A DAT állományok forgalomba adásának tapasztalatai a Fővárosi Kerületek Földhivatalában
Kozári Ágnes titkár–Szilvay Gergely osztályvezető, Fővárosi Földhivatal
A Fővárosi Kerületek Földhivatalában jelenleg még egymástól függetlenül működik a tulajdoni lapokat kezelő ún. Budapesti Ingatlan–nyilvántartási Rendszer (BIR) és a kataszteri térképeket kezelő INFOCAM rendszer.
A két rendszer összekapcsolását, összehangolt működésének megvalósulását biztosította az ún. Harmonizációs program, melynek finanszírozása a PHARE program keretében történt. Az integrált rendszer (Budapesti Integrált Integrációs Rendszer – BIIR) legfőbb célja, biztosítani a konzisztenciát és az integritást a két egymástól független ORACLE adatbázis között.
A Harmonizációs program tesztelése már sikeresen lezajlott (1999. december), de a két rendszer összekapcsolásának feltételei még nem adottak.
Budapest minden kerületében valamennyi tulajdoni lap teljes tartalmának adatbázisba való betöltése megtörtént. Az I., V., VI., VII., VIII. és XIV. kerületekben a digitális térképi adatok vannak forgalomban, itt az INFOCAM-ból folyik az adatszolgáltatás (térképmásolat, koordináta-lista, DXF állomány). Az előzetes és jogerős változásokat naprakészen vezetjük a digitális állományokban. A XVII. (belterület), a IV., IX., X. kerület DAT formátumban leadott digitális adatainak állami átvétele megtörtént. A közeljövőben sor kerül a XVII. kerület (belterület) digitális adatainak forgalomba adására. Mindezekkel párhuzamosan folyik a többi kerület elavult digitális állományának naprakészre hozatala.
A DAT állományok vizsgálata és állami átvétele
A DAT állományok ellenőrzését a DATView program segítségével végezzük, azonban magát a szöveges formátumú DAT file-t is ellenőrizzük.
A mintavételes ellenőrzés során a leggyakoribb hiba, hogy az objektumhoz tartozó attribútum érték nem azonos a grafikus állományban megjelenő (T_FELIRAT táblában szereplő) értékkel.
Külön figyelmet fordítunk a határpontok (kerülethatár) ellenőrzésére.
A szöveges DAT file ellenőrzése során a következőket vizsgáljuk:
– Tartalmazza-e a DAT file a szükséges táblákat – pl.: A T_OBJ_OSZT, T_OBJ_CSOP, T_ATTR_CSOP táblák hiányát nem veszi észre a FÖMI ellenőrző programja, s a DATView sem jelez hibát. T_OBJ_ATTRBF tábla (minőségi osztályok) feltöltése megtörtént-e?
– Egyes kódtáblázatok feltöltése a DAT alapján történt-e?
– Azonos helyrajzi számok vizsgálata. Sajnos sem a FÖMI ellenőrző programja, sem a DATView program nem mutatja ki, hogy szerepelnek-e azonos helyrajzi számú földrészletek a különböző típusú (közterületi – nem közterületi) földrészleteket tartalmazó táblákban.
– A DAT állományban gyakran keveredik a Window-os, illetve a DOS-os karakterkészlet.
– Az egyes táblákban jelentkező típus hibák itt szűrhetőek ki legegyszerűbben:
· T_CIM tábla:
– azonos irányítószám az egész táblában,
– hibásan feltöltött hazsztol-hazszig mező,
– hibás betutol-betuig mező,
– gyakran hibás a település_id.
· T_SZEMELY tábla:
– felelős személyek hiányoznak,
– pontatlan feltöltés.
· T_CEG tábla:
– cégek hiányoznak pl.: közigazgatást ellátó szervezet: önkormányzat,
– pontatlan feltöltés – T_CEG_SZEREP táblára történő hivatkozások rosszak,
· T_FELIRAT tábla:
– két beillesztési ponttal szereplő összetartozó feliratok,
– nem megfelelő fonttípusra történő hivatkozások
stb.
A vizsgálat során a DATView programmal kapcsolatos észrevételeinket – hibákat, kéréseket – folyamatosan közöltük a program fejlesztőivel. A kért módosítások elvégzése után az állományok vizsgálata egyre hatékonyabbá vált.
A nyilvántartott adatok módosítása, aktualizálása
Az állami átvétel után kezdődik meg a leadott új állomány alapján az addig nyilvántartott adatok módosítása, aktualizálása.
Az 1999. decembere előtti DAT verzióra a Fővárosi Földhivatalnak rendelkezésére áll a DAT – INFOCAM konverter, tehát a DAT állományokat közvetlenül az INFOCAM-ba tudtuk transzformálni. A DAT módosítása után azonban a konvertáló program fejlesztése nem történt meg.
Jelenleg a DAT állományokból a DATView program segítségével DXF file-okat állítunk elő, s ezeket konvertáljuk az INFOCAM-ba.
A DXF file-ok előállítása során a következő problémák jelentkeznek:
– A DAT állományban az összes felirat azonos rétegen van. Az INFOCAM-ba való konvertáláskor azonban szükséges, hogy az egyes objektumok és a hozzájuk tartozó feliratok egy rétegen legyenek, mivel csak így kapcsolható a felirat attribútumként az objektumhoz. Az egy rétegen lévő feliratok szétválogatása méretük alapján történik – a DAT-ban a különböző objektumokhoz tartozó feliratokat különböző font típussal írják meg – a MicroStation által nyújtott lehetőségek alapján. Előfordul azonban, hogy különböző objektumokhoz tartozó szövegek ugyanolyan típusúak, ezek szétválogatása igen bonyolult.
– Néhány hosszabb, összetartozó felirat 2 helyen pozícionált, amit egy helyen pozícionált felirattá kell átalakítanunk, hiszen ez egy attribútum, amit az épülethez kapcsolunk. A feliratokat épületen belülre kell igazítanunk, mivel az INFOCAM topológia-képző modulja csak így tudja azt az objektumhoz rendelni.
– A templomok az intézményi épületek között szerepelnek a DAT-ban, az INFOCAM adatszerkezete miatt viszont külön rétegre kell tennünk azokat. A leválogatás manuálisan történik.
A DAT állomány alapján végzett módosításokat a jelenleg még egymástól függetlenül működő tulajdoni lap kezelő, illetve térképkezelő rendszerben összehangoltan végezzük el. A változtatások után
– mindkét rendszerben csak azonos helyrajzi számok szerepelhetnek, azonos területtel,
– a tulajdoni lap első oldalán nyilvántartott művelési ág adatoknak összhangban kell lenniük az INFOCAM által kezelt digitális térképből nyerhető adatokkal.
A térképi és tulajdoni lapok adatkonzisztenciájának megteremtése
A térképi és tulajdoni lapok adatkonzisztenciájának megteremtése a térképek forgalomba adásának leglényegesebb feltétele.
Területi adatok rendezése:
A területi adatok összehasonlítása Access adatbázis kezelő segítségével történik. Az ingatlan-nyilvántartási rendszerből SQL lekérdezés segítségével nyerjük az adott kerületre vonatkozó helyrajzi szám-terület listát, melyet összehasonlítunk az INFOCAM szekvenciális (saját, belső file formátum) file-ából nyert helyrajzi szám-terület listával. A kapott eredményben elkülönítve megjelennek a csak az ingatlan-nyilvántartásban szereplő helyrajzi számok, illetve a csak az INFOCAM-ban szereplő helyrajzi számok, továbbá azok a helyrajzi számok, amelyek ugyan mindkét rendszerben szerepelnek, de eltérő a területük.
