Szabó Gyula mérnökezredes, az MH Térképész Szolgálat főnöke
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Megtiszteltetés számomra, hogy szakmánk rangos rendezvényének megnyitóján szót kaptam, és néhány percben lehetőségem nyílik arra, hogy a topográfiai térképkészítés hosszú ideje vajúdó, jelentős projektjének helyzetéről és ezzel laza összefüggésben, a katonai térképészetben végbement változásokról tájékoztassam önöket.
Engedjék meg, hogy először is ez utóbbi témakörrel kezdjem mondanivalóm lényegi részét.
Mint a sajtóból bizonyára önök előtt is ismeretes, egy kormányhatározat alapján, a Honvédelmi Minisztériumban és a Magyar Honvédségnél lefolytatott stratégiai felülvizsgálatot követően, az év második felében a Magyar Honvédségnél jelentős szervezeti átalakításokra, és – ezzel összefüggésben – jelentős mértékű létszámcsökkentésekre került sor. A stratégiai vizsgálat és a strukturális változtatások célja:
- Egy olyan haderő létrehozása, amely képes eleget tenni Magyarország biztonsági és védelmi igényeinek, beleértve a szövetségi és főként a NATO kötelezettségeket is.
- Egy olyan haderő létrehozása, amelynek állománya, minőségi kiképzése, egyéni és csapat szintű elhelyezése, illetve eszközeinek felújítása a rendelkezésre álló erőforrásokból az évtized folyamán finanszírozható.
- A Honvédség olyan minőségi átalakítása, melyet mind a nemzet, mind a NATO-tagországok elfogadnak.
A szervezeti átalakítás folyamatából az MH Térképészeti Hivatalt sem tudtuk kivonni. Az utóbbi évtized szervezeti módosításaira többnyire jellemzően most is kényszerű létszám és financiális keretek közé szorítva kellett az átalakítást elvégeznünk.
Az MH Térképészeti Hivatal a HM és az MH térképészeti biztosításának feladatrendszerével összefüggő összes funkciót koncentráltan gyakorolta. Egy személyben volt a hatósági jogkör gyakorlója, a követelmény meghatározó, megrendelő, végrehajtó, átvevő és elosztó, hogy csak a legjelentősebb feladatait említsem meg. Néhány éve, a hivatal kialakítása során, ezt a feladat- és erőkoncentrációt is a létszámcsökkentések kényszerítették ránk. A mostani restrikció szükségessé tette annak megfontolását, hogy a további létszámcsökkentés során a szolgálat funkcióiból néhányat feladjunk. Ez a gyakorlatban azonban nem bizonyult járható útnak. Ezért egy köztes megoldást választva, az egyik legtöbb humán erőforrást igénylő feladatsort, a térképészeti termékek előállítását (a gyártást) a feladatrendszerek közül kiemeltük, és kvázi piaci körülmények közé helyeztük.
Szervezeti változások:
Az átalakítást a funkcionális rendszer jól lehatárolható részeinek mentén végeztük el. Így, a Magyar Köztársaság honvédelmének korszerűsítésével kapcsolatos feladatok részeként, az MH Térképészeti Hivatal átalakításával 2000. december 01. és 2001. június 30. között az alábbi katonai szervezetek jöttek létre:
- Magyar Honvédség Térképész Szolgálat
- Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Közhasznú Társaság
- MH ÖLTP Térképészeti Anyagi Alosztály
- MH HEK Központi Térképészeti Szakanyagraktár
A Magyar Honvédség Térképész Szolgálat alapvető feladata a honvédelmi miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapfeladatok és állami alapmunkák tervezése és végeztetése, valamint a jogkörébe utalt hatósági feladatok ellátása. A Magyar Honvédség Térképész Szolgálat gondoskodik a honvédelem térképellátásához szükséges feladatok végrehajtásáról, szakmailag koordinálja más ágazatok honvédelemmel kapcsolatos földmérési és térképészeti tevékenységét, beleértve ezek szabványosítási, szabályozási kérdéseit is.
