Gondolatok a magyar földmérés alakulásáról és a földmérési vállalkozásokról

   
Dr. Joó István egyetemi tanár – ifj. Joó István újságíró

Az 1989-es rendszerváltás óta sok minden történt a hazai földmérés és térképezés területén. Ennek érdemi áttekintésére egészen mostanáig nem került sor. Ebből az alkalomból a magunk részéről is csupán vázlatosan foglalkozunk az eltelt 11 esztendő fontosabb történéseivel, a főbb eseményekkel és inkább a földmérés területén bekövetkezett szervezeti, szerkezeti (strukturális) változásokat érintenénk.

Ezen belül külön is célszerű áttekinteni az operatív munkákat végző cégek szerkezetét, jelentőségét.

a) Megszületett a földmérési törvény, amely a magyar jogrendszeren belül kijelölte a földmérés helyét és szerepét. Emellett jelentős kísérletek történtek arra, hogy újra létrehozzák a telekkönyvet, kockáztatva ezzel az ingatlan-nyilvántartás és állami földmérés FVM-en belül kialakult egységét.

b) A felgyorsuló infláció szinte kioldotta az állami költségvetés forrásait. Emiatt az állami alapmunkák üteme erősen lassult. Szerencsére az időközben bevezetett adatértékdíjakból a földmérés – legalábbis részben – pótolni tudta a kiesést.

c) Elkészült és kiadásra került a digitális alaptérkép (DAT) MSZ 7772-1:1997 jelű szabványa és szabályzata, amely az európai térinformatikai szabványosítás eredményeire támaszkodva az állami földmérési alaptérkép digitális változatát segít megvalósítani.

d) Kiemelkedő jelentőségű az NKP beindítása és az ezzel összefüggésben jelentkező hitelforrások megnyitása. Így egyrészt meggyorsultak a részletes felmérési munkák, másrészt pedig jövőbe mutató technológiák és korszerű végtermékek születnek (DAT adatállományok).

e) Az előző pontban leírtakkal párhuzamosan megkezdődött a földhivatalok információtechnológiai modernizációja; a KDIR, majd ezt felváltotta a TAKAROS, TAKARNET stb. Így a földhivataloknál komplex számítógépes fejlesztés indult meg, melynek révén fokozatosan felkészülnek a már digitális formában érkező termékek fogadására, tárolására és szolgáltatására.

f) Jelentős fejlődés következett be a geodé-
ziai alaphálózatok területén is, hiszen egyrészt szinte általánossá vált a GPS használata, másrészt létrejött az országos GPS-hálózat. Sajnos el lettek hanyagolva a felsőrendű magassági alaphálózati munkák (EOMA), ez pedig más területeken is visszavetheti a jelenleg folyó fejlődést. Ugyancsak örvendetes, hogy megtörtént a magyar felsőrendű hálózatok csatlakozása a nyugat-európai hálózatokkal (vízszintes és magassági értelemben is).

g) Beérett a FÖMI keretében a több mint két évtizeddel ezelőtt megkezdett távérzékelési fejlesztés is. Mára az intézeten belül (és a magyar földügy/földmérés területén!) nemzetközi színvonalú távérzékelési tevékenység folyik, mind mezőgazdálkodási célra (növénymonitoring, termésbecslés és az agrártámogatások ellenőrzése), mind pedig más információs célra (környezetvédelem, árvízvédelem).

h) Az elmúlt több mint egy évtized alatt erős és (tegyük hozzá) rendkívül türelmetlen terhelések egész sorozata érte a földhivatalokat. Gondoljunk csak a termőföld-privatizációra (földkárpótlás, részaránytulajdon rendezés), de folytathatjuk a sort az ügyirathátralékok gyors felszámolását célzó programmal is (főképpen Budapesten!). Ma pedig már készülni kell a komplex birtokrendezésre és ezzel összefüggésben a Nemzeti Földalap létrehozását célzó munkálatokra.

i) Az eddig leírtakat aztán még tetézi az EU-csatlakozás időpontjának közeledése, amely egyrészt megköveteli a magyar földügyi (földmérési) szabályozások összehangolását az EU-rendszerekkel, másrészt mielőbb létre kell hozni az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) földmérési-földügyi alapjait.

Ezen áttekintés után a következő fejezetben – megint csak vázlatosan – áttekintjük a magyar földügy – földmérés, térképészet, földvédelem és ingatlan-nyilvántartás – szerkezetében végbement fontosabb változásokat.

a) A földügy állami irányítása továbbra is a mezőgazdasági ágazat keretében folyik (korábban MÉM, FM majd FVM). De a földügyi irányítást korábban ellátó hivatal (OFTH, majd FTH) a rendszerváltás időszakában felszámolódott, pontosabban egy szokásos minisztériumi főosztállyá vált. Ez nem csupán bizonyos rangvesztést jelentett, hanem a létszám csökkentését és a szerkezet leépítését (egyszerűsítését) is, pedig a következő évek feladatai az akkori kapacitás megőrzését, sőt annak továbbfejlesztését igényelték.

