Szerkezet-kész a nemzet színháza

Dr. Csemniczky László,
a DigiKom Geodéziai és Térinformatikai Kft. ügyvezetője

A Geodézia és Kartográfia 2001/1. számában Tóth Krisztina tollából szemlecikk jelent meg az új Nemzeti Színház helyének kiválasztásáról, az elhelyezés problémáiról.

Időközben már serényen folyt az építési munka, és 2001. május 4-én elérkezett a bokréta ünnepség időpontja is, ami azt jelentette, hogy az építők májusfát emelhettek a szerkezet-kész épület legmagasabb pontjára. Az eseményen jelen volt a kormánytagok többsége, valamint számos neves üzletember, mintegy 300 vendég és 500 építő.

Az alábbiakban röviden bemutatjuk az épületet, áttekintjük a tervezés és építés fázisait, és természetesen kitérünk az építés közben végzett geodéziai tevékenységre is.

Jelen cikkhez felhasználásra került az új Nemzeti Színház megvalósítási műszaki dokumentációja Siklós Mária építésztervező, létesítményfelelős, valamint a Nemzeti Színház Rt. hozzájárulásával.

A tervezés, az épület jellemzői, előkészítő geodéziai munkák

Az 1069/2000. (VIII.18.) Kormányhatározat beruházóként a Nemzeti Színház Rt.-t jelölte meg, a helyszínt pedig a korábban EXPO célra kijelölt pesti Duna-part Petőfi híd és Lágymányosi híd közötti szakaszán, az egykori Ferencvárosi pályaudvar területén határozta meg.

Ezzel ismét feléledt a remény, hogy az EXPO meghiúsulása miatt kihasználatlanul maradt értékes Duna-parti telkeken az egyedül árválkodó Duna ház és egy benzinkút közé végre megindul a reprezentatív épületek tervezése. A bokrétaünnepen Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédében is elhangzott: „Ma még magányosan állnak az új falak. Vannak azonban, akik a város új életterét álmodták meg ide.”

A tervek szerint a színház mellett múzeum, koncertterem, Közép-Európa legnagyobb konferenciaközpontja, szállodák, gyógyfürdő, Duna-parti sétány és talán egy nagy kiállítási csarnok is az új millenniumi városközpont része lesz.

A Ferencvárosi Önkormányzat által jóváhagyott részletes rendezési terv tartalmazza a színház és a Duna-part között közlekedő csepeli HÉV e szakaszának megszüntetését, jóllehet, egyelőre időbeli megkötés nélkül.

A pályázati terv feltételezi, hogy a városközpont kiépítése során a színházhoz szükséges felszín alatti 220 férőhelyes parkoló is megépül.

A terület közműellátása biztosított. A közműhálózat nyilvántartási munkarészeit 1992-95 között az EXPO-GEO Kft. irányításával szakterületünk geodéziai és térinformatikai vállalkozásai készítették. Akkor készültek a terület telekalakítási munkarészei is.

A Nemzeti Színház 3777 m² beépített alapterületű épülete három jól elkülöníthető részből áll: a közel kör alakú nézőtéri tömbből, közönségforgalmi részből és a színpadot közrefogó üzemi részből. A kétszintes, hangzáró zsilipes bejáratokon megközelíthető nézőtérre az I. II. és III. emeleti körfolyosókról lehet bejutni. A nézőtér mennyezetét ovális üvegkupola zárja. A nézőtér alsó és felső szekciójának férőhelye összesen 436 fő, az erkélyé 126 fő, a páholyoké 55 fő, összesen 617 fő. A nézőtér feletti padlás archív jelmezek tárolására alkalmas, a körfolyosókon jelmez múzeumot lehet berendezni.

A nézőtér körüli körfolyosók ablakaiból szép panoráma nyílik a Gellért-hegy felé.

A földszinti előcsarnok és a nézőtér alatti pinceszintre 200 fő befogadóképességű stúdiószínház került, melynek közepén egy 12×18 méteres, 3×3 méteres elemekből álló mozgatható pódiumos plató alakítható ki. A Duna-parti oldalon szétnyíló üvegfalas homlokzatok között a pinceszinten kis szabadtéri színpad kapott helyet.

A színház legnagyobb épületegysége a színpadot U alakban körülvevő üzemi rész. Az észak-keleti homlokzathoz épült díszletbejáró kamionok fogadására és 7 méter magas díszletek felállítására alkalmas. A főszínpad mérete 24×17,9 méter, magassága 28 méter, a színpadnyílás 12×8,7 méter, 3,6 méter sugarú előszínpaddal.

A színházépület nézőtéri része pince, földszint + öt emelet, az üzemi szárny hat emelet magas.

Érdekesség, hogy az épület ±0,00 m szintje, amely egyúttal a színpad padlószintje, 4 méterrel a Soroksári út 104 m.Bf. szintje felett van.

