Konferencia “Nemzeti Kataszteri Program a XXI.
században” címmel
Budapest, 2001. 02. 22-23.
A magyar földügy napjaink kiemelkedő földmérési vállalkozása, a Nemzeti Kataszteri Program (NKP) témakörében két napos konferenciára került sor ez év február 22-23-án, a budapesti Sunlight Hotelben (Szabadság-hegy, Eötvös u. 41,). Az MFTTT által szervezett konferencián magas számban képviseltette magát az FVM, az NKP Kht, a FÖMI, a témában érintett, illetve érdeklődő 16 földmérési vállalkozás, továbbá 18 megyei
(fővárosi) földhivatal, a MH Térképész Szolgálat, az Erdészeti Szolgálat és Romániából az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság.A szakterület ilyen széleskörű (115 résztvevő) és kiemelkedő rangú “felvonulása” egyrészt önmagában is kifejezte a téma fontosságát,
másrészt jó alkalmat adott az NKP három éves történetének értékelésére és a további feladatok pontosítására.A konferencia kiemelt fontosságára tekintettel a továbbiakban – a szokásos mértékű tájékoztatás helyett – egyrészt közöljük a két megnyitó előadást, majd részletesen ismertetjük a konferencián történteket, az elhangzott előadásokat, a konzultációk során vitatott témákat és végül a tulajdonképpeni megállapításokat.
*
A konferencia fővédnökének megnyitója
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (a továbbiakban Társaság) elnökének felkérése nyomán, mint a rendezvény fővédnöke nyithatom meg ezt a konferenciát.
A konferencia címe most kezdődő XXI. századot idézi, a jövőbe mutat, és túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a nagy ívű Nemzeti Kataszteri Program (NKP) valóban a jövőt is szolgálja. A program megfogalmazói, a kilencvenes évek elején elsősorban szakmai megfontolásokra alapozva, az információ technológia gyors elterjedésére utaló trendek figyelmeztető jeleire reagálva tették meg javaslatukat, melynek hatására mára már kézzelfogható eredményekkel büszkélkedhetünk.
Akkor még csak sejteni lehetett, hogy a számítógéppel kezelhető, digitális térkép iránti nemzetgazdasági igények mára sürgető kényszert jelentenek, mely elől az állami térképek létrehozásáért és szolgáltatásáért felelős kormányzati szervek nem térhetnek ki, még a rendkívül magas költségkihatások ellenére sem. Ma már azt is érzékelhetjük, hogy a program multiszektorális jellege egyre jobban előtérbe kerül. A digitális földmérési alaptérkép (másképpen: kataszteri térkép) az infrastruktúra részévé válik, nélküle sem korszerű közigazgatás, sem naprakész és pontos ingatlan-nyilvántartás, sem valamirevaló térinformatikai rendszer el sem képzelhető. Ha felidézzük az Európai Unió által, a csatlakozni szándékozó Magyarország irányában megfogalmazott intézményfejlesztési kívánalmakat, rádöbbenünk, hogy az EU-elvárások valójában az előbbi felsorolásról is szólnak. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozás feltételei között – közvetve – jelen van a korszerű, pontos, EU-harmonizált szabványok szerint készülő digitális térkép is.
Ha az általános nemzetgazdasági célok között az agrárium időszerű feladataira fókuszálunk, tapasztalhatjuk, hogy az uniós földalapú agrártámogatások feltételeként létrehozandó Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer szintén a digitális külterületi térképek meglétére alapoz. Ez a tény és az időfaktor a Nemzeti Kataszteri Program eredeti prioritásait átrendezni látszik. Nem feladva a szakmai igényességből fakadó tartalmi és pontossági elveket világos, hogy gyorsan kivitelezhető megoldásokra is van szükség. Hiszen a rendelkezésre álló idő egyre fogy. Az EU-csatlakozás közelgő időpontjáig az említett Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszer, valamint a kapcsolódó alrendszerek térképi alapjainak, sőt magának a komplex rendszernek rendelkezésre kell állnia. Ez óriási kihívás!
A kétnapos konferencia részletes napirendje bizonyítja, hogy az NKP eltelt három esztendeje nagyon sok megtárgyalandó témát, bemutatásra alkalmas eredményt szolgáltatott.
Elismerés illeti a rendezvény szervezését felvállaló Társaságot, a földügyi, földmérési és térképészeti intézményeket, vállalkozásokat és szakembereket, akik támogatásukkal, érdeklődésükkel jelezték, hogy közösséget vállalnak az NKP célkitűzéseivel, és készek előmozdítani annak folytatását, sikeres befejezését.
A szakmai előadásokból bizonyára sok minden kiderül a Program múltját, jelenét és jövőjét illetően. Egy sor szervezési, műszaki, gazdasági, illetve együttműködési kérdésről is szólnak majd az előadók. Kompetenciával rendelkező döntéshozók, a fejlesztésekben, az igazgatási munkában és a végrehajtásban közreműködő szakemberek, valamint a szolgáltatásokat felhasználók beszámolóját, tájékoztatóját, illetve kritikai észrevételeit (javaslatait) ismerheti meg a tisztelt Hallgatóság. A felsoroltak közül kiemelt várakozással tekint mindenki a két legilletékesebb személynek, a földügyi igazgatás minisztériumi irányításáért felelős főosztályvezetőnek, valamint a Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaság igazgatójának mondandójára. Bizonyára számos új ismerethez juthatunk a felkészült előadók révén.
Az én tisztem egy kicsit más. Megítélésem szerint tőlem inkább azt várják a tisztelt Megjelentek, hogy néhány szóval utaljak a tárca vezetésének az NKP-val kapcsolatos értékelésére, szándékaira, a folytatás lehetőségeire.
A Minisztérium a Nemzeti Kataszteri Programot a földügyi szakigazgatás egyik legfontosabb programjának tekinti. Ezt az is alátámasztja, hogy a Programot nevesítettük, mind a “Híd a harmadik évezredbe” címet viselő agrárprogramban, mind a földbirtok-politikai koncepció tervezetében megfogalmazott, kiemelt feladatok között. Meggyőződésünk, hogy a földbirtok-politikai koncepció megvalósításának eszközei – például a birtokrendezés, a Nemzeti Földalap, Magyar Topográfiai Program stb. – között azonos súllyal kell szerepeltetni a Nemzeti Kataszteri Programot, illetve termékeit.