Emellett a korábbi geodéziai és térképészeti vállalatok felügyelete is elkerült az újólag létrejött Földügyi és Térképészeti Főosztálytól (FTF).

Nagyobb gondot okozott a rendszerváltást követő háromszori kormányváltás, melynek nyomán változott az FTF súlya és a vezetők személye is. Ez különösen az utóbbi esztendőkben vált aggályossá. Hiszen az utóbbi kb. két évben sorrendben már a negyedik főosztályvezetővel találkozhatnak az FVM-be látogatók. Reméljük, hogy ezt követően az FVM-ben (és így az FTF-nél is) lévő új és jó felkészültségű vezetők a korábbinál hosszabb időn keresztül tevékenykedhetnek mind a földügy, mind pedig a kollégák érdekében.

b) Az elmúlt évtizedben talán a földhivata-
lok szerkezetében történt a legkevesebb szervezeti (szerkezeti) változás. Ez örvendetes, hiszen egy intézmény-hálózat kialakított szerkezetének előnyei csak több éves tevékenység eredményeként jelentkezhetnek.

Ugyanakkor új elem, hogy erősen megváltozott a földhivatalok vezetőinek köre. Ezt egyrészt lehetővé tette a korábbi vezetők egy részének nyugdíj-közeli kora, másrészt “begyűrűztek” a kormányváltások eredményeként a politikai hatások is. Mindez nem jelent bajt. Legfeljebb sajnálhatjuk azokat a jól képzett és nagy gyakorlattal rendelkező (és még nem

nyugdíj-korú) vezetőket, akik megszerzett készségüket szűkebb területen tudják csak hasznosítani.

Reméljük, hogy a földügyi területen elhelyezkedett új vezetők, felkészültségükre és már megszerzett tapasztalatukra is támaszkodva, érezhetően tudnak hozzájárulni a földhivata-
lok előtt álló jelentős feladatok sikeres teljesítéséhez és ennek révén az egész földügy tekintélyének növeléséhez.

c) A FÖMI az elmúlt több mint tíz évben jelentősen megerősödött. Ennek főbb elemei a következők:

– Az 1988-ban összevont FÖMI és az egykori GAK kedvező intézményi hátteret jelent a földhivatali tevékenység komplex fejlesztéséhez (a földmérés és az ingatlan-nyilvántartás integrált kezeléséhez).

– Megvalósult a penci KGO alappont-meghatározási technológiájának dinamikus fejlesztése, és így szinte általánossá vált a GPS használata. Segítségével rekordidő alatt befejeződött a IV. rendű hálózatfejlesztés, majd létrejött a magyar GPS-hálózat is.

– Mint korábban már említettük, széles körben vált gyakorlattá a távérzékelés felhasználása a térképészetben, a mezőgazdaságban és számos más területen.

– A FÖMI éllovasa lett a földügyi vonatkozású technológiai, adatfeldolgozási, adattovábbítási és az ehhez kapcsolódó fejlesztéseknek. Mindez növeli annak esélyét, hogy Magyarország (ezen belül a magyar földügy/földmérés) mielőbb felzárkózzon az európai színvonalhoz; a földhivatali szolgáltatások pedig nagyobb megelégedést váltsanak ki általában a felhasználók, de különösen a lakosság körében.

d) Létrejött az NKP Kht., amely a korszerű digitális térképezések legfontosabb szervezőjévé vált, együttműködve a földhivatalokkal és a FÖMI-vel.

Remélhetőleg a szakmai főhatóság kellő időben megteszi azokat a lépéseket, amelyek mellett az NKP végigviteléhez szükséges jelentős pénzügyi és egyéb feltételek is rendelkezésre állnak. Emellett indokolt szem előtt tartani azt a szabályt, hogy mind a földmérés, mind pedig az ingatlan-nyilvántartás nem lehet csak egyetlen (vagy egy-két aktuális) cél kiszolgálója, hiszen törvényes feladata sokkal szélesebb körű; mind időben, mind pedig ágazati, illetőleg országos értelemben. Így kellő bölcsességre lesz szükség az FVM aktuális feladatai és a hosszabb távú földügyi kötelezettségek összehangolása terén.

e) A szakemberképzés és továbbképzés területén az intézményi keretek és képzési szintek már korábban kialakultak (szakközépiskolák, BME és SE). Ezen területen a következő érdemi továbblépések történtek:

Mindkét felsőfokú oktatási intézmény rendszeresen rendez továbbképzési kurzusokat, amelyeken a már végzett kollégáknak lehetőségeket nyújtanak az újabb eszközök és eljárások megismerésére.

f) A magyar földügy társadalmi szférájában a következő változások történtek.

