A földhivatalok PHARE finanszírozású fejlesztéseinek áttekintése az ágazati stratégia megvalósításának tükrében

2.jpg (7651 bytes)1.jpg (6766 bytes)
Zalaba Piroska projektvezető,
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Földügyi és Térképészeti Főosztály, Budapest;
Podolcsák Ádám ügyvezető,
Compet-Terra Szervező és Tanácsadó Bt., Szeged

1. Stratégiai háttér

A PHARE-támogatás keretében létrejövő fejlesztési tervek adják a húzóerőt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térképészeti Főosztálya (FVM FTF) stratégiájának megvalósításában. A stratégia lényegében válasz azokra a kihívásokra, amelyekkel Magyarország a 90-es évek kezdetén került szembe. A problémák gyökere alapvető paradigmák megváltozása.

a) A politikai paradigmaváltás: Miután megváltozott a politikai rendszer, a kormány és a helyi önkormányzatok több szabadsághoz, önállósághoz és felelősséghez jutottak egy ágazat vagy egy adott terület stratégiájának kidolgozásában és kivitelezésében. Az új tervezési megközelítést meg kellett tanulni, és az FTF-nek is ki kellett fejlesztenie saját ágazati stratégiáját.

b) A gazdasági paradigmaváltás: A tervutasításos rendszer piacgazdasággá alakítása már befejeződött. A privatizáció végrehajtásával az ingatlan-nyilvántartás szerepe és a rá háruló munka mennyisége is megváltozott. Az állami és közösségi tulajdon elsődlegességén való őrködést az ingatlanpiac támogatása váltotta fel. Az ingatlanpiac megélénkült, a tulajdonnal kapcsolatos beadványok száma csaknem megkétszereződött. Mindehhez társultak a földprivatizáció lebonyolításával járó összetett földügyi feladatok is.

c) A közigazgatási paradigmaváltás. Hivatalnokokból közszolgálatot végző köztisztviselők lettek. A tevékenység átláthatóbbá vált, a hivataloknak a nyilvánosság előtt számot kell adni tevékenységükről. Más európai országokhoz hasonlóan nálunk is napirendre került az új, korábban csak az üzleti szférában ismert irányítási eszközök bevezetése, pl. marketing, “kontrolling”, “benchmarking”, önfinanszírozás, stb. Mindezek megértése, megtanulása és a tapasztalatok szerzése külön forrásokat és sok időt igényel.

d) A műszaki paradigmaváltás. A Gutenberg-galaxist felváltotta a Bill Gates-galaxis. Az adatfeldolgozási technológia megoldásainak befogadásával a földhivatali hálózat képessé vált új minőségű szolgáltatások nyújtására. Érdekes, de az első igények nem a végfelhasználóknál merültek fel, hanem a közvetítőknél, mint például az információ-technológiával foglalkozó társaságok és a műszaki fejlesztés országos hatóságai.

2. Az FVM FTF fejlesztési stratégiájának lényege

Az FTF hivatalos ágazati stratégiájának kialakítása mintegy öt évet vett igénybe. Az FTF már a politikai rendszerváltozás időszakában azonnal megkezdte annak tervezését, hogyan tehetne eleget az új követelményeknek, kihívásoknak. Ez azonban nehéz időszak volt, mivel a közigazgatás átszervezésére és a privatizációra többféle forgatókönyv is készült. Az a tény, hogy kilátásban volt a PHARE-támogatás, ösztönözte az FTF tervező munkáját. Az Európai Unió a PHARE-program keretében jelentős pénzeszközök biztosításával segítette az országot, azon belül a földügyi szakágat is a szükséges beruházások megvalósításában, valamint szakembereket biztosított a stratégiai tervezéshez.

Az FTF 1996-ban hivatalosan is kiadta intézményi stratégiáját, amelyet azóta is folyamatosan időszerűsítünk. A stratégia a földügyi szektor átfogó modernizációs programjának az alapja. A stratégiai tervezés alapelvei a következők voltak:

– a megvalósítás lépésenként történjék,

– a szervezeti felépítés csak a legkisebb mértékben módosítható,

– csak a legszükségesebb mértékben szabad eltérni a jogi és adminisztratív hagyományoktól,

– kiemelt figyelmet kell fordítani az emberi erőforrások fejlesztésére és irányítására,

– a stratégiai célokat az információ-technológiai rendszerek megvalósításával kell elérni.

