Az olvasók előtt jól ismert, hogy a földügyi igazgatásra (földmérés, térképészet, ingatlan-nyilvántartás stb.) milyen nagyszámú és szerteágazó feladat hárul: felmérések, térképezési munkák, az időközben bekövetkezett változások felmérése és térképi átvezetése, a geodéziai alaphálózatok karbantartása, a pontok védelme, pusztulás esetén azok pótlása stb.).
De ugyanilyen súlyú programok magából az ország társad
almi, gazdasági berendezkedésének változásából is erednek. Gondoljunk csak a privatizációra, a földkárpótlásra vagy a részarány kimérésekre, sőt a földhasználati nyilvántartás kialakítására. Mindemellett folyik az ingatlan-nyilvántartási – elmaradt – átvezetések sürgős rendezése.Ilyen és számos más földügyi feladat ellátása mellett a földügy az utóbbi években lényegesen fejlődött, hiszen a terepi felmérések helyett egyre nagyobb mértékben használatosak a légi- és űrfelvételek, emellett szinte általánossá vált a pontmeghatározások területén a korszerű műholdgeodézia (GPS) használata, hasonlóképpen megizmosodott a FÖMI-ben folyó távérzékelési tevékenység nemcsak földmérési-térképészeti célra, hanem a mezőgazdálkodás számára is.
Ugyancsak gyors ütemben folyik
a felmérési és nyilvántartási tevékenység korszerűsítése; DAT, digitális felmérések, korszerű adatfeldolgozás-tárolás és adatszolgáltatás.Mindez azt jelenti, hogy – bár a magyar földügy az elmúlt és a mostani években erősen le van terhelve – mégis képes volt adatgyűjtő-, feldolgozó- és szolgáltató képességét jelentősen fejleszteni; mind mennyiségi, mind pedig minőségi értelemben. Ez azt jelenti, hogy olyan új országos (vagy térségi) programok megvalósításánál, amelyeknél a földfelszínre vonatkozó részlete
s (geometriai) információkra sürgősen szükség van (lásd: térinformatika), akkor ennek sikeres előkészítése, de különösen megvalósítása elképzelhetetlen a földügyi szakágazat adatainak (eszközeinek) felhasználása nélkül; és tegyük hozzá, a földügy közvetlen bevonása nélkül sem. És ami ennél is lényegesebb, a földügy képes a nagy mennyiségű adatszolgáltatási igényeknek is megfelelni.A leírtakat kissé úgy lehetne még inkább általánosítani, hogy a magyar földügy a maga kiemelkedően nagy mennyiségű adatai (információi) révén az újabb (ilyen adatokat igénylő) jelentős térségi (vagy országos) programok fontos szereplőivé fog válni. Ebből a megállapításból persze az is következik, hogy a földügynek magának is érdeke, hogy az ilyen újabb fejlesztési elképzelésekről
tudjon, és vegyen is részt annak előkészítésében, továbbá, járuljon hozzá, hogy a fejlesztési program követelményei, illetve a rendelkezésre álló (vagy biztosítható) információk összehangoltak legyenek.Ilyen módon a földügyi igazgatás a saját jövőbeli programjának összeállításánál – valamint a belső technológiai fejlesztéseknél – fel tud készülni a feladatokra, növelve ezzel a kérdéses program sikeres teljesítésének valószínűségét is.
Ilyen új, kiemelkedően jelentős program lehet maga a területfejlesztés, a
mely rendszerint nagy térségeket érinthet, és ott részletes információ-igénnyel jelentkezik.Mivel az ország területén már jelentős területfejlesztési programok előkészítése folyik (és ezek földügyi vonzata nyilvánvaló), ezért a következőkben nagy vonalakban vázoljuk a folyamatban lévő fejlesztési előkészületeket és természetesen az ezekkel összefüggésben jelentkező problémákat, gondokat is.
Először is, arról szeretnénk tájékoztatást adni, hogy a Magyar Országgyűlésnek van egy Területfejlesztési Bizottsága, amely viszonylag nagy gyakorisággal ülésezik, és a bizottság munkájában a földügy (földmérés) több képviselője, szakembere is részt vesz. Más oldalról: működik egy Térképellátási Koordinációs Bizottság is, amelynek vezetését eleve az FVM Földügyi és Térk
épészeti Főosztályának vezetője látja el.A továbbiakban elsősorban a Területfejlesztési Bizottság keretében folyó program-előkészítésekről kívánunk tájékoztatást adni; elsősorban azért, hogy a folyóiraton keresztül tájékoztassuk az olvasókat, másrészt abból a célból is, hogy a szakágazat kellő módon felkészülhessen a várható feladatokra és számolhasson az esetleges gondokkal is. (A rendelkezésre álló – és közreadható – információkat a továbbiakban pontokba foglalva adjuk meg.
1. A területfejlesztés (-rendezés) bemutatása nagyvonalakban
– Jelenleg – a hét fejlesztési régió mellett – elképzelések vannak arra, hogy a Tisza-Szamos térség legyen kiemelt térség.
– A Balaton-régióban folyó munkálatok, illetve előkészületek már előrehaladottabb állapotban vannak,
–
az üdülőterületek tekintetében a Tisza-tó és környéke kiemelt térség;– a Tisza és mellékfolyóira egy hidrológiai, belvízrendezési és árvízvédelmi tervsorozatot terveznek.
– Az egész Kárpát-medencére vonatkozó fejlesztési program alapját egy korszerű térin
formatikai rendszer adhatná, de ennek megvalósítása csak fokozatosan lehetséges.– A Környezetvédelmi Minisztérium átfogó vidékfejlesztési programot szorgalmaz.
– A tervek kidolgozását (és főképpen megvalósítását) a pénzügyi források szűkössége erősen késl
elteti.2. A Miniszterelnöki Hivatal informatikai tevékenységéről
Itt elsősorban a közérdekű adatokkal foglalkoznak, és ezekbe az állami térképek is beleértendők, de nem feltétlenül a digitális térképek. Elsősorban adatvédelmi, és az adatok nyilvánosságra hozatala kérdéseivel foglalkoznak. Szeretnék elérni (az USA-hoz hasonlóan), hogy átlátható és szabályozott legyen a közérdekű adatokhoz való hozzájutás.
Egyelőre nincs pontosítva az adatok előállításával kapcsolatos állami (pénzügyi) kötelezettségvállalás.
Mielőbb szeretnénk felmérni, hogy mennyi adat is áll rendelkezésre (adatkataszter), majd szükség lesz a hozzáférés szabályozására.
El kellene készíteni a címregisztert, amelyeken keresztül el lehet jutni a digitális adatokhoz, mert így válhat lehetővé a t
érbeli elemzés.Figyelmet érdemel, hogy az adatgazdálkodás szabályozása csak később lehetséges. Ehhez a következő években még alapos hatásvizsgálatokat kell végezni.
3. A VÁTI tevékenységéről
Már megbízást kaptak a Szamos–Tisza-menti térség rendezési tervének elkészítésére.
Ugyancsak megbízást kaptak az 1999. évi árvíz- és belvízzel érintett térségek településrendezési terveinek felülvizsgálatára. Itt segédletet fognak készíteni az önkormányzatok számára, hogy azok a rendezési terveket aktualizálni tudják. Ezeknél fontos feltétel lesz a térkép.
Az elképzelések szerint az árvíz- és belvíz által veszélyeztetett területeken egyrészt korlátozzák az építkezést, másrészt szóba kerülhet szükségtározók kialakítása, sőt a területgazdálkodás módosítása is (művelt területek átminősítése).
Eddig 11 megyében kezdték meg a rendezési tervek készítését, de még nem tisztázott a megyei önkormányzatok jogköre.
Az Országos Területrendezési Tervnél nagy gondot jelent azok rendszeres frissítése, aktualizálása.
A VÁTI-ban folyó mun
kálatoknál is a legnagyobb gond a pénzügyi források szűkös volta, amelyek nem teszik lehetővé az ütemes végrehajtást.4. A Balaton-régió rendezési tervéről
Az előzetes program szerint az Országgyűlés vélhetően még június hónapban elfogadja a Balaton kiemelt üdülőkörzet rendezési tervét.
Itt várhatóan előírás lesz az országos geodéziai alaptérképek és hálózati adatok használata. Indokolt továbbá, hogy az EOMA-munkálatoknál kellő sürgősségű hálózatot biztosítsanak ebben a térségben.
Az NKP keretében mielőbb b
iztosítani kell az új alaptérképeket, adatbázisba rendezve.Ugyancsak kívánatos egyrészt a régió
1:10 000 ma. digitális adatbázisának elkészítése, továbbá a megfelelő
felbontású ortofoto-térképek elkészítése.
A régió korszerű közműnyilvántartása indokoltan igényli a térség térinformatikai rendszerének kialakítását. Ugyanitt biztosítani kell a változások rögzítését és érvényesítését a nyilvántartási térképeken, illetőleg az adatbázisban. Ez utóbbit célszerű 1–3 évenkénti légi felvételek és űrfelvételek fel
használásával végezni.Ebből az első bemutatásból az derül ki, hogy a területfejlesztés tekintetében jórészt csak a kezdeteknél tartunk. A teendőket általában mindenki látja és el is fogadja. Gondok részben a szabályozások hiányából (elavultságából) erednek. A legfőbb akadály azonban a pénzügyi források szűkössége! Emiatt a programok teljesítése elhúzódik, közben a térképek tartalma elavul, és a tartalom aktualizálására egyáltalán nincsenek források.