/Az MFTTT 1999. évi geodéziai vándorgyűlésén (Pécs) elhangzott előadás alapján/

Boda Géza, a Baranya Megyei Földhivatal munkatársa

Bevezetés

– nóniusz, telekkönyvi szemle, pikírtű, hárfa, Tripumphátor, logartábla, mérődrót,

– EU-csatlakozás, DAT-szabályzat, NKP, TAKAROS, TAKARNET, szolgáltatás, minőségbiztosítás, ISO 9001, menedzsment, marketing…,

akkor a múltat és a jelent, valamint – természetesen átfedéssel – a közeljövőt említjük.

Bízom benne, hogy azok a szakemberek, akik a földhivatalok napi tevékenységén túl annak fejlődését is fontosnak érzik, megértik törekvésemet, amivel a földhivatalok nem túl rózsás megítélését próbálom javítani az alábbi fogalmak jelentőségének kiemelésével. A továbbiakban a szolgáltató földhivatalról, a földhivatali menedzsmentről szeretnék szólni.

1. Szolgáltatás

A demokrácia és a piacgazdaság megjelenése a volt szocialista országokban lavinaszerű változásokat indított el az élet szinte minden területén.

A közigazgatási, államigazgatási szektor szervezetei a kormányzat célkitűzéseit, programjait igyekeznek maradéktalanul végrehajtani. Fontossá vált a szemléletváltozás, amelynek értelmében a régi, bürokratikus szemléletet felváltja a szolgáltató állam, szolgáltató hivatal szemlélete. Erre egyrészről a restrikciós (megszorító) gazdaságpolitika, a költségvetési források szűkössége, másrészről pedig az adózó állampolgár sokszor egyáltalán nem alaptalan kritikai szemlélete a közpénzek pazarló felhasználásáról, elherdálásáról, készteti a hivatalokat. Természetesen jelentős mértékben hozzájárul a fejlesztés kikényszerítéséhez az egységes európai piac megjelenése és elvárása is [1].

Honnan is indultunk?… a szocialista gazdaságfejlődés során a szolgáltatások háttérbe szorultak, s az infrastruktúra elégtelen fejlesztése is szinte kizárólag mennyiségi dimenzióban jelent meg, a strukturális és műszaki átalakulás, a technikai fejlesztés alig érvényesült. Mindez végső soron oda vezetett, hogy a szolgáltatások színvonala és szerkezete elmaradt a gazdaság zavartalan működéséhez szükségestől, s ez az elmaradás az utóbbi évtizedben még jobban felerősödött. A mai helyzetre az jellemző, hogy a magyarországi szolgáltatások egészének színvonala nemcsak a nemzetközi tendenciákhoz viszonyítva, hanem a gazdaság belső igényeihez és szükségleteihez, általános fejlettségéhez képest is számottevő elmaradást mutat [2].

Az EU-tagországok szolgáltatási szektora GDP-jük 60-70%-át teszi ki. Nálunk ez a szám 27%-ról (1950) 2010-re várhatóan 65-67%-ra nő.

De mi is az a szolgáltatás? “A szolgáltatás olyan cselekvés vagy teljesítmény, amelyet az egyik fél nyújt a másiknak, és amely lényegét tekintve nem tárgyiasult és nem eredményez tulajdonjogot semmi fölött. Előállítása vagy kapcsolódik új termékhez, vagy nem” [3].

A földhivatali szolgáltatás olyan speciális tevékenység, ahol maga az állam gyűjt, tárol és értékesít adatokat ügyfelei részére, akik az adatokat szintén állami felhatalmazás, illetve kötelezettség alapján hasznosítják. Azaz az állam a saját vevőkörét is meghatározza törvényi előírás alapján az adatok kötelező felhasználásának előírásával.

Az állam tehát

egyrészt megrendelő – az adatgyűjtés során,

harmadrészt eladó – az adatértékesítéskor.

Azaz vevő és eladó egy személyben.