Ismeretes, hogy a kormány hosszú előkészítő munka után döntött a hitelből történő finanszírozás mellett, melyet a sajátos társfinanszírozási konstrukció támogat. Az elmúlt három év során elkészült digitális térképekre, a felgyűlt tapasztalatokra, az előttünk álló sürgős tennivalókra tekintettel mi is rendkívül
időszerűnek tartjuk a Program átvilágítását.Ez a munka elsősorban a stratégiai irányítás feladata, de sokat segíthet abban a szakmai közösség, a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Táraság, és az általa most megszervezett konferencia.
A vizsgálódásnak egyrészt ki kell terjednie arra, hogy a döntés-előkészítők által korábban kidolgozott műszaki, gazdasági és jogi feltételrendszerek továbbra is biztosítják-e, hogy a mérési- és számítástechnikai legújabb eredményeket felhasználva, az új évezred követelményeit kielégítő térképrendszert hozzunk létre.
Másrészt figyelmet kell szentelni a földrészlet alapú agrártámogatásokhoz kapcsolódó, már említett, Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer térképi alapjainak biztosításával összefüggő sürgős tennivalókra. Ezt esetleg az 1:10 000 méretarányú térképekre alapozva, de mindenképpen olyan megoldást kell választani, amely garantálja a soron kívül előállított adatoknak a Nemzeti Kataszteri Programban történő későbbi felhasználhatóságát, és ezzel együtt az ingatlan-nyilvántartásba történő bedolgozhatóságát. Ezek a szempontok alapvető ágazati, illetve nemzetgazdasági érdekeket tükröznek.
Az átvilágítást követően a szükséges korrekciókról, a Program folytatásának hatékonyabb feltételeiről szóló javaslatokat kell a döntéshozók asztalára tenni. Ezek szolgálhatják az alapot a Program hatékony folytatásának, az újabb hitel és az ahhoz szükséges kormánygarancia megszerzéséhez. A végrehajtás tovább nem késlekedhet, hiszen – ismerve az átfutási időket – mielőbb hozzá kell kezdenünk az újabb hitel felvételének előkészítéséhez, hogy a munka folyamatossága biztosítható legyen.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Megköszönöm a Társaság kezdeményezését, melynek eredménye, hogy a rendkívül időszerű témák megtárgyalásának ezen rende
zvény keretei között sikerül kiváló feltételeket teremteni.Kívánom, hogy a tanácskozást hassa át a felelős együttgondolkodás szándéka és annak tudata, hogy a nemzetgazdaság kötelező, halasztást nem tűrő feladatai igen sokirányúak. Ebből az is következik, hogy a térképkészítésre fordítható források is behatároltak, ezért a hatékonyság az egyik legfontosabb rendező elv.
Sikeres tanácskozást, majd eredményes munkát kívánva a konferenciát megnyitom.
*
A konferencia elnökének megnyitója
(Dr. Detrekői Ákos akadémikus, az MFTTT
elnöke)
A konferencia témája a Nemzeti Kataszter múltja, jelene és jövője. Elnöki megnyitómban mindhárom kérdést érintem. Törekszem arra, hogy a napi gyakorlat feladatain felülemelkedve, a nemzetközi tendenciákat figyelembe véve vizsgáljam a kérdést. Kezdjük a múlttal. A Révai Kislexikon (Révai Irodalmi Intézet, Budapest, 1936) a Kataszter címszó alatt a következőket tartalmazza: az adókivetési eljárás során készített, az adótárgyakat, adóalanyokat feltüntető jegyzék, amely az ezekben előforduló minden változást számon tart. A címszó tükrözi a hagyományos kataszter legfontosabb (sokszor egyetlen) funkcióját, az adóztatást. A leírásból az is kiderül, hogy abban nem szerepel a geometriai tartalom.
A kataszter jelenére jellemző leírás található a Földmérők Nemzetközi Szövetsége (FIG) nyilatkozatában (The FIG Statement on the Cadastre, Canberra, 1995). E szerint a nyilatkozat szerint a kataszter olyan földügyi információs rendszer, amely a társadalmi és a gazdasági fejlődést szolgálja.
A meghatározás tartalmazza a kataszter két legfontosabb jellemzőjét, azt, hogy információs rendszer, továbbá, hogy földügyi célokat szolgál. A nyilatkozat a korábbi lexikoni címszóval szemben egyértelműen utal a kataszter geometriai tartalmára is, mivel leírja, hogy a kataszter alapja a földrészlet és az ahhoz csatlakozó információk.A nyilatkozat tartalmazza azt a tényt is, hogy a különböző kataszterek több funkciót is szolgálhatnak, s felsorolja a kataszterek négy alapvető funkcióját:
A gyakorlatban a kataszterek különböző fajtáit hozták létre. A megvalósított katasztereket megkülönböztetjük:
A nyilatkozat – mivel a Földmérők Nemzetközi Szövetségének kiadványa – érthető módon foglalkozik a földmérő mérnökök és más földügyi szakemberek szerepével a kataszterek létrehozásában. A nyilatkozat a földmérők szerepét a kataszterek létrehozásával és felhasználásával kapcsolatosan a követk
ező feladatokkal kapcsolatosan adja meg:A röviden tárgyalt nyilatkozat jól tükrözi a gazdaságilag fejlett országok jelenlegi gyakorlatát, s elemzése mutatja azt is, hogy a jelenlegi hazai gyakorlat elvei megfelelnek a nemzetközileg korszerűnek tekintett követelményeknek.
Térjünk át a kataszter jövőjével kapcsolatos elképzelésekre. Ellentétben a múlttal és a jelennel, a jövővel kapcsolatosan nincsenek kiforrott elképzelések. A továbbiakban tehát – bár különböző szakirodalmi forrásokra is támaszkodva – de elsősorban saját elképzeléseimet mondom el.
Elsőként azt említem, hogy a kataszter információs rendszer jellege feltehetően erősödni fog. Ez jelentheti az informatikai háttér növekedését, de jelentheti azt is, hogy a kataszter fokozatosan kapcsolódik más rendszerekhez, illetve részévé válik nagyobb információs rendszereknek.
Várható, hogy a kataszter jelenlegi alapvető funkciói (fiskális, jogi, gazdasági, műszaki) a továbbiakban is megmaradnak. Viszont már most is érződik, hogy a hagyományos funkciók bővülése is elképzelhető. Ezt a tényt tükrözi a többcélú kataszter (multipu
rpose cadastre) kifejezés terjedése.Megkezdődött a kataszterek létrehozási módjának változása. A módosulás oka a gazdasági szemlélet erősödése. Ennek következtében együtt vizsgálják a költségtényező, az időtényező és a pontosság kérdését. A változás azt eredményezi, hogy a földmérésben sokáig uralkodó (s a mérnöki szívnek kedves) “olyan pontosan, ahogy lehet” elvet fokozatosan felváltja az “olyan pontosan, ahogy kell” elv. A szemlélet változása még olyan gazdag országokban is mint Svájc, megfigyelhető. El
képzelhetőnek tartom, hogy a szemléletváltozás hazánkban is jelentkezik.Az előttem szóló
dr. Kovács Zoltán helyettes államtitkár úr említette azt az elképzelést, hogy az EU agrártámogatáshoz szükséges információs rendszert esetleg az 1:10 000 méretarányú térképekre alapozva készítenék el. Az időtényezőt figyelembe véve (2-3 év) az elképzelést indokoltnak tartom.Feltehetően fokozatosan módosul az állam szerepe a kataszterek létrehozásában. A jelenlegi tendenciák az állami szerepvállalás csökkenését jelzik. Példaként említem, hogy az NSZK egyes államaiban megkezdődött a kataszterek működtetésének magánkézbe-adása.
Utolsóként foglalkozom földmérők jövőbeli szerepével. Meggyőződésem, hogy kataszterek nem hozhatók létre és nem működtethetők megfelelő földügyi ismeretek nélkül. Így szakterületünk képviselőinek jók a jövőbeli esélyei. A megfelelő szerepvállaláshoz azonban szükséges gazdasági szemléletünk erősítése is. Kívánom, hogy a megnyíló konferencia járuljon hozzá mind kataszteri ismereteink, mind pedig gazd
asági szemléletünk erősítéséhez.*
A konferencia részletes ismertetése
A bevezetőben – a két megnyitó előadás előtt – már, elmondottakat még néhány dologgal kiegészítjük, majd sort kerítünk az egyes előadásokra, a véleménycserékre és végül a főbb tanul
ságokra.A két napos intenzív (többszöri konzultációval bővített) tanácskozás mindvégig jó légkörben zajlott. A szervezők és résztvevők kellő bölcsességgel el tudták kerülni az ilyenkor előforduló aránytévesztést, nevezetesen nem vállalkoztak sem a főhatóság elvtelen dicsérgetésére, sem pedig a valóságos viszonyokat figyelmen kívül hagyó túlélezett kritikára. Ehelyett a résztvevő megismerhette a valós eredményeket, és a létező nehézségeket; így az előadókkal együtt juthatott azokra a következtetésekre, ame
lyek megoldása révén a Nemzeti Kataszteri Program végrehajtható és annak eredményei a magyar földügyet, ezen belül a földmérést – az eddigieket lényegesen meghaladó – szintre juttatják.Nagy érdeme a szervezőknek, hogy az asztalhoz lehetett ültetni nem csupán az irányító főhatóságot és az “irányítottakat”, hanem ezen belül az NKP Kht-t, mint a munkálatok szervezőjét és a vállalkozókat, továbbá (harmadik oldalon) a földhivatalokat. Hasonlóképpen nyílt sisakkal volt jelen a FÖMI (mint adatszolgáltató, a szakt
erületi ágazat egységességéről és minőségről gondoskodni hivatott, fejlesztő és szabvány-, szabályzat-készítő intézmény), másrészt a vállalkozók. Kellő megvilágítást kaphattak a földhivatalok átvevő, ellenőrző és továbbhasznosító feladatai is.A konferencia megrendezésének anyagi feltételeihez a következők járultak hozzá:
Alba-Geotrade Rt
Cartoranje Kft
Digicart Kft
Eurosense Kft
Geodézia Kft
Geodéziai és Térképészeti Rt
Geofor Rt
Hungarogeo ’90 Kft
NKP Kht
NRSC Magyarország Kft
Pannon Geodézia Kft
Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft
Az első ülésszakot dr. Detrekői Ákos
akadémikus, az MFTTT elnöke vezette le. Az elnökségben foglaltak még helyet: dr. Kovács Zoltán helyettes államtitkár (FVM), dr. Szabó Zsolt főosztályvezető (FVM FTF) és Ponicsán Gábor igazgató (NKP Kht).A többi hat ülésszak elnökei a következők voltak:
dr. Gross Miklós igazgató (Eurosense Kft), Hodobay-Böröcz András osztályvezető (FVM FTF), Tóth Sándor főtanácsos (FVM FTF), Bartos István hivatalvezető (Nógrád Megyei Földhivatal), dr. Mihály Szabolcs főigazgató (FÖMI) és Bartos Ferenc MFTTT-főtitkár, az NKP Kht műszaki igazgatója.Dr. Szabó Zsolt, az FVM FTF főosztályvezetője előadásából a következőket kell kiemelni:
A földkárpótlás lényegében befejeződött. A részarány-kimérés egyes helyeken még a befejezés körül van. A földvédelemnél gond, hogy jelentős mértékű és sokszor indokolatlan a termőföldek mezőgazdasági művelés alóli kivonása. Középtávú feladat lesz a birtokrendezés, hiszen az EU-belépés, továbbá a nyugati tőke érdeklődése csak szilárd ingatlan-viszonyok mellet valósulhat meg. Mindez csak úgy valósulhat meg, ha van Nemzeti Földalap, rendelkezésre állnak a naprakész korszerű földmérési alaptérképek és geodéziai alapok.
Gondot jelent a földügyi igazgatásban a tárgyi- és személyi feltételek korlátozottsága. Erősíteni kell a dolgozók anyagi érdekeltségét is.
A földügyi szakigazgatást ma a következők jellemzik: 117 körzeti-, és 20 megyei (fővárosi) földhivatal, amelyben közel 5000 fő dolgozik. Ebből kb. 1000 földmérő. Gondot jelent, hogy a dolgozók kevesebb mint 25%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Ezt javítani kell! Sokat várnak a Székesfehérvárott már elindult ingatlan-nyilvántartási szervező főiskolai képzéstől.
A földhivatalok túlzott terhelését jól mutatja, hogy 2000-ben 3,6 millió ügyirat volt, ami mintegy 50 %-kal több mint 1999-ben.
Másik nehézség, hogy a növekvő feladatokhoz a földügy erőforrásai nem elegendők. Így újabb pénzügyi erőforrások kellenek.