A rendszerváltás óta különösen nagy átalakulás ment végbe a földmérés-térképészet gyakorlati (termelői) szférájában.

A változások egyik csoportja abban állt, hogy a korábbi három állami vállalat (BGTV, PGTV és KV) ha több lépcsőben is, de átalakult. Nevezetesen:

Ezek a cégek azonban továbbra is 100%-os állami tulajdonban maradtak, kivéve a PGT Kft-t; amelyben a 36%-os állami tulajdon mellett, tulajdonosok még: magánszemélyek (4%), jogi személyek (53%), továbbá az önkormányzatok is (7%).

Ennél azonban jóval jelentősebb az a tény, hogy az eltelt 11 esztendő alatt igen nagy számú magánvállalkozás jött létre. (Ugyanakkor a mostani vizsgálódásunkkor nem kívánunk foglalkozni azzal, hogy ezek az új vállalkozások milyen mértékben “csapolták meg” az eredeti vállalatokat; egyrészt a szakemberek, másrészt pedig a részterületek – profilok – vonatkozásában.) Ezek között természetesen különböző kondíciójú cégek találhatók. Vannak amelyek már meg is szűntek, egyúttal azonban újak is alakultak.

Mindenesetre ma Magyarországon nagyszámú, alapvetően földmérési-térképészeti tevékenységet végző vállalkozás működik. Ezek zömének évi becsült együttes nettó árbevétele 5-6 milliárd forint körüli. (Ebben a számban nincsenek bent azok a kis cégek, egyéni vállalkozók, ahol az éves bevétel csupán néhány millió forint. Ugyancsak nem tudtuk leválasztani a földmérő cégek nem földmérési tevékenységét sem!)

Eszerint a cégek elmúlt évi (becsült) nettó árbevételéből az említett három – jórészt állami tulajdonú – vállalkozás kb. 2 600 millió forinttal részesül, a többi cég együttesen pedig az összes bevételnek a másik felét (58%) termeli.

Tovább vizsgálva a vállalkozások (db száma szerinti nagyobbik felének, de az árbevétel tekintetében abból 50%-ban részesülők) körét, akkor a cégek árbevétele sajátos képet mutat.

Jelentős azon cégek száma, amelyek becsült árbevétele 10 millió forint/év körüli vagy az alatti. Az efölötti bevétellel rendelkezők közül egy cégnél találtunk 300 millió forintos árbevételt, majd a 100-250 millió forint közötti sávban 12 cég, a 100 millió forint/év alattiba pedig 10 gazdasági társaság tartozik.

Izgalmas kérdés lenne annak feltárása is, hogy a magyar földmérési vállalkozások mögött milyen mértékű (és jellegű) a külföldi érdekeltség. De ez már egy külön vizsgálódás tárgya lehetne.

A magunk részéről inkább olyan irányban vizsgálódtunk, hogy a rendszerváltás után alakult vállalkozások közül melyek a különösen sikeresek? Illetve ebben a csoportban mi is lehet a titka a gyors és meggyőző fejlődésnek? Másképpen fogalmazva, milyen feltételek, milyen típusú (milyen habitusú) vállalkozó kell ahhoz, hogy a négyévenkénti kormányváltások (és ezek kapcsán jelentkező gazdaság-politikai hangsúlyváltások) közepette egy szerényebb bázisú cég fennmaradhasson, sőt fejlődhessen és megerősödhessen?

Vizsgálódásaink során (forráskönyvek adatait, publikációkat, sőt cégismertetőket felhasználva) figyelmünket az Alba Geotrade Rt. vonta magára, amelynek nettó árbevétele (1998-hoz képest) az akkorinak kettő és félszeresére (közel háromszorosára) emelkedett (lásd az 1. ábrát).

A következő fejezetben bemutatjuk az Alba Geotrade Rt-t és annak többségi tulajdonosát, egyúttal vezérigazgatóját. Másrészt megkíséreljük feltárni a cég sikerének magyarázatát, továbbá – a társaság vezetőjével történt többszörös beszélgetés eredményeként – vázolni szeretnénk azt a képet is, amelyet az Rt. vezérigazgatója a magyar földügy/földmérésről – annak mai helyzetéről és jövőbeli lehetőségeiről magában kialakított.

A cég 1991-ben kft.-ként alakult, és 1997-ben lett részvénytársaság. Mára az Rt. jelentős vállalkozássá fejlődött, amelynek vezérigazgatója és egyúttal többségi tulajdonosa: Fülöp Ferenc földmérő-mérnök.

