Zalaba Piroska, az FVM földügyi és térképészeti főosztály titkára
Bevezetés
Magyarország már évtizedek óta tagja a Földmérők Nemzetközi Szövetségének (FIG), és a magyar nemzeti bizottság mind a kilenc bizottságban képviselteti magát. A magyar delegáltak mindig aktív szerepet töltöttek be a szervezetben.
Magyarországon és számos szomszédos országban az 1998. július 19-25. között Brighton-ban megrendezett FIG XXI. kongresszus “A szakma fejlesztése egy fejlődő világban” mottója általánosabban értelmezhető, hiszen ez nem csak a földmérésre érthető, hanem az egész társadalmi környezetre. A magyar földmérés közelmúlt időszakában a jelenlegi politikai és gazdasági változások szakmánk minden muvelőjétől gyors és jól előkészített cselekvést követeltek.
Ez nagy kihívást jelent a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság számára is, mivel ez az egyedüli szakmai-társadalmi
szervezete a magyar földmérőknek. Az egyesületnek támogatni kell tagjait ebben az új helyzetben, az új és ismeretlen feladatok (mint pl. a privatizáció, kárpótlás és a föld- és ingatlanadatok nyilvántartásának számítógépesítése) időszakában. Egyidejűleg folytatnunk kell a FIG-tagságunkból adódó tevékenységünket, hogy szakembereink megfeleljenek a változó kor követelményeinek.
A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság igyekszik segíteni tagjainak a feladatok megoldásában és a szakosztályaiban folyó munkát a FIG műszaki bizottságainak való megfelelés alapján szervezi a fenti trendek elősegítése mellett.
A FIG magyar nemzeti bizottságának (NB) tisztségviselői 1994–1998. között:
Elnök: dr. Joó István egyetemi tanár
Titkár: dr. Ágfalvi Mihály főigazgató
1. Bizottság delegáltja: dr. Riegler Péter
2. Bizottság delegáltja: dr. Németh Gyula
3. Bizottság delegáltja: dr. Márkus Béla
4. Bizottság delegáltja: Marek Miklós
5. Bizottság delegáltja: Ponicsán Gábor
6. Bizottság delegáltja: dr. Graczka Gyula
7. Bizottság delegáltja: Osskó András
8. Bizottság delegáltja: dr. Hőna Eszter
9. Bizottság delegáltja: dr. Forgács Zoltán
Az 1. Bizottság: Szakmai gyakorlat, szervezeti és jogi rendszerek
A földügyi igazgatás szakterületének fontos feladata a földmérés, földügy és térképészet jogi szempontból történő szabályozása. A rendeletek, törvények a következő területeket érintik:
• Az ingatlan-nyilvántartás számítógépesítése megfelelő jogi hátteret igényel. Ezen igény kielégítésére az országgyűlés új ingatlan-nyilvántartási törvényt fogadott el.
• A földmérésialaptérkép-készítés szabályzatainak korszerűsítése új műszerek és technológiák bevezetése útján a pontossági és megbízhatósági mérőszámok emelése érdekében. 1996 októberében fogadták el a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényt, amely jogi hátteret biztosít a földmérési és térképészeti tevékenységnek.
• Az elmúlt négyéves időszak jelentős eredménye, hogy hatályba lépett a DAT (digitális alaptérkép) Szabvány.
• A szakmánkban bekövetkezett jelentős változások tükröződnek a magánföldmérők számában. Az ezen bizