Szakértői és földhivatali szemmel az IIER térképi alapjáról
Az MFTTT által 2001. július 5-7. között Szombathelyen megrendezett vándorgyűlésen elhangzott előadás szerkesztett változata

Berényi András hivatalvezető helyettes Somogy Megyei Földhivatal

Az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) térképi alapjainak megteremtése az országban négy körzeti földhivatalban kísérletképpen megkezdődött.

Somogy megyében is folyik egy pilot munka a Siófoki Körzeti Földhivatal illetékességi területén, 44 településen (83 043 ha külterületet érint). Volt szerencsém szakértőként részt venni Zala megyében a Letenyei Körzeti Földhivatal illetékességi területén folyó munka előkészítésében is (22 település 30 259 ha terület).

A konkrét problémákat csak csekély mértékben érintve, megpróbálok ezekből a tapasztalatokból általános következtetéseket levonni a munkafolyamat célszerű technikai és szervezési lépéseire, valamint az ingatlan-nyilvántartásban való életbeléptetésre vonatkozóan.

1.    Az első számú eldöntendő stratégiai kérdés az alkalmazandó szoftver volt.

Úgy gondolom, hogy a pilot projektekben ez jelenleg csak az ITR lehet, mert minden földhivatal használja, a vállalkozói körben is mindenütt megtalálható. A 2001. évi pilot munkánál nincs más megoldás. Alapvetően egyetértek az NKP Kht. azon döntésével, hogy a jelen pilot munkákban és folytatásként (esetleg vagy valószínűleg) a következőkben úgy kell eljárni, hogy az előállított ITR külterületi állomány a DAT grafikájának az alapjául szolgálhasson, tehát egy külső konzisztencia vizsgálatot követően „DATOSÍTHATÓ” legyen.

Az ITR azonban alapvetően nem a földhivatal földmérési változásvezető szoftvere, nincs kapcsolatban a TAKAROS működő ingatlan-nyilvántartási moduljával, és ami a legfontosabb az egész földhivatali változásvezetést átfogó – nevezzük úgy, hogy „sínen vezető” – iktatási rendszerével sem.

Emiatt a földhivatalok jelenlegi földmérési változásvezetési munkája nehézkes. Az ingatlan-nyilvántartási térkép – az akár digitális, akár analóg anyag – egyezősége a tulajdoni lapok tartalmával igen körülményesen, nagy személyi odafigyeléssel biztosítható.

Az IIER térképi alapjait azonban nem csak létrehozni kell, hanem a változásokkal folyamatosan ki is kell szolgálni.

Meggyőződésem, hogy a földhivatalok a földmérési változásvezetés jelenlegi nehézkes módszerével a megszaporodó állományokból a változásvezetést hosszabb távon gyorsan és megbízhatóan megoldani nem tudják. Elengedhetetlenül meg kell alkotni az IIER bevezetéséig a TAKAROS működőképes földmérési térképkezelő és változásvezető modulját.

Szerintem ez az első kardinális megoldandó feladat.

2.    A következő stratégiai kérdés az ingatlan-nyilvántartási életbeléptetés vagy digitális másolat kérdése.

Somogy megyében, az elkészült ITR külterületi állományokat a nyilvántartási térkép digitális másolatának tekintve, felvállaljuk a kettős vezetést. Ez természetesen nem jelent két vázrajzot egy változási okirat mellékleteként; a grafika azonos, azonban kettős területszámolás szükséges a digitális földmérési adatok és az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett terület szerint.

Ez megtehető, mert az előbb jellemzett kettősség a kárpótlással érintett külterületi részeken – az 1994, esetleg 1995 előtt ERTOSZT szoftveren készült állományok esetében – ma is fennáll, vagy fennállhat. Amennyiben ugyanis a Kárrendezési Hivataltól annak idején visszakapott kiosztást ITR-be konvertálva a földhivatal nem osztotta újra ITR-ben, hanem a változási vázrajz az ERTOSZT szoftver területi adatai alapján készült el, és került bejegyzésre, akkor az ITR-ből számítható és a bejegyzett terület ma is eltérő. Nem számottevően, pár m2-től pár tucat m2-ig terjedő nagyságban, de eltérő. Nekünk sem sikerült még Somogyban mindenütt egyedi határozatokkal kiigazítani az eltéréseket.

