Dr. Ádám József akadémikus, a BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszékének egyetemi tanára, Dr. Csapó Géza kandidátus, az ELGI főosztályvezető-helyettese, Dr. Mihály Szabolcs kandidátus, a FÖMI igazgatója
Magyarország hozzájárulása az egységes európai geodéziai és geodinamikai alapok létrehozásához
Dr. Ádám József akadémikus, a BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszékének
egyetemi tanára, Dr. Csapó Géza kandidátus, az ELGI
főosztályvezető-helyettese, Dr. Mihály Szabolcs kandidátus, a FÖMI
igazgatója
1. Bevezetés
Az euroatlanti integrációs törekvéseknek természetes velejárója az, hogy az együttműködésben résztvevő országok geodéziai alapjait (a felsőgeodéziai alappont-hálózataikat) egységbe foglalják, majd annak alapján egységes európai geodéziai vonatkozási rendszert hozzanak létre (lehetőleg Európa valamennyi országára kiterjedő geodéziai és geodinamikai munkálatok számára). Ezt igényli a globalizálódó világ térinformatikai gyakorlata is. Ezeknek a felsőgeodéziai munkáknak tudományos és gyakorlati céljuk van. A tudományos cél (napjainkban érvényes formában megfogalmazva) az, hogy adatokat szolgáltassunk a Föld alakjának, méreteinek és nehézségi erőterének, valamint ezek időbeli változásának vizsgálatához, továbbá geodinamikai célokra, azaz Föl-
dünk dinamikájának, azon belül is elsősorban az európai kontinens igen bonyolult mozgásviszonyainak tanulmányozásához. A gyakorlat számára pedig olyan geodéziai alapot kell létesíteni a vízszintes és magassági felmérésekhez (amelyeket ma már többnyire a GPS technika alkalmazásával végeznek), hogy ez az alap az alsógeodéziai, részletes felmérési és térképészeti munkák növekvő minőségi igényeit széleskörűen kielégítse.
Európa egységes geodéziai-geodinamikai alapjainak kontinentális kiterjedésű fokozatos létrehozása egyidejűleg két igen fontos területen valósul meg [ 1-6] :
a) egyrészt a korszerű GPS technika alkalmazása alapján szélső pontosságú, EUREF (European Reference Frame) elnevezésű 3D hálózatot és vonatkozási koordináta-rendszert
létesítenek és tartanak fenn az EUREF ún. permanens GPS állomáshálózatának folyamatos működtetésével,
b) másrészt pedig a már meglévő, az elmúlt évtizedek folyamán hagyományos úton létrehozott felsőrendű vízszintes háromszögelési (1995-ig) és magassági szintezési, valamint a gravimetriai alapponthálózatoknak egységbefoglalásával, továbbá ezeknek háromdimenziós (3D) helymeghatározó adatokká tételéhez elengedhetetlenül szükséges európai geoidkép meghatározásával egységes geodéziai alapokat hoznak létre.
Az a) és b) pontban foglalt munkálatok egymást kölcsönösen kiegészítő és egymással összehangolt módon folynak. Magyarország mindkét irányban, mindegyik területen tevőlegesen és a lehetőségekhez mérten, a szakmai elvárásoknak megfelelő módon részt vesz. A munkálatok legnagyobb részét az FVM Földügyi és Térképészeti Főosztálya által előírt állami alapmunkák keretében a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) – együttműködve a szakvállalatokkal [ 7-9] –, a gravimetriai alaphálózatok vonatkozásában pedig az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) végzi.
Európa 3D geodéziai vonatkozási rendszere különböző tudományos és műszaki alkalmazások céljára történő tudományos megalapozottságú létrehozásának elvi irányításával és koordinálásával a Nemzetközi Geodéziai Szövetség (IAG) EUREF Albizottsága foglalkozik, szoros együttműködésben a CERCO (európai térképészeti szolgálatok vezetőinek bizottsága) felsőgeodéziai VIII. munkacsoportjával. Az EUREF Albizottság évente egyszer szimpóziumot szervez és a közbülső időszakban felmerülő teendők megvitatására technikai munkacsoportot (TWG) működtet, amely évente háromszor ülésezik.
A továbbiakban nagyon röviden és tömören bemutatjuk az egyes európai hálózatok főbb jellemzőit, valamint Magyarország hozzájárulásait az egységes geodéziai alapok létrehozásában. A témát az MTA Geodéziai Tudományos Bizottsága is megvitatta már több ízben [ 6-10] .
2. Európa egységes geodéziai-geodinamikai alaphálózatai létrehozásának a helyzete
2.1. Az EUREF hálózat és vonatkozási rendszere (ETRS89)
|
1. ábra: Európa egységes 3D geodéziai vonatkozási rendszerének (ETRS89) kiépítéséhez GPS-mérések alapján létesített EUREF-hálózat pontjai. A háromszög-jellel ellátott pontok műholdkövető lézerállomások (SLR) és/vagy VLBI-állomások, amelyek az EUREF-hálózat rögzített alappontjai. A körrel jelölt pontokat 1989-ben létesítették a rögzített alappontokra támaszkodva. A négyszögjellel jelölt pontokat az EUREF-hálózat fokozatos kiterjesztése keretében határozták meg 1990-1999 között. Magyarországon 1991-ben került sor az EUREF-pontok GPS mérésére. |
A GPS technológia előnyeinek felismerését követően, 11 évvel ezelőtt hajtották végre az első GPS mérési kampányt Európa nyugati felében annak érdekében, hogy a GPS mérések céljára alapponthálózatot létesítsenek. Az ún. EUREF hálózatot a műholdas lézer- és VLBI- állomások európai hálózatára alapozva hozták létre (1. ábra). Évenkénti csatlakozó mérési kampányok sorozatával az EUREF hálózat egyre inkább Európa keleti része felé bővült (jelenleg már csak Belorusszia és Oroszország nem csatlakozott a hálózathoz [ 1, 2, 6] ). Számos ország már a sűrítő hálózat létrehozásával is végzett. Állami alapmunkák keretében Magyarország 1991-ben csatlakozott az EUREF-hálózathoz [ 11] . A sűrítő hálózatának (OGPSH = Országos GPS Hálózat) kialakításával pedig 1998-ban végzett [ 13] . Az OGPSH-ra vonatkozó eredményeket számítógépes hálózaton is elérhető adatbázisba szervezték [ 9, 12] . A hagyományos úton előállított és térképészeti munkáink alapját képező EOVA megfelelő pontosággal illeszkedik a EUREF-be.
Az EUREF hálózat létrehozásának célja lényegében kettős: a) geocentrikus vonatkozási rendszer (ETRS89) megvalósítása geodéziai és geodinamikai alkalmazásokhoz és b) transzformációs (átszámítási) paraméterek meghatározása az EUREF és az egyes országok geodéziai hálózatai között. Az EUREF hálózat világviszonylatban napjaink legjobban szervezett regionális hálózata és kielégíti az alaphálózattal szemben támasztott legmagasabb pontossági igényű geodéziai követelményeket is. Ez a hálózat a gerince az egyes országok GPS hálózatának és alapul szolgál pl. az atmoszférikus és geodinamikai vizsgálatokhoz.
2.2. EUREF permanens GPS hálózat
A folyamatosan üzemelő, ún. permanens GPS állomások európai hálózatának (EUREF Permanent GPS Network) alapvető szerepe van az EUREF hálózat ETRS89 geocentrikus vonatkozási rendszerének folyamatos fenntartásában és a geodinamikai vizsgálatokban. A hálózatot 1995-ben hozták létre és azóta folyamatosan bővül. Az EUREF permanens GPS hálózatban Magyarországot a FÖMI KGO-ban működő referenciapontja képviseli PENC elnevezés alatt 1996. márciusa óta [ 1,2,14] . A hálózatban jelenleg 90 permanens GPS állomás működik Európa-szerte (2. ábra), melyek mérési anyagát 12 feldolgozó központ értékeli ki (napi és heti megoldásban geocentrikus X,Y,Z-koordinátákat szolgáltatva). A koordináták pontossága vízszintes értelemben 3 mm, magassági értelemben pedig 6 mm körül van.
 |
2. ábra: Az EUREF permanens GPS állomáshálózata az 1999. májusi állapotnak megfelelően. |
Az EUREF permanens GPS hálózat az egész Földre kiterjedő (globális) IGS (Nemzetközi GPS Geodinamikai Szolgálat) hálózat [ 15] európai kontinensre vonatkozó sűrítő hálózatának tekinthető, mivel kialakításában az IGS szabványszerű előírásait követik. A hálózat pontjain végzett folyamatos mérések ereményeiből nyert koordináta-idősorok (egészében véve jó összhangban az ún. NNR-NUVEL1A jelű, a nemzetközi szakmai közösségek által elfogadott geofizikai-geológiai táblamozgási modellből nyert eredménnyel) jól mutatják, hogy az eurázsiai táblalemez mintegy 2-3 cm/év sebességgel mozog ÉK-irányban az ETRS89 geocentrikus vonatkozási koordináta-rendszerben.
Európa országaiban megindult az aktív GPS hálózat működése, amikor is 3-4-nél több földi alapponton 24 órás GPS észlelés történik tetszőleges pontokon mérést végrehajtó GPS vevőkészülék bármikor használható párjaként nagy pontosságú geodéziai helymeghatározás céljából.
2.3. Egységes európai magassági rendszerek
|
3. ábra: Az egységes európai szintezési hálózat (United European Levelling Network =UELN) I. rendű vonalai az UELN95/98 jelű kiegyenlítés alapján az 1999. májusi állapotnak megfelelően. |
Ami az egységes európai magassági rendszereket illeti, az EUREF Albizottság irányítása és koordinálása mellett e vonatkozásban két fontos területen történt előrelépés [ 1-3] .
a) Az egységes európai szintezési hálózatot (UELN95) újból kiegyenlítették, majd fokozatosan bővítették a Közép- és Kelet-Európa országai felsőrendű szintezési hálózatának csatlakoztatása alapján. A hálózat (UELN95/98) jelenlegi alakzata a 3. ábrán látható. A magyarországi EOMA I. rendű hálózatára vonatkozó geopotenciális számokat 1994-ben adtuk át a hannoveri feldolgozó központban W. Augath professzornak [ 16] . Az eredmények alapján hazánk szintezési hálózata minőségileg a legjobb. A szintezési hálózatok európai szintű egységbefoglalását folytatják.
|
4. ábra: Európa országainak magassági alapszintje és az amszterdami alapszint közötti magassági eltérések cm egységben. |
b) Létrehozták az európai magassági vonatkozási hálózatot (EUVN) az 1997. évi GPS mérési kampány (EUVN97), valamint szintezési és gravimetriai adatok felhasználásával [ 17] . Az EUVN97 mérési kampányban Magyarország is részt vett négy ponttal (Penc, Nadap, Baksipart és Csanádalberti) [ 18] .
Az UELN95/98 és az EUVN97 adataiból nyert egyik legfontosabb eredmény az egyes országok magassági alapszintje és az amszterdami alapszint közötti magassági eltérések meghatározása [ 3,19] (4. ábra).
Megjegyezzük, hogy az ismételt szintezési és gravimetriai mérések adatainak, valamint az EUREF permanens GPS állomáshálózat eredményeinek felhasználásával az EVS2000 elnevezésű program keretében előkészítés alatt áll az ún. geokinematikai hálózat adatbázisának létrehozása és feldolgozása [ 20] .
2.4. Az országos gravimetriai alaphálózat csatlakoztatása az UEGN-hez
 |
5. ábra: Az egységes európai gravimetriai hálózat 1994. évi helyzetének vázlata (UEGN94). A hálózat Magyarországról 5 pontot tartalmaz. |
Magyarországon 1993-ban kezdődtek el a korábbi országos gravimetriai hálózat (MGH-80) korszerűsítési munkái. A munkálatok egyik célja a hálózat bekapcsolása az Egységes Európai Gravimetriai Hálózatba (Unified European Gravimetric Network=UEGN), amelynek 1994. évi változatában (UEGN94) már szerepel 5 magyar pont (5. ábra) [ 21] . Az új országos gravimetriai hálózat (MGH-2000) “1. változata” 1997-ben készült el, amelynek részletes ismertetése az irodalomban megtalálható [ 22,23] . A hálózat továbbfejlesztését folyamatosan végezzük. Ennek során egyrészt a Szlovák Köztársaság alaphálózatával történt kiegészítő mérések eredményeit, másrészt az 1998-99-ben Magyarországon telepített új abszolút állomásokat beillesztettük az 1. változatba. A 2. változatban az ún. “nulladrendű” hálózatrész 16 abszolút állomásból áll, amelyek nehézségi gyorsulási értékét GABL, JILAG, AXIS és IMGC abszolút graviméterekkel határozták meg. A nulladrendű hálózati pontokat 4 db LCR-G relatív graviméterből összeállított műszercsoporttal kötöttük össze az MGH-80 országos hálózat célszerűen kiválasztott I. és II. rendű pontjainak, mint szakaszpontoknak a felhasználásával. Ezek a mérések nagyobb megbízhatóságúak, mint az 1971-ben Sharpe graviméterekkel, repülőgépes műszerszállítással végzett I. rendű hálózati mérések, ezért ezeket a korábbi méréseket a 2. változatból kihagytuk. Az így kialakított kerethálózat 46 pontból áll. E kerethálózat pontjai alkotják az UEGN2000-re tervezett bővített változatának (UEGN2000) magyarországi szakaszát, amelyre vonatkozó megfelelő adatokat 1999-ben adtuk át az UEGN-t kezelő adatközpont számára. E változatban csak a magyar tulajdonú graviméterekkel (4 db LCR-G, 2 db Sharpe CG-2 és l db Worden Geodetic műszer) végzett mérések szerepelnek.
Megjegyezzük, hogy az UEGN fokozatos kiépítését segíti a UNIGRACE projekt is, amelynek keretében Közép-Európa országai gravimetriai hálózatait kapcsolják össze EU pénzügyi támogatással. A projekt keretében hazánkban Pencen (FÖMI/KGO) létesítettek abszolút gravimetriai állomást [ 24] , amit az ELGI bekapcsolt az országos gravimetriai hálózatba.
2.5. A geoid európai felületdarabjának meghatározása
Az egységes európai geodéziai-geodinamikai alapok létrehozása céljából szükség van a geoid európai felületdarabjának nagy pontosságú és részletes felbontású meghatározására. E vonatkozásban az IAG “Európai geoid” Albizottsága és EUREF Albizottsága szorosan együttműködik. Az idevágó fejlesztés legújabb terméke az EGG97 jelű geoidmegoldás, amelynek eredményéhez 1991–94 folyamán a szükséges felbontásban gravimetriai és digitális terepmodell (DTM) adatokat készítettünk elő és adtunk át a feldolgozó központnak (Hannoveri Egyetem Geodéziai Intézetének)[ 25] . Az átadott adatok 1,5’ ×2,5’ -s méretű (2,7 km × 3 km) rácsháló sarokpontjaira interpolált Bouguer-anomália és magassági értékeket foglalnak magukban. A 13089 gravimetriai és magassági adat számítását az ELGI-ben végezték FÖMI-megbízás alapján. A feladathoz később 500 m × 500 m-es felbontású DTM-adatállományt szereztünk be a korábbi MH TÁTI-ból (Magyar Honvédség Tóth Ágoston Térképészeti Intézetétől) és küldtünk ki Hannoverbe. A meghatározott egységes geoidfelületből az adatszolgáltató országok a saját területükre vonatkozóan megkapták a geoidunduláció-értékeket. A szóban forgó adatokat Magyarország is megkapta digitális adatok formájában, amely jó alapul szolgál az országban folyó geoidmeghatározásaink eredményének összehasonlítására.
Megemlítjük, hogy az IAG “Geoid Európában” elnevezésű albizottsága a BME Felsőgeodézia Tanszékének szervezésében 1998. március 10–14. között a BME-n eredményesen rendezte meg a második kontinentális munkaülését [ 26, 27] .
Magyarországon bevezettük és a FÖMI forgalomba adta a HGR95C jelű gravimetriai kvázi-geoid megoldást ill. annak digitális változatát, amely a magassági adatok GPS segítségével történő megoldását segíti elő. Az elmúlt év végén készült el az újabb geoidmegoldás (HGEO99B), amely a FÖMI Adat- és Térképtárában geoidtérkép és adatbázis formájában is nyilvánosan elérhető.
2.6. Háromszögelési alaphálózatok egységbefoglalása
A hagyományos háromszögelési alaphálózatok összekapcsolását az ED87 (European Datum 1987) geodéziai dátum vonatkozási rendszerében végezték. Hazánk I. rendű háromszögelési hálózatát a volt csehszlovák I. rendű hálózattal együtt kapcsolták be a (nyugat-európai országok) korábbi ED87 hálózatába (6. ábra). A közös kiegyenlítést Hayford ellipszoidon végezték [ 29] . A kiegyenlítésbe az I. rendű hálózatunk teljes mérési anyagát (150 pont iránymérése, 49 közvetlen mért távolság, 40 Laplace-azimut) valamint az 1982–85. évi műholdas Doppler-mérések eredményeit is bevontuk. A szükséges számításokat 1991–93 között végeztük el. A gyenge határcsatlakozások megerősítésére 1993. októberben GPS mérési kampányt szerveztünk Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia részvételével összesen 29 ponton. Magyarország 12 ponttal vett részt a mérési kampányban. Az ED87 rendszerbeli végleges koordinátákat 1994-ben kaptuk meg a kiegyenlítést végző Bajor Tudományos Akadémia megfelelő intézményétől.
3. Összefoglalás
Az egységes geodéziai-geodinamikai alapok létrehozása Európában jól halad, azonban az I. rendű szintezési hálózatok egységbe foglalása még évtizedekig elhúzódhat. Az európai kontinens igen bonyolult mozgásviszonyainak vizsgálatára hivatott geokinematikai hálózat (EVS2000) kialakítása is elkezdődött.
3.1. Magyarország helyzete és hozzájárulása
Összességében véve Magyarország helyzete és szerepe a következők miatt igen pozitív:
1. Magyarország felsőgeodéziai alaphálózatainak adatai az egységes európai geodéziai alapok része: EUREF (1991-től), ED87(1992-től), UELN95 (1994-től), UEGN (1994-től illetve 1999-től), EGG97 (1993-tól) és EUVN97 (1997-től). A geodéziai hálózatok vonatkozásában Magyarország az 1990-es évek első felétől integráns része az egységes európai geodéziai alapoknak. Az EOVA minden pontja átszámítható az ETRS89-rendszerbe. Ugyancsak az európai országok közös referenciarendszeréhez való csatlakozást biztosít térképészeti és térinformatikai céllal a [ 30] szerint közölt hálózati transzformáció.
 |
6. ábra: Magyarország (H) és a volt Csehszlovákia (CS) elsőrendű háromszögelési hálózatának csatlakoztatása az ED87 hálózathoz. Az ábra tartalmazza a kiegyenlítés után az eredmények alapján meghatározott relatív hibaellipsziseket és feltünteti a GPS pontokat is. |
2. Több alaphálózat vonatkozásában Magyarország nem a hálózat (régió) szélén helyezkedik el (pl. EUREF, EUVN97, EGG97).
3. A felsőgeodéziai alapponthálózataink minőségileg jobbak, pontosabbak, mint a nyugat-európai megfelelő hálózatok.
4. Az egységes feldolgozásból nyert adatok a hazai munkálatainkhoz, tudományos vizsgálatainkhoz összehasonlítási alapot képeznek.
5. Kérésre illetve meghívás alapján otthont adtunk a vonatkozó nemzetközi rendezvényeknek és aktívan közreműködünk a kapcsolódó európai bizottságok munkájában [ 4,6-9, 26,27] .
3.2. További feladatok
A közeljövő legfontosabb feladatai az alábbiakban fogalmazhatók meg:
a) A déli és a keleti szomszédos országok európai geodéziai rendszerekhez csatlakozása miatt szükségessé válik geodéziai hálózataink (GPS, szintezési és gravimetriai) további, újonnan felmerülő összekapcsolása a szomszédos országok megfelelő hálózataival (jelenleg Horvátország és Magyarország hálózatai összekapcsolását végezzük.) E területen további külföldi igények várhatók, ezért célszerű a kapcsolódó feladatok tervezése az állami alapmunkák keretében a megfelelő pénzügyi források biztosításával.
b) Az aktív GPS hálózat működtetését az állami földügy és térképészet keretei között Magyarországon el kell indítani, aminek számos pénzügyi, hatékonysági előnyei várhatók.
c) A geoid magyarországi felületdarabjának a jelenleg bevezetett változatát tovább kell pontosítani és magasabb pontossági szinten az európai alapokhoz illeszteni.
d) Honosítani kell a GPS mérések és geoidadatok együttes felhasználásával történő magasság-meghatározási módszert.
e) Az EOMA kiépítését jelentősen fel kell gyorsítani a több éves szünet után. Az EOMA kiépítésének kezdetén elkészült EOMA hálózati részeket felül kell vizsgálni, mert az azóta bekövetkezett különféle nemkívánatos mozgások a hálózat továbbfejlesztésének akadályát is jelenthetik.
f) Az országhatár főbb pontjait (keretpontjait) a szomszédos országokkal közösen végrehajtott és elfogadott GPS mérések segítségével egyetlen (közösen használandó), ETRS89-rendszerű, nagy pontosságú koordinátapárral kell ellátni a határadatok kétoldalú ellentmondásainak megszüntetése céljából.
g) Részben az országos gravimetriai hálózat (MGH-2000) stabilitásának ellenőrzése, részben a nehézségi erőtér szekuláris változásainak tanulmányozása miatt szükséges a hazai abszolút állomások ciklikus (3 évenkénti) újramérése.
Irodalom
10. Ádám J.–Borza T.–Mihály Sz.: A magyarországi 3D hálózat fejlesztésének helyzete. MTA Geodéziai Tudományos Bizottságának ülésén elhangzott előadás, Budapest, 1995. december 14.
11. Czobor Á.–Borza T.: Report on EUREF EAST’ 91 and Hungarian densification campaigns. IAG/EUREF Publication No.1, pp. 229-232, München, 1992.
12. Mihály Sz.: A FÖMI adatbázisai, szabványosítási kérdések. MTA Geodéziai Tudományos Bizottság ülésén elhangzott előadás. Budapest, 1998. október 8.
13. Borza T.: Elkészült az országos GPS-hálózat. Geodézia és Kartográfia, 50 (1998), 1(8–13).
14. Borza T.–Kenyeres A.: A differenciális GPS technika hazai alkalmazásáról. Geodézia és Kartográfia, 48(1996), 11(15–21).
15. Ádám J.: A Nemzetközi GPS Geodinamikai Szolgálat tevékenysége és geodéziai jelentősége. Geodézia és Kartográfia, 48(1996), 4(34–36).
16. Ádám J.–Németh Zs.–Tokos T.: Az EOMA elsőrendű hálózatának csatlakoztatása az egységes európai szintezési hálózathoz. Geodézia és Kartográfia, 51(1999), 2(13–23).
17. Ihde, J.–Ádám J.-Gurtner, W.–Harsson, B. G.–Schlüter, W.–Wöppelmann, G.: The Concept of the European Vertical GPS Reference Network (EUVN). Mitteilungen des Bundesamtes für Kartographie und Geodä sie, EUREF Publication No. 7/II., Bd. 7, s. 11–22, Frankfurt am Main, 1999.
18. Ádám J.: EUVN97 jelű GPS mérési kampány az egységes európai magassági rendszer létrehozására. Geodézia és Kartográfia, 49(1997), 6(40–43).
19. Sacher, M.–Ihde, J.–Seeger, H.: Preliminary Transformation Relations Between National European Height Systems and the United European Levelling Network (UELN). Paper presented at the CERCO Plenary Meeting, Oslo, September 1998.
20. Augath, W.–Brouwer, F. J. J.–Lang, H.–Van Mierlo, J.–Sacher, M.: From UELN95 to EVS2000 – European Activities for a Continental Vertical Datum. In: Advances in Positioning and Reference Frame, Ed. by Brunner, F. K., IAG Symposia Vol. 118, pp. 35–41, Springer-Verlag, Berlin-Heidelberg, 1998.
21. Boedecker, G.–Marson, I.–Wenzel, H.G.: The Adjustment of the Unified European Gravity Network 1994 (UEGN94). In: Gravity and Geoid, IAG Symposia No. 113, Convened and Edited by H.Sünkel and I. Marson, pp. 82–91, Springer-Verlag, Berlin-Heidelberg, 1995.
22. Csapó G.: Hungary’ s new gravity base network (MGH-2000). Geophysical Trans-
actions, Vol. 40, No. 3–4, pp. 119–143, Budapest, 1997.
23. Csapó G.: Országos gravimetriai alaphálózatunk (MGH-2000) és szerepe az Egységes Európai Gravimetriai Hálózatban. Geodézia és Kartográfia, 52 (2000), 2 (27-33).
24. Reinhart, E.–Richter, B.–Wilmes, H.–Erker, E.–Ruess, D.–Kakkuri, J.–Mä kinen, J.–Marson, I.–Sledzinski, J.: UNIGRACE – A project for the unification of gravity systems in Central Europe. Reports of the Finnish Geodetic Institute, No. 98:4, pp. 95–98, Masala, 1998.
25. Ádám J.: Magyarország hozzájárulása a geoid európai felületdarabjának újbóli meghatározásához. Geodézia és Kartográfia, 49(1997), 12(7–13).
26. Ádám J.: Nemzetközi tanácskozás az európai geoidmeghatározások témakörében Budapesten. Geodézia és Kartográfia, 50(1998), 8(24–28).
27. Vermeer, M.–Ádám J. (Szerkesztők): Proceedings of the Second Continental Workshop on the Geoid in Europe (Budapest, Hungary, March 10–14, 1998). Reports of the Finnish Geodetic Institute, No. 98:4, p. 292, Masala, 1998.
28. Ádám, J.–Gazsó, M.–Kenyeres, A.–Virág, G.: Az Állami Földmérésnél 1969 és 1999 között végzett geoidmeghatározási munkálatok. Geodézia és Kartográfia, 52 (2000), 2 (7–14).
29. Ehrnsperger, W.–Hornik, H.–Cimbálnik, M.–Kostelecky, J.–Simek, J.–Czobor Á.–Ádám J.–Németh Zs.–Priam, S.: Adjustment of the control networks of the CSFR and Hungary within the System ED87. Boll. Geod. Sci. Aff., Vol. LVI, No. 1, pp. 29–64, 1997.
30. Mihály Sz.: A magyarországi geodéziai vonatkozási és vetületi rendszerek leíró katalógusa. Geodézia és Kartográfia, 45 (1994), 4(198–203).
Contribution of Hungary to the Establishment of the United European Geodetic and Geodynamic Bases
Dr. Ádám J.–Dr. Csapó
G.–Dr. Mihály Sz.
Summary
In 1987/88 the IAG/EUREF Subcommission in close connection to CERCO Working Group VIII on Geodesy designed and defined a new precise geocentric continental reference system ETRS89 for Europe by using GPS measurements. The project was performed in 1989 for Western Europe. Starting in 1990 several countries in Central and in Eastern Europe were connected to the EUREF89 network. Beside the establishment of this 3D geodetic network by GPS, the national traditional (triangulation, levelling and gravity) networks are connected in order to build up an united geodetic and geodynamic basis in Europe.
Hungary is willingly concerned in the fruitful cooperation in Europe and participates in the unification of each type of the geodetic control networks: a) Hungary is connected to the EUREF89 network in 1991, b) Satellite Geodetic Observatory of the Institute of Geodesy, Cartography and Remote Sensing at Station Penc is an EUREF permanent GPS station since March 1996, c) I. order triangulation network was adjusted within the System ED87 in 1994, d) primary levelling network data in geopotential units were included in UELN95/98 adjustment, e) national gravity points were connected to the UEGN in 1994 (5 stations) and in 1999 (46 stations), f) gravimetric and DTM data were prepared and handed over for the EGG97 gravimetric geoid solution in Europe and finally Hungary participated g) in EUVN97 campaign by producing GPS observations and geopotential data at 4 stations, and h) in UNIGRACE project in PENC station.
The tasks of the near future are given in this article, too.
