Nagy István, Vas Megyei Földhivatal

Tisztelt Elnök Úr, Kolléganők, Kollégák!

Tíz évvel ezelőtt, ha térképről beszélgettünk, egy kartonlap jutott eszünkbe, amelyen vonalak, feliratok, és jelek találhatók, rendezett formában. A jelen felé haladva néhány évet, a térképek egy csoportja megkülönböztető jelzőt kapott. Egy fontos jellemzőt kiemeltünk – a digitális jelzőre gondolok –, amivel a számítógépen kezelt térképváltozatot jelöljük.

A fejlődés ütemét látva, tíz év múlva feltehetően számunkra a számítógépes változat lesz a térkép és a korábbiakat fogjuk hagyományos jelzővel illetni. Az alábbi tulajdonságok a digitális térképek gyors térnyerését okozták:

• kezelőtől független pontosság,
• idő múlásával nem romló állag,
• többféle megjelenítési lehetőség,
• gyorsabb kezelhetőség,
• méretarány függetlenség.

Ezek mellett szakmán kívülről érkező hatások is elősegítették a fejlődést. A mozgató erőket két csoportra osztottam:

Egyik csoportba a gazdasági-politikai tényezőket sorolom:

• földprivatizáció (kárpótlás és részarány kimérés),
• a fentiekkel összefüggő földhasználati és földtulajdoni kérdések,
• egyre inkább élénkülést mutató külterületi ingatlanforgalom.

A másik csoportban a műszaki-igazgatási igényeket említem meg:

• város (község) irányítási térinformatikai rendszerek,
• különböző szakirányú mérnöki tervezések,
• közüzemi szolgáltatók működési, nyilvántartási igényei,
• közlekedési (út, vasút) és vízügyi szervek igényei,
• állami nyilvántartási feladatok.

Vas megyében jellemzően a fenti két kiinduló pont köré csoportosíthatók a számítógépes térképezések.

A témának én is többféle oldalával találkoztam. Az évtized elején kárpótlási és részarány munkákban vettem részt, a tárgyalt időszak derekán a szombathelyi DFT-vel foglalkoztam, az évtizedet DAT felmérések állami átvételével zártam.

A földprivatizációból eredő digitális térképezés említésre méltó állomása 1997-ben volt, amikor az FM Földmérési és Térképészeti Főosztálya az NKP keretében Vas megye területén 14 községet jelölt ki, amelyekben teljessé kellett tenni a külterületi digitális térképállományt. Ennek a részprogramnak az alábbi céljai voltak:

• a földhivatalok jártasságot szerezzenek a digitális térképkészítés terén,
• megismerjék és alkalmazzák a DAT szabályozás előírásait,
• a földhivatali ügyintézés teljes körűen számítógépen folyjék.

Nehezítette és ma is nehezíti az előrehaladást, hogy:

• nem áll rendelkezésünkre saját GPS vevőberendezés,
• számítógépeink, mérőállomásaink elhasználódtak,
• nincs szelvény méretű szkennerünk, és szelvény nagyságú tintasugaras plottert is csak a közelmúltban sikerült beszerezni,
• az utolsó öt évben többen kiléptek a hivatalból,
• a műszaki ügyintézői kör DAT képzést nem kapott.

A nehézségek ellenére a munkavégzés elkezdődött, mellyel kapcsolatban az alábbiakat jegyzem meg:

• a térképkészítés digitális átalakítási technológiával folyt,
• szakmai irányt a községenként készített műszaki terv, valamint a központi állásfoglalás adott,
• a térképkészítés ITR-rel történt,
• a digitális térképekből szabványos DAT állományok megfelelő szoftver hiányában nem készültek,
• a digitális állományok forgalomba adásáig az érintett községekben kettős állapot van.

Vas megyében az előzőek szerinti külterületi digitális térképkészítést a körzeti földhivatalok végezték, a Megyei Földhivatal az állami átvételi feladatokat látja el.

Az alábbi táblázat az elvégzett munkát mutatja:

Részletes ismertetésre az előadás keretében nincs lehetőségem, ehelyett néhány sajátos körülményt emelek ki, amelyek egyedivé tették az adott település térképeinek digitális átalakítását.

Döröske község, Körmendi Körzeti Földhivatal:

• a külterületen 5 zártkerti tömb található,
• a földhivatal a zártkertek újfelmérése mellett döntött,
• az elhatárolás és felmérés során a földmérési törvény szerint jártak el,

–    felszólítást kaptak az érintett földtulajdonosok, hogy jelöljék meg ingatlanaik határpontjait,

–    az első felszólításnak az érintettek 80%-a eleget tett,

–    a második felszólítás után gyakorlatilag a fennmaradó 20% is elvégezte a megjelölést,

–    a birtokvalósításról jegyzőkönyv készült.

Az ilyen alaposságú elhatárolás lehetővé tette a kettős állapot szerinti munkavégzést ott is, ahol a térképi és helyszíni állapot között eltérés mutatkozott.

Iklanberény község, Sárvári Körzeti Földhivatal:

• a FÖMI, a földhivatal és a GT Rt. megállapodást kötött arról, hogy a belterület is digitálisan készüljön el,
• az F pontokról mérték be a tömbkontúrt, a tömbbelsőt pedig a fotós felmérés alapján felszerkesztett „alulapról” digitalizálták,
• a földhivatalnál leadott munkákat figyelembe vették,
• a szerkesztéshez szükséges esetben kiegészítő helyszíni méréseket végeztek, ezen kívül felhasználták az épület körbemérési, frontozási adatokat is.

Tormásliget község, Szombathelyi Körzeti Földhivatal:

• a település kijelölését a nagy feldolgozottsága mellett az is befolyásolta, hogy ebben az időszakban vált ki Csepregből, és alakult önálló községgé,
• a Csepreg-Tormásliget leendő községhatár kialakítása a két önkormányzat mellett a földhivatal aktív közreműködésével történt,
• digitalizálás csak akkor került alkalmazásra, amikor a helyszínen nem azonosítható birtokhatárt kellett ábrázolni, egyéb esetben kiegészítő részletmérés történt.

A kijelölt 14 község közül háromnak fejeződött be az állami átvételi vizsgálata, és ezek közül egynél történt meg a forgalomba adás.

Itt jegyzem meg, hogy az 1997-ben összeállított, közigazgatási határokat tartalmazó MKH adatbázist 2000-ben a fekvéshatárokkal is kiegészítettük. Egy-egy község digitális állományának összeállításakor a határokat ebből vesszük át.

A többi község/város digitális feldolgozottságának fokát 2001-es kigyűjtés alapján az alábbi táblázatban adom meg:

*A feldolgozottság százaléka nem a táblázatban közölt két adat hányadosa, hanem a községenként számított %-ok átlagos értéke.

Szeretnék visszautalni az előadásom elejére, amikoris két jelentős kiindulási pont köré csoportosítottam a digitális térképezések elindítását. A következőkben az általam másodikként tárgyalt, de az előzőeknél nem kevésbé fontos hatások miatt elkezdődött DAT felmérések helyzetéről tájékoztatom a tisztelt Hallgatóságot.

Négy település esetében erős önkormányzati igény jelentkezett korszerű, naprakész, digitális térkép iránt. A Vas Megyei Földhivatal felvállalta ezeknek a kezdeményezéseknek a továbbvitelét és koordinálását. Mivel a felvetődött igények találkoztak az NKP célkitűzéseivel, és emellett az érintett önkormányzatok jelentős, Szombathely esetében 50%-os hozzájárulási ajánlatot tettek, ezért négy településen is elindulhatott a DAT felmérés.

Szombathely esetében a DAT szabályozás elé nyúlnak vissza a kezdetek, ugyanis a város önkormányzata 1991-ben levélben fordult az FM-hez, a város digitális földmérési alaptérképének elkészítése érdekében. Az FM FTF egyetértett a kezdeményezéssel, és 1992-ben megbízta a FÖMI-t a térképkészítés bonyolításával. Ez alapján a FÖMI a helyi önkormányzattal hozzájárulási szerződést, a BGTV-vel pedig állami alapmunkáról szóló szerződést kötött. A felmérendő terület közel felén a PGTV alvállalkozói szerepet vállalt.

Megfogalmazásra került a felmérési cél, e szerint: „Szombathely város belterülete síkrajzi digitális földmérési alaptérképének elkészítése a feladat.” Az alábbiak figyelembevételével fogadható el a területi és magassági értelemben is szűkített munkavégzés:

• a teljes felmérésre nem volt elég a pénzügyi fedezet,
• a magassági felmérés csak átmenetileg maradhat el,
• a külterületen a privatizációs folyamatok lezárása után kell a digitális térképet elkészíteni.

Az előkészítő munkálatok a szerződések megkötése után 1992-ben elindultak. A belterület felmérését a fő- és alvállalkozó I-IV. ütemre bontva végezte el. Az utolsó, IV. ütem állami átvételre történő leadása 1995. év végén történt meg. Az I-IV. ütemek állami átvétele és ütemenkénti forgalomba adása 1998. év végéig zajlott le.