Az FVM Földügyi és Térképészeti főosztályán a három osztályban 26 fő dolgozik. A főosztályhoz került a részarány-kiadás szakmai felügyelete is! De ez a főosztály kapacitásának 50 %-át leköti akkor, amikor a korábbi elmaradások felszámolása folyik. Ebből következik, hogy a főosztály létszámát növelni kell!
A főosztály tevékenységét nehezítik az elégtelen feltételek, és ezeknek a lassú felszámolása. A helyzetet még csak súlyosbítják a sűrű vezetőváltások.
A TAKARNET azért fontos, mert lehetővé teszi a földrajzi távolságtól függetlenül a gyors adattovábbítást (tulajdoni lapok, iratok, m
egkeresések).A földügy jogszabályi alapjai nagyrészt rendben vannak, a műszaki oldal hasonlóképpen rendben lévőnek mondható.
Külön nehézség, hogy a TAKAROS és TAKARNET működtetési kiadásai a költségvetést nagyon megterhelik. Ugyancsak vannak gondok az ir
atok, akták elektronikus fogadásával. A META Phare-projekt várhatóan beindulhat 6 millió euró tervezett költséggel. A fejlesztés kb. 16 hónapot igényel.A FÖNYIR a fejlesztéseknek egy további szintjét jelenti, amit ugyanakkor tovább kell fejleszteni. Ez az ingatlan-nyilvántartáshoz kapcsolható módon, a valós földhasználati viszonyokra terjed ki.
A földügyi programok fontos feltétele a külterületi térképek általános helyesbítése (felújítása), illetve digitális átalakítása. Ehhez kb. 1,5 évre lesz szükség.
Befejezésül üdvözli a konferenciát. Várja a véleményeket, mert fontos a vezető jó tájékozottsága, melyhez aztán világos helyzetértékelés és világos program kell!
Ponicsán Gábor, az NKP Kht igazgatója megfogalmazta az NKP Kht feladatát, mely szerint a Társaság egyrészt felveszi a hitelt, másrészt – mint a forrás “tulajdonosa” – megszervezi a digitális térképművek vállalkozók általi elkészíttetését. Felügyeli a végrehajtást, átveszi – a földhivatalok közreműködésével – az elkészült térképeket, és azt a felhasználóknak elsősorban a földhivataloknak a rendelkezésére bocsátja. Feladata továbbá a hitel visszafizetése. A hitel felvételéhez kormánygarancia volt szükséges, a pályázatok kiírásánál kormányhatározat követeli meg a közbeszerzési törvény alkalmazását.
A kezdethez tartozik, hogy az eredeti elképzelésekkel szemben végül magyar hitelhez jutottak. A folyamatban lévő és újonnan meghirdetésre kerülő projektekre jelenleg 1.814 millió Ft (1,8 milliárd Ft) szabad keret áll rendelkezésre.
A Kataszteri Program első szakaszában felhasználásra kerülő hitel visszafizetését a Kormány-előterjesztés szerint több forrásból kell biztosítani. Az elsődleges források:
Gondként jelentkezik az, hogy csökken az önkormányzatok fizetőkészsége. Így más típusú érdekeltség kell (pl. hosszabb távú bérleti forma).
A Kht fontos feladatának tekinti a pályázatoknál a vállalkozások számára az esélyegyenlőség biztosítását.
Az eddig megkötött szerződések fekvés szerinti megoszlása a következő:
- belterület 60 000 ha
- különleges külterület 18 000 ha
- külterület 409 000 ha
ami összesen 487 000 ha-t jelent.
A DAT a szakmai gyakorlat része. Az NKP Kht a DAT első és máig legnagyobb előállíttatója és forgalmazója. A Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaság folyamatos erőfeszítéseket tesz arra vonatkozóan, hogy a DAT állományok vizsgálatának és kezelésének kapcsán a földhivatalokra háruló feladatok végrehajtását támogassa, úgy számítástechnikai eszközökkel, mint szoftverekkel és alkalmazásuk oktatásának biztosításával.
A szakma elismerését jelenti az, hogy a Nemzeti Kataszteri Program kivitelezési munkáiban részt vevő vállalkozások immáron harmadízben vehetnek részt az agrártámogatásban. A Nemzeti Kataszteri Program végrehajtásában közreműködő vállalkozások műszaki fejlesztéséhez nyújtott támogatással a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elősegíti a minőségi kö
vetelményeknek megfelelő és hatékony technikai háttér kialakítását, fejlesztését, mely lehetővé teszi a Nemzeti Kataszteri Program magas színvonalú végrehajtását.A Kht és a vállalkozások kapcsolatáról a következőket lehet mondani. A Nemzeti Kataszteri Program feltételrendszerének fontos eleme a Közhasznú Társaság és a Vállalkozások közötti, - a közbeszerzés által is megkövetelt – kapcsolatrendszer. A Vállalkozások Egyesületénél, mint a magyar földmérő vállalkozások fórumán felvetődött, s kinyilatkoztatot
t vélemények a Kht tevékenységére nagy hatással vannak. Kezdetben, a vállalkozásoknál jelentkezett tőkehiány okozta problémákat kívánta a Társaság segíteni azzal, hogy olyan projektfinanszírozási rendszert dolgozott ki, mely a projektek kivitelezése során egyrészt előleget, másrészt folyamatos rész-kifizetéseket biztosított.Összegezve a következőket lehet mondani a Nemzeti Kataszteri Program kivitelezésének folyamatosságát biztosító feladatok és lehetőségekről
- Fel kell készülni az EU-hoz történő csatlakozás követelményrendszerének kielégítésére, ami a közbeszerzési szabályzórendszer megvalósítására irányul.
Hodobay-Böröcz András, az FVM FTF osztályvezetője jól összefogott előadás keretében ismertette egyrészt az NKP előkészítésének néhány fontos elemét, továbbá ismertette (grafikonokkal együtt) a földmérési alaptérképek helyzetét fekvés, méretarány, vetület stb. viszonylatban.
Az NKP előkészítésével párhuzamosan született meg a földmérési törvény, folyt a DAT szabvány és szabályzat készítése, illetve megkezdődött a földhivatali dolgozók továbbképzése. Mindez hozzájárult a Nemzeti Kataszteri Program sikeréhez.