Az MH Térképész Szolgálat főbb feladatai:
- a fegyveres erők térképészeti és katonaföldrajzi biztosításnak irányítása;
- a szakmai szabványok és szabályzatok kidolgozása;
- a mérőkamerás légifelvételek készítésének engedélyezése, felhasználásának szakfelügyelete;
- katonaföldrajzi és digitális topográfiai adatbázis működtetése;
- térképészeti vonatkozásban a honvédelem érdekeinek képviselete;
- a nemzetközi kötelezettségből rá háruló feladatok ellátása;
- a HM Térképészeti Kht. szakmai tevékenységnek felügyelete.
A HM Térképészeti Kht. alapvető feladata a honvédelmi miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapfeladatok és állami alapmunkák végzése, illetve végeztetése, állami alapadatok és térképek őrzése, kezelése és szolgáltatása.
A HM Térképészeti Kht. főbb feladatai:
- a földmérési és térképészeti állami feladatok körébe tartozó munkák végzése, illetve végeztetése;
- az állami alapadatok, alaptérképek és állami topográfiai térképek tárolása, kezelése és szolgáltatása a polgári felhasználók számára;
- az MH igényeinek megfelelő katonai tematikus térképek, katonai geodéziai pontjegyzékek, egyéb speciális térképészeti termékek előállítása;
- légifényképezési és egyéb távérzékelési feladatok végzése és végeztetése;
- archív légi filmtár működtetése, és távérzékelési anyagok szolgáltatása;
- haditechnikai eszközök és fegyverrendszerek geodéziai biztosításával kapcsolatos feladatok ellátása;
- a HM kezelésében lévő területekre eső állami alaphálózati pontok helyszínelése, karbantartása, illetve az elpusztult alappontok pótlása.
A létrehozott kht. a működéséhez szükséges költségvetési támogatással védve van a piac közvetlen hatásaitól, és biztos hátteret ad a védelmi szféra térképészeti szükségleteinek kielégítéséhez, ugyanakkor az alapszolgáltatáson felüli megrendelésekért – a piac más szereplőivel együtt – mégis versenyhelyzetben van. Ez megköveteli a rugalmasságot, az igényekhez való alkalmazkodóképességet.
Személyi állománya birtokában van azoknak a speciális szakmai ismereteknek, amelyek a védelmi szféra térképészeti, térinformatikai igényeinek kielégítéséhez nélkülözhetetlenek.
A védelmi szféra igényeinek kielégítésén túl még egy jelentős feladata van a kht.-nek: a polgári felhasználók részére végzi a térképészeti adatszolgáltatást.
A kht.-nek jelentős szerepet szánunk az MTP megvalósításának folyamatában is. A HM részéről a vállalkozó szféra felé a gyakorlatban a kht. fog megjelenni megrendelőként és átvevőként.
A további két szervezeti elemnek gyakorlatilag csak belső HM, MH érdekű funkciói vannak, így ezek feladat- és működési-rendszerének ismertetésétől az idő rövidsége miatt ez alakommal eltekintek.
A Magyar Topográfiai Program katonai szegmense
Bevezetőmben a topográfiai térképkészítés szót használtam, azonban a topográfiai program már a kezdetekkor sem kifejezetten csak a térképkészítésről szól, hanem arról, hogy sikerül-e megteremtenünk a hazai regionális és országos méretű térinformatikai rendszerek egyik fontos pillérét, egységes szerkezetű és tartalmú geometriai alapját. Ennek fontosságát és előnyeit úgy gondolom e körben nem szükséges hosszasan ecsetelnem.
A Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló Országgyűlési határozatnak megfelelően a haderő átalakítás 2003. végéig tartó első ütemében biztosítani kell a NATO interoperabilitás és alkalmazhatóság legalapvetőbb feltételeit.
A térképészeti és katonaföldrajzi biztosítás területén az interoperabilitás minimális szintű biztosítása magában foglalja:
- az 1:50 000 méretarányú topográfiai térképek és a Geodéziai Pontjegyzékek átalakítását a NATO által előírt WGS 84/UTM koordinátarendszerbe;
- az 1:50 000 méretarányú térképeknek megfelelő digitális topográfiai adatbázis felújítását az ország teljes területére;
- az MH Térképész Szolgálat felelősségi körébe tartozó 1:250 000 méretarányú JOG-Air térképek felújítását és a JOG-Ground térképek elkészítését;
- 1:10 000 méretarányú ortofotó településtérképek előállítását.
Az MH térképrendszerének átalakítása három egymásra épülő program keretében valósul meg:
- a térképészeti interoperabilitás alapvető feltételeinek megteremtése (minimális program) (2003);
- az MH térképészeti anyagainak NATO-szabványok szerinti teljes átalakítása (2007);
- a Magyar Topográfiai Program teljessé tétele (2008).
Ez a megoldás, a fokozatosság elvén alapulva, lehetővé teszi az MH NATO interoperabilitás térképészeti feltételeinek mielőbbi megteremtését (2003) és hosszabb távon a térképészeti anyagok teljes körű átalakítását (~2007), valamint a honvédelmi miniszter felelősségi körébe tartozó állami topográfiai térképek létrehozását (~2008).
Az elmúlt év során folytatott előkészítő munka eredményeként a HM kollégiuma az előzőekben vázlatosan ismertetett megközelítést és ütemezést megtárgyalta, majd elfogadta.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Engedjék meg, hogy most a kronológiában egy kicsit visszalépve, néhány szóban kitérjek a program-megvalósítás utóbbi két évének fontosabb történéseire.
1999 második félévében a HUNGIS Alapítvány, a BME, a FÖMI, a GEOMETRIA TÉRINFORMATIKAI RENDSZERHÁZ Kft. és az MH TÉHI szakembereinek közreműködésével, az alábbi dokumentumokat dolgozta ki:
- a Digitális topográfiai adatbázis (DITAB) definíciójának szabvány tervezetét;
- a DITAB adattáblázatai és adatcsere formátuma tárgyú szabályzatot;
- a DITAB minőségbiztosítási és állami átvételi szabályzatot;
- a DITAB jelkulcsa és megjelenítése szabályzatát.
1999 decemberében hat térinformatikai cég (Autodesk, Bentley, ESRI, Infograph, Intergraph, Siemens) közreműködésével megkezdődött az előzetes pilot projekt végrehajtása, amely 2000. áprilisban zárult le. Valamennyi szervezet egy mintaszelvény területére elvégezte a DITAB csökkentett adattartalommal való feltöltését.
2000. februárban a katonai és polgári térképészek együttműködésében megkezdődött:
– a DITAB szabvány-tervezetének és objektum katalógusának átdolgozása,
– a DITAB jelkulcs-tervezetének átdolgozása,
– a DITAB adatfeltöltési utasítás-tervezetének kidolgozása.
Az MTP előkészítése szempontjából kiemelkedő fontosságú esemény volt a FÖMI által megindított két közbeszerzési eljárás: Magyarország teljes területének színes légifényképezése és a felvételek digitális átalakítása, valamint az 1:10 000 méretarányú EOTR térképek szintvonalrajzának vektorizálása.
Az MTP előkészítését szolgálta a katonai térképészet által az elmúlt év második felében kiírt, „Az állami topográfiai térképek létrehozását és az adatszolgáltatást támogató térinformatikai rendszer honvédségi szegmensének rendszerterve” tárgyú közbeszerzési pályázat, amelynek eredményeként ez év májusára elkészült a DITAB honvédségi szegmensének fizikai rendszerterve.
A rendszerterv kidolgozása során a fő hangsúlyt a DITAB létrehozására helyeztük, hogy a DITAB alapján készítendők el a különböző méretarányoknak megfelelő digitális kartográfiai adatbázisok (a továbbiakban: DIKAB) és az analóg térképek. A topográfiai rendszernek e termékek mellett lehetővé kell tennie egyedi igényeknek megfelelő adatok és termékek szolgáltatását is.
Az állami topográfiai térképek létrehozását és az adatszolgáltatást támogató térinformatikai rendszer honvédségi szegmensének tervezett főbb jellemzői
Az állami topográfiai térképek létrehozását és az adatszolgáltatást támogató térinformatikai rendszer honvédségi szegmense biztosítja:
– a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozó, 1:10 000-nél kisebb méretarányú, állami topográfiai térképek és digitális adatbázisok létrehozását;
– a NATO-szabványoknak megfelelő térképek és digitális adatbázisok létrehozását;
– a jogosultságoknak és funkcióknak megfelelő differenciált szolgáltatást;
– a változásvezetést és a változatok korrekt kezelését;
– a teljes körű minőségbiztosítást a rendszer üzemeltetésére és a termékek teljes „életciklusára” vonatkoztatva;
– a rendszer folyamatos bővítésének és fejlesztésének lehetőségét.
A létrehozandó rendszer alapját a digitális topográfiai adatbázis képezi. A DITAB két változatban állítható elő: teljes vagy szűkített adattartalommal.
A rendszerterv kidolgozásának fontos, kezdeti lépése volt az igények (és elképzelések) felmérése. A rendszertervet készítő cég munkatársai számos interjút készítettek a katonai és polgári térképészet képviselőivel és a potenciális katonai felhasználókkal. Ennek során nyilvánvalóvá vált, hogy a katonai igények elsődlegesen a NATO követelmények kielégítését helyezik előtérbe, míg a polgári felhasználók számára ez nem jelent akkora kötelezettséget, és ebből adódóan igényeik is különböznek. Ezért olyan megoldást kellett kidolgozni, amely – a katonai igények teljesítése mellett – alkalmas az állami topográfiai térképrendszerrel szemben támasztott követelmények teljes vertikumának kielégítésére is.
A DITAB rendszer tervezése és fejlesztése során fontos szempont a nyitottság megőrzése, mivel a rendszer üzemeltetésével megbízott intézmények, valamint a rendszert használó egyéb szervek által létrehozott informatikai architektúra nagyon változatos.
Az elmúlt években a polgári és katonai térképészet között konszenzus alakult ki arra vonatkozóan, hogy az MTP alapját képező DITAB létrehozása közös feladat.
Már az 1997 nyarán elkészült döntés-előkészítő tanulmány is megállapította, hogy a DITAB-ot belátható időn belül létre kell hozni. Az egyes méretarányok iránti eltérő igények, ezen belül az 1:25 000-től 1:250 000-ig terjedő méretarány-tartománnyal szembeni védelmi követelmények, nem teszik lehetővé a program végrehajtásának nagyobb mérvű időbeli elnyújtását, ezért célszerűnek látjuk első ütemben a digitális topográfiai adatbázis szűkített változatát elkészíteni. Ennek adattartalma, „adatsűrűsége” megfelel az 1:25 000 ma.-ú térképekének, az adatnyerés pontossága kielégíti az 1:10 000 méretaránnyal szemben támasztott követelményeket. Ez a térképészeti alap alkalmas lesz közvetlenül az 1:25 000-től 1:250 000-ig terjedő méretarány-tartomány kartográfiai adatbázisainak kialakítására, egyben folyamatosan kiegészíthető a tervezett teljes – az 1:10 000 méretaránynak megfelelő – adattartalommal.
A rendszerterv több hónap kemény munkájával született meg. Ez idő alatt elkészült a rendszer megvalósíthatósági tanulmánya, követelmény elemzése, a részletes követelmény specifikáció, a rendszer logikai rendszerterve és végül a fizikai rendszerterv. A feszített munkatempó ellenére bátran állíthatjuk, hogy egy olyan színvonalas mű jött létre, amely kielégíti a katonai térképészet igényeit, egyben jó alapul szolgálhat az MTP további megvalósításához is.