel szemben támasztott magas szintű követelmények alapján került megfogalmazásra, majd benyújtásra az illetékes felsőoktatási fórumokhoz. Mielőtt az ingatlan-nyilvántartási szervező szakot részletesebben bemutatnánk, röviden tekintsük át az előzményeket.


1.    Az ingatlan-nyilvántartási szervező szak alapításának indoka, előzménye

Az 1990-től kibontakozó tulajdoni reform következményeként az ingatlanok és a földrészletek száma rendkívüli mértékben megszaporodott. A mezőgazdasági területeken a nagy területű (80–100 hektáros) táblákból százezrével alakultak ki a kisebb térmértékű földrészletek a különböző földbirtok-politikai intézkedések (kárpótlás, részarány földtulajdon rendezés) eredményeként. Az állami bérlakások önkormányzati tulajdonná válása, majd eladása folytán tetemesen megnőtt a társasházi, szövetkezeti lakások száma. Az állami tulajdon privatizálása szintén növelte az ingatlanok számát. A társasági törvény hatása ugyancsak a tulajdoni reform idején jelentkezett. A gazdasági élet területén megjelentek a különböző társaságok, amelyek a korábbi állami tulajdon mellé, illetve helyébe léptek. Az ingatlanok mennyiségében és a tulajdonosok számában tehát milliós nagyságrendet képviselő változás következett be.

A magántulajdon előtérbe kerülésével, az ingatlanforgalom kialakulásával, az ingatlanoknak a hiteléletben való részvételével jelentősen megnőtt az ingatlanok értéke. Az ingatlanok közhitelű regisztrálását és térképi ábrázolását végző földhivatali szervezet az előzőekben jelzett változások „fogadására” nem készült fel, s mind a tárgyi, mind a személyi feltételek hiányoztak ahhoz, hogy a feladat zökkenőmentesen elvégezhető legyen. A személyi feltételek hiánya – elsősorban a képzettség tekintetében – alapvetően a földhivatalok ingatlan-nyilvántartási szakterületén jelentkezik, a tulajdoni reform következményeként, az ingatlanjog specializálódása folytán, valamint a szakterület számítógépesítése miatt. Az ingatlan-nyilvántartás ugyanis döntően jogi tartalmú regiszter, amely az ingatlan tulajdonjogának közhitelű tanúsítása mellett tartalmazza az ingatlanra vonatkozóan mindazon jogokat és jogilag jelentős tényeket, amelyek az adott ingatlan tulajdonosának „cselekvését” befolyásolják.

 

Az ingatlan-nyilvántartás sajátossága, hogy az ingatlanra vonatkozó, átruházáson alapuló tulajdonjog, a szerződésen nyugvó vagyonkezelői jog, a földhasználati jog, a haszonélvezeti jog, a használat joga, a telki szolgalmi jog és a jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az ingatlan-nyilvántartás további sajátossága, hogy tulajdonjog, haszonélvezeti jog, használat joga, szolgalom, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog) keletkezését, módosulását és megszűnését csak közokirat vagy ügyvéd által készített és ellenjegyzett magánokirat alapján lehet érvényesíteni a nyilvántartáson. Tehát az ingatlan-nyilvántartási feladatot ellátó szakembernek az okirat tartalmát – a döntéshozatalt megelőzően – hatósági jogalkalmazás keretében kell elbírálnia. A vázolt jogalkalmazási tevékenység szerteágazó és speciális felkészültséget igényel. A hitelélet is az ingatlan-nyilvántartásra „támaszkodik”, miután a kölcsönök fedezetéül általában az ingatlan szolgál. Említés történt arról, hogy az ingatlan-nyilvántartást ma már korszerű számítástechnikai eszközökön vezetik. Ezért tehát a nyilvántartó szakembernek az informatika területén is kellő jártassággal kell rendelkeznie.