Tóth Sándor, az FVM FTF főtanácsosa az NKP első három évét a stratégiai irányítás szemszögéből mutatta be. Ennek keretében össze kellett hangolni a földügyi feladatokat és az NKP-t. Új dolog, hogy digitális állomány jelent meg a külterületen, emellett megjelent a DAT szabvány és szabályzat. Ugyanakkor gondot jelentett az állami átvételnél, hogy ezzel a DAT nemigen foglalkozott. Az önkormányzatok hozzájárulását ingyenes adathozzáféréssel lehet ellentételezni. Más oldalról a külső források miatt más prioritások alakultak ki. A DAT-szabvány és szabályozás hibája, hogy nem volt analóg megjelenítés, de módosultak a szoftverek is. Ugyancsak zavart okozott, hogy a közbeszerzési eljárás nem volt tekintettel a kapcsolódó földhivatali tevékenységre. (Erre utólag külön kellett rendelkezni).
Külön lecke a DAT-térképek integrálása a földügyi információs rendszerbe. Ugyanakkor a DAT-nál nem megoldott a földhivatali fogadókészség. Mégis biztosítani kell, hogy az előírt ellenőrzések elvégezhetők legyenek.
A kapacitás tekintetében gondolni kell arra is, hogy a birtokrendezés - ahogy a földprivatizáció is – jelentős földmérési részvételt is kíván!
Dr. Mihály Szabolcs, a FÖMI igazgatója időrendi áttekintést adott a DAT-tal kapcsolatos munkálatokról:
1995-96: Szabványkészítés és annak országos szakmai (felhasználói, adatelőállítói és adatgazdai) vitái,
1996: A DAT-szabályzat előkészítése és kezdeményezés a TAKAROS-ba történő bedolgozására (próba, felmérés, tanulmány),
1997: a DAT szabvány kiadása (MSz 7772-1: 1997),
1997-98: Az első éles felmérések, továbbá: a DAT finomítás, belső konzisztencia-ellenőrzés kimunkálása, a DAT-szabvány módosítása,
1999: Konszolidálódott a DAT szabvány-szabályzat rendszer, a belső konzisztencia-vizsgálatra végső szoftver konszolidálódott, továbbá szabályzat-módosítások, szakági egyeztetések folytak,
2000: DAT szabályzat-módosítás újabb felterjesztése az FVM FTF-nek.
A DAT szabvány és szabályzatok sorozata:
DAT Szabvány (MSz 7772-1:1997)
DAT 1 Szabályzat
Szabályzat-melléklet DAT 1 – M1
Szabályzat-melléklet DAT 1 – M2
Szabályzat-melléklet DAT 1 – M3
DAT 2 Szabályzat
Szabályzat-melléklet: DAT 2 – M1.
A DAT szabályzatok módosításának egyik eredményeképpen a DAT 1 és DAT 2 összevonásra kerül DAT Szabályzat elnevezés alatt, és a mellékleteket újra sorszámozzák.
Az előadó felhívta még a figyelmet a digitális topográfiai adatbázis (a DITAB) szabványára, amely elkészült, DAT-szerű és a térképi átjárhatóságot biztosítja. Kiemelte továbbá a HM Térképész Szolgálattal kialakult harmonikus együttműködés fontosságára.
Fülöp Ferenc, az ALBA Geotrade vezérigazgatója tájékoztatást adott a cég megalakulásáról (1997-98) és eddigi főbb munkáiról:
Kiemelte, hogy a sikeres vállalkozás fontos feltétele: a határozott vezetés, a jó munkahelyi szellem kialakítása, továbbá a minőségbiztosítás szem előtt tartása. Ezért is lett a cég jelszava: a jó minőség és a határidőre teljesítés!
Fontosnak ítélte az NKP Kht és vállalkozók egészséges kapcsolatrendszerét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a határozott szakmai főhatóság, a stabil jövőkép és az eh
hez tartozó anyagi források fontos feltételei a tartós és sikeres munkánakAz előadó ugyancsak fontosnak ítélte, hogy az elkészült DAT-állomány mielőbb használatba kerüljön, a változások átvezetése pedig rendszeresen megtörténjék, hiszen ezek nélkül a váll
alkozók munkája is elértéktelenedik.Farkas Imre, a Geodéziai és Térképészeti Rt vezérigazgató-helyettese ismertette a 100 %-os állami tulajdonú Rt főbb jellemzőit. Ezek: mintegy 350 fő, 960 millió Ft-os megrendelés-állomány és jelentősek az NKP Kht (és egyéb) állami feladatok. A Geodéziai és Térképészeti Rt határozottan otthon van különösen Nyugat-Magyarországon és a Dunától keletre. az NKP felmérések összterülete mintegy 110 000 ha.
Utalt arra, hogy az Rt maga is sokat tett az NKP létrejöttéért. Továbá kifejtette, hogy az NKP markánsan erősítette az egész magyar földmérést, ezen belül hozzájárult a vállalkozók megerősödéséhez is.
Emellett az NKP (bár erős árversenyben kell helytállni) hozzájárul a hazai technológiai fejlődéshez (digitális orthofotó, számítás-gépesítés, térinformatikai programok, GPS-alkalmazás, a szakembergárda továbbképzése).
Várnay György, a PGT Kft igazgatója (a cég ismertetése helyett) inkább a problémákra koncentrált. Ezek a következők:
Nagy István, a Hungarogeo ’90 igazgatója a cég ismertetése helyett a következőkre hívta fel a figyelmet.
Sebestyén János főmérnök (Geofor Kft.) elmondta, hogy ők sem lehettek próféták saját hazájukban, mivel Salgótarján megyei jogú város digitális földmérési alaptérképére kiírt pályázatot nme a helyben nagy humán és technika erőforrással rendelkező cég nyerte el. Így, esetleg a békéscsabai kollégák végeznek földmérési munkát Salgótarjánban.
Az eddigi 50 pályázat alapján született megbízásoknál a hektáronkénti fajlagos vállalási ár folyamatosan csökkent, mely a vállalkozói önmérséklet hiányát és a vállalkozói volumenhez képest kevesebb Nemzeti Kataszteri munkát jelent. Ezek alapján nem valósítható meg a vállalkozási szférában a bővített újratermelés.
A fenti problémákra lehetséges megoldás lehet, egy vállalkozási etikai kódex létrehozása.
Holéczy Ernő műszaki igazgató (Pannon Geod. Kft.) ismertette az általuk végzett Tatabánya város digitális földi újfelmérés technológiáját. Szükségesnek tartja, hogy a munkálatokról a lakosság is kapjon előzetes tájékoztatást. Véleménye szerint az elkészült térképmű önkormányzati célú felhasználását (pl. közműtérképek) és a közműüzemeltetői felhasználást (szakági részletes helyszínrajzok) céls
zerű lenne egy csomagban kezelni!Borbás Tibor (Geodézia Kft., Szekszárd) elmondta, hogy 1998-99 óta vesznek részt az NKP-ban. Tapasztalatuk az, hogy az NKP és az “eszközbeszerzési célú agrártámogatás” segített a vállalkozásoknak és emelte a műszaki színvonalat. Ugyanakkor gyorsítani kellene a programot. Ha pedig a DAT adatcsere formátum változtatásra kerülne, akkor célszerű lenne más (külső) igényeket is figyelembe venni.
Csonka András főmérnök (Cartoranje Kft) szerint az NKP-hoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásoknál meg kellene határozni azt a minimális árat, amely mellett még esély van arra, hogy elfogadható minőségű termék szülessen. (Különben csak a pénz fog elfogyni.)
A február 22-i (csütörtök délutáni) két ülésszakot követő konzultáción a következő hozzászólások hangzottak el.
Huszár István (hivatalvezető-helyettes, Székesfehérvár) több információt kért a TAKAROS térképező moduljáról.
Hodobay-Böröcz András (osztályvezető, FVM FTF) szerint még főosztályvezetői döntés kell, de vegyük figyelembe, hogy a minisztériumi főosztályvezetői megbízás egyelőre csak két hónapra szól.
Osskó András (hivatalvezető-helyettes, Fővárosi Földhivatal) a következőkről nyilatkozott. Ritkán hall arról, hogy miként működik a térképkezelői program.
A fejlesztéssel kapcsolatos gondok okát jórészt abban látja, hogy egyrészt az nincs eléggé átgondolva, másrészt a FÖMI és a földhivatalok kölcsönös egymásra hatása nehezen érvényesül. Ez áll a rendszerfejlesztésre is, mivel a fejlesztőt nehéz a földhivatali észrevételek (javaslatok) elfogadására szorítani; hiszen a megbízó az FTF, a végrehajtó a FÖMI, a földhivatal pedig már csak “szövegeket” lát, amelyre aztán ő sem nagyon ügyel.
A felszólaló úgy látja, hogy hosszú távon a hatósági munka lesz a földhivatal feladata, a rendszer üzemeltetésére pedig a földhivatal nem lesz alkalmas.
Hodobay-Böröcz András (osztályvezető, FVM FTF): a BIIR és TAKAROS megfogalmazásánál a szakértők sajnos nem voltak elég körültekintőek. Emellett a fő gond abban van, hogy a mostani költségvetési keretben a földhivatalok ezen üzemeltetési tevékenységének forrásai nem biztosíthatók!
*
A csütörtök délutáni program keretében néhány cég még külön számítógépes bemutatót is szervezett, majd 19h után kezdődött a baráti találkozó, amelyen a pohárköszöntőt dr. Kovács Zoltán helyettes államtitkár, a konferencia fővédnöke mondta. A találkozón a szervezőket dr. Detrekői Ákos akadémikus képviselte.
A baráti találkozó jó alkalmat nyújtott arra, hogy a különböző területekről érkező résztevők (vállalkozók, földhivatalok, FÖMI, NKP
Kht és FVM FTF stb.) fehér asztal mellett cseréljék ki véleményüket. De ezt az alkalmat jól hasznosította dr. Kovács Zoltán helyettes államtitkár és dr. Szabó Zsolt megbízott főosztályvezető is.Mindketten – sorra látogatva az asztalok körüli “kampániákat” – személyesen is megismerkedhettek a résztvevőkkel, az utóbbiaknak pedig módjukban állt saját véleményüket, elgondolásukat közvetlen formában is kifejteni.
A február 23-i program (péntek) első előadója dr. Gross Miklós igazgató (Eorosense Kft.) volt, aki a digitális orthofotó NKP-beli tapasztalatairól tartott sikeres előadást. Ennek keretében sorra vette az előbb 30 cm-es, majd 20 cm-es és végül 10 cm-es felbontású orthofotókkal végzett munkák tapasztalatait; bizonyítva ezzel a digitális orthofotó-technológia hatékonyságát. Az érintett főbb munkaterületek a következők voltak: Hunya (Békés megye), Köröstarcsa, Székesfehérvár, Bucsa, Szentlőrinc, Vác majd Paks, Kőszeg, Debrecen, Budakeszi, Harkány, Győr, Törökbálint, Budaörs.
Az előadó csatlakozott azon megelőző előadók véleményéhez, akik túl szigorúnak tartják a DAT pontossági előírásait. Úgy fogalmazott, hogy “a DAT úgy ahogy van nem jó, a túl szigorú pontossági előírások miatt!” Majd arra utalt, hogy összhangba kell hozni a pontossági előírásokat az orthofotó-technológia lehetőségeivel.
(Ezzel összefüggésben a riport készítőjének a múlt század hatvanas-hetvenes éveinek vitája jutott az eszébe. Ugyanis akkor kezdődött hazánkban a légifényképek és a fotogrammetria alkalmazása a nagyméretarányú felméréseknél. Akkor is az volt a fotogramméter kollégák törekvése, hogy a földmérési (kataszteri) térképezések pontossági követelményeit a fotogrammetria (akkori) lehetőségeihez igazítsák (lásd ereszvonal bemérése a birtokhatár vonal, illetőleg falsík helyett stb.). Pedig a megrendelőnek a termék várható felhasználóinak igényeiből kell kiindulnia – figyelembe véve természetesen a pénzügyi lehetőségeket – és olyan technológiát kell alkalmazni, amely biztosítja az előírt pontosságot. Ilyen filozófia esetén természetesen a megrendelőnek, illetőleg a szakmai utasítás készítőjének a felelőssége igen nagy, hogy reális pontossági követelményt írjon elő!)
Uzsoki Zoltán, a PGT Kft főmérnöke előadásában ugyancsak az NKP felmérések tapasztalatairól beszélt.
Kiss Sándor hivatalvezető (Békés megyei Földhivatal) úgy fogalmazott, hogy “A szabványos DAT mellett kell letenni a voksot és nem engedni teret a gyenge minőségű applikálásoknak!”
Kifogásolta, hogy a megbízások sorrendjét a társfinanszírozók megléte, illetőleg hiánya szerint állapítják meg. Így az indokolt szakmai szempontok háttérbe szorulnak! Példát is mondott erre. Egyáltalán nincs NKP-megbízás Borsodban, Bács-Kiskunban, a kelet-magyarországi régióban pedig csak elvétve.
(A szerző megjegyzése: Nyilvánvalóan az ismert rossz kelet-magyarországi általános gazdasági helyzet nem teszi lehetővé az ottani önkormányzatok pénzügyi hozzájárulását és így az ország keleti fele hátrányba kerül az NKP program vonatkozásában is!)
Foglalkozott még azzal is, hogy az ország keleti felében számos olyan település van, amelyeknél (az országos átlaghoz képest kisebb területű belterülethez kiemelkedően nagy külterület tartozik (pl. Gyomaendrőd), így az NKP Kht eddig kialakított költségkalkulációjával (belterület/külterület aránya) torzulás keletkezik.
A torzítás olyan nagymérvű (pl. az összes alföldi települést tekintve a felmérési költség belterületre vetítve több mint kétszeres a dunántúli településekhez képest), hogy az önkormányzati költségvállalást irreálissá, ezáltal lehetetlenné teszi. Következmény: a település saját ereje nem gyarapítja az NKP anyagi lehetőségeit, elvész.
Megfontolandó az is, hogy miképpen lehetne a munkavégzésbe a földhivatalokat is bevonni, célszerűen a külterületeknél, ezáltal újabb önkormányzatok válhatna
k társfinanszírozóvá.Az előadó igen határozottan reagált az elnöki megnyitóban elhangzott azon megjegyzésre, hogy esetleg az 1:10 000 méretarányú térképekre alapozva lehetne az információs rendszert 2-3 év alatt létrehozni (pl. az agrártámogatáshoz). Úgy fogalmazott, hogy “óvjuk meg a DAT műszaki értékét!”
(A szerző megjegyzése: Itt az előadó kimondatlanul is a valószínűleg a 60-as években született ún. “207-es ÁFTH-rendelkezésre” utalt, amikoris a nagy értékű (és nagy részletgazdagságú) belterületi és zártkerti térképek felújítását a földmérési szempontból hiányosan képzett dolgozók végezték “± 2 öl megbízhatósággal”, a képzett felmérő szakembereket pedig a külterületi munkáknál kellett foglalkoztatni. De ilyen negatív példa több is volt.)
Németh József, a Veszprém megyei Földhivatal vizsgálója az állami átvételi munkák tapasztalatai alapján a következőkről beszélt.
- Megbízható DAT termékekhez ugyancsak megbízható alapponthálózat is kell.
- Ismertette az alappontok helyszíneléséről szerzett (nem mindig kedvező
) tapasztalatokat).- Az elhatárolásokat művelési-ág mélységig kellene végezni.
- A munkák átvétele kevesebb zökkenővel járna akkor, ha a földhivatal időközi-, és helyszíni vizsgálatokat is végezne.
- A program során a régi anyagok digitalizálásával óhatatlanul megváltoznak az ebből számítható területek. De ennek nincs semmi mérési alapja. Jobb lenne a régi területekkel dolgozni tovább.
Apagyi Géza szakfőtanácsos (FVM FTF) előadásában a következő témacsoportokkal foglalkozott.
Vázolta az NKP szerepét az FVM programokban. Elmondta, hogy az NKP a földügyi szakigazgatás kiemelt feladata és az része a “Híd a harmadik évezredbe” című agrárprogramnak. A földbirtokpolitikai – most készülő – koncepció szerint “az NKP a magyar földbirtokpolitika megvalósításának egyik fontos eszköze (lásd birtokrendezést, nemzeti földalapot és az EU agrártámogatások Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszerét)”.
Az előadás második részében az előadó áttekintette az NKP előkészítésének és működtetésének azon fejezeteit, amelyben az előadó személyesen is résztvett, mint FÖMI-igazgató, az FTF vezetője, illetőleg munkatársa.
Az eredeti bajor ajánlattal kapcsolatban a következőket mondta el. Az ajánlat ellentétes volt a kormányzati koncepcióval, amely elsősorban hitelkeretet kívánt biztosítani, de úgy, hogy a végrehajtást a hazai vállalkozókra bízza. Ugyanakkor a külföldi ajánlat lényegében export-hitelt jelentett volna, valamint külföldi generálkivitelezői szolgáltatást és áruszállítást, ugyancsak német banki háttérrel. Ezekre tekintettel a program végül is kedvezőbb hazai hitelre alapozva, és a kormánygaranciával indult.
Ismertette az 1997. augusztusában Salgótarjánban tartott munkaértekezlet alapozó szerepét és eredményeit. Ezen résztvettek: FVM FTF, NKP Kht, FÖMI, a Nógrád és a Vas megyei földhivatalok vezetői valamint az NKP újonnan megbízott miniszteri biztosa. E megbeszélés alapján született az 1/1998 (FVM É.19.) FVM utasítás is, amely ma is alapvető a programban.
Végül felhívta a figyelmet arra, hogy az NKP közeledik a kritikus állapothoz, mivel fogy a még le nem kötött hitelkeret. Újabb források (hitel) biztosításához pedig a mindenkori politika által is felvállalható érvrendszer kimunkálására van szükség.
A FÖMI részéről Solymosi Rezső
és Szendrő Dénes a pályázatok előkészítésének és értékelésének néhány kérdésével, továbbá a belső konzisztencia-vizsgálattal foglalkoztak. Elmondták továbbá, hogy a belső konzisztencia-vizsgálatot nyolc nap alatt nem könnyű elvégezni. A határidő betartását megkönnyítené, ha előzőleg már részállományokat kapnának.Orbán Lajos a Hungarogeo ’90 Kft. kataszteri főmérnöke, a digitális térképek értékeivel és sajátos hasznával foglalkozott. Felhívta a figyelmet arra, hogyha önmagában a térkép “digitális”, akkor az még nem jelenti azt, hogy az jó is. Fontos szempont, hogy a digitális térkép
Feltette a kérdést, hogy gondolkodtak-e már azon, hogy milyen helyzet állna elő, ha Magyarországon például öt éven át nem készülnének államilag szervezett és ellenőrzött keretek között új digitális földmérési alaptérképek. Fennáll a veszélye annak, hogy a most is jelenlévő és átláthatatlan keretek között készülő digitalizált térképek még jobban el fognak szaporodni és az informatika "l“nyeli" ” földmérést, ha nem vagyunk képesek a digitális térképek fenti ismérvek szerinti készítését folytatni az NKP által koordinált, szervezett keretek között.