Az épületben a társulati létszámmal együtt egyidejűleg mintegy 1100 fő tartózkodhat.

Mivel a mértékadó talajvízszint 103,00 m.Bf. és a földszinti padlómagasság 104,00 m.Bf., a pinceszinten komoly talajvíz elleni szigetelés készült. A tényleges talajvízszint összefüggésben van a Duna mindenkori vízállásával.

A tervezést végző Siklós és Társa Épülettervező Iroda feladata volt az előkészítő geodéziai feladatok elvégeztetése. Mivel a területen telekalakítási probléma már nem volt, az első geodéziai feladatot az épület terepi elhelyezése, azaz az épület két fő tengelyének kitűzése és az alaphálózat (4 db alappont) létrehozása jelentette. Ezt a Geo-Stúdió Bt. végezte.

A kivitelezés és geodéziai munkái

A generál kivitelezésre kiírt közbeszerzési pályázatot az ARCADOM Építőipari Rt. nyerte.

Az elsődleges célok között szerepelt, hogy a mélyépítés és szerkezetépítés feladatait hazai építőipari cégek végezzék. Ezért az ARCADOM Rt. a munkába bevonta a Magyar Építő Rt.-t, a Középületépítő Rt.-t, az Alba-Regia Rt.-t, a Zalai Általános Építési Vállalkozó (ZÁÉV) Rt.-t valamint a KIPSZER Rt.-t.

Az alvállalkozói körben a KÉV-Metro Kft. az alapozási munkák, a KÉSZ Kft. pedig az acélszerkezeti és elektromos munkák végzésére kapott megbízást.

Az építkezés geodéziai munkáinak végzésére a DigiKom Geodéziai és Térinformatikai Kft. kapott megbízást, nem kis részben a lényegesen nagyobb volumenű MOM-Park építkezésen végzett munkájának köszönhetően.

A jogerős építési engedély birtokában a kivitelezési munka 2000. szeptember 14-én kezdődött el.

Az EXPO építkezések előkészítése során elkészültek ugyan a szükséges vizsgálatok, a területet rendezték, de a terepszint alatti létesítmények (esetleges tartályok, vezetékek) bontására akkor nem került sor. Számítani kellett tehát föld alatti akadályokra, de végül a mélyépítési munkát a KÉV-Metro szerencsére probléma mentesen végezhette.

Az alappontok átvételét, ellenőrzését, valamint a földrészlet határ és az épület beilleszté-sének ellenőrzését követő geodéziai feladat a mélyalapozást végző KÉV-Metro munkájának geodéziai ellenőrzése, a résfalak helyzeti ellenőrzése volt. Az épület alapozása a pinceszintről indított mélyalapozással, fúrt cölöp-alapozással történt. Az építés sorrendjében első lemezszerkezet a pince alatti vasbeton ellenlemez, amelynek építésekor különös figyelmet kellett fordítani a kiváló vízzáróságra.

A nézőteret, stúdió színházat, előcsarnokot, galériákat és szabadtéri színpadot magában foglaló közönségforgalmi épületrészen több un. nagyteres helyiséget kellett építeni eltérő padlószintekkel és belmagasságokkal. Ezeknek a monolit vasbeton szerkezeteknek a geodéziai kitűzési és ellenőrzési munkái nagy gondosságot igényeltek.

A nézőtéri rész magasépítése próbára tette a ZÁÉV Rt. építő kollektíváját. Szerkezetépítő szempontból különlegesnek tekinthetők a vízszintes teherhordó szerkezetek, az összetett födémek. A rendkívül bonyolult zsaluszerkezetek kitűzési és ellenőrzési munkái állandó geodéziai jelenlétet követeltek. Az építők csak ezen az épületrészen időnként egyidejűleg 120-140 fővel is dolgoztak.

A szerkezetépítés néhány főbb adata: 800 tonna acél és 10000 m³ beton lett beépítve, 65000 m² zsaluzat került felhasználásra.

A csúszó zsalu vezetése

Külön említést érdemel a színpadtömb tartószerkezete. A 24 × 18 méter alapterületű színpadtér és mellette a 18 × 18 méter alapterületű hátsó színpad, illetve műszaki kiszolgáló tér függőleges falszerkezete kb. 28 méter magasságig egyidejűleg húzott csúszózsaluzással, tehát egyetlen hatalmas zsaluszerkezet alkalmazásával készült. A feladatot a csúszó zsalus építés területén nagy tapasztalattal rendelkező atlas-bau Kft. végezte.

A zsaluszerkezet mozgatását biztosító hidraulikus szerkezetek részére mindkét helyiség közepén külön vasbeton oszlopot építettek, amelyek a szerkezet elkészültét követően elbontásra kerültek.

