Szabó Krisztina, a BME Építőmérnöki Kar hallgatója
A Pénzügyminisztérium Marek Jánost a Magyar Királyi Háromszögméreti Számító Hivatal tudós főnökét kérte fel a munka vezetésére azzal a kikötéssel, hogy még 1870-ben készen legyen.
A munka kivitelezésének részletes ismertetése előtt szeretnék még kitérni a részletes feltételekben leírtak ismertetésére, valamint ezzel párhuzamosan a módosításokra, amelyeket a bizottság tárgyalás alapján jegyzőkönyvileg el-
fogadott. Szeretnék még kitérni a másolatok kivitelére vonatkozó megállapodásokra, melyeket a munka gyorsítása érdekében hoztak létre.
A közmunkatanács által előírt részletes feltételek két fő részből állnak. Az első rész tartalmazza a háromszögelést és a felmérést, míg a második rész a szintezést tárgyalja.
A háromszögelést és a felmérést tárgyaló rész 21 pontból áll.
1
1. A háromszögelés a teljes összhang biztosítása végett ugyanabban a rendszerben végzendő, mint a pesti háromszögelés.1
2. A felsőrendű háromszögelésben a magaspontokon kívül 50 pontot kell meghatározni, és a szögmérést, “górcsövekkel” (mikroszkóppal) ellátott 1”-es szögmérővel (teodolittal) kell végezni. Az összerendezők ezredrész ölekben számítandók, és a legnagyobb hiba a számított vonalak 1/24.000 részéig terjedhet. A pótmegállapodás ezt azzal egészítette ki, hogy 500-1000 öles oldalakból számított pontoknál a számítások közti különbség 0.03-0.04 ölet, az 500 ölnél rövidebb oldalaknál pedig a 0.02 ölet nem haladhatja meg.1
3. A közmunkatanács az 50 főpontot felállításuk után fél éven belül köteles befalazott öntött vasoszlopokkal állandósítani.1
4. Az alsóbbrendű háromszögelés úgy hajtandó végre, hogy szelvényenként legalább 3-4 század ölre kiszámított összerendezővel bíró pont essék úgy, hogy a maximális eltérés a számított távolságnak legfeljebb 1/12.000-ed része lehet. A pótmegállapodás ezt azzal egészítette ki, hogy 120 ölnél kisebb távolság esetén 0.01 öles hiba eltűrhető, viszont nagyobb távolságoknál az eltérés 0.025-0.03 ölnél nagyobb nem lehet.1
5. Ez a számítási munkarészeknek és a helyszínrajzi leírásoknak átadását köti ki és eloírja, hogy a pontok összrendezői a térképbe beírandók.1
6. A hatodik pont adja a belsőség (Intra villam) és a külsőség (Extra villam) határának leírását.1
7. A belsőség oly “mérszerben” végzendo el, melyben 1 hüvelyk 10 bécsi öllel egyezik meg, azaz a felvétel 1:720 méretarányban készítendo. A térképen fel kell tüntetni az épületeknek minden térképezheto törését és kiugrását, a földalatti csatornák nyílásait és rácsait a gázlámpák oszlopait, gyalogosjárdákat, sétányokat. A földszintes, egy-, két-, vagy több emeletes házakat egymástól elkülönítve kell bemérni. A telkek és épületek megmért hosszai a hatos rendszerben, azaz öl, láb és hüvelykben írandó rá a térképre.1
8. A pótmegállapodás szerint az apróbb parcellákba csak a helyrajzi számot kell beírni, ezzel a térkép túlterhelését kiküszöbölhetjük. A méreteket azonban a kereten kívül megrajzolt parcellákba be kell írni.1
9. A felvételek üveglemezekre készítendők el úgy, hogy a hosszmérésekben a megengedhető legnagyobb eltérés a mért vonal 1/3000-ed része lehet. Az üveglemezek méretei: 30 hüvelyk (79 cm) hosszú, 26 hüvelyk (68 cm) széles és 4 vonal (0.88 cm) vastag legyenek. A pótmegállapodás értelmében a 120 ölnél kisebb távolságoknál a térképi és a valódi méret közötti különbség nem lehet nagyobb, mint 0.025-0.03 öl.10. A külterületeken minden kultúra, ház, mutárgy, fasor, birtokhatárjel külön-külön bemérendő 1 hüvelyk = 20 öl, azaz 1:1440-es méretarányban. A mérés elfogadható legnagyobb eltérése a mért vonal 1/1500-ad része lehet. A pótmegállapodás szerint a 120 ölnél rövidebb vonalaknál a hiba maximálisan 0.05-0.06 öl lehet.
11. A vállalkozók rendelkezésére kell bocsátani a már meglévő kisebb méretarányú átnézeti térképeket.
12. A mérés közben bekövetkező károkért a vállalkozót terheli a felelősség. A fákat, bokrokat a tulajdonos beleegyezése nélkül nem szabad “kiingatni” (kivágni). A térképre rá kell vezetni mind a régi, mind pedig az új telekkönyvi helyrajziszámokat. Az üveglemezen kívüli másolatok mind-
egyike színezve készült. A felmérést végző vállalkozó az alábbi 10-féle térkép elkészítésére kötelezi magát:
a) a belsőség eredeti üveglemezei 1:720 méretarányban,
b) a külsőség eredeti üveglemezei 1:1440 méretarányban,
c) a belsőségről 1:720 méretarányú színezett másolati térkép,
d) a belsőségről 1:720 méretarányú, de négy-négy szelvényt magábafoglaló színes másolat,
e) a külsőségről 1:1440-es méretarányú színezett másolati térkép, amely a belsőségirészekkel kiegészített,
f) a város kültelkeiről készült 1:1440-es méretarányú 2 darab színes másolati térkép, amely négy-négy szelvényt foglal magában. (A térképek a beltelki részekkel kiegészítendők.)
g) az egész határról 1:2880-as méretarányú színes másolati térkép, mely négy-négy szelvényt foglal magában,
h) belterületi 1:2880-as méretarányú színes másolati térkép (ezt nem készítették el, mert a közmukatanács fotólitográfiai úton pótolta),
i) az egész határról 1:7200-as méretarányú (1 hüvelyk = 100 öl) színes másolati térkép egy lapon, két példányban,
j) Buda és Pest 1:14400-as méretarányú (1 hüvelyk = 200 öl) színes átnézeti térképe.
13. Azon térképekbe, melyek 12 pontnál kevesebbet tartalmaznak, a szintezési adatok is beírandók,
14. A pótmegállapodás a területszámítás hibahatáraira a következőt javasolta:
a) belterületen a megengedett hiba:
b) külsőségben a megengedett hiba:
15. Belsőségekben az udvar, a felépítmény, a művelési ágak területét ki kell mutatni. Valamint a birtoktest összterületét is ki kell számolni.
16. Városrészekként külön-külön telekkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az új telekkönyvi helyrajzi számot, a tulajdonost, a házat, a szelvényszámát, a művelési ágat, a telek területét részenként és összesen.
17. A vállalkozó járandóságának 1/15-öd részét akkor illeti meg, ha a háromszögelést elvégezte és a vizsgálat eredménye kielégítő.
18. A városban a felmérések ideje alatt egyes városrészeken, néhány utcában városrendezési munkálatok folynak, ezért a vállalkozó köteles a 8 nappal előbb kiküldött felhívásra azon terület felmérési munkálatait megkezdeni. A további 10/15-öd járandósági rész a munka előrehaladása szerint kerül kifizetésre. A fennmaradó 4/15-öd rész pedig a munka teljes befejezése és viszgálata után fizethető ki.
19. A kiírt munkálatokon kívüli egyéb költségek a vállalkozót terheli. A vizsgálaton előkerülő hiányosságokat díjtalanul köteles pótolni.
20. A munkaszerződés megkötésétől számított 30 napon belül a munkát meg kell kezdeni. A belsőség felmérése 1.5 év, a külsőség pedig 2 év alatt készítendő el. A vállalkozó külön adja meg az árajánlatát 1600 öl2-es holdanként.
21. A vállalkozó a pályázat beadásakor hozza magával az ajánlatát és a szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségét igazoló bizonyítványokat, valamint 1000 forint bánatpénzt.