A DFT felmérés főbb paraméterei:

• a belterület nagysága 2972 ha, amely a központi belterületből, Zanat és Petőfi egyéb belterületi egységekből áll,
• a DFT alapvetően az F7 Szabályzat tartalmi előírásai szerint készült, újfelméréssel,
• pontosság tekintetében az F7 Szabályzat előírásánál szigorúbb, a műszaki tervben rögzített hibahatárok kerültek rögzítésre.

A részletpontok pontossági követelményeit az oldal alján lévő táblázat tartalmazza.

Megjegyzések a táblázattal kapcsolatban:

• a szombathelyi DFT-nél alkalmazott pontossági követelmények már a DAT szabályozás irányába mutatnak,
• a távolság kategóriák megléte még az F7 szerinti szabályozás hatását jelzi.

A térképi állományokat az ITR 2.4 által létrehozott adatformátumban adták le a készítők. A DFT rétegkiosztása és pontkódolása egyedi, azt a műszaki tervvel együtt fogadta el az FM FTF. A 21/1995. FM rendelet kiadásakor már olyan készültségi fokú volt a felmérés (végszállítás: 1995. december 10.), hogy előírásait itt már nem lehetett figyelembe venni.

A szombathelyi DFT-vel kapcsolatban a következő fontos állomás 1997 novembere volt, amikor megindultak a tárgyalások az NKP Kht. és a GEODÉZIA Rt. között, a digitális földmérési térkép DAT Szabályzatok szerinti átalakítására.

A közbeszerzési törvény szerint közzététel nélkül, tárgyalásos eljárással lehet adni új megbízást a korábbi munkavégzőnek, ha ennek feltételei adottak.

A munkához felmérési tanulmány nem készült, ezt a tárgyalások helyettesítették. Ezek alapján elkészült az átalakítás műszaki terve, amelynek csak fontosabb pontjait emelem ki:

• a változásokat a DAT adatbázisnak a leadást megelőző hatodik hónapig kell tartalmaznia,
• az átalakításhoz felhasznált anyagok alkalmasságát a megelőző állami átvétel miatt nem kell újra vizsgálni,
• a belső vizsgálat és minőség meghatározás a DAT állomány előállításának pontosságára és helyességére terjed ki,
• a DAT átalakítás az eredeti ütemezés szerint történik.

A digitális térkép DAT szerinti átalakítása a szerződésnek és a műszaki tervnek megfelelően 1999. évi határidőre elkészült.

A DAT átvételt és kezelést biztosító szoftver hiányában továbbra is a forgalomban lévő DFT-t vezetjük, amivel biztosítjuk a naprakészséget.

Időrendben a szombathelyi DAT átalakítást a szentgotthárdi és kőszegi DAT felmérés követte, a sort a büki DAT zárja. Ezeknek a felméréseknek csak a legfőbb jellemzőit mutatom be a következőkben.

Szentgotthárd DAT felmérés, Körmendi Körzeti Földhivatal:

• Munkavégző: HUNGAROGEO’90 Kft., Zalaegerszeg;
• Felmérési technológia és területnagyság:

1. belterület

2. külterület

• Végszállítási határidő: 1999. december 15.;
• Digitális térkép adatformátuma: Microstation állomány;
• Állami átvétel 2000-ben megtörtént.

A forgalomba adás 2000-ben megkezdődött, de leállt, mert a TAKAROS program külterületi földrészletként nem tudja értelmezni a DAT-ban kialakított, 1-el kezdődő külterületi helyrajzi számokat. Megoldás erre még nincs, csak elképzelések vannak (pl. a TAKAROS-t alkalmassá kell tenni a DAT-ból jövő adatok számára, ameddig ez nem történik meg, legyen különleges külterület az 1-el kezdődő hrsz. miatt). Akadályt jelent továbbá, hogy földhivatalaink nincsenek eléggé felkészülve a MICROSTATION állományok fogadására, ezért digitális térképi állományt ITR-be történő konvertálással próbáltak létrehozni. A konvertálás kevés sikerrel járt az alábbiak miatt:

• az ITR-es állományba nem jöttek át a pontszámok és a pontkódok,
• a földrészlet-, az alrészlet-, a minőségi osztály-, valamint a fekvéshatárok egy rétegben képződtek le,
• az átalakítás után minden felirat egy rétegbe került.

Sajátos célú munkák vizsgálatához, adatszolgáltatáshoz jelentős többletmunka szükséges, hogy értékelhető állomány-kivágatunk legyen.