Marketingmenedzsment: a tervezésnek és végrehajtásnak az a folyamata, melynek során elképzelések, áruk és szolgáltatások teremtése, árazása, promóciója és elosztása megy végbe annak érdekében, hogy a cseréken keresztül egyéni és szervezeti célok valósuljanak meg. (Promóció: az előrelépésen kívül a direkt marketinget, kommunikációt, reklámot, vásárlásösztönzést jelent.)

A fogyasztóorientáltság a marketingszemlélet alapja, amely megfelelő marketingstratégia kidolgozásával a marketingtevékenységen keresztül jut kifejezésre. Azért, hogy ne illúziókat, hanem valódi célokat fogalmazzunk meg, a küldetésünkből kell kiindulni, amit az állam a földhivatalokkal szemben megkövetel. Ez az ún. üzletági küldetés.

Mi is az a SWOT-analízis? Az erősségek (Strengths), gyengeségek (Weaknesses), mint belső környezet, valamint a lehetőségek (Opportunities) és veszélyek (Threats), mint külső környezet elemzésének angol kezdőbetűiből alkotott mozaikszóról van szó.

A belső környezet elemzése a következőket foglalja magába:

Erősségek: adatok mennyisége, minősége,

ügyfélvárók kulturáltsági szintje, stb.

Külső környezet elemzése során a következőket vizsgáljuk:

Lehetőségek:

együttműködés a nagybani megrendelőkkel (értéknövelt tevékenység pl.: térinformatikai rendszerek létrehozásában való együttműködés),

az erősségekből fakadó előnyök maximális kihasználása (adatok, jogszabályi hátterek, szakembergárda monopolisztikus előnyei),

egyéb – elképesztő – ötletek (központi közműnyilvántartás, piaci alapú adatszolgáltatás, permanens GPS referencia-állomás üzemeltetése).

• Fogyasztási igény orientáció: A szervezetnek meg kell alkotnia az elégedett fogyasztó típusát. Ez a folyamat végső soron hozzájárul az élet minőségének javításához.

• Fogyasztói elégedettség: Az ügyfél azokat a szervezeteket támogatja és azokról alakít ki pozitív képet, ahol érdekelt abban, hogy megelégedetté váljon és hosszú távú jólétet eredményezzen számára.

• Az ügyfél azokat a szervezeteket preferálja, ahol humánusan bánnak vele és a szolgáltatásnyújtás során a társadalmi szintű felelősség kitűnik, valamint

A fentieket figyelembe véve kell kidolgozni a földhivataloknál is a marketingstratégiát. Az egész értékesítési folyamat a mit?, kivel? hogyan? hármas köré kell csoportosítani, aminek mozgatórugója az elégedett vevő, azaz a mi esetünkben az elégedett ügyfél kell legyen.

2.3.1. Stratégiai célok

Ha megvizsgáljuk a lehetséges vevőkört, akkor a stratégiánkat már jó megközelítéssel felépíthetjük.

• Lakosság: nagy számú, de gyenge fizető, viszont a kommunikáció mikéntjére nagyon érzékeny, ezáltal nagyon fontos imázsközvetítők.

• Önkormányzatok: gyakori és nagy számú adatigénylő, de nehezen fizet. Az értéknövelő együttműködés velük hosszú távon kívánatos.

• Közműüzemeltetők: nagy tömegű adatigénylők, viszonylag ritkábban. Nagyon jó fizetők! A velük való eredményes együttműködés az értéknövelő tevékenység szempontjából a legkecsegtetőbb.

• Állami szervezetek: időnként nagy tömegű adatigénylők, de törvényi lehetőség alapján leginkább ingyenesen jutnak hozzá. Úgy gondolom, a földhivataloknak mint adatgazdáknak, ez egyoldalú hátrány az egyéb állami szervezetekkel szemben.

a) magánföldmérők: gyors, pontos adatszolgáltatást igényelnek, gyakori – esetenként nagy számú – adatfelhasználással. Kollegális viszony kialakítása velük szemben a földhivatalnak is érdeke.

b) befektetők: gyors átvezetést igényelnek, de vigyázat, nem járnak mindig tiszta úton! Ingatlanaik értéke elérheti a több száz millió forintot is. Az átvezetések elhúzódásából származó károkat esetleg a földhivatalokra próbálják áthárítani.

c) ingatlan-ügynökök: a forgalomképes ingatlanok felkutatása számukra létkérdés. Adatszolgáltatási igényük a hét minden napjára jellemző, cserébe emelt áron is hajlandóak lennének adatot venni!

• Kereskedelmi társaságok: GPS navigációs- és várostérképhez elsősorban topográfiai térképigénnyel jelentkeznek. A regionalitás lényeges lehet számukra.

• oktatás, kutatás: Ingyenes adatigénylők, de nagyon jó – és éppen ezért nem mindegy, hogy milyen – imázsközvetítők.

Az adatszolgáltatás köréből a mit? kérdésre kapunk választ:

A humán erőforrás adja a kivel? kérdésre a választ.

– belső kommunikáció: egységes szemlélet megteremtése, a szakmai tevékenység megismertetése a hivatalon belül, a személyi állomány kiválasztásának segítése, a belső információáramlás segítése akár le, akár felfelé.

Mi az értéknövelő tevékenység?

Amikor a földhivatal olyan cégeknek, intézményeknek ad el adatokat, amelyek ezeket az adatokat felhasználva tovább bővítik, majd értékesítik, beszélünk értéknövelésről. Ezekben az esetekben a földhivatalok érdeke az, hogy az adatok tulajdonjogának biztosítása érdekében az értéknövelő céggel együtt jelenjen meg a piacon. Így biztosíthat önmaga számára egy jóval szélesebb körű piaci szegmenst, nem beszélve a keletkező nagyobb haszon megosztásából származó anyagi előnyökről.

A stratégiai célok, a munkába bevonható szakembergárda és a mit? kérdéskör kiválasztott elemeinek ismeretében kell az adott feladatra szabni a stratégiát. Tehát feladatonként új és egymástól eltérő megvalósításokat kell kidolgozni, sémákat nemigen lehet elképzelni.

A szervezet egészére érvényes közelítés, aminek lényege a szervezet (hivatal) minden folyamata, a termék és a szolgáltatás minőségének folyamatos javítása [5]. (Total Quality Management: teljes körű minőségbiztosítás). Ha ez eléri a kívánt, előírt szintet, a folyamat kimenete meg fog felelni a vevő (ügyfél) elvárásainak, igényeinek.

– közvetve (harmadik fél közbejöttével a minőségügyi rendszerben történő tanúsítással),

Itt is a célt kell meghatározni, nem az eszközt. A minőségbiztosítás teljes egészében része a jól felépített marketing menedzsmentnek.

Összefoglalva megállapítható, hogy a földhivataloknak mint szolgáltató cégeknek is szükségük van üzleti marketingre, ami a szolgáltatás minőségének javítását, szélesebb körű adatfelhasználást, s nem utolsó sorban a bevételük növelését segíti elő.

1. Drávavölgyi T.: A közszolgálati humán erőforrás specifikumai, értékelésének problémái. PhD publikáció, 1998. JPTE, Pécs.

4. Hartley, J.–Surányi A. – Szőr G.: Marketing Stratégia FM FTF Phare-projekt szakértői jelentés, 1997.

5. Barta T.–Tóth T.: Minőségmenedzsment

Servicing Land Office – Land Office Management

G. Boda
Summary

The realization of the servicing state and servicing office is more and more required by both inner (restrictive economic policy, requirements of the population) and outer (integrational ambitions to the AEU) circumstances.

The position of land offices among public offices is a special one, where the trinity of assembling, storing and marketing data is carried out according to requirements determined by the state. Land offices must be developed to be self-financing by increasing income. To do this needs a certain level of marketing activity. On the basis of the SWOT analysis of the land offices and knowing the set aims we can determine the marketing strategies by the realization of which the required results can be reached. An integral part of marketing is to guarantee the quality, when the customer (client) gets a product or service the quality of which is guaranteed by a definite system of conditions (e.g.standards).