A szintezésre vonatkozó részletes feltételek 12 pontból tevődnek össze.
1
1. A részletes szintezésre szánt belsőségi terület határa egyezzen meg a felmérésnél megállapított belsőségi határral.1
2. A szintezés alapsíkja egyezzen meg Pest szintezésekor használt alapsíkkal. Ez a sík a Duna folyam budapesti vízmércéjének nullpontján átmenő vízszintes sík. A szintezési hálózat ezen alapszinten kerül kialakításra úgy, hogy az elsőrendű főhálózat 160 pontja lehetőleg a belsőség területét egyenletesen fedje le. A 160 pontból 10 a belsőség határán létesített felsőrendű háromszögelési alappont, melyet egyben felsőrendű szintezési alappontként határozandó meg. A többi fopont a Közmunkatanács által készíttetett falitáblákkal jelölendő meg szilárd falazatú épületeken a járda szintjétől 32-95 centiméterre. A szintezési főpontok meghatározása úgy történjék, hogy két mérés különbsége nem haladhatja meg a szintezett hossz 1/100000-ed részét. A pótmegállapodás ezt úgy módosította, hogy bármely két pont ellenőrző szintezési eredménye és a meghatározott magasságkülönbség között 0.004-0.005 ölnél nagyobb magasságkülönbség nem lehet. A mérés eredményeiről, a szintezési fopontokról jegyzék és helyszínrajzi leírás készítendő.1
3. A részletes szintezésnél minden utcának a középvonalát valamint az utca mindkét oldalán futó járdák középvonalát kell beszintezni. A szintezési pontok száma az utca meredekségének függvényében változik 10, 20, illetve 50 ölenként. A tereket 20*20-as szintezési hálóval fedendő le, melynek minden pontja szintezendő. Szintezendő még minden csatornanyílás és a csatorna fenekének magassága, valamint meghatározandó minden ház kapujának küszöbmagassága is. A méréseket úgy végzendő el, hogy a részletes szintezésben 1/100 ölnél nagyobb hiba nem lehet.1
4. Az eredeti részletes feltételekben kért hossz és keresztszelvények helyett, az összes szintezéssel meghatározott pont magasságát kettő 1:720-as és kettő 1:1440-es méretarányú térképre átvezették.1
5. A telkek belsejében a szintezést csak oly mértékben kell végrehajtani, hogy a 10-10 lábnyi rétegvonalak szerkeszthetőek legyenek.1
6. A részletes szintezést a felméréssel párhuzamosan hajtandó végre. A városfejlesztés során előkerülő utcaszabályozásokat, járda építéseket a munka zavartalanságát előtérben tartva soron kívüli felmérendők.7. Az összes meghatározott magassági pont számát és magaságát, valamint a rétegvonalakat fel kell tüntetni egy 1:720-as méretarányú térképen. A vállalkozó köteles egy lapon két példányban 1:3600-as méretarányú átnézeti térképet készíteni. Az átnézeti térkép tartalmazza az összes szintezési főpontot magassági adataikkal, a csatornák mért pontjainak magassági adatait, valamint a rétegvonalakat. A kivitelezéskor ezek az adatok a munka gyorsítása érdekében 1:2880-as méretarányú fotólitográfiai térképre vitték rá.
1
8. A munka a szerződés jóváhagyásától számított 30 napon belül elkezdendő. A munka időtartama másfél év. A szintezési munkálatokból a Közmunkatanácsot csak az állandósítás és a vizsgálat költsége terheli.1
9. A munkadíj esedékessége a szintezési fopontok befejezése után 2/10-ed rész kerül kifizetésre, a részletes szintezés befejezése és megvizsgálása után pedig 4/10-ed rész. A visszatartott 4/10-ed rész kifizetésére a munka átadása és megvizsgálása után kerül sor. A fent megállapított munkadíj kifizetési terv helyett a Közmunkatanács a hozzájárulási összeget 18 egyenlő havi részletekben fizette ki.10. A pályázatban az egységár ajánlatot 1600 öl2-re vonatkoztatva kell megadni.
11. Előnyben részesül, aki egyben a felmérést is hajlandó elvállalni.
12. A pályázathoz hozzácsatolandó a pályázó elméleti és gyakorlati képzettségét igazoló iratok, valamint bánatpénzként 500 forintot kell letétbe helyezni.