A jelentkező ellentmondások több okra vezethetőek vissza:
– emberi hibák (elgépelés, figyelmetlenség, rosszul bedolgozott térrajz),
– a térrajz jogerős átvezetéséről szóló határozat nem került át a földmérési osztályra, így a térképi állomány aktualizálása elmaradt,
– néhány esetben a digitális átalakítást végző vállalkozó a még csak előzetes térrajzot vezette át jogerős változásként a térképi rendszerben,
– területi ellentmondást okoz a sztereo vetületi rendszerről az EOV vetületi rendszerre történő átállás – ezekben az esetekben a hektáronkénti 1m2 eltérés megengedett (elnyúló földrészleteknél ez több is lehet, de ezt egyedileg kell megvizsgálni),
– új felmérés esetén is jelentős eltérések mutatkoznak a tulajdoni lapon szereplő és a felmérés eredményeként meghatározott területek között.
Az eltéréseket egyenként megvizsgáljuk, a lehetséges módosításokat, javításokat – a tulajdoni lapon, illetve a digitális térképi állományban – végrehajtjuk, a fennmaradó ellentmondásokról pedig tételes jegyzéket készítünk.
A két rendszer összekapcsolása után az egyes helyrajzi számokhoz tartozó területek összhangban lesznek. Az ingatlan-nyilvántartás rendszerébe csak olyan helyrajzi számok kerülhetnek be – a térrajz jogerőssé válása után -, melyeket a térrajz előzetes bedolgozásakor már szerepeltettek a térképi rendszerben. A tulajdoni lapok karbantartásakor, az INFOCAM rendszerben koordináták alapján számított, s az esetleges kényszerkerekítések figyelembevételével megállapított földrészlet térmérték (a műszaki terület földmérési szabályok szerint kerekített értéke) kerül be automatikusan az ingatlan-nyilvántartás adatbázisába.
Művelési ág adatok rendezése:
Az INFOCAM-ban grafikusan tartjuk nyilván az egyes művelési ágakat. A művelés alól kivett területeken pedig a földrészleten lévő épület típusokból következik a művelési ág, ezért az utóbbi esetben a két rendszer közötti összhang biztosítása bonyolult feladat. A helyzetet igencsak nehezíti az ingatlan-nyilvántartás által használt, mintegy 2700 db különféle ún. „kivett” kód, melyek között sok az átfedés, a felesleges elem.
Az INFOCAM esetében mindössze 14 különböző kód, pl.: lakóépület, középület stb., illetve ezek kombinációja fordulhat elő. (Ezek típusa – minisztérium, oktatási intézmény stb. – csak attribútumuk alapján határozható meg.)
A két különböző kód-rendszer egymásnak való megfeleltetése igen összetett, és nagy figyelmet igénylő feladat.
Gyakorlati végrehajtás
A jelenleg munka alatt lévő XVII. kerület példáján keresztül mutatnánk be bővebben a forgalomba adási feladat gyakorlatban követett módszerét. Természetesen a többi kerület esetében ettől kissé eltérő megoldásokra volt szükség a digitális térképek különböző előállítási technológiái miatt.
A XVII. kerület digitális belterületi térképi állomány új felmérés alapján jött létre, a nyilvántartott állapot ún. „tömbnumerikus” állapot volt. A felmérés során olyan épületek is bekerültek a digitális állományba, melyek a nyilvántartási térképekre korábban nem kerültek fel, mivel azokról a földhivatalhoz nem nyújtottak be épületfeltüntetési vázrajzot. Így a földhivatalban nyilvántartott és az újonnan felmért állapot között ellentmondások adódtak. A vállalkozó a munka leadásakor átadott egy úgynevezett gépi földkönyvet, mely tartalmazta az egyes földrészletek művelési ágát is – sajnos a földhivatalban alkalmazott kódolási rendszertől eltérő kódokkal, tehát szükségessé vált a két rendszer egymásnak való megfeleltetése. Az állomány állami átvétele óta eltelt időszakban ezt a földkönyvet nem vezettük. Az időközi változásokat azonban a digitális állományba – mind a tulajdoni lapokat kezelő rendszerbe, mind a térképi rendszerbe – folyamatosan bedolgoztuk.