A földhivatali szervezetben az ingatlan-nyilvántartási szakterületen foglalkoztatott dolgozók száma 2500 fő körül van. A jelzett létszámnak mintegy 3-4%-a rendelkezik jelenleg egyetemi/főiskolai végzettséggel, s ezek döntő többsége megyei szinten dolgozik. Az elsőfokú földhivataloknál – ahol az ingatlan-nyilvántartás vezetése történik, és ahol a létszám 95%-a található – a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma már csak 2% körül van. A diplomával rendelkezők szakmai megoszlása is változatos képet mutat, mert jogász, államigazgatási főiskolai végzettség, mezőgazdasági mérnök, mezőgazdasági főiskolai képesítés, földmérő mérnök végzettségű szakemberek találhatók az említett hivatalokban. A kívánatos szint – a szakmai követelményekre tekintettel – a főiskolai végzettség tekintetében a létszám 30–35%-a, ami 800 fő folyamatos képzését jelenti.

A termőföldnek, az ingatlanoknak a gazdasági életben megváltozott szerepe, az azokkal összefüggő szerteágazó jogi szabályozás indokolttá teszi, hogy a témával foglalkozó szakember az ingatlanjogban kellő ismeretekkel rendelkezzen. Ugyanez a megállapítás vonatkozik az állami ingatlanvagyont kezelő szervezetekre. Az állami föld- és ingatlanvagyon kezelése, annak eredményes működtetése szintén feltételezi a szakjogi felkészültséget és a terjedelmes joganyagban való „eligazodást”. Említés történt arról is, hogy a hiteléletben jelentős az ingatlanok szerepe. A pénzintézetek részéről reális igény van arra, hogy a hitel fedezetéül szolgáló földdel és ingatlannal kapcsolatos jogi szabályozást a hitelt kihelyező pénzintézeti alkalmazott biztonsággal ismerje, és alkalmazza.

Az előzőekben vázolt indokoknál fogva engedélyezte az oktatási miniszter a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Karán a főiskolai szintű ingatlan-nyilvántartási szervező szak indítását.

2. Külföldi gyakorlat

Az ilyen jellegű képzésnek egyes európai államokban már hagyománya van. A francia és belga „greffier”, a holland „griffier”, a német és az osztrák „Rechtspfleger” valamennyien közhatalmi jogosítványokat gyakorló igazságügyi tisztviselők. A felsoroltak képzése változatos formát mutat. Ausztriában a schwechati Igazságügyi Iskolán, Franciaországban a dijoni École Nationale des Grettiers-en történik az oktatás. Németországban külön szakfőiskola működik: Fachhochschule für Rechtspflege. Az említett képzések homlokterében a polgári jog és a telekkönyvi jog áll.

3.    A szak képzési céljának és követelményeinek összehasonlítása
más szakterületekkel

Az új ingatlan-nyilvántartási szak célja, hogy olyan szakemberek képzése valósuljon meg, akik a főiskola eredményes befejezését követően az ingatlanokkal kapcsolatos forgalmazást, értékelést, nyilvántartást, pénzügyi műveleteket megfelelő szakértelemmel tudják ellátni, és az említett területekkel összefüggő terjedelmes joganyagban kellő jártassággal rendelkeznek.

Az említett szakterületekre orientált képzés Magyarországon korábban nem volt.

A szaknak otthont adó főiskolai karon földmérő mérnökök és földrendező mérnökök képzése folyik, ahol – a mérnöki tevékenységnek megfelelően – a műszaki ismeretek dominálnak.

Az egyetemek állam és jogtudományi karán oktatott tárgyak egy része a létesítendő szak tárgyai között megtalálhatók, azonban más súlyponttal. Az egyetemi képzés céljából fakadóan a szakjogi tárgyak (ingatlanjog, ingatlan-nyilvántartás) nem önálló tárgyként és a tervezett főiskolai szakhoz képest jóval kisebb óraszámmal szerepelnek. Egyes ismeretek (földméréstan, föld- és területrendezés, ingatlanértékelés) pedig nem kerülnek oktatásra, bemutatásra.

Az Államigazgatási Főiskolán tanított egyes tárgyak szintén megtalálhatók a létesített szak stúdiumai között, az óraszámokban az eltérés azonban jelentős.

Az ingatlanokkal kapcsolatos ismeretanyag – a képzés céljából fakadóan – kisebb mértékű és részletezettségű, míg egyes tárgyakat (földmérést, földértékelést és területrendezést) itt sem tanítanak.

Mind az egyetemi oktatásban, mind az Államigazgatási Főiskolán hiányzik az ingatlan szakmára orientált számítástechnikai képzés. Ennek gyakorlati oktatása az új szakon biztosított.

4. Az új szak jellemzői

Az előzőekben említés történt arról, hogy a jelenleg működő felsőoktatási intézményekben az ingatlanokra vonatkozó teljes ismeretanyag oktatása nem folyik sem egyetemi, sem pedig főiskolai szinten. Ugyanakkor az említett felsőoktatási intézményekben végzettek szakmai ismerete nem elégséges sem a földügyi szakigazgatásban, sem a különböző vagyonkatasztert vezető intézményekben, sem pedig az ingatlan-forgalommal, értékbecsléssel foglalkozó szervezeteknél. Ugyancsak szóltunk arról, hogy az új szakon oktatandó tárgyaknak csak egy-egy részterülete található meg a különböző egyetemeken, illetve a főiskolán. Az ingatlanokkal összefüggő ismeretanyag – az alapozó és kiegészítő tantárgyakkal együtt – az ingatlan-nyilvántartási szervező szakon jelent meg első ízben „egy csokorba kötve”. További előnye a szaknak, hogy az elméleti órák magas számú gyakorlati órákkal párosulnak, amelyet a számítástechnika elméleti és gyakorlati egysége egészít ki.

II. Tantárgyi programok

A következőkben ismertetjük az ingatlan-nyilvántartási szervező szak tantárgyait és vázoljuk – a teljesség igénye nélkül – azok programjait.

1. Agrárjog

Az agrárjog keretében feldolgozásra kerül a földtulajdon szabályozásának helyzete, a magán és jogi személyek földtulajdona, a külföldiek tulajdonszerzésének lehetőségei. A hallgatók megismerik a földhasználat és földhasznosítás szabályrendszerét, valamint a földvédelem előírásait. Ugyancsak a tantárgy keretén belül kerül ismertetésre az erdőkkel összefüggő szabályozási rendszer.

2. Alkotmányjogi ismeretek

Az Alkotmány fejlődésének rövid történeti áttekintését követően tárgyalásra kerül az államszervezet felépítése, az államigazgatás központi és helyi szervei, a bíróságok és az ügyészségek, valamint a választójog, a képviseleti rendszer. Részletesen feldolgozza a tantárgy a helyi önkormányzatok feladatait és tevékenységüket, a köztisztviselők jogállását.

3. Föld- és ingatlanértékelési ismeretek

A tantárgy a mezőgazdasági és erdőterületek (külterületek) országos felméréshez, az ingatlan-nyilvántartáshoz, a földrendezéshez és földminősítéshez ad alapozó és kiegészítő ismereteket. Az elsajátítandó ismeretanyag a talajtannal összefüggésben a talaj kialakulását, alkotórészeit, típusát, a talajminősítést csak annyiban részletezi, ami a földértékelés megértéséhez szükséges, amely értékszám tárgya az ingatlan-nyilvántartásnak, s amely felhasználása a gazdasági életben több célú. Az ingatlanok forgalmi értékének meghatározásánál ugyancsak kiegészítő ismereteket ad a tantárgy. Ismertetésre kerülnek az ingatlan-értékelés módszerei, az értékelés folyamata, az értékelési tényezők kiválasztása.

4. Föld- és területrendezés

A földbirtok-politika célkitűzései, valamint annak eszközrendszere a tantárgy fő mondanivalója. Tárgya továbbá Magyarország birtokrendezéseinek (földrendezéseinek) történeti áttekintése, a magyarországi földreformok. A birtokrendezések adminisztrációja, jogi szabályozása és pénzügyi feltételei. Mezőgazdasági gazdaságok, társas gazdaságok komplex rendezése, ezen belül az üzemszervezési, a termesztéstechnológiai igények, a termőföld ésszerű hasznosítása, az optimális üzemi úthálózat, a vízrendezés és a melioráció, az erdő művelési ág elhelyezése, a terepalakítás. Ismertetésre kerül a magyar településszerkezet és környezete, a mezőgazdasági települések tájszerkezete, a mai mezőgazdasági lakó- és termőtáj rendezése, környezetének tervezése. A hallgató a tantárgy keretén belül megismeri az Európai Unió vidékfejlesztési programját és Magyarország vidékfejlesztési koncepcióját, valamint a környezet- és természetvédelmi célkitűzéseket.