Az elsőrendű háromszöghálózatot 1870 őszére kifejlesztették és felmérték, majd a tél folyamán kiegyenlítették. A munka érdemlegesen, azaz a részletes felmérés 1871 tavaszán, áprilisban kezdődhetett csak el a szolgálmányok vállalásának bizonytalansága miatt.
A főváros a lakosságát 1871. május 10-én hirdetményben tájékoztatta a városban folyó geodéziai munkálatokról (8. kép).
A Pénzügyminisztérium által kibocsátott körrendelet értelmében minden felügyelőség bejelentette a saját, és a városmérésben is gyakorlattal rendelkező mérnökei, akik közül kerültek ki a város részletes felmérését végzők és a juttatások összege.
A közmunkatanács irodahelyiség céljából, egy 8 szobából álló házat bérelt ki évi 1200 forintért 1871. május 1-től. Ez a “Szép kilátáshoz” nevezett ház Küssler Salamon tulajdonában volt, mely a Vízivárosban helyezkedett el.
8. kép Óbuda háromszögelése és magassági felmérése |
Buda helyszíni munkálatainak befejezésével egyidőben a Közmunkatanács elhatározta, hogy Óbuda mezővárost is felméreti. Ezen 1872. november 28-i ülésén fogant elhatározását a pénzügyminisztériumnak is bejelentette. A Pénzügyminisztérium ezt az ötletet ugyancsak nagy örömmel fogadta, így egyszerre felszólította a háromszögelő hivatalt, hogy készítsen egy költségirányzatot. A háromszögelő hivatal számításai szerint az egész munkát 22 mérnök körülbelül 15 hónap alatt elvégezheti, melynek költsége 79000 forint lenne. Ezen költségirányzatot Mersich András – a Pénzügyminisztérium által megbízott felmérési igazgató a saját helyszíni bejárása után túlméretezettnek ítélte meg. Javaslata szerint 12 hónap alatt elegendően 14 mérnök ezt a munkát el tudja látni. Ennek következményeként a munkálatok költsége is csökken, azaz 59.765 forint költségráfordítással elvégezhető.
A Pénzügyminisztérium és a Közmunkatanács teljes egyetértésében Óbuda felmérését a budai feltételek alapján a Pénzügyminisztérium elvállalja azzal a feltétellel, hogy nem vállal semmilyen másolási munkát. A Közmunkatanács pedig a kataszter célját nem szolgáló munkáért 10 000 forintot, a szolgálmányok megváltásáért szintén 10 000 forintot, azaz 20 000 forintot köteles megtéríteni.
Ezen megállapodás következtében és a munka zavartalan elvégzése érdekében a Pénzügyminisztérium 1873. május 1-én elrendelte a háromszögelés megkezdését Óbudán.
A Közmunkatanács azonban 1873. november 27-én váratlanul lemondott a vállalt kötelezettségeiről, és közölte, hogy a Fővárost kérte fel a munka, illetve a kötelezettségek átvállalására. Ennek okaira pontosan az iratokból nem lehet választ kapni, de miután 1872. évi XXXVI. törvénycikk értelmében Budát, Pestet, Óbudát egy közös néven, Budapest néven egyesítették, valószínűnek tartom, hogy az átszervezés következtében a városmérés is a Főváros hatáskörébe került. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy 1874. március 14-én már az egyesített főváros rendelte el a 176. számú közgyűlési határozattal Óbuda felmérését.
Ezen határozattal a főváros egyben egy bizottságot állított fel, mely egy tíz pontból álló megállapodást hozott létre, ami a budai felmérés mintájára kéri Óbuda felmérésének elvégzését a következő változtatásokkal:
– A kataszter olyan másolati munkákat, melyek Buda felmérésénél jelentkeztek nem vállal.
– A kataszter a felvételi előrajzokat (felmérési vázlatokat) átadja a Főváros számára.
– A helyszíni munka 1874 nyarán befejezendő és az elkészített munka legkésőbb 1875. május 1-re leadandó.