A XVII. kerület esetében olyan sok adatot kell változtatni a tulajdoni lapokon – közel 19 000 földrészlet területe változik, s a művelési ág típusa is nagyon sok helyen változtatásra szorul -, hogy itt már nem alkalmazható a korábbi kerületeknél használt módszer (a tulajdoni lapok egyenkénti módosítása az ügyintézők által). Valamennyi XVII. kerületi tulajdoni lap első oldalának adatait lekérdeztük az ingatlan-nyilvántartás adatbázisából. Az eredményt Excel táblázatban megjelenítve kaptuk meg. Először az átadott adatok ellenőrzését végeztük el, főképpen a következők figyelembevételével:
– alrészlet jelölések helytállósága,
– belterületen lévő 1ha-nál kisebb földrészleteknél nem lehet alrészlet, illetve a művelési ág csak „művelés alól kivett” lehet,
– további szempontok.
Az aktuális adatok – új felmérés – alapján történő módosításokat több lépésben, Access adatbázis kezelő segítségével végeztük el:
– A vállalkozó által leadott művelési ág kódokat (944 különböző kód) és az ingatlan-nyilvántartás által használt kódokat összerendeltük;
– Egyes leadott kódok nem voltak egyértelműen megfeleltethetőek az ingatlan-nyilvántartás által használt kódoknak. Ezeknél a kódoknál a földhivatal – 250 földrészlet esetén – helyszínelés alapján állapította meg a művelési ágat, s ez kerül majd bejegyzésre;
– A terepi felmérés vége és az átállás között eltelt időszakban az ingatlan-nyilvántartásban változtatott művelési ág kódoknál az ingatlan-nyilvántartásban szereplő értéket tartjuk meg, hiszen a vállalkozó által leadott adat már aktualitását vesztette;
– A közterületi kivett típusok egyeztetésére külön figyelmet fordítunk;
– Az egyes földrészletek tulajdoni lapra kerülő területét az INFOCAM rendszerben szereplő (a kényszerkerekítésekkel figyelembe vett) területre állítjuk át, közel 19 000 ezer földrészlet területe változik. Ez a kerületben lévő összes földrészletnek mintegy 92%-a. (10 m2-nél kisebb az eltérés a földrészletek 62%-ánál, 100 m2-nél nagyobb eltérés a földrészletek 1,5%-ánál található, ezek nagy része azonban közterületet érint). A DAT szabványban előírt minőség ellenőrzési követelmények szerint a megengedettnél nagyobb eltéréseket a felmérést végző cég egyenként megvizsgálta, s az eredményt jegyzőkönyvben rögzítve átadta a földhivatalnak.
A változtatott adatokat Excel táblázatban adjuk vissza az Informatikai Osztályon dolgozóknak, akik azt az SQL adatmanipulációs részének segítségével töltik be a jelenleg még érvényes állapot helyére.
A meglévő
digitális térképi állományok forgalomba adásának lépései
(Az általunk kidolgozott módszer)
1. A váztérkép időközi változásainak bedolgozása
A DAT állományok lezárása és az állami átvétel között eltelt időben bekövetkezett változásokat be kell dolgozni a térképi állományba. A változásokról információt ad a változási jegyzék, valamint a BIR adatbázisból történő HRSZ-TERÜLET adatok leválogatásának összehasonlítása az adatállományból nyert adatokkal.
A Fővárosban már forgalomba adtunk olyan adatállományokat is, amelyek a korábbi szabatos városmérések adatainak EOV rendszerbe történő transzformálásával jöttek létre. Ezen állományokba is be kellett dolgozni a transzformálás óta eltelt időben keletkezett változásokat.
2. Területszámítási hibák javítása, eltérési jegyzék készítése
Ezt a lépést az államilag átvett DAT adatállományok esetében az állami átvételi vizsgálat során hajtjuk végre. A transzformált állományoknál vizsgáljuk az egyes földrészletek területeinek eltérését, és az eltérések okainak feltárása után készítjük el az eltérési jegyzéket. Az eltérési jegyzék mellé, ha szükséges, vázlatokat is készítünk. Ez a munkafolyamat a leghosszadalmasabb és a legtöbb szakmai hozzáértést és gyakorlatot igénylő feladat. Tapasztalatunk szerint ezt a feladatot külső vállalkozó minden szempontot kielégítően nem tudja elvégezni földhivatali szakember segítsége nélkül. Sokkal hatékonyabb és eredményesebb, ha ezt a hivatal maga végzi, hisz az adatok a hivatalban, helyben rendelkezésre állnak, a vállalkozó nem dönthet a hivatal kompetenciájában lévő kérdésekben, és így ezekkel a hivatalnak mindenképpen foglalkoznia kell. Az eltérések 95%-ában a hivatalnak állást kell foglalnia.