5. Földmérési ismeretek

A tantárgy alapozó szaktárgy, amelynek célja, hogy a hallgatók megismerjék a földmérési munkálatok elvégzéséhez szükséges alapismereteket. E tárgy keretében találkoznak a hallgatók a helymeghatározás alapfogalmaival, a vízszintes és magassági mérések alapműveleteivel és módszereivel, valamint a végrehajtásukhoz szükséges műszerekkel és felszerelésekkel. Megismerik a fizikai távmérőműszereket, a mérőállomásokat és ezek működési elvét, használatát, valamint az alapvető geodéziai számításokat, továbbá az ingatlan-nyilvántartás adat-tartalmát képező országos felmérés előírásait, különös tekintettel a nagyméretarányú térképek, illetve a digitális földmérési alaptérképek (DAT) készítésére. A tantárgy keretében tanulják a hallgatók a fotogrammetriával, a fotóinterpretációval, a távérzékeléssel és a topográfiával összefüggésben azokat az ismereteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartás egyes adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmának részleteit, keletkezését, térképi rögzítését megértsék.

6. Informatikai ismeretek

A tárgy oktatásának célja a hallgatók számítástechnikai és informatikai ismereteinek megalapozása, illetve szélesítése. Olyan ismeretekkel kell felvértezni a hallgatókat, amelyek alapján alkalmassá válnak a szakterületen alkalmazható szoftverek gyors elsajátítására. Különösen fontos a számítástechnikai kultúra iránti érdeklődésük felkeltése, az irodai automatizálási ismeretek elmélyítése. Fontos a rendszerszemlélet kialakítása, rámutatva a szervezés, tervezés fontosságára. Szükséges még, hogy a hallgató ismerje meg a térinformatikai módszereket és szoftvereket, az algoritmusok elveit, az adatelemzés folyamatát, továbbá sajátítsa el az adatelemzési problémák megoldását, gyakorlati fogásait. A tantárgy keretében további ismereteket kell szerezniük a földinformációs rendszerekről, ezek különböző környezetben (önkormányzat, bank, biztosítás) való alkalmazásáról.

7. Ingatlan jog

A tantárgy mindazt az ismeretanyagot felöleli, amely az ingatlanra – mint dologra vonatkozóan – dologi jogi korlátozást eredményezhet, amely a tulajdonos mozgásterét befolyásolhatja. Részletesen ismertetésre kerül az építésüggyel, a környezet- és természetvédelemmel, a vízüggyel és a műemlékvédelemmel kapcsolatos – ingatlanokat érintő – joganyag. A termőföld mennyiségi és minőségi védelme is itt kerül tárgyalásra.

8. Ingatlan-nyilvántartás

A képzés centrális tárgya, amely az ingatlan-tulajdon nyilvántartásával, annak jogi és gazdasági céljával behatóan és teljes részletességgel foglalkozik. Bemutatja a különböző típusú nyilvántartási rendszereket, különös tekintettel az Európában alkalmazottakra.

Tárgyalja az ingatlan-nyilvántartás előzményeit, az ingatlan-nyilvántartás kialakulását, fogalmát, célját, tárgyát, alapegységeit. Az ingatlan-nyilvántartás részeit, azok tartalmát (adatok, jogok, jogilag jelentős tények). A nyilvántartás alapelveit és azok jelentőségét a jogalkalmazásban. A nyilvántartás módját, létrehozását és a változások vezetésére irányuló eljárást, valamint a jogorvoslati módokat ugyancsak megfelelően taglalja. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépesítése is részben itt kerül tárgyalásra. Az anyag része a decentralizált számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer (ma a TAKAROS és a BIIR) készség-szintű megismerése, a számítógépen vezetett ingatlan-nyilvántartáson a változás érvényesítése.