Huszár István, a Fejér megyei Földhivatal hivatalvezető helyettese számos kérdést érintő előadásából a következőket emeljük ki:
- Jelenleg nem megoldott az elkészült DAT-térképek forgalombaadása és változás-vezetése.
- További fejlesztések híján a földhivatali szűkös eszköz- és szoftver-állomány és szakember-kapacitással a DAT változás-vezetés, adatszolgáltatás nem oldható meg. Ez gátolni fogja a programot.
- Az NKP Kht. által fejlesztés alatt lévő DAT View 2.0 szoftver változásvezető modullal is kiegészítésre kerül. Ez átmeneti megoldást jelenthet, de mielőbb el kell készíteni a TAKAROS térképkezelő szoftverét.
- A DAT és a TAKAROS egymástól függetlenül került bevezetésre. Szükségesnek tartja, hogy a TAKAROS térképszerkesztő térképkezelő moduljának kidolgozásakor összehangolásra kerüljenek.
- A DAT és az NKP munkálatok eddigi tapasztalatai alapján szükség van arra, hogy az NKP Kht., a FÖMI és az FTF együttgondolkodása magasabb szinten realizálódjék.
Kiss Péterné, a Vas megyei Földhivatal osztályvezetője ismertette, hogy Szombathely Megyei Jogú város már korán megfogalmazta igényét DFT készítésére és a város 50 %-os hozzájárulást vállalt a 40 millió forintra tervezett, de 77 millió forintban realizálódott programból.
A munka szállítása 1995-ben volt, az állami átvétel befejezése viszont csak 1998-ban valósult meg.
Szombathely belterület DAT alapja a forgalomba adott DFT. A “datosítás” 1997-ben indult és 1999-ben zárult le.
Ezt követően a felmérési tanulmány – az állami átvételi vizsgálat és a forgalomba-adá
s egyes kérdéseivel foglalkozottAz általuk átélt nehézségek a következők:
Cseri József (NRSC Magyarország Kft.), az angol Nemzeti Távérzékelési Központ magyarországi képviseletének igazgatója egyrészt bemutatta az általa irányított Kft-t, másrészt ismertette Magyarország legújabb légifényképezésének néhány jellemzőjét. Ezek a következők:
A repülési magasság 4640 m volt, a kép m.a. pedig 1:30 350.
A felvételeket Wild RSC kamerával végezték.
Mivel az ország légifényképezése gyakorlatilag egyszerre (rövid idő alatt) történt, ezért az így nyert felvételek nagy értéke, hogy azok Magyarország területének egyidejű állapotleltárát is jelentik.
(Tájékoztatásul: a munkát az FVM EU-harmonizációs forrásaiból a FÖMI rendelte meg. Így a felvételek is a FÖMI-ben találhatók.)
*
Az előadás után összefoglaló konzultációra került sor. Ennek során
Bartos Ferenc, az MFTTT főtitkára és a konferencia szervezője (egyúttal az NKP Kht műszaki igazgatója) a következő összefoglalást (tájékoztatást) adta.Sajnos van olyan földhivatal, amely engedélyt adott NKP-n kívüli, gyenge műszaki értékű digitális térkép-készítésre egy városnak, így ott DAT vélhetően egyhamar nem lesz!
A konferencia elnöki nyitóelőadásában elhangzott azon véleményről, hogy “esetleg az 1:10 000 m.a. térkép is lehetne az információs rendszer alapja” a következő hangzott el:
A munkát fel kell gyorsítani de nem mindegy, hogy milyen módon. Ha különféle módon készül a térképi alap, az a részigények külön-külön történő kielégítését, párhuzamos munkavégzést eredményez, ami még többe fog kerülni. Emellett az ingatlan-nyilvántartás korszerűsítéséhez és a földrendezés megkezdéséhez szükséges állomány nem áll össze, illetőleg az sokkal később lesz kész!
Berényi András, a Somogy megyei földhivatal hivatalvezetője csatlakozott ahhoz az aggodalomhoz, hogy a nyitó előadásban mondottak veszélyforrást jelentenek az NKP megvalósulása vonatkozásában. Ezért a munkák gyorsítását továbbá a külterületek digitális átalakítását tartja célszerűnek.
Gross Miklós igazgató (Eurosense Kft.), a vállalkozói tagegyesület elnöke sikeresnek értékelte a konferenciát. Elmondta, hogy a vállalkozói tevékenységnek ma az NKP a fő forrása. Ugyanakkor a változásvezetést is meg kell oldani, mert különben az anyag elavul és ezzel semmivé válik a vállalkozások tevékenysége is.
Utalt arra, hogy változik az NKP-val kapcsolatos környezet (ágazati elvárások stb.). Így növekszik a külterület jelentősége, amelyre a szakterületnek (és ezen belül az NKP-nak) válaszolnia kell; azaz meg kell őrizni az NKP (DAT) egységét, de fel kell gyorsítani a külterületi felméréseket és ezzel ki kell zárni a programba nem illő és alacsony színvonalú tevékenységeket.
A jól szervezett konferencia eredményeinek összefoglalásaként – az elhangzott előadások és viták alapján – a következőket lehet kiemelni.
A konferencia szervezői jól választották meg az időpontot, hiszen a program már három éve tart és indokolt hozzáfogni a folytatás feltételeinek biztosításához is. Hasonlóképpen jól sikerült a helyszín kiválasztása is (kultúrált, csendes környezet és emellett másfél napon át gyönyörködni lehetett a másfélnapos váratlanul fehérbe öltözött hegyi tájban is.)
A konferencián a témában érintett intézmények, vállalkozások nagy számban és hatékonyan vettek részt.
A kétnapos intenzív tanácskozás főbb megállapításai a következők.
Ha ezen hármas cél alapjait külön-külön akarnánk létrehozni, akkor az sokkal nagyobb költségkihatással járna, mint együttesen. Az olyan esetleges elképzelések, amelyek az 1:10 000 méretarányú topográfiai és/vagy átnézeti térképi alapon célozzák meg a támogatások információs rendszerét kialakítani, nem veszik figyelembe, hogy
Emellett a támogatásokhoz (és földpiachoz) szükséges tulajdoni-, és használati viszonyok szolgáltatása csak a földmérési alaptérképek (DAT) révén biztosított.