A csúszó zsaluzat folyamatos vezetése és ellenőrzése különleges feladatot jelentett a geodétáink számára. Első lépés a zsaluszerkezet indítása előtt az ellenőrző pontok elhelyezése (fúrt pont, különleges Hilti) és kibiztosítása 3 méterenként, valamint a szerkezet helyzeti ellenőrzése volt. Ezt követően, a szerkezet beindítása után a kijelölt szelvényekben max. 2 méterenként kellett ellenőrző mérést végezni és a mérés eredményét azonnal dokumentálni a kivitelező felé. A zsaluszerkezet folyamatosan körülbelül napi 2 métert haladt felfelé, tehát minimum egy, esetenként két mérőcsoport végezte az ellenőrzést.

Különlegesnek tekinthető geodéziai feladatok esetében a geodéta kötelessége a mérési folyamat előzetes gondos tervezése, az életé pedig, hogy ezt rendre keresztül húzza.

A feszített építési tempó helyenként lehetetlenné teszi a tervszerű geodéziai munkát és szinte folyamatos a konfliktushelyzet a csupán saját érdekeik szerint működő különféle kivitelezőkkel. A mérési pontok pusztítása, eltakarása, lebetonozása, a műszer felrúgása, a felülről folydogáló beton és egyéb áldás mind jól ismert azok számára, akik nem csupán iskolapadban „gyakorolták” az építésgeodéziát. Különösen érvényes mindez egy óriás csúszó zsalu vezetésnél.

A kijelölt szelvényekben az ellenőrző mérés az alsó szinteken elektronikus tahiméterekkel, majd PZL vetítőkkel történt. A vetítőműszer és kezelője védelmére különféle faszerkezetek készültek, de használatukat csekély siker kísérte. A műszer és kezelője számára általában csak a védősisak nyújt a mérés pillanatán kívül valódi védelmet és a remény, hogy nem látogat le valami súlyosabb tárgy 20-25 méter magasból.

Az eltérés helyenként elérte ugyan a cm-es értéket, de a zsaluvezetés összességében kiválónak értékelhető. Igen sok többletmunkát jelentett fent a zsaluzaton dolgozó geodétáknak, hogy a vetítési pontok mellett több száz un. szerelvény pont vízszintes és magassági ellenőrzését is el kellett végezni. Ezekre a zsaluzatba betonozott acélszerelvényekre kerülnek a színpad és a műszaki kiszolgáló tér belső felszerelései, födémszintjei hegesztéssel, így a térbeli helyzetük ismerete igen fontos.

A két nagy helyiség csúszó zsaluzatával együtt „csúszott fel” néhány un. „mag” (melléklépcsőházak), ami a mérési pontok számát növelte, így összesen közel 50 ponton történt folyamatosan az ellenőrző mérés.

Megjegyezzük, hogy ezt a munkát 2001. januárjában kellett végezni, a viszonylag szolid tél ellenére igen zord körülmények között.

A csúszózsalus építés végül is a terv szerint, sikeresen lezajlott. Csupán egy napra kellett leállítani az emelést, mert a nagy szélben a beton zsaluzatba vitele lehetetlenné vált.

A nagy mennyiségű építés közbeni kitűzési és ellenőrzési feladatot követően, a betonszerkezet ellenőrzési munkái tovább folytatódtak, kisebb intenzitással. Az elkészült változatos födémszint együttes, utólagos, gondos magassági ellenőrzése (2×2 m-ként), a szerelő és burkoló munkálatokhoz magassági szintek adása és a parképítés előkészítése ad feladatot a geodétáknak.

A geodéziai kitűzési és ellenőrzési feladatok elvégzéséhez a DigiKom Kft. két Geodimeter 510 és egy Leica 1010 elektronikus tahimétert használt. Egyes geodéziai feladatokat az alvállalkozók saját geodétával is végeztettek, így időnként egyidejűleg szinte mindegyik, Magyarországon meghatározó szerepet játszó, műszergyártó eszköze jelen volt, tehát a szakterületünk jelentős műszer „arzenállal” vonult fel.

Az épület szerkezete 20 hét alatt készült el, a mélyépítési munkákkal együtt az időráfordítás 30 hét volt. A tetőszerkezet befejezése, tehát az épület beázás mentes lezárása 2001. szeptemberre várható. A belső építészeti munkák 2001. júliusában kezdődnek, a közműellátás és a külső környezet kialakításának határideje 2001 vége. A 2002. március 15-i nyitó előadás időpontjára a nemzet nagy művészeinek emléket állító szoborpark is elkészül. A próbák 2002. januárban indulhatnak.

A nemzet várva várt színháza tehát végre megszületett.

Végül idézzük a miniszterelnöki ünnepi beszéd egy mondatát:

„Ezt a magyar ötletből megszülető szép épületet magyar tervezőkkel és magyar vállalkozókkal tudtuk megvalósítani, ami – higgyék el – legalább olyan fontos, mint maga az épület.”