– A főváros a vállalt 20000 forintot két részben köteles megtéríteni. Az első részt, 12000 forintot 1874. május 10-én, a fennmaradó 8000 forintot 1875. január elején kell teljesítenie.
– A Főváros kérésére, mivel az óbudai külsoségek úrbéri perek alatt állnak, csak a dűlők összterületét határozzák meg.
A Főváros e kérését azonban a Pénzügyminisztérium nem fogadta el.
A jegyzőkönyvi megállapodás mindkét fél részéről 1874. május, 10-én került elfogadásra.
Ezzel el is kezdődött Óbuda felmérése az 1873-ban elkészült háromszögelés alapján.
A háromszögelés elvégzésére a Pénzügyminisztérium Sártory Antal felügyelőt, a szintezésre pedig Hoffmann Ferenc háromszögelő hivatali főnököt bízta meg.
A felmérések ismertetése után most térjünk át a mérési körülményekre és a műszaki kivitelezésre.
A városok felmérésénél minden pontot a háromszögelő hivatal határozott meg. A terepet úgy fedték le pontokkal, hogy azok között a részletfelmérés szögmérőműszer nélkül elvégezhető legyen. A felsőrendű pontokat római, míg a negyedrendű pontokat arab sorszámmal látták el.
Budán 20 elsőrendű, 88 másod- és harmadrendű és 949 negyedrendű pontot, azaz összesen 1057 pontot létesítettek. Ezekből a pontokból 50 darabot állandósítottak vasoszloppal, 100-at pedig kővel. Óbuda esetében ezek az adatok már kicsit csökkennek, hisz míg felsőrendű alappontból 28 darabot határoztak meg, negyedrendűből csak 295 pontot. Ezek közül 30 lett vasoszloppal 100 pont pedig kővel lett állandósítva. A Duna jobb partjának felmérése összesen 1382 összrendezővel (koordinátákkal) adott pontra épült fel.
Az állandósítások ezen alacsony számára magyarázatot nyújt az a tény, hogy a felsőrendű háromszögelési pontokat vasoszlopokkal állandósították, melyeket a Ganz-gyár darabonként 97 forint 10 krajcárért szállította. Ez az összeg abban az időben egy mérnök egyévi fizetésének az egy ötödét tette ki.
A negyedrendű pontok meghatározása egy esetben történt sokszögeléssel, mégpedig a János-hegy és Kakukk-hegy közti erdős határvonalon vezettek egy 39 pontból sokszögvonalat.
A többi negyedrendű pont meghatározása részben közvetlenül háromszögeléssel, részben pedig poláris koordinátaméréssel történt.
Az egyes szelvényekre eső pontok száma a külsőségi területeket ábrázoló 1:1440-es méretarányban készült 125 hold területet magába foglaló szelvények esetében 4-6 háromszögelési pont. A belsőségi területek estében az 1:720 méretarányú szelvények által lefedett terület 31 hold és 400 öl2. Ezen területre eső pontok száma sík terep esetén 10-15, míg hegyes terepen 30-35 is lehet.
Érdekességként még megemlíteném, hogy a legtöbb, azaz a legsűrűbb háromszögelést a Várban végeztek el. A Pénzügyminisztérium környékét ábrázoló mintegy 31 hold és 400 öl2 területet lefedő szelvényre 41 háromszögelési pont esett.
A részletes szintezési hálózatot Budán 151 fopont segítségével fejlesztették ki. A részletes szintezés során körülbelül 60000 pont magasságát határozták meg. Óbudán a szintezési főhálózat 50 pontból állt. A szintezéssel meghatározott főpontokat kivétel nélkül vastáblákkal állandósították (9. kép).
A részletes beméréseket felvételi előrajzokon (mérési vázlatokon) rögzítették.
9. kép LI-es szintezési főalappont állandósítása: 1872. Buda. |
A külsőségekben, a térkép méretarányában, azaz a szelvény terjedelme miatt szelvényenként 4 darab negyed szelvényen készült. A belsőségekben viszont ezek az előrajzok 1:288-tól 1:720-ig terjedő méretarányban készültek tömbrendszerben.