A helyzet tehát átmenetileg kezelhető, eddig is kezeltük. A hosszú távú megoldás nyilvánvalóan az ingatlan-nyilvántartás átalakítása lesz.

8berenyikepJelenleg azonban a hátralékokkal küzdő ingatlan-nyilvántartási szakterületre ezt a többlet feladatot rászabadítani gyakorlatilag nem szabad. Előtte meg kell oldani a nagybani adatváltozás átvezetést a TAKAROS-ban. Pl. ITR-ből vagy más térképkezelő rendszerről a rendszer által készített, file-ban lementhető földkönyvszerű adatok beolvasásával (földrészlet- terület, alrészlet-terület, művelésiág-, alosztályterület, AK). Nem a jogi megoldás a probléma, az adott: összefoglaló határozattal és közszemle eljárással. A foganatosítás a probléma, mert foganatosítani jelenleg egyedi lépésekkel, minden változott adat egyenkénti kézi bevitelével lehetséges. A kézi bevitel során elírásokkal, tévedésekkel kell számolni, tehát forgalomba adás előtt a bevitt adatok ellenőrzése – összeolvasással – kötelező. Nézetem szerint tömegével ez nem vállalható fel.

 

Úgy gondolom, a második, igen gyorsan megoldandó kardinális kérdés a TAKAROS nagybani adatátvezető rendszerének megoldása.

3. Eldöntendő az AK-ra állás kérdése is

Döntést igényel, hogy a ma meglévő digitális területrészek közötti „üres” foltok jelentős részét kitevő, osztatlan közös tulajdonba adott részarány táblákban az adott AK-ra állás megtörténik-e vagy sem.

A lehetséges mértékig erre törekedni kell, hiszen a részarány tulajdonosok AK-t kaptak, annak meglétét kérik számon a földhivataltól. A pilot projektben megkíséreljük a szóban forgó táblákban az AK-ra ráállást. Úgy gondolom azonban, hogy a végleges választ a pilot munkák eredménye alapján lehet megadni. Az elért eredmény és a többlet ráfordítás dönti el. A korona módosulás ugyanis az ingatlan-nyilvántartásban kezelhető, az eddig nyilvántartott AK-t kifejező arányt az új adatok életbeléptetésekor, mint tulajdoni hányad arányt (eszmei illetőséget) meg kell tartani.

A konkrét munkafeladat ismertetése

Javasolom, hogy községenként A és B-vel jelölhető feladatrészre bontsuk a munkát.

A feladat: A meglévő digitális állományok rendezése.

Természetszerűen részleteiben csak Somogy megyét ismerem. Azonban a különböző szakértői munkáim során betekinthettem 4-5 másik megye digitális anyagainak egy részébe is. Így veszem a bátorságot, hogy ezekből bizonyos általánosításokat tegyek. Természetesen az ország különböző részein jelentős egyedi eltérések lehetnek.

A meglévő digitális állományok a hagyományos (zártkert nélküli) külterületek mintegy 50%-ra terjednek. (Somogyban ez a szám átlag 47%, körzeti földhivatalok közötti jelentős eltéréssel.) Magukon viselik keletkezésük történetiségét.

Az előforduló hiányosságok a teljesség igénye nélkül:

Természetszerűen elvileg lehetséges, hogy ezek rendezését vállalkozó végezze el, azonban a Nemzeti Kataszteri Program eddigi munkáiból tudjuk, hogy sokszor nagy nehézségekkel végzi, mert nem kaphatja meg az egész térképtárat. Listákkal érkezik a földhivatalba, és a problémák tisztázása a földhivatalnak majdnem annyi vagy néha több munkájába kerül, mintha a rendezést maga hajtaná végre.

Tehát az „A” feladat esetében általában földhivatali munkavégzés célszerű, gondos önellenőrző munkafázisok beépítésével.

A javasolható lépések a következők:

A/1.    A felmérési napló (egyszerűsített törzskönyv) megnyitása községenként (lehet számítógépen is). Általános adatok beírása; célszerű a TAKAROS községi főösszesítője kinyomtatásával vagy beolvasásával.

A/2.    A vetületi átszámítás ellenőrzése vagy az átszámító modell meghatározása.

    Ez csak akkor szükséges, ha a digitális állomány a nyilvántartási térkép vetületében –nem EOV-ben – van, és régi rendszerű háromszögelési hálózaton alapszik. Az átszámító modellt a naplóhoz is csatolni kell.

A/3.    Község és fekvés határbázis ellenőrzése. Megtörténtét naplóbejegyzéssel igazoljuk.

A/4.    Az 1995. év előtti keletkezésű, sajátos célú, numerikus munkák bevitelének ellenőrzése. Csak azon sajátos célú munkáknál javasolom, ahol a részletpontok koordinátáját is kiszámították. Ha ez csak szerkeszthető lenne, akkor általában digitalizálást javasolok. Természetszerűen itt vetületi transzformáció is szükséges lehet. A koordináta bevitelt kinyomtatással és összeolvasással célszerű ellenőrizni. A térképtári munkarészre a bedolgozás tényét rá kell vezetni. Ezeket a beviteleket célszerű először külön könyvtárba helyezni, majd bemásolni.

A/5.     Az egész állomány szűrése szükséges az esetleges kettős vonalak, felirathiányok, kötési hibák stb. javításával, a felesleges vonalkezdemények törlésével. A kódolás kiegészítése vagy pótlása ekkor végzendő. Az EOV-re való vetületi átállítással kell befejezni e munkaszakaszt.

A/6.    A kész állomány belső vizsgálata:

Amennyiben az így elkészült állomány csak az IIER céljára alkalmas, „datosításra” nem, úgy ezt külön dokumentálni kell (pl. vetületnélküli rendszerű térképről készült).

B. feladat: az üres részek feldolgozása irodailag (helyszínelés nélkül), valamint az egységes külterületi állomány létrehozása.

Természetesen nem kizárt, hogy egyes esetekben kisebb részegységeken ezt is földhivatal végezze, általában azonban a földhivatalok földmérési kapacitása erre nem elegendő.

Somogyban például maximum a Balatonboglári Körzeti Földhivatal 20 települése vonatkozásában vállalkozhatnánk a teljes befejezésre, a megye többi részén, az elengedhetetlenül rövid határidőkre tekintettel, nem. Javaslataimban itt alapvetően vállalkozói munkavégzéssel számolok.

A vállalkozói részvétel nyilvánvalóan a közbeszerzési eljárás előírásai szerint fog történni, amelyhez a meghirdetett területrész ITR állományainak független szakértői vizsgálatát szükségesnek tartom. A folyamat ezen részével bővebben nem foglalkozom, csak összefoglalom a vállalkozói bekapcsolódás szakmai lépéseit.

B/1.    Adatszolgáltatás a nyertes vállalkozó felé:

B/2.    Az üres részek feldolgozása (általában vállalkozói munkavégzéssel):

B/3.    Állami átvételi vizsgálat. Meggyőződésem, hogy az előzőek szerint előállított digitális térképet – egyedi esetektől eltekintve – a meglévő nyilvántartási térkép digitális másolatának kell tekinteni. Így itt a földhivatali átvételi vizsgálatot – hiszen záros határidőn belül követi a „datosítás” – egyszerűsített formában javasolom végrehajtani.

    A földhivatal az előírt önellenőrzések (vizsgálatok) meglétét és a munkarészek teljességét ellenőrzi. A terület összehasonlítás alapján csak az esetlegesen durva, eredeti területszámítási hibára utaló részt vizsgálja ki, és ha szükséges egyedi határozattal javítja. A másolatot földmérési szempontból forgalomba adja, jegyzőkönyvben dokumentálja, hogy az elkészült állomány IIER célra alkalmas, és a DAT grafikájának alkalmasságáról is nyilatkozik.

Foglalkozni kell még két stratégiailag eldöntendő kérdéssel: