A mezőgazdasági termelés irányítása és a korszerű információgyűjtő eljárások

Dr. Tamás Károly, az FVM közigazgatási államtitkára

Rendkívül bonyolult világban élünk. A természeti környezet és erőforrásai, a gazdaság, az emberi tevékenység és a társadalom problémái szövevényes összefüggésben vannak egymással. Ezek az összefüggések, ha sokáig nem ismerjük fel őket, rejtve maradnak, vagy netán óriási, visszafordíthatatlan károkat okozhatnak mindnyájunknak.

Már a 60-as években világos volt, hogy környezetünk folyamatai globális összefüggésben vannak. A trópusi őserdők pusztulása, csökkenése, az ózonlyuk növekedése nemcsak a kansasi, hanem az európai, így a hazai terméshozamokat is befolyásolja. A környezet folyamatait tehát globális és lokális szinten (település, megye, ország, régió) követni, befolyásolni kell, annak természeti, gazdasági, társadalmi hatásával együtt. Általánosan szólva, egy bonyolult rendszer szabályozásának igényéről van szó. Minél körültekintőbb és átfogóbb a szabályozás, annál jobban teljesülhetnek a fenntartható fejlődés feltételei.

E szabályozási rendszerrel szemben hangsúlyosan merül fel az időtényező fontossága! A végeredmény szempontjából sajnos mindegy, hogy a méréstől a beavatkozásig terjedő tevékenységsorozat melyik eleme okozza a késedelmet és ezért a nem megfelelő válaszadást a kedvezőtlen folyamatokra. Következményként bajok, károk, esetleg hatalmas károk vagy további irreverzibilis folyamatok jelentkezhetnek.

A minisztérium a döntések megalapozása érdekében igényli a korszerű mérési- és információgyűjtési technológiákat, és támaszkodik ezekre. Ez alkalommal a földügyi, földtudományi, földmérési szakterületnek egy korszerű mérési és információ-kivonási technológiájáról, valamint annak néhány működő alkalmazásáról szeretnék röviden beszélni. Az ezekre épülő szolgáltatások – a növénytermesztést, a belvízvédelmet, a föld alapú támogatások ellenőrzését tekintve – túllépnek a földügyi ágazat szűkebb szakterületén.

A modern agrárium az előbb körvonalazott nagyobb rendszer egyik alrendszere, szövevényes belső és külső kapcsolat- és hatásrendszerekkel, mechanizmusokkal. Felvetődik a kérdés: létezik-e olyan eszköz, mely képes e mechanizmusokat felismerni, elemezni, értékelni? A válasz: igen. A földfelszín állapotának, folyamatainak megfigyelését lehetővé tevő objektív, számszerű, viszonylag olcsó, gyors, tehát korszerű és hatékony eszköz a távérzékelés.

A távérzékelés mint az űrfelvételek és légi felvételek útján történő méréseket és a hasznos tematikus információkat átfogó technika és tudomány ma már hazánkban is bevonult a mindennapos alkalmazások közé. Segítségével a talajnedvesség, a levélfelületi index, a növények tápanyag-ellátottsága, a szennyezés, a belvíz, a növényfejlődés és egy sor további természeti folyamat számszerűen mérhető és elemezhető. A módszer alapját jelentő észlelt elektromágneses sugárzás a valóságot mutatja, nem torzít, mindenütt a növény, a felszín állapotára jellemző fizikai folyamatok határozzák meg mértékét, így tehát kitűnő eszköz az objektív információ-gyűjtésre. (Azt, hogy az űrfelvétel mennyire a földfelszín pontos tükre, a címlapon lévő ábra érzékelteti.) A következőkben a lehetséges alkalmazások közül néhány fontosabb területet említenék meg.

A sugárzás mértékéből a földi állapothatározó értékének kiszámítása csak megalapozott módszertannal és általában nagy K+F befektetéssel lehetséges. Az FVM bázisintézménye, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) már negyedik éve operatív módon végez megyei és országos termésbecslést a minisztérium döntéshozói számára. Az intézet mintegy 300 emberévnyi(!) kutató-fejlesztő munkát fektetett be az 1980-ban indult programba, amíg ezt az Európában (de a világon is) egyedülálló, tisztán távérzékeléssel működő módszertant és eljárást kifejlesztette. (Lásd: címlap belső oldalát, valamint II. sz. melléklet 2. ábrát; 24. oldal.)

Erre a módszerre és az operatív technológiára épülhet a belvíz elleni védekezésben is felhasználható objektív belvíz-térképezési, belvízfelmérési és -hatásvizsgálati rendszer is. 1998 óta kapunk ilyen, 0,1 hektár részletességű vagy áttekintő térképeket a FÖMI-től. Ezekkel jól követhető és mérhető a belvizek levonulása és a szántóföldi növényzetre gyakorolt pusztító, terméscsökkentő hatása is. (GK 2000/5)

A belvizeket és azok hatását – a szubjektív megközelítést kizárva – nagy pontossággal és részletességgel mérni, illetve dokumentálni szinte kizárólag csak távérzékeléssel lehet.

A földalapú támogatások jogosságát a megyei földművelésügyi hivatalok jelenleg a helyszínen ellenőrzik. Ennél egyszerűbb, sokkal áttekinthetőbb, gyorsabb és olcsóbb a távérzékeléses ellenőrzés. Hasonlóan eredményes e módszer a belvízzel összefüggő kárenyhítési igények indokoltságának vizsgálatánál is. (Lásd III. melléklet, 4. ábra; 25. oldal.) Az űrfelvételek segítségével a növényzet és a tábla jól azonosítható, összevethető az ingatlan-nyilvántartással, a földhasználati nyilvántartással, és a terület jól mérhető. Mindezeknek köszönhetően a támogatásra, kárenyhítésre irányuló kérelem jogossága nemcsak objektíven elbírálható, de a valós helyzet mindenki számára egyértelműen, térképi formában is dokumentálható.

Ismeretes, hogy a kormányzat 2000. április 10-én az árvízi veszélyhelyzetnek megfelelő hatékony intézkedéseket hozott a több száz éve nem látott súlyos árhullám pusztításának megakadályozására. Az ország aggódva figyelte az eseményeket, és a segítő szándék számos formában megnyilvánult. A FÖMI a belvízzel kapcsolatos távérzékelési tevékenysége tapasztalatait felhasználva sietett az árvízvédelem irányító szervei segítségére. Az intézet a kritikus időszakban, a folyamatok számszerű mérési adatokra (terület, vízmennyiség) alapozott finom követése érdekében napi kétműszakos megfigyelő és állapotrögzítő szolgálatot üzemeltetett, valamint biztosította a szükséges adatok rendszeres szolgáltatását. Naponta 4–5 űrfelvételt értékeltek ki. Az így készített térképek segítségével – az országhatáron túli területekre is kiterjedően – vízmennyiségi adatokat számítottak. Ezekből és az elöntés előrehaladásából a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság védelemvezetői pontosabban tudták becsülni az árhullám szintjét és tervezni a gátak szükséges magasságát (GK 2000/5).

A felsorolt alkalmazási területek igazolják a bevezetőben említett, bonyolult rendszer szabályozásának szükségességét az agrárium mindennapjaiban. Az agrárirányítás és a szabályozás szempontjából az objektív mérés és információgyűjtés, valamint az eredmények széles körű alkalmazása meghatározó jelentőségű. (A lehetséges alkalmazásokat – korántsem teljeskörűen – összegzi az I. melléklet, 1. ábra; 23. oldal.) Ezért az agrártárca tudatosan támogatja a korszerű, objektív információgyűjtés programját, hiszen a növénytermesztés, a növényvédelem, a belvíz elleni védekezés, a támogatás-ellenőrzés, a településfejlesztés és
-rendezés, továbbá a vidékfejlesztés különböző programjait csak ezekkel lehet alapozni.