A most következő ábrán szeretném szemléltetni egy háztömb mérési vonalhálózatának vázát:
2. ábra |
A külsőség bemérése teljesen grafikus módon történt. A háromszögelési pontok között méroasztallal határozták meg a felvett pontokat, majd a magasságot trigonometriai úton állapították meg. A sűrűn felvett pontok kiszámított magasságát az előrajzokba piros színnel beírták, és ezek között interpolálással szerkesztették meg a (rétegvonalakat) szintvonalakat.
A szintvonalak közti magasság különbség a külsőségekben 5 öl volt.
A belsőségekben a háromszögelés már úgy történt, hogy a részletbemérés lehetőség szerint újabb pontok bemérésé nélkül elvégezhető legyen. A részletbemérők (mai szemmel) meghökkentő módon szögmérő műszert egyáltalán nem használtak. Ezt úgy tudták véghezvinni, hogy ha a háromszögelési pontok között vezetett mérési vonalhálózatot a terep beépítettsége miatt nem tudták felvenni, akkor a merőlegesen vezethető vonalak irányát derékszögű szögprizmával tűzték ki, a hegyesszög alatt hajlókat pedig méroasztallal határozták meg (3. ábra).
A keskenyebb utcák mindkét oldalát általában egy közös mérési vonalról mérték be.
A szélesebb utcák esetében más volt az eljárás, ott az utca mindkét oldalát külön-külön a járdán vezetett bázisról vették fel. Abban az esetben, ha a mérési vonal kezdőpontját mérőasztallal határozták meg – ami elég gyakori volt, akkor a környező tereppontokat az irány meghúzásával, valamint a távolság megmérésével határozták meg.
3. ábra |
Mérőasztalos sokszögelést használtak a nagyobb terek, sétálóparkok és díszkertek gyalogos útjainak a felmérésénél. A hosszabb és meredekebb lépcsőket (például a Budai Vár oldalán található lépcsős utaknál a lépcsőfokokat) úgy mérték be, hogy az első és az utolsó lépcsőfok méretét leolvasták, és a többit a térképen úgy húzták be e kettő közé, hogy párhuzamos vonalakkal annyi egyenlő részre osztották a lépcsőt, ahány lépcsőfoka volt.
A méreteket századöl pontosan olvasták le.
A mérés pontosságának megítélését segíti a 4. ábra.
A mérés maga vegyesen acélszalaggal és lépcsősméréssel történt. A lépcsősmérések a részletes bemérések kezdetén meglehetősen lassan haladtak, ugyanis a mérnököknek be kellett gyakorolniuk a lépcsős mérést és az ordináták lefüggőzését üvegprizmával.
4. ábra
|
A részletbemérést szinte kivétel nélkül a beosztott mérnöksegédek végezték. A térképeket az osztályvezető mérnökök készítették el.
A térképek kidolgozását már a részletes feltételek ismertetésénél említettem. Az eredeti térképeket színezés nélkül üveglemezre készítették, míg a másolatokat színezték.
A háromszögelési pontok koordinátáit rávezették a szelvényekre Budán háromtizedes pontossággal, míg Óbudán csak kéttizedes pontossággal. Ezen kívül még minden parcellába beírták a telkek szélességi és hosszúsági méreteit. Ezt a külsőségekben ölekben kéttizedesre kerekítve, míg a belsőségekben ölre kerekítve jegyezték be.
A területszámítást meglepő módon ugyanazokkal a képletekkel végezték, mint amelyeket az állami földmérés csak hosszú évtizedek múlva kezdett rendszeresen használni. A különbség csak abban rejlett, hogy nem a pontok koordinátáival számítottak, hanem a térképről vették le a méreteket, vagyis a töréspontoknak a szelvényre vonatkoztatott koordinátáival dolgoztak.
A képleteket külön az Y-okra és külön az X-ekre rendezve használták. A második számítás ellenőrzésül szolgált. A területszámítást mindig két mérnök végezte egymástő függetlenül, és a két számítás számtani közepét vették. Ennél a módszernél azonnal kiderül az, hogy idomokra bontották a részleteket, ugyanis több szorzat részeredményeinek összege a parcella helyes területét adta. A négyszögekre bontott idom területét úgy számították, hogy a négyszög hosszabb átfogójának hosszát szorozták a magasságok összegével (5. ábra).