Tervezzük a DATVIEW2 program alkalmazását Szentgotthárdon. Jelenlegi állás:

• megtörtént az eredeti DAT állomány betöltése és az időközi jogerős változások átvezetése a DATVIEW2-ben,
• az előzőekben mondottak miatt a program betanítására még nem került sor, ezáltal a gyakorlati üzembe helyezése nem megoldott.

Kőszeg DAT felmérés, Szombathelyi Körzeti Földhivatal:

• Munkavégző: ALBA-GEOTRADE Rt., Székesfehérvár;
• Felmérési technológia és területnagyság:

1. belterület

2. különleges külterület (zártkert)

3. külterület

• Végteljesítési határidő: 2000. szeptember 30.

A készítő a digitális térképet ITR 2.5 formátumban adta át a földhivatalnak. Az állomány sajátossága az volt, hogy mind a 256 réteget megnevezték, és alkalmazták a DAT állomány előállítása során. Leadás után a megyei földhivatal a 21/1995. FM rendeletnek megfelelően alakította át az ITR-es állományokat.

A munka állami átvételi vizsgálata megtörtént, de a forgalomba adás a szentgotthárdi tapasztalatok miatt nem valósult meg. A földmérési munkavégzés kettős állapot szerint folyik, az adatszolgáltatáshoz és vizsgálatokhoz az átalakított állományt használjuk.

Bük DAT felmérés, Szombathelyi Körzeti Földhivatal:

• Munkavégző: GEODÉZIA Rt., Szombathelyi Iroda;
• Felmérési technológia és területnagyság:

1. központi belterület

2. Bükfürdő egyéb belterület

3. külterület

• Végteljesítési határidő: 2001. augusztus 1.

Felmérési tanulmány nem készült, az ajánlati felhíváshoz készített Műszaki terv alapján folyt a munka. A GEODÉZIA Rt. többlet felajánlást tett, amelyben vállalta, hogy a központi belterület digitális állományát mérési adatból szerkesztik meg (nem digitalizálnak). Ahol méretekből nem, vagy nem megbízhatóan szerkeszthető a térképi objektum, ott elhatárolás után koordinátamérést végeznek. A DAT felmérés munkarészeit állami átvételre leadták, jelenleg az átvétel folyamatban van.

Az előadás során elhangzott példákból kitűnik, hogy Vas megyében nagyon sok tapasztalat gyűlt össze a digitális térképezésről. Látjuk azokat a kritikus munkafázisokat, amelyeknél még a jelenleginél is alaposabb, példák alapján kidolgozott és bemutatott szabályozásra van szükség.

Egyre sürgősebb a kapcsolódó szabályozások modernizálása (A5, F2), illetve az új területek szabályozása (GPS).

Láttunk kedvező jeleket is, mint pl.: GEODÉZIA Rt. felajánlása Bük DAT esetében, amiből kitűnik, hogy a felmérők is korrekt, a jelenkor pontossági igényeinek jobban megfelelő térképet szeretnének készíteni.

Pozitív hatása volt Döröske község zártkertjének újfelmérésénél annak, hogy a földmérési törvény szellemében elkészített felhívásokat közvetlenül az érintettekhez juttatták el, ugyanis ennek hatására már az első felhívás 80%-os sikert erdeményezett.

Több példát hozhatnék fel, hogy fejlődő települések (településrészek) esetében milyen előnyökkel jár a digitális térképezés. Ezek közül az ingatlanforgalom biztonságát növelő, gyors és pontos adatszolgáltatást és a létesítmények kitűzési és megvalósulási feladatait elősegítő, számszerű formát említem meg.

Érdemes arra is odafigyelni, hogy a digitális térképre történő átállással, a kettős vezetés megszűntével többletmunkától szabadulunk meg. Társadalmi elismertségünket nagyban javítja, ha a napra kész állományaink egyre nagyobb területet fednek le.

Jelenleg, korlátozott lehetőségeink miatt, elemorientált, kisebb integráltságú rendszert működtetünk, nem tudjuk a DAT előnyeit érvényre juttatni, mint például:

• adatok nagyobb rendezettsége,
• integráltabb információkezelés,
• nagyobb megjelenítési szabadság.

Az elmúlt 10 év informatikai fejlődésének üteme intő jel a következőkre:

• technikai eszközeink minőségét és kapacitását a kornak megfelelő szinten kell tartani,
• lehetőséget kell biztosítani a szakmai-elméleti és gyakorlati tudásunk fejlesztésére.

Ezek nélkül nem valósíthatjuk meg céljainkat, a modernebb informatikai rendszer bevetését és a korszerűbb szakmai szabályozás mindennapivá tételét.