9. Jogi alaptan

Mint alapozó tantárgy tárgyalja az állam és a jog eredetét, a modern állam és jog kialakulását, az állam és a jog sajátosságait. Tárgya továbbá a jogi norma és jogszabály, a jogrend, a jogrendszer és tagozódása, valamint a jogérvényesülés és a jogalkalmazás.

10. Közigazgatás jog

A tantárgy foglalkozik a közigazgatás fogalmának részletes meghatározásával, helyével és szerepével az állami szervek rendszerében. Tárgya a stúdiumnak a közigazgatási jog, a jogforrások, a közigazgatási szervezetrendszer felépítése, a közigazgatási feladatokat ellátó szervek típusai, valamint a munkamegosztás módja az államigazgatási és az önkormányzati szervek között. Az államigazgatási eljárás teljes részletességgel az utolsó félévben kerül feldolgozásra.

11. Közgazdaságtan

A közgazdaságtan az általános műveltséghez tartozó tárgyak közé sorolható. Cél, hogy a hallgatók megismerjék a gazdaságnak, mint a társadalom egyik aspektusának a legfontosabb törvényszerűségeit. Áttekintést kapnak a hallgatók a piacgazdaság működéséről, egyes közgazdasági folyamatokról, annak kölcsönhatásairól. Olyan alkalmazott ismeretek kerülnek oktatásra, mint az adózás, illetve a könyvvezetés elemei, a reálfolyamatok és a pénzfolyamatok, továbbá a fogyasztói magatartás jellemzői, az állam szerepe a mikroszférában.

12. Polgári nemperes eljárások

A „Polgári nemperes eljárások” című tantárgy a következő témákat tárgyalja: a cégeljárás általános elveit, a cégbejegyzési eljárást, az egyes társasági formákat, a végrehajtási jogot és szabályait, kiemelten az ingatlan végrehajtást, a végrehajtási pereket. A csőd és a felszámolási eljárást, a végelszámolást és végül a hagyatéki eljárást. A felsorolt eljárások – ingatlan esetén – az ingatlan-nyilvántartásra „támaszkodnak”, abból indulnak ki, és befejezésük is változást eredményez a nyilvántartás tartalmában.

13. Nemzetközi magánjogi ismeretek

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban számos esetben szerepelnek ügyfélként külföldiek, és nem ritka, hogy külföldön kiállított okirat alapján kell a nyilvántartás tartalmát módosítani. Ugyancsak gyakori a külföldre történő kézbesítés. Ezért tehát indokolt, hogy a nemzetközi magánjog forrásaival, a külföldi beruházásokkal és a tulajdon védelmével, a tulajdon szerepével a nemzetközi forgalomban, a magyar nemzetközi magánjogban, a gyámság és gondnokság intézményével, a holtnak nyilvánítással és általában a külföldiek jogállásával a szakterületen dolgozó tisztában legyen. Az Európai Unió jogrendszerével kapcsolatos lényegesebb elemek is itt kerülnek megvilágításra.

14. Pénzügyi jogi ismeretek

A „Pénzügyi jog ismeretek” c. tantárgy tananyagát képezi a pénzügyi rendszer, a közbevételek, az adó fogalma, az adórendszer lényeges elemei, a központi és helyi adók, az adózási folyamat szakaszai. Az államháztartás joga és az illetéktörvény is itt kerül oktatásra.

15. Polgári eljárásjogi ismeretek

A tantárgy oktatását az is indokolttá teszi, hogy a másodfokon hozott ingatlan-nyilvántartási határozatok bíróság előtt megtámadhatók, így a földhivatali határozat a peres eljárás tárgya. Ugyanakkor az ingatlan-nyilvántartási törvény tárgyalja a törlési és a kiigazgatási pereket. Indokolt tehát, hogy a hallgató a peres eljárás szabályaival, az eljárásban érvényesülő alapelvekkel tisztában legyen. Így ismerje a keresetlevél benyújtását és kellékeit, a perbeli képviseletet, a tárgyalás menetét, a keresetváltozást, a viszontkeresetet és az egyezség fogalmát, a perköltségre vonatkozó előírásokat. A bizonyítási eszközöket, a határozat-hozatalt és végül a perorvoslatokat. Ugyancsak célszerű a közigazgatási perek általános szabályainak ismertetése.