A kezdeti időszakban a szakág korszerűsítésével a következő fontos célokat kell elérni:

– növekvő jog- és tulajdonbiztonságot,

– a privatizáció támogatását (földkárpótlás, részaránytulajdon rendezése, ingatlanpiac támogatása)

– növekvő pénzügyi tervezhetőséget és működési biztonságot,

– a nemzeti informatikai stratégia támogatását,

– a tervezett EU-tagsággal kapcsolatos követelmények kielégítését (Acquis Communautaire).

3. TAKAROS koncepció – a számítástechnikai infrastruktúra kiépítése

A PHARE felismerte az ingatlan-nyilvántartás jelentőségét a piacgazdaság létrehozásában és fenntartásában. Az ingatlan-nyilvántartás támogatása már a kezdetektől a PHARE prioritásai közé tartozott. Az FTF első projektcsoportjának legfontosabb célja éppen ezért az volt, hogy megerősítse a szervezetet és létrehozza a számítástechnikai infrastruktúrát.

Az átfogó TAKAROS (Térkép alapú kataszteri rendszer országos számítógépesítése) koncepció, illetve az ehhez kapcsolódó projektsorozat fokozatosan fejlődött ki. A koncepció a kifejlesztésének kezdetén csak a vidéki rendszerekre vonatkozott. Műszaki és pénzügyi okokból a főváros rendszerét nem tartalmazta. A fejlesztések előrehaladásával, az újabb és újabb igények megfogalmazásával világossá vált, hogy a feladatok csak egy egységes koncepció mentén tervezhetők és hajthatók végre sikeresen. Ezáltal az eredeti TAKAROS-elképzelés kibővült és egy egységes, integrált földhivatali számítástechnikai rendszer koncepciójává fejlődött. A TAKARNET-hálózat kialakításával, illetve üzembe állításával ez az egységesség már megvalósul, a hálózat szintjén a fővárosi és vidéki körzeti földhivatali rendszerek különbségei nem lesznek érzékelhetők. A tervekben szereplő megyei földhivatali rendszer (META) is ebbe a TAKAROS-koncepcióba illeszkedik. A továbbiakban röviden bemutatjuk a legfontosabb projekteket, amelyeken keresztül testet ölt az FTF fent vázolt átfogó korszerűsítési stratégiája.

KDIR – Komplex decentrális ingatlan-nyilvántartási rendszer és iktató rendszer: PC-alapú szoftver az ingatlan-nyilvántartásban szereplő összes tulajdoni lap betöltésére, tárolására és feldolgozására. Az alkalmazói program a FÖMI-ben készült, de a PHARE által finanszírozott beszerzésből kialakított számítógépes helyi hálózaton futott. Ez volt a földhivatalok korszerűsítési programjában az első PHARE-támogatású projekt.

BIIR: Fővárosi Kerületek Földhivatalának (FKFH) ingatlan-nyilvántartási rendszere, és a FKFH térképi rendszere (svájci projekt). Tekintettel a főváros által kezelt adattömeg volumenére, ehhez igazodó kapacitású rendszer kiépítése volt szükséges. A térképkezelő rendszer a svájci kormány támogatásával készült. Az ingatlan-nyilvántartási és térképi rendszer integrációja PHARE, svájci és magyar erőforrásból valósult meg. A rendszer 1998 óta élesben üzemel.

TAKAROS körzeti földhivatali rendszer: A körzeti földhivatali TAKAROS-t piaci szállító fejlesztette ki, hogy felváltsa a KDIR-rendszert és integrált megoldást nyújtson a földmérési és ingatlan-nyilvántartási adatrendszerek és változások kezelésére. A TAKAROS a teljes munkafolyamat irányítását lehetővé teszi körzeti földhivatali szinten. A szállító a rendszer kifejlesztésével csaknem egy évet késett. A végtermék integrációs szintje alacsonyabb lett a vártnál, funkcionalitása viszont bővebb lett az eredetileg tervezettnél. A PHARE-támogatás nem terjedt ki sem az adatok áttöltésére a KDIR-ből, sem az installálásra. A rendszer ingatlan-nyilvántartási moduljának országos bevezetése és üzembe állítása 2000. júniusában megtörtént.