Az 52 éves Fülöp Ferenc vidéken született (Fejér megye). Az általános iskola után a Gépipari Technikum (Székesfehérvár), aztán a Felsőfokú Földmérési Technikum következett; később pedig ugyanott földmérő mérnök lett.

A rendszerváltáskor azonnal egyéni vállalkozó lett, aztán a Kft. következett; a cég anyagi helyzete pedig lépésről lépésre erősödött.

Az Rt. vezérigazgatója a földmérő mérnöki oklevél mellett ingatlanrendezői minősítéssel és bányászati szaktervezői jogosultsággal (földgázipar) rendelkezik, továbbá elnöke a Fejér Megyei Mérnöki Kamara Földmérési tagozatának, tagja a Magyar Földmérő és Térképész Vállalkozások Egyesülete Felügyelő Bizottságának.

A cég alkalmazottainak száma közel áll a hatvanhoz. Ezek közül felsőfokú végzettséggel rendelkezik 22 fő (földmérő-, földrendező-, építőmérnök, közgazdász, településmérnök stb.), emellett középfokú szakmai végzettségű 14 fő.

A jó szakmai felkészültségű-, és gyakorlott gárda igen széleskörű földmérési és más műszaki feladat ellátására alkalmas, amelyet a vezető eredményesen kamatoztat.

Az Rt. szervezeti felépítését a 2. ábra segítségével tekinthetjük át.

2. ábra: Az Alba Geotrade Rt. szervezeti felépítése

Az Rt. tevékenységének sajátosságai között kell megemlíteni, hogy nem csupán felméréseket végez, hanem tervez is, és a profilhoz tartozó kérdésekben speciális szolgáltatásokat is nyújt.

Az Rt. ezenkívül foglalkozik még szakági helyszínrajzok készítésével és ilyen térképek műszaki nyilvántartásával, gázelosztó-, illetve távközlési hálózatokkal kapcsolatos speciális műszaki feladatokkal, ipartelepek és egyéb építkezések előkészítéséhez, tervezéséhez szükséges anyagok szolgáltatásával.

Az Alba Geotrade Rt. tevékenységét (gazdálkodását) még a következő információkkal lehet kiegészíteni.

Az Rt. a piaci viszonyoknak megfelelően fejlődött, amely az utóbbi 2-3 évben különösen felgyorsult. Ezt az is segíti, hogy rendelkezik a munkálatokhoz szükséges pénzügyi forrásokkal és egyéb anyagi eszközökkel, és nincs hiteltartozása! Tevékenységét a jogszabályok és utasítások előírta keretek között végzi.

Az Rt. szoros együttműködést alakított ki Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatával. Ennek keretében a helyi közigazgatáshoz is kapcsolódó műszaki feladatokat is végez (adatmegőrzés, változásvezetés, közműnyilvántartás, szolgáltatás stb.)

Az Alba Geotrade jövőbeli törekvései sorában különösen a következők szerepelnek:

Az Rt. vezérigazgatójával folytatott véleménycserék közül különösen a következők érdemelnek kiemelést.

A cégvezetés határozott törekvése a megrendelők bizalmának megszerzése és fenntartása. Ennek érdekében nagy súlyt helyeznek a piacorientált, dinamikus vezetésre, a jó munkahelyi légkörre, és biztosítják a vállalati kötelezettségek határidőre történő és jó minőségű teljesítését.

A magyar földüggyel/földméréssel kapcsolatos kérdések közül figyelmet érdemelnek még az Rt. vezérigazgatója véleményének következő elemei:

a) A földügy további dinamikus fejlődése érdekében sokkal erősebb és koncepciózus, több évre előremutató felső vezetés, főhatósági irányítás szükséges, amely megjelöli a legfőbb célkitűzéseket és biztosítja hozzá a szükséges forrásokat.

b) A távlati és jól értelmezhető szakmai programok birtokában a vállalkozó is szívesen fekteti be saját anyagi forrásait és vállalja a reális kockázatot.

c) A földügy/földmérés csak az informatika felhasználásával lesz potens nemzetgazdasági értelemben. Ehhez a – jelenleg még külön folytatott – fejlesztések összehangolására van szükség, amelynek eredményeként a földmérés

új arculattal és technikával, de az arra érdemes korábbi értékek megóvása (beépítése) mellett biztosíthatja jövőbeli szerepét.

d) Nagyobb figyelmet érdemel az EURO-kapcsolat földügyi/földmérési szempontból is. Az EU-csatlakozás várható időpontjára képessé kell válnunk arra is, hogy a tagországok területén is tevékenykedhessünk.

Végezetül az Rt. vezérigazgatójával történt találkozások a szerzőben a korszerű és eredményes vállalkozó jellemzőiről a következő vélemény alakult ki.

Among them the Alba Geotrade joint stock company has been introduced, in wich in the last two years the returns have been by leaps and bounds increased (250 percent).