Magyarországon a kilencvenes évek elején indultak el azok a folyamatok, amelyek a települési önkormányzatok térinformatika iránti igényét megnövelték. Több településen kíséreltek meg létrehozni – többek között a Térinformatikai Nemzeti Projekt keretében, az OMFB támogatásával – önkormányzati térinformatikai rendszereket. A kísérleteket azonban gyakran kísérte kudarc, mert a települések abban az időben még nem rendelkeztek digitális alaptérképpel, amely az információs rendszer alapjául szolgálhatott volna. A hardver/ szoftver eszközök beszerzésének költségei pedig sokszor felemésztették a teljes rendszer kiépítésére szánt pénzügyi keretet. Az elmúlt években – a digitális állami földmérési alaptérképek előállításának beindításával és a térinformatikai rendszerek PC-s változatának elterjedésével – jobb feltételek teremtődtek a település-irányítási térinformatikai rendszerek létrehozására.

Egy térinformatikai rendszer létrehozását minden esetben alapos tervezésnek kell megelőznie, amely meghatározza a létrehozandó térinformatikai rendszer célját, az általa ellátott feladatok körét, az ehhez szükséges adatokat, nyilvántartásokat és ezek pontos szerkezetét. Annak érdekében, hogy komplex, minden igényt kielégítő megoldásra jussunk, célszerű előzetes felmérést készíteni az adott területen, amely feltárja és elemzi a munkafolyamatokat, illetve az adatáramlásokat, összegyűjti a meglévő nyilvántartásokat és feltérképezi a felhasználónak a rendszerrel szemben támasztott elvárásait. Ezek alapján lehet definiálni az adatmodellt és kialakítani a rendszer legmeghatározóbb alapelemét, az adatok szerkezetét. A felmérés során megvizsgáltuk egy önkormányzatnál (Gödöllői Polgármesteri Hivatal) a hivatal szervezeti felépítését, az irodák tevékenységét, az egymás közötti kapcsolatokat, az információáramlás módját, irányát és mennyiségét (1. táblázat).

A táblázatból világosn kitűnik, hogy a települési önkormányzatoknak igen sokféle – törvényekben, rendeletekben előírt – feladatokat kell végrehajtania, ebből adódóan az egyes irodák munkája sokrétű, egymással összekapcsolódó, helyenként átfedések tapasztalhatók.

A felmérés időpontjában a nyilvántartások vezetése nagyrészt papíron történt, kevés adat állt rendelkezésre digitális formában. Kivételt képeztek a digitális térképállomány, a népesség-nyilvántartási, az adófizetési, a vállalkozásokkal és a vagyongazdálkodással kapcsolatos adatok. A digitális alaptérképet a Gödöllői Földhivatal bocsátotta az önkormányzat rendelkezésére. Az önkormányzati irodák alapvető igénye a mindenki által elérhető digitális alaptérkép volt, amire a további nyilvántartások épülhetnek, mint a város-üzemeltetési feladatokat segítő közterületi, közúti közmű, zöldfelületi, talajmechanikai, településrendezési adatok, az önkormányzat által kötelezően vezetendő nyilvántartások: a népesség-nyilvántartás, az ingatlanvagyon-kataszter, a belső ügyintézést szolgáló nyilvántartások. Az adatbázisnak a helyrajzi szám mellett tartalmaznia kell a postai címeket is, hogy ezáltal lehetővé váljon a keresett információk egyszerű, gyors megtalálása, mind az ügyintézők, mind az ügyfelek számára. A térinformatikai rendszerrel szembeni elvárások a funkcionalitás széles skáláját lefedik, az egyszerű lekérdezéstől a tematikus térképen át a képviselő-testület számára készítendő teljes körű döntés-előkészítő adatszolgáltatásokig.

A település-irányítási térinformatikai rendszer adatszükségletét a 2. táblázat foglalja össze.

A települési önkormányzatok által használt szakági adatok jelentős része a földrészletekhez, illetve a földrészleteken található felépítményekhez kapcsolódik, ezért olyan geometriai adatokra van szükség, amelyek pontosan és egyértelműen meghatározzák ezen objektumok térbeli helyzetét. Ezt a geometriai alapot elsősorban a közhiteles állami földmérési alaptérkép biztosítja. Az utóbbi években jelentős változások történtek a földügyi ágazatban: a földhivatalok modernizációja, az új Földmérési és Térképészeti Tevékenységről szóló törvény, a Digitális Alaptérkép Szabványok és Szabályzatok, a digitális alaptérkép-készítés, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a települési önkormányzatok számára hozzáférhetők legyenek a szükséges geometriai adatok. Az 1995-ben indult Nemzeti Kataszteri Program (NKP) célul tűzte ki az ingatlan-nyilvántartás korszerű alapokra történő helyezését, az állami földmérési térképek felújítását és az ezzel kapcsolatos jogi-, műszaki-, szabványosítási és humánfeltételek megteremtését. 1997. szeptember 3-tól a program végrehajtását végző Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaság (NKP Kht.) a program végrehajtására vonatkozó kormányhatározat alapján az alábbi kiemelt feladatok megvalósítását indította el, közbeszerzési eljárás kiírásával:

Egy település vagy településcsoport DAT-szabvány által előírt térképének elkészítésében jelentős szerep hárul az önkormányzatokra,
ugyanis a felmerülő költségek egy részét nekik kell fedezni, a települések prioritása listáját – többek közöttt – a hozzájárulások mértéke is meghatározza. Emellett közreműködnek a felmérési tanulmány készítésében a polgármesteri hivatal rendelkezésére álló digitális állományok összegyűjtésénél és a külső szervek (pl. közműszolgáltatók stb.) adatigényeinek összeállításánál. A program keretében előállított és az államilag átvett digitális alaptérképet a földhivatal a települési önkormányzatok rendelkezésére bocsátja, ezáltal ez a digitális állomány képezheti a település-irányítási térinformatikai rendszer alapját. Az 1. ábrán bemutatjuk a digitális alaptérkép tematikus felépítését, ezen belül az állami földmérési alaptérkép,

illetve a műszaki váztérkép helyzetét a nyolc objektum osztályhoz viszonyítva. Ezek közül a földrészletek és az épületek adatai különösen fontosak a térinformatikai rendszer számára; elsősorban ezek meghatározásáról, átvételéről, rendszerbe integrálásáról kell gondoskodnunk. A földrészletek és az épületek adataira vonatkozóan az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszter elkészítéséhez felmérési adatlapot szerkesztettünk (3. táblázat). A táblázatban szereplő adatok átvihetők a település-irányítási térinformatikai rendszerbe. Az adatok meghatározását geodéziai, légi- és földi fotogrammetriai eljárással végezhetjük el.

A települési önkormányzatok munkájának jelentős részét az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás és a különböző építésügyi hatósági feladatok teszik ki. Az ügyek intézéséhez minden esetben szükség van a hiteles és naprakész ingatlan-nyilvántartási adatokra, amelyhez jelen időben még a tulajdonilap-másolatokon keresztül jutnak. A tulajdoni lap tartalmazza a földrészlet adatait (fekvés, cím, helyrajzi szám, terület, művelési ág, minőségi osztály, alrészlet), a tulajdonosi adatokat, a bejegyzett jogokat, tényeket (terhek, jelzálog, szolgalom) és a széljegyzeteket. Ezeknek az adatoknak a települési, térinformatikai rendszeren keresztül történő közvetlen elérése gyorsítaná az ügymenetet, növelné az ügyintézői munka hatékonyságát. A földhivatalokban nagy intenzítással folyik az ingatlan-nyilvántartási adatok számítógépre való felvitele és az ügyhátralékok rendezése, ezáltal ezek az adatok nagyrészt már digitális formában állnak rendelkezésre. Közvetlenül elérhetők lesznek a földhivatalok a TAKARNET hálózatán keresztül, ahol a regisztrált felhasználók megtekinthetik és letölthetik a nekik szükséges nyilvántartási adatokat. Ugyanilyen módon az internet segítségével az önkormányzatok is rátalálhatnak majd a tulajdoni lapokra, illetve adatokat vehetnek át onnan, megkímélve az ügyfeleket a hosszadalmas tulajdoni lapmásolat beszerzési procedúrától.

A települési önkormányzatok törvény által előírt feladatai közé tartozik a központi közműnyilvántartói feladatkör ellátása. Az adatok nyilvántartásának alapja a közműalaptérkép, amely általában 1:500 méretarányban a földmérési alaptérkép felnagyításával és közterületi tartalommal való kiegészítésével készül. Erre vezetik fel az egyes közművek szakági adatait, és ezen tartják nyilván folyamatosan a változásokat. Többségében ezek még papír alapú térképek, bár az utóbbi időben a közműcégek is egyre inkább arra törekednek, hogy az általuk használt nyilvántartó-, tervező-, elemző szoftverekhez az adatok digitális formában álljanak rendelkezésre. A települési önkormányzatok által vezetett közmű alaptérkép térinformatikai rendszerbe való beiktatásával megoldható lenne a közműtérkép digitális nyilvántartása, változásvezetésre is alkalmas lenne, és felhasználhatóvá válhatna a közműfejlesztések tervezésénél is.

Az önkormányzatok évi költségvetésének elkészítésekor nagy problémát jelent a település-üzemeltetéssel foglalkozó szakemberek számára a közterületekkel kapcsolatos fenntartási, javítási, gondozási költségek előzetes meghatározása. Ha a térinformatikai rendszerben a közterületi tartalom rendelkezésre áll, nem okoz gondot a statisztikai adatszolgáltatás a burkolt utak összterületéről, a zöldfelületek területének nagyságáról, a parkgondozásra fordítandó költségekről stb. Az adatoknak a térinformációs rendszerbe való bevitele előtt, meg kell győződni arról, hogy azok a térkép előállítása óta, milyen mértékben változtak, történt-e változásvezetés és mikor. Abban az esetben, ha az adatok aktualitása nem megfelelő, helyszíni ellenőrzéssel és a változások bemérésével kell a tartalmat felfrissíteni. A változások mértékétől függően az adatok nyilvántartására, geodéziai, földi- és légi fotogrammetriai módszerek egyaránt alkalmazhatók.

Az önkormányzatok rövidebb-hosszabb távra szóló településfejlesztési terveit a korábban elkészített általános és részletes rendezési tervek, illetőleg a jelenleg használatos szabályozási kerettervek és szabályozási tervek tartalmazzák. A településrendezési tervek képezik az építési hatósági munka alapját, meghatározzák a vizsgált terület beépíthetőségét, szabályozzák a beépítés körülményeit. Az építési engedélyek elbírálásakor ezek a tervek, illetve beépítési előírások az irányadók. Ebből adódóan nagyjelentőségű, hogy a településrendezési adatok a térinformatikai rendszer részét képezzék. Ezáltal egy építési telekre rámutatva, az összes rá vonatkozó szabály azonnal láthatóvá válik: mind a térképi ábrázolással, mind a beépítési előírások szöveges megjelenítésével. A korábban elkészített rendezési tervek beillesztésénél azonban gondot okoz, hogy a régebbi időpontokban készített dokumentációk nem illeszkednek be a jelenlegi állapotot mutató alaptérképbe. Ezek az ellentmondások csak a tervek képviselő-testület általi módosításával oldhatók fel. A GIS-rendszerek segítségével több településen készültek a hagyományos papír alapú rendezési tervektől eltérő, több rétegre bontott – övezeti tervlapokból felépülő – digitális tervek. A szabályozás a különböző tervezési szempontok szerint (beépítési jelleg, épített értékek védelme, műemlékek, környezetvédelem stb.) külön-külön rétegben történik, és az egyes telkekre vonatkozó előírások összességét a rétegek átfedésével kapjuk meg.

A napjainkban használatos térinformatikai rendszerek, lehetővé teszik a raszteradatok kezelését, transzformálását, elemzését. A raszteradatok felhasználására két lehetőség kínálkozik: az egyik, hogy a digitális térkép alá, mint raszterfedvényeket helyezzük el a raszterképet, a másik megoldás esetén az egyes objektumhoz csatoljuk. Raszterfedvényként felhasználhatunk különböző rasztertérképeket a digitális alaptérkép kiegészítésére, domborzati fedvények szkennelt változatát a tervezési feladatokhoz, és különböző légi- és földi fotogrammetriai termékeket. A földi fotogrammetriai módszerrel készített homlokzati ortofotók az építmények geometriai adatgyűjtéséhez nyújtanak segítséget. A légi felvételeket a komplex geometriai adatgyűjtésen túlmenően a változások bemérésére és átvezetésére, az engedély nélküli építkezések, illegális szemétlerakó helyek stb. felderítésére is használhatjuk. Napjainkban előtérbe kerül az űrfelvételek felhasználása. Az űrfelvételek nagy segítséget jelentenek a települési környezetállapot felmérésénél, a környezetszennyezési ártalmak vizsgálatánál. Nem minden feladat esetében elegendő a SPOT vagy a Landsat-felvételek 10 m-es felbontása, de a napjainkban megjelenő méter felbontású űrfelvételek szélesítik ezen termékek felhasználhatósági körét. Az építési engedélyek beszkennelésével digitális tervtárat hozhatunk létre, melyben könnyebbé válik az egyes földrészlethez kapcsolódó adatok elérése és hosszútávú megőrzése.

A települési önkormányzatok jelen időben még nem rendelkeznek ilyen jellegű adatbázisokkal, de a jelenlegi technika (digitális felvevőrendszerek, nagyteljesítményű szkennerek stb.) lehetőséget ad ezek gyors – a többi adatfeltöltési eljáráshoz képest – relatíve olcsó előállítására.

Az elmondottakból egyértelműen látható, hogy a települési önkormányzatok számára egyre inkább elengedhetetlenebbé válik a megnövekedett információ-mennyiség nyilvántartásához, kezeléséhez és további információk szolgáltatásához a térinformatikai rendszerek létrehozása.

The first steps to support spatial information demands of local municipalities were made in the early nineties. The circumstances have been improved by creating the digital cadastral base map recently. The most important components of a settlement administration GIS are the geometric and attribute data of parcels, buildings, municipal property cadaster, utilities and community development. The geometric and attribute data can be collected by state-of-art surveying, photogrammetric and remote sensing methods.