16. Polgári jogi és családjogi ismeretek

A tantárgy az ingatlan-nyilvántartás tartalmával összefüggésben részletesen tárgyalja mindazon jogi intézményeket, amelyek megismertetése és elsajátítása szükséges ahhoz, hogy a nyilvántartásban feltüntetett jogok és tények megérthetők legyenek a hallgatók számára. A polgári jog keretén belül bemutatásra kerül a polgári jog fogalma és rendszere, a polgári jog alapelvei, a polgári jogi viszonyok, a személyek a polgári jogban, jogképesség, cselekvőképesség, a tulajdonjoggal kapcsolatos ismeretanyag, a kötelmi jog rendszere, azon belül kiemelten az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése, a szerződés tárgya és tartalma, létrejötte, módosulása és megszűnése. A használati kötelmeken belül a bérlet, a haszonbérlet, a mezőgazdasági haszonbérlet, a lakásbérlet és a haszonkölcsön. Szintén részletesen feldolgozásra kerül a zálogjog. Az öröklési jog foglalkozik a törvényes öröklés általános rendjével és a végintézkedésen alapuló örökléssel.

17. Statisztika

Az ingatlan-nyilvántartás gazdasági célja – többek között –, hogy adattartalma alapul szolgál különböző statisztikai adatszolgáltatásnak. Ezért indokolt, hogy a hallgató a statisztika fogalmát, a különböző statisztikai felméréseket, elemzéseket, a módszert, az osztályozást megismerje, a különböző alapvető statisztikai számításokat a hozzá tartozó matematikai ismeretekkel együtt elsajátítsa, illetőleg alkalmazni tudja.

18. Szervezés és menedzsment

A tantárgy tematikája a következő elemekből áll. Rendszerszemléleti, szervezési és gazdálkodási alapfogalmak. A rendszer modellje, környezete és irányítása. A szervezési formák fejlődése és a szervezés szintjei. Termelési tényezők, termelés/szolgáltatási folyamatok. A nemzetgazdaság rendszere. Költségvetésből gazdálkodó rendszerek, társas és egyéni vállalkozások rendszere, szervezeti és gazdálkodási jellemzőik. A vezetéselmélet kialakulása és történeti fejlődése. Szervezeti alapfogalmak. Döntésközpontú és személyiségközpontú vezetési módszerek.

19. Szociológia

A szociológia című tantárgy feldolgozása során az általános alapfogalmakat követően a szociológia történelmi áttekintése kerül tárgyalásra, majd a társadalmi integráció. Végül a politikai és jogi folyamatok bemutatásával egészül ki a tematika.

A tantervet az 1. táblázatban mutatjuk be.

tabla.gif (156459 bytes) A képzési idő nappali tagozaton 6, levelező tagozaton 8 félév, amelynek eredményes elvégzését és a szakdolgozat elkészítését követően a hallgatók záróvizsgát (államvizsgát) tesznek. A záróvizsgára bocsátás feltétele, hogy a hallgató az előírásoknak megfelelő (C típusú) állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezzen.

A leírtak alapján elmondható, hogy a felsorolt tantárgyak eredményes elsajátítását követően a végzett hallgató megfelelően tudja majd alkalmazni az ingatlanokkal összefüggő terjedelmes joganyagot, és kellő biztonsággal látja majd el feladatait mind a földügyi szakigazgatásban, mind pedig az egyéb, kapcsolódó szakterületeken.

Irodalom

NYME-FFFK, ELTE-JOTI: Ingatlan-nyilvántartási szervező szak szakalapítási és indítási kérelem 1999.

New Independent branch on the Land-registration in the College for Geoinformatics

Fenyő, Gy.
Summary

The article informs the reader on the newly founded land-registration organiser branch of studies that will constitute a college-level education within the frame of the Faculty of Survey and Estate Re-allocation at the West-Hungarian University. The author enlists the reasons why the foundation of the new branch became necessary. He outlines the international practice and shows in detail the lectures taught on the branch.