A számítást tized öl2 pontossággal végezték és nem csoportonként, hanem szelvényenként.
5. ábra |
Óbudán az akkor általánosan használt grafikus átalakításra tértek vissza. Itt is kétszer végezték el a területszámítást, de míg az egyik mérnök méretekből, addig a másik hárfával számította a területeket. Az így kapott eredmények számtani közepét vették.
A külsőségben Alder-féle hárfát használtak, de úgy, hogy az eredeti száltávolságot tovább osztották. A két szál egymástól való távolsága nem 2.5 öl volt, hanem 1.25 öl.
A két számítás eredményét feketével, ezek számtani közepét pedig piros színnel írták ki a számítási jegyzőkönyvbe, és ezek összegét állították szembe a szelvényenkénti ellenőrzési számítás összegével. A maradék ellentmondást a területek arányában osztották rá a területekre. Az összeadási jegyzőkönyvbe a javított területet vezették be.
Az elért pontosság meglepő. Például egy 11 holdat magába foglaló szelvénynél az elosztandó különbség 2.2 öl2 volt.
A TDK dolgozatom megírását a BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék adjunktusai számos hasznos tapasztalattal támogatták. Ezúton szeretnék köszönetet mondani nekik és konzulensemnek Homolya András egyetemi adjunktusnak.
Irodalom
1
1. Siklossy: A Fővárosi Közmunka Tanácsának története. 1930-ban a 60 éves fennállásának az emlékére. Szabó Ervin Könyvtár, 80. 666.1
2. Pest-Buda régi lejtmérése. Budapesti Fővárosi Levéltár, 1868. évi lejtmérési munkák. 4819. sz.1
3. Geodéziai Közlöny. XI. évf. 5–8. sz. 1935. Országos Széchenyi Könyvtár1
4. Fővárosi Levéltár. Pest városi mérnöki
hivatal iratai. IV. 1326/a. 1866 és 1328/35741.1
5. Geodéziai Közlöny. Futaki Zoltán Buda-Óbuda felmérése az 1870-es években. Szabó Ervin Könyvtár1
6. Budapesti Fővárosi Levéltár II.1.a, 21/1870. (július 6.)1
7. Budapesti Fővárosi Levéltár II.1.a, 91/1870. (július 26.)1
8. Budapesti Fővárosi Levéltár II.1.a, 46/1870. (július 26.)1
9. Budapesti Fővárosi Levéltár II.1.a, 171/1870. (augusztus 11.)10. Budapesti Fővárosi Levéltár II.1.a, 577/1871. (február 23.)
11. Budapesti Fővárosi Levéltár II.1.a, 1483/1871. (július 13.)
12. Budapesti Fővárosi Levéltár II.1.a, 967/1872. (február 10.)
13. Budapesti Fővárosi Levéltár II.1.a, 2663/1873. (január 2.)
14. Budapesti Fővárosi Levéltár II.1.a, 155/1873. (január 23.)
15. Budapesti Fővárosi Levéltár II.1.a, 2276/1873. (december 18.)
16. Budapesti Fővárosi Levéltár II.1.a, 203/1874. (február 19.)
17. Kruspér István: Pest város felmérésének megvizsgálása. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye. Pest, 1871. V. kötet. Szerzők: In Ambrozovics Béla–Ney Béla
18. Barczen Gyula: Budapest felméréséről. Városi Szemle.
19. Holló Szilvia: Budapest térképeken
Geodetic Works During the Unification of Pest, Buda and Óbuda
K. Szabó
Summary
This description of the geodetic works during the unification of Pest, Buda and Óbuda is a commemoration and homage to the great engineers of the past, to the present masters and to all, who had taken part in founding the future of Budapest, capital of Hungary.
Pest, Buda and Óbuda had gone through numerous transformations, before the unification, under the name of Budapest was finally announced in 1873. Taking this as a lead, I present a XIX. century tour of the city, followed by the introduction of the reconstruction plans after the great flooding of 1838. These plans were of great scale, and they required strict and accurate implementation. However, the city did not have sufficient topographic data for this task. Thus, the vertical survey and triangulation had first been done in Pest, and soon in Buda and Óbuda.