Bosznia-Hercegovina 1:100 000-es CORINE felszínborítási interpretációjának sajátosságai

Dr. Csató Éva,
Földmérési és Távérzékelési Intézet, Távérzékelési Központ

A CORINE (Coordination of Information on the Environment) program, amely eredetileg az Európai Unió tagállamai saját területükre vonatkozó környezeti információs rendszer létrehozását célozta meg, 1985-ben vette kezdetét.

A CORINE Land Cover felszínborítási és a másik két (CORINAIR= emissziós adatbázis és BIOTOPES= élőhelyek adatbázisa) adatbázist az Európai Unió környezeti stratégiájának, politikai döntéseinek támogatására hozták létre. Az adatbázisok egységes értékelhetősége és használhatósága érdekében a programban alkalmazott kategóriákat (jelkulcsokat) és módszereket az unión belül és a nem tagországok esetében is kötelezően kell használni.

1991-ben határozat született a CORINE program kiterjesztéséről a közép- és kelet-európai országokra is. Az EFTA-országok is a programhoz kívántak csatlakozni.

A CORINE program egyik legfontosabb feladata a felszínborítási adatbázis létrehozása. Bebizonyosodott, hogy a tagországok meglévő felszínborítási adatbázisai (ha voltak) nem összeegyeztethetők (kis területre voltak készen, különböző jelkulcsokat használtak, egy-egy szakterület igényét elégítették ki stb.). Márpedig a környezeti, területrendezési stb. koncepciók kialakításához nélkülözhetetlenné vált egy egységes adatbázis létrehozása. A kiindulási adat ilyen nagy terület egységes szemléletű vizsgálatához csakis az űrfelvétel lehetett, egyéb, a felszínre vonatkozó kiegészítő adatforrások bevonása mellett.

A jelkulcs az egész kontinens természeti adottságait figyelembe vevő 44 kategóriából tevődik össze. A jelkulcs felépítése hierarchikus, három szinten tartalmazza a kategóriákat. A fő csoportok: mesterséges felszínek (pl. városok), mezőgazdasági területek, erdők és természetközeli területek, mocsarak és vízfelszínek. Bármely résztvevő ország létrehozhatott saját területére negyedik és ötödik további szinteket, de az első három szint kategóriáit valamennyi országnak egységesen kell alkalmaznia.

Az adatbázis létrehozásának alapvető módszere az ún. vizuális interpretáció, melynek lényege, hogy az interpretátor a megfelelő térképi vetületbe transzformált Landsat TM űrfelvételek 1:100 000-es méretarányú fotónagyításaira illesztett átlátszó fólián kézi rajzzal készíti a felszínrészek lehatárolását és kódolását. Az így elkészült, terepi bejárás és más kiegészítő adatok alapján ellenőrzött kézi rajzot vektorizálással digitális adatbázissá alakítják. A legkisebb értelmezendő felszínrész mérete 25 ha.

A CORINE felszínborítási adatbázis létrehozásának egyik legmunkaigényesebb feladata a fóliákon elkészített rajzok vektorizáslása. Erre azért van szükség, hogy az adatbázisokat, melyek országonként különböző vetületi rendszerekben, különböző szelvényezésben készítették el, egységes adatbázisként lehessen használni különböző méretarányú térképek megjelenítésére, tematikus térképek készítésére, környezeti vizsgálatok végzésére stb.

A megvalósíthatósági tanulmány egy évet vett igénybe, 1986 őszére készült el. Ebben a tanulmányban a szakemberek a javasolt jelkulcs használhatóságát, az alkalmazandó interpretációs módszert (a Landsat MSS adatok alapján történő interpretálást) vizsgálták. A tanulmány keretében 10 tesztterületre végezték el a felszínborítási térképezést. A tíz területet úgy választották ki, hogy azok képviseljék a kontinens (az Európai Unió országai) felszíneinek változatosságát.

A megvalósíthatósági tanulmány eredményessége vezetett a kísérleti tanulmány elkészítéséhez. A kísérleti tanulmány 1987-ben Portugáliára készült el. Ez a tanulmány bebizonyította, hogy a Landsat MSS adatok geometriai felbontása nem elegendő a kitűzött cél, a felszínborítási adatbázis létrehozására. Ezért az MSS adatok felhasználásával készült felszínborítási térképet 1989-ben Landsat TM adatok alapján felülvizsgálták.

1992-ig az előbbiekben ismertetett módszer és alapadatok felhasználásával a CORINE felszínborítási adatbázisát Luxemburg, Portugália, Spanyolország és Hollandia készítette el. Ugyanakkor Franciaországban, Görögországban, Olaszországban, és Tunéziában az ország meghatározott (nem teljes) területére készült el. Ugyancsak 1992-ben indult a CORINE felszínborítási adatbázisok kidolgozása Dániában, Írországban, Észak-Írországban, Németországban, Ausztriában, Finnországban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában és Marokkóban.

Még be sem fejeződött a kelet-európai országokban az 1:100 000-es méretarányú CORINE felszínborítási adatbázis létrehozása, felvetődött egy részletesebb, 1:50 000-es méretarányú adatbázis szükségessége. Az új, lényegesen részletesebb adatbázis új jelkulcsot és nagyobb geometriai felbontással rendelkező űrfelvétel felhasználását feltételezte. A részletes jelkulcs kidolgozása 1995 januárjában kezdődött, és az év közepére elkészült a végleges verzió. A Landsat TM képek geometriai felbontásának javítására a SPOT pankromatikus adatok feleltek meg a legjobban. A TM sávokat a SPOT PAN sávval geometriailag illesztve alkalmas alapot hoztak létre a 4 ha legkisebb területi egység interpretálását célul kitűző felszínborítási adatbázis elkészítésére. Az 1:50 000-es méretarányú felszínborítási adatbázis kísérleti jelleggel több országban kisebb területre (Magyarországon a Duna–Tisza köze déli területére, valamint a Bükk–Nyírség területére) készült el.

A következő szakaszban további öt ország kapcsolódhatott be az 1:100 000-es méretarányú CORINE felszínborítási adatbázis elkészítésének munkálataiba: Albánia, Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovénia. Az öt ország teljes területére 1999-re készült el valamennyi térképszelvény interpretációja.

A balkáni háború (1992–1995) befejeződése után az Európai Unió elérkezettnek látta az időt, hogy a háború után függetlenségét elnyert két állam: Bosznia-Hercegovina és Macedónia, a korábbi két jugoszláv tagköztársaság (FYROM) is elkezdhesse a CORINE felszínborítási adatbázis létrehozását saját országuk területére. A helyi interpretátorok kiképzése 1998-ban történt, majd mindkét országban hamarosan megkezdődött az interpretációs munka.

Bosznia és Hercegovina a Balkán-félsziget ÉNy-i részén terül el. Területe 51 129 km2, lakóinak száma mintegy négy és fél millió.

Az ország területének nagy részét a Dinári-hegység vonulatai foglalják el, ez alól csak az északi határfolyó, a Száva völgye és a Neretva torkolatvidéke kivétel. A harmadidőszakban keletkezett lánchegység fő építőanyaga mészkő, de belső vonulataiban gyakran megtalálható a karbon, perm és alsó triász korú pala és homokkő.

A Dinári-hegység központi részét képező Magas-Karszt a Föld legklasszikusabb karsztterületeinek egyike. A Magas-Karszt területét a Neretva osztja ketté. Az Una folyótól a Neretváig elterülő hegységrendszer neve a Délnyugat-boszniai Magas-karszt. Ennek a területnek a legnyugatibb vonulata a hegységrendszer nevét adó Dinári-hegység. A Neretva és a Drina folyó közötti terület a Délkelet-bosznia-hercegovinai Magas-karszt. 1800 m feletti magasságokban a hegységet számtalan glaciális forma teszi még tagoltabbá. Itt van az ország legmagasabb pontja, a Maglic (2386 m). A Száva menti síkság és a Neretva torkolatvidéke pleisztocén kori feltöltött síkság.

A hegységek területe felszíni vizekben szegény. A vízhiány pótlására völgyzáró gátak segítségével víztározókat létesítettek (a Neretva duzzasztása Jablonicánál, vagy a Drina duzzasztása Višegradnál). Nagy folyói – a Neretva kivételével, amely a Dinári-hegységet áttörve az Adriai-tengerbe ömlik – a Dunába ömlenek (Száva, Drina, Una, Vrbas, Bosna), kontinentális jellegűek, ingadozó vízjárással, tavaszi és nyári árvizekkel.

Uralkodó talajtípusa a barna erdőtalaj és a folyóvölgyek öntéstalaja. A mészköves területekre jellemző rendzinatalaj az erdőirtások következtében fellépő lemosódások miatt szinte teljesen megszűnt.

Az ország területének nagy részét erdők borítják. Az alacsonyabb hegyvidékeken uralkodó a tölgy, magasabban (1200 m felett) a fenyőerdők a jellemzőek. A karsztos vidékek erdői helyén a fakitermelés és az intenzív legeltetés hatására lombhullató cserjések (šibljak) és sziklás kopárok alakultak ki.

Éghajlatában meghatározó szerepe van a Dinári-hegységnek. A hegység központi vonulatainak tenger felőli oldalán átmeneti mediterrán éghajlat, a belső hegyvidéki területeken, különösen az 1000 m feletti térségekben hegyvidéki éghajlat uralkodik. Az ország többi részére a kontinentális éghajlati viszonyok a jellemzőek.

Bosznia-Hercegovina CORINE Land Cover felszínborítási térképe
(Lásd IV. melléklet, 2. ábra; 26. oldal)

A CORINE Land Cover felszínborítási térkép, mint azt az előzőekben részletesen tárgyaltuk, az Európai Unió PHARE programjából finanszírozott összeurópai projekt. A balkáni háború befejeződése után megkezdődhetett Bosznia-Hercegovina valamint Macedónia felszínborítási térképének elkészítése is. Mindkét ország térképezésének szakmai irányítását PHARE-pályázat elnyerését követően a Földmérési és Távérzékelési Intézet látta el. A felszínborítási térkép elkészítését két alapvető fázisra oszthatjuk: az egyik a Landsat Thematic Mapper által készített űrfelvételek tematikus interpretálása, a másik az így létrejött térképi rajz digitális adatbázissá alakítása. Jelen esetben a tematikus interpretáció munkafázisával foglalkozunk.

A Földmérési és Távérzékelési Intézet 1998. augusztus 28-án írta alá a PHARE-ral a két ország felszínborítási térképének elkészítésére a szerződést, melynek időtartama az aláíráskor 16 hónap volt. A szerbiai háborús események miatt ezt mintegy fél évvel meg kellett hosszabbítani.

Bosznia-Hercegovina esetében a tényleges interpretációs munka 1999 tavaszán indult meg, valamennyi szelvény (összesen 66 Gauss-Krüger vetületű szelvény) tematikus interpretációja 2000. március 11-én fejeződött be a PHARE LCTU (Land Cover Technical Unit) műszaki átvételével.

A CORINE Land Cover felszínborítási térkép a Landsat TM nagyfelbontású (30 m) multispektrális űrfelvétel tartalma alapján készül. Ennek az űrfelvételnek a kiválasztásnál a következő szempontok játszottak döntő szerepet: 1984-től folyamatosan készülnek (Landsat-5 és jelenleg a Landsat-7 műholddal), a geometriai felbontásuk megfelelő az 1:100 000-es méretarányhoz valamint a minimálisan ábrázolandó területhez (25 ha), spektrális felbontása ideális (egy látható, közeli infravörös és közép infravörös sáv alkalmazásával) a felszínrészek (növénytakaró) elkülönítésére, egy felvétel nagy területet (kb. 34 000 km2) ábrázol, végül az egy ha-ra eső bekerülési ár nem túl magas (kb. 0,26 Ft).

A tematikus interpretációban további fon-
tos segítséget nyújtottak a terület jelentős részére rendelkezésre álló légifényképek és az 1:50 000-es valamint 1:100 000-es topográfiai térképek.

A CORINE Land Cover felszínborítási térkép elkészítésének technológiája szigorú terepi ellenőrzést is előír, Bosznia-Hercegovina esetében elsősorban a jelenlegi politikai helyzet ezt némiképp akadályozta. A föderáció szerb részén a bosnyák lakosok csak megtűrt polgárok, gyakran veszélyesnek tartották a két etnikai közösség határának átlépését. Ezért is felértékelődött a térképek és a légifényképek szerepe.

I. melléklet*

1. ábra Az országos Szántóföldi Növénymonitoring és Termésbecslés (NÖVMON) módszertani, szaktudás- és infrastruktúra-bázisán egy sor egyéb hazai alkalmazás indult meg: belvízfelmérés és hatásvizsgálat, árvízmonitoring, a földalapú támogatások és a belvízkárenyhítés ellenőrzése, a szőlő-gyümölcsterület felmérése.

* Dr. Tamás Károly A mezőgazdasági termelés irányítása és a korszerű információgyűjtő eljárások c. cikkéhez

II. melléklet*

2. ábra A Mezőgazdasági Távérzékelési Program (1980-tól) első kiemelten magas K+F befektetésével egy olyan módszertani és infrastrukturális alap jött létre, amely a 90-es évektől az operatív alkalmazások egész sorát tette lehetővé. Ennek centruma a Szántóföldi Növénymonitoring és Termésbecslés programja (NÖVMON).

3. ábra A FÖMI 1997-ben kezdte kifejleszteni a nemzeti- és fokozatosan EU-harmonikus földalapú támogatások távérzékeléses rendszerét a NÖVMON bázisán. Ebben a kérelmeket előbb távérzékeléssel, majd a hibásakat helyszíni méréssel is ellenőrzik (dokumentálják).

* Dr. Tamás Károly A mezőgazdasági termelés irányítása és a korszerű információgyűjtő eljárások c. cikkéhez

III. melléklet*

4. ábra 1999-ben a módszertan és rendszer bemutatására három megyében felmérést hajtottunk végre a NÖVMON rendszerre alapozva. Ebből a nemzeti földalapú támogatás és belvíz- kárenyhítés ellenőrzési projektjeiből valók e jellegzetes példák

* Dr. Tamás Károly A mezőgazdasági termelés irányítása és a korszerű információgyűjtő eljárások c. cikkéhez

IV. melléklet*

2. ábra Bosznia-Hercegovina 1:100 000-es CORINE felszínborítási térképe

* Dr. Csató Éva Bosznia-Hercegovina 1:100 000-es CORINE felszínborítási interpretációjának sajátosságai c. cikkéhez

A Bosznia-Hercegovina területét öt Landsat TM űrfelvétel fedi le (1. sz. ábra), szerencsésen valamennyi kép egy hónapon belül készült (1998.07.13.–1998.08.07.), tehát egyidejű lefedésnek tekinthetjük a felhasznált képeket. Az űrfelvételek nagyon jó minőségben (kevés felhővel) Gauss-Krüger vetületi rendszerbe transzformálva (a transzformálást és a képek elkészítését a holland NLR végezte) kerültek az interpretátorokhoz. A tematikus interpretációt helyi szakemberek (térképészek, erdészek stb.) végezték.

Bosznia-Hercegovina területére is az EU PHARE-projektben az európai országokra egységesen meghatározott felszínborítási kategóriákat kellett alkalmazni (1 sz. táblázat).

A rövid földrajzi leírásban már említettem, hogy az ország területe két nagy egymástól jellegzetesen eltérő tájra osztható: a Száva menti kiterjedt sík területre és a Dinári-hegység vonulataira. Felszínborítás szempontjából természetesen az ország nem mutat ilyen egyszerű képet, elmondható, hogy – különösen a hegységi területek – igen összetett növénytakaróval rendelkeznek.

Általánosságban megállapítható, hogy a hegyvidéki területeken a lakosság minden mezőgazdasági tevékenységre alkalmas területet kihasznál, különösen így volt ez a háború előtti időkben. Jelenleg nem kevés olyan terület található, amely a lakosság elvándorlása (elűzése) következtében elvesztette eredeti mezőgazdasági jellegét (ez különösen a magasabb hegyeken legeltetéses gazdálkodást folytató lakosság egy részére jellemző). Ezeken a területeken a korábban gondozott (kaszált vagy legeltetett) legelők, rétek természetes rétekké alakultak. Sok gondot okozott ez a jelenség a helyes interpretálás szempontjából.

Bosznia-Hercegovinában kevés a nagy alapterületű, összefüggő beépítésű város. A főváros, Szarajevón (lakosainak száma jelenleg 400000) kívül Mostar, Banja Luka, Zenica és Tuzla említhető, melyek történelmi maggal is rendelkeznek.

A szűk folyóvölgyekben hosszan elnyúló városias települések (Donji Vakuf, Jablonica, Konjic stb.) szélessége és területe gyakran nem éri el a legkisebb interpretálható területet (100 m szélesség és 25 ha terület) sem.

Nagyon jellemző az egymástól tekintélyes távolságban elhelyezkedő házakból álló laza szerkezetű településfajta. Az ilyen települések területének jelentős részét a házak közötti mezőgazdasági célú parcellák foglalják el. A CORINE Land Cover felszínborítási térkép szerkesztési elvei szerint ezek a felszínrészek a komplex művelési szerkezet (242), természetes vegetáció (bokrosok, erdőfoltok stb.) jelenléte esetén az elsődlegesen mezőgazdasági területek jelentős természetes növényzettel (243) kategóriába kerülnek.

E két kategória váltakozását figyelhetjük meg a jellegzetesen mezőgazdasági területként azonosítható Száva menti nagy kiterjedésű síkságon is.

A síkságokon (a Száva melléke) klasszikus nagytáblás és kis parcellás mezőgazdálkodás folyik. A hegyvidék jellegzetes mezőgazdasági formája – a már említett magas hegyi legeltetésen túl – a települések közelében kialakult kertgazdálkodás (a CORINE Land Cover kategóriák szerint a komplex művelési szerkezet (242) és az elsődlegesen mezőgazdasági területek, jelentős természetes növényzettel (243).

Bosznia-Hercegovina területének 2/3-át a Dinári-hegység mészkő tömbjei foglalják el. A terület rendkívül gazdag karsztjelenségek vonatkozásában. A karszt szó a szlovéniai Kras fennsík nevéből származik.

A dinári karszt jellegzetes földrajzi képződménye a polje, amelynek eredeti ’mező’ jelentése itt a művelésre alkalmas, sajátos keletkezésű mélyedésekre vonatkozik. Ugyanis a rendszerint mészkőből felépült hegyek anyagát az erózió megbontja, mélyedések keletkeznek, majd a mállás során a kőzet felaprózódik. A mállást a víz oldó és a fagy tágító hatása okozza. Zárt vagy nyitott poljékat különböztetünk meg attól függően, hogy a víz föld alatti utakon vagy a felszínen távozik el. A kialakult poljékon (Dabarsko polje, Nevesinjsko polje, Gata§ ko polje, Livanjsko polje, Glamo§ ko polje, Duvansko polje, Kupreško polje, Popovo polje) intenzív mezőgazdasági művelés folyik annak ellenére, hogy időről-időre némelyik poljét víz árasztja el. Ezeken a területeken a legjellegzetesebb alkalmazott kategóriák a szántóföldi művelés (211) és a komplex művelési szerkezet (242).

A Dinári-hegységben hatalmas kiterjedésű, általában 1000–1500 m magasan elterülő mészkőfennsíkok (planinák) alakultak ki, melyek a beszivárgó csapadék oldó hatásának következtében a legtöbb helyen karrosodtak. A karrmezők mellett jellegzetesek a dolinák, uvalák, víznyelők. A Dinári-hegység egyik jellegzetes karsztképződménye a dolina. A résekkel, járatokkal átszőtt mészkő a víz oldó hatására elveszti tartását és saját súlya alatt berogy. Az így keletkezett tál formájú felszíni mélyedés a dolina. Leggyakrabban megfigyelt formája az ún. szakadékdolina, oldala gyakran teljesen függőleges, a mélyedés feneke törmelékkel és a kevés bemosott talajjal töltődik fel. A dolinák szélessége a néhány 10 m-től a néhány száz m-ig váltakozik. A CORINE Land Cover felszínborítási térkép interpretálásakor gyakran találkozni ezekkel a formákkal (Gacko környéke, Glamo§ és Vitorog, Kupres, stb.). A dolinák mélyén mezőgazdasági művelés folyik, leggyakrabban kaszálókat alakítanak ki benne, a dolinákat körülvevő nagykiterjedésű mészkőfennsíkok néha teljesen kopárok, esetleg csenevész természetes gyepekkel vagy ritkás növényzettel fedettek.

Ezek a mészkőfennsíkok a dolog természeténél fogva a természetes gyepek, természetközeli rétek (321) vagy a ritkás növényzet (333) kategóriájába kerültek besorolásra.

Ettől eltérő megítélés alá estek az előzőekben bemutatott dolinákkal szabdalt fennsíkok. Azzal, hogy a dolinák mélyén mezőgazdasági művelést folytatnak, a területet az elsődlegesen mezőgazdasági területek, jelentős természetes növényzettel (243) kategóriába soroltuk be. Amennyiben a dolinákban a törpecserjék, bokrok foglalták el a terület nagyobb részét, a törpecserjés, cserjés területek, fenyér (322) kategóriát alkalmaztuk. Ilyen részletes elemzésre természetesen az űrfelvételek terepi felbontása nem ad lehetőséget. A légifényképek alapján viszont elég pontosan megállapítható volt a dolinákban uralkodó felszínborítás.

A Bosznia-Hercegovina CORINE Land Cover felszínborítási interpretáció további jellegzetessége a háború után elhagyott területek speciális besorolása volt. Számos magas- és középhegységi terület, ahol korábban földművelő kultúra volt jelen (elsősorban kaszálással művelt legelők), a háború következtében elnéptelenedtek. Az évek óta művelés alól kivont területeken a művelt rétek és legelők jellegzetes növénytakarója megváltozott, leginkább a természetes gyepek, természetközeli rétek (321) kategóriába sorolhatók.

1. ábra. Bosznia és Hercegovina CORINE Land Cover térképezésében felhasznált Landsat TM térképek

Az ország jelentős részét erdők és cserjések borítják. Az erdők jelentős hányadban lombhullató (bükk, tölgy, hárs, kőris stb.) fajokból állnak. A tűlevelűek a Dinári-hegységben őshonosak, gyakran a lombhullató fajokkal vegyes erdőket alkotnak. Az erdők interpretálása a Landsat TM képek alapján elég pontosan elvégezhető. Sokkal több gondot okoz az átmeneti erdős cserjés, a törpecserjés valamint az örökzöld macchia és garigue felszínek lehatárolása.

Az intenzív fakitermelés és a nyomában kialakult erős erózió következtében nagy területeken már csak ritkásan növő cserjések, fenyérek valamint átmeneti erdős cserjés felszínek találhatók. Délkelet-bosznia-hercegovinai Magas-karszt mészkőplatóit (Crvanj, Bjelašnica, stb.) jobbára átmeneti erdős cserjés (324) vegetáció borítja. A Dalmát-tengerparttal párhuzamosan, Mostartól D-re megjelenik a Mediterrán-medence jellegzetes vegetációtípusa, a macchia (erdőirtás után másodlagosan kialakult, túlnyomó mértékben örökzöld cserjés) és a garigue (ritkás örökzöld cserjék). Az űrfelvételen a szklerofil növényzet (macchia és garigue) valamint az átmeneti erdős cserjés felszínek nem különülnek el elég markánsan. A terepi bejárás adhat csak elegendő információt az interpretáció helyes elvégzéséhez.

Szárazföldi mocsarak (411) kategóriába került a korábban bemutatott poljék azon része, melyek szinte állandóan vízzel teltek; pl. Livansko polje tartozik ide, a vízfelületek kategóriájába a nagy folyók (Neretva, Drina) mesterséges duzzasztással létesített víztározói (512) kerültek.

Bosznia-Hercegovina határait – politikai és gazdasági megfontolások alapján – úgy állapították meg, hogy az ország rendelkezzen tengeri kijárattal. Ennek eredményeként a Neretva torkolatvidékétől délre az Adriai-tenger egyik öblének, a Neretva-csatornának egy része Bosznia-Hercegovina része (523).

The interpretation of the CORINE Land Cover Map in Bosnia and Herzegovina started in Spring 1999, and had been finished in March 2000.

On the Sava River basin the most frequently used Land Cover categories were the “non-irrigated arable land” (211), “complex cultivation patterns” (242) and “land principally occupied by agriculture, with significant areas of natural vegetation” (243).

The 2/3^rd part of the country is occupied by the Dinaric Range with numerous large size karst plateaus. The typical vegetation covering for these areas were the “broad-leaved forests” (311), “coniferous forests” (312), “sclerophyllous vegetation” (323) on the South, “bare rock” (332) and “sparsely vegetated areas” (333) on the karst plateaus.