3. Tulajdoni-lap adatainak javítása
E munkafolyamat során a tulajdoni-lap adatbázisában eddig rejtve maradt hibák javítása történik. Ezen változtatásokat az államigazgatási eljárás szabályait betartva, hivatalból indított eljárás alapján vezetik át. Ezért ezekhez a szükséges dokumentumokat el kell készíteni. Természetesen ezt a lépést az adatok forgalomba adásának folyamatában nem egyszerre kell végrehajtani, hanem a hiba észlelését követően azonnal meg kell tenni a szükséges lépéseket. Mire ehhez a ponthoz ér a forgalomba adás folyamata, a még esetleg fennmaradó hibák kiszűrését és kijavítását el kell végezni, hogy a későbbiekben már az adatbázist ilyen jellegű hiba ne terhelje.
4. Adatok konvertálása az INFOCAM rendszerbe
Nem térünk ki részletesen az egyes lépésekre, csak egy lényeges momentumra hívjuk fel a figyelmet. Az egyes rendszerek adatfeltöltési folyamata, különböző konvertálási lehetőségek tárházát kínálja. A megfelelő eljárás kiválasztására és az adatok előkészítésére fordított idő sokszorosan megtérül, és sok bosszúságtól kíméli meg a felhasználót. Az INFOCAM rendszerbe történő adatkonverzió folyamatát közel két év tapasztalata alapján dolgoztuk ki. Célszerűnek tartjuk a TAKAROS rendszer feltöltési folyamatának kimunkálásánál ezen tapasztalatokat felhasználni és az egészséges visszacsatolások lehetőségét biztosítani.
5. Az újonnan beérkezett épületfeltüntetési vázrajzok bedolgozása
A cím magáért beszél. Itt a feladat a naprakész térképi adatok létrehozása a váztérképen túli állami alapadat tartalom vonatkozásában. Természetesen a változások az INFOCAM-ba történő konvertálás előtt is bedolgozhatók, de akkor figyelembe kell venni a konverzióhoz szükséges egyéb szempontokat is.
6. Szelvények nyomtatása az INFOCAM rendszerből és összevetése a nyilvántartási térképpel
A feladat első részének célja az elkészült digitális térképmű papírhordozón történő archiválása. A második rész végrehajtása az olyan digitális térképműnél szükséges, amelyik a meglévő nyilvántartási térkép átalakításával jött létre, és biztosítani kell a hiteles nyilvántartással történő egyezőséget.
7. A tulajdoni lapok első oldalának átszerkesztése
– Felhasználói felületen keresztül – kis számú változtatás esetén.
– Programmal – tömeges változtatások esetén, újfelméréskor.
8. Egy évnél nem régebbi előzetes térrajzok bedolgozása
9. Közszemle
Experiences of the legal acceptance of digital cadastral maps and DAT database in the Budapest Land Office INFOCAM LIS system
Á.
Kozári–G. Szilvay
Summary
In the Budapest District Land Office the digital property sheet management ( BIR ) and the Budapest LIS ( INFOCAM ) digital cadastral mapping softwares have been developed separately.
The harmonisation sw- the integration of the two systems- has been also completed but it’s not into operation. The all property sheets data are in database and six districts cadastral maps in Budapest ( I. V. VI. VII. VIII. XIV.) are in digital form in daily operation. The Budapest District Land Office has been carrying out data updating and data service from the digital database.
The legal acceptance of other four districts (XVII. IX. X. IV.) have been completed and we put them in the operation in this year.
Our article describes the experiences of the legal acceptance of DAT database and the workflow of data loading of digital cadastral maps into INFOCAM system.