TAKARNET – Intranet típusú nagyterületi hálózat a földügyi szakág számára, amely egy

zárt hálózatba kapcsolja az ország összes körzeti és megyei földhivatalát, a FÖMI-t és a FTF-t. A vonatkozó koncepció értelmében hálózat on-line elérést biztosít a körzeti földhivatali adatbázisokhoz belső és regisztrált külső felhasználók (pl. önkormányzatok, bankok, közjegyzők, ügyvédek stb.) számára. A TAKARNET-en keresztül tulajdoni lapok, ill. térképmásolatok szolgáltatása történhet. Az elektronikus dokumentum-kezelés jogi szabályozása után lehetőség nyílik elektronikus kérelmek küldésére is, valamint a szoftver-alkalmazások folyamatos, a felhasználói igények szerinti fejlesztésére. A hálózat 1998. májusa óta élesben üzemel belső adatforgalmazásra és levelezésre. Külső felhasználók rövidesen a hálózat használatát és igazgatási szolgáltatási díjait szabályozó miniszteri rendelet hatályba lépése után csatlakozhatnak a hálózathoz.

META: Megyei szintű TAKAROS. A META kiterjeszti a TAKAROS-rendszer használatát, képessé teszi a megyéket a körzeti TAKAROS-sal való együttműködésre. Széleskörű adatfeldolgozást tesz lehetővé, műszaki támogatást nyújt a körzetek számára, támogatja a növelt értékű termékek előállítását és hálózati forgalmazást, és megvalósítja a földügyi irányítás vezetői információs rendszerének a kialakítását is. A META-projekt PHARE-tenderfelhívása elkészült, jelenleg az EU-delegáció jóváhagyására vár. A projekt a tervek szerint 2002. közepére fejeződik be. A META jelenti a kaput a sokcélú, országos Földinformációs Szolgálat kialakításához, valamint az EU-tagsággal kapcsolatosan felmerült elvárások (pl. agrártámogatások ellenőrzési rendszere) megoldásához.

A következő oldali táblázat vázlatosan szemlélteti a fenti projektek időbeli megvalósulását.

A PHARE-támogatás nagysága a fent felsorolt projektek (kivéve META) megvalósítására 11 millió euro (kb 2,5 milliárd Ft) volt. A megyei földhivatali rendszer kialakítására a PHARE 6,2 millió eurót biztosít. Az új szabályozás értelmében ez az összeg csak akkor használható fel, ha a költségvetés vállalja a társfinanszírozást (minimum 25% erejéig).

4. LISARD-projektsorozat – útban az EU-tagsághoz

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

KDIR

Megvalósítás*

Adatbetöltés

Lecserélése

TAKAROS KFH

Megvalósítás**

Installálás***

TAKARNET

Megvalósítás****

Marketing*****

META 1-2. tenderezés

Megvalósítás, törlés******

META 3. tenderezés

Megvalósítás(?)

PARCELLA: a szektort érintő Közösségi Vívmányok (Acquis Communautaire) adaptálása (tervezési fázisban). A LISARD egy betűszó, (Land Information System for Agriculture and Regional Development), magyar jelentése: Földinformációs rendszer a mezőgazdaság és vidékfejlesztés számára. A PARCELLA ezen belül az országos földrészlet mélységű, és mezőgazdasági parcellákat is kezelni képes információs rendszer. A projektek e második hulláma a Közösségi Vívmányok átvételére összpontosít. Két fő tevékenységi körről beszélhetünk, az egyik az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER), a másik pedig a regionális fejlesztés. A magyar többcélú kataszteri rendszer koncepciója szerint ezek a projektek kiterjednek az idevonatkozó statisztikai rendszerekre, a terméknyilvántartásra, a gazdálkodók nyilvántartására, a mezőgazdasági földrészletek azonosítására, a földhasználat ellenőrzésére, a földdel kapcsolatos adatok minőség-biztosítására, a pénzügyi támogatások elnyerésére és ellenőrzésére stb.

NÖVMON (működő magyar projekt). A FÖMI 1997 óta működtet egy országos növénymonitoring-programot, mely több helyszínen, több időszakban készített műholdas felvételeken alapuló távérzékelési módszerekre épül. A különböző növények vetésterületére és termésbecslésére vonatkozó információt a növények növekedésének különböző, előre meghatározott fázisaiban bocsátják az FVM rendelkezésére. A FÖMI (a humán erőforrások és IT infrastruktúra függvényében) képes az IIER magyarországi működését teljes mértékben támogatni a szükséges információk összegyűjtésével, elemzésével és megjelenítésével.

CORINE felszínborítottsági projekt (az Európai Bizottság támogatásával, befejeződött). A projekt célja a rendelkezésre álló adatbázis finomítása volt az EUROSTAT, az agrárkörnyezet, a vidékfejlesztés és a természetvédelem igényeinek megfelelően. A projektet a FÖMI irányította.

(A LISARD-projektsorozatról részletesen a Geodézia és Kartográfia 2000/4. számában Dr. Remetey-Fülöpp Gábor: Szakterületi felkészülés az EU csatlakozásra – A 2000. évi ANP intézményfejlesztési feladatai c. cikkében olvashatnak.)

5. Eredmények

A PHARE-program kétféle intézkedésnek biztosít elsőbbséget. Az első az “intézményerősítés”, ami esetünkben azt jelenti, hogy segíti az FVM FTF-t a szervezet, a stratégiák, a humán erőforrások és a vezetési ismeretek fejlesztésében, ezáltal a földügyi szakág fokozhatja szervezeti, gazdasági és szabályozói kapacitását.

A második prioritás a “beruházás”. A beruházás erősíti a szabályozói infrastruktúrát, amelyre az európai szabványoknak való megfelelés érdekében van szükség.

5.1 Intézmény-erősítés

A PHARE számos szolgáltatási projektet is finanszírozott az említett nagy beruházások árnyékában, amelyek a teljeskörű módra átadását biztosították a stratégiák kidolgozására, az IT-projektek lebonyolítására és a földhivatali termékek, szolgáltatások marketingjére vonatkozóan. 1997-re az FTF kidolgozta intézményi stratégiáját. A szakág szolgáltatási elképzelésére (hirdetési és kommunikációs stratégia) alapozott marketing-filozófia is elkészült. A kapcsolódó magyar projektek létrehozták az részbeni önfinanszírozás megvalósításának kereteit, a földhivatali alkalmazottak százait képezték tovább, kidolgozták a legfontosabb műszaki szabványokat.

Az FTF tökéletesített projektvezetési képessége szintén kézzel fogható eredmény. Az FTF kialakított egy projektvezetési egységét, így ma már képes a rendszerkövetelmények PHARE-szabályok szerinti kidolgozására, és sikeresen valósítja meg a jelenlegi PHARE-beruházással támogatott projekteket. Valódi haladás tapasztalható az EU ügyintézési szokásainak való megfelelés területén is.

5.2 Beruházások

A két első eszközbeszerzési projekt (a KDIR és a Fővárosi Kerületek Földhivatalának számítógépesítése) hardvert, szoftvert és szabvány-szoftver platformot biztosított a tulajdonjogi bejegyzések betöltésére és a változásvezetésre. Ezek a projektek sikerrel zárultak.

A további projektek bonyolultabbak voltak. A megvalósítás időtartama megnyúlt. A PHARE-támogatás működési elveinek megfelelően a magyar kedvezményezettnek hozzá kellett járulni a beruházás költségeihez. A magyar költségvetés éves ciklusban működik, és a pénzügyi mechanizmus a projektvezetés hagyományos megközelítésével kombinálva valószínűleg alkalmatlan lenne az egymásra épülő projektek sikeres megvalósítására a PHARE-segély nélkül. Az átfogó koncepció elfogadása lehetővé tette a kívánatos felszereltség létrehozását, a hagyományos alkalmazások korszerűsítéséhez megfelelő képességek megszerzését. Ez visszahat az ingatlanpiacra, a földdel kapcsolatos termékek értékesítésére, és az EU-hoz való csatlakozás előkészítéséhez szükséges mezőgazdasági és ingatlanstatisztikák szolgáltatására.

Általánosságban elmondható, hogy a PHARE-projektek legnagyobb eredménye az volt, hogy beindította az ingatlan-nyilvántartás átfogó korszerűsítését Magyarországon, amelyet saját erőből, azaz tisztán költségvetési forrásból aligha lehetett volna megvalósítani ilyen magas technikai színvonalon.

6. Hogyan tovább

6.1 A stratégia újragondolása

Az ágazati stratégia hasznosnak bizonyult. Úgy tűnik, hogy ma már a teljes földhivatali hálózat képes megbirkózni a megnövekedett ügyiratforgalommal és adatszolgáltatási igénnyel. Ez év júniusától a vidéki körzeti földhivatalok TAKAROS-rendszerének ingatlan-nyilvántartási modulja valamennyi helyszínen működik. Természetesen a finomítások – mint minden nagy rendszernél – tovább folynak.A TAKARNET-hálózat is elkészült, on-line adatszolgáltatási lehetőségeit külső felhasználók is rövidesen igénybe vehetik.

Ugyanakkor a stratégia újragondolását és továbbfejlesztését nemcsak az teszi szükségessé, hogy egyes célok már teljesültek, hanem néhány újonnan jelentkező kihívás. A két legfontosabb talán a globalizáció, ami átalakította az ingatlanhasználatot és sok országban a földügyek irányítását is, a másik pedig a fenntartható fejlődés kérdése, aminek a fontosságát megvilágítja néhány a földhivatalokat is közvetlenül érintő kérdés a termőföldek védelme, környezetbarát földhasználat, városfejlesztés, vidékfejlesztés.

A META-projekt kapcsán hamarosan sor kerül egy kisebb, a PHARE által finanszírozott szaktanácsadási munkára, amely keretében külföldi szakértők vizsgálják meg a stratégiai kérdéséket és segítenek megfogalmazni a szükséges kiegészítéseket és újabb teendőket.

6.2 A megyei TAKAROS-fejlesztés beindítása

A EB PHARE-döntéshozóival és hivatalnokaival már hosszú ideje folyik az egyezkedés a projekt beindításáról. A META lenne a TAKAROS-projektsorozat ma még hiányzó utolsó láncszeme, ami teljessé tenné a földhivatali modernizációs programot. Enélkül a megyei földhivatalok nem képesek maradéktalanul ellátni feladataikat számítógépes környezetben. Ilyen feladatok például a körzeti földhivatalok munkájának és hatékonyságának számítógépes felügyelete és irányítása, a körzetek támogatása bonyolult gépi feldolgozásokban, nagytömegű adatszolgáltatás, nyilvántartások konzisztencia-vizsgálata és számítógépes adatvédelmi felügyelet. Hiányzik az a számítógépes létesítményrendszer is, amelyre alapozva megvalósulhatna a földalapú agrártámogatások ellenőrzése, a földrendezés, a gazdasági bűncselekmények felderítésének támogatása, az agrárkutatások adatokkal való ellátása.

Reményeink szerint a projekt megvalósítása a PHARE-illetékesektől hamarosan zöld jelzést kap, elkerülve a behozhatatlan késedelmet a rendszer sikeres kialakításában, és végül a megyei szintet is bevonja a TAKAROS-rendszerbe.

Irodalom

Niklasz L. és mások: A magyar földügyi ágazat stratégiája, Budapest, 1998. FVM

Podolcsák Á., Zalaba P. és mások: Regionális META-számítógépes rendszer kifejlesztése néhány magyarországi földhivatal számára IT berendezések szállításával. Tenderfüzet, Budapest, 1998. július

Zalaba P. TAKARNET – nagyterületi hálózat a magyarországi földhivataloknak, VI. EUROLIS Szeminárium és Geoinfo Szlovákia ’97, Bratislava, 1997.

Review of the Phare financed land office projects in the mirror of implementing the strategy of the land registration sector

P. Zalaba–Á. Podolcsák
Summary

The EU PHARE programme provides significant funds for infrastructure development in the Hungarian land registration sector.

The paper focuses on the modernisation strategy of the Ministry of Agriculture and Regional Development concerning land registration, land management and cadastre which topics are managed by the Department of Lands and Mapping within the Ministry. The implementation of this modernisation programme is fundamental for the continued transition to market economy, for the security of land ownership, for promoting land market, for realising the requirements of joining the EU.

A short overview is given about these projects, presenting the current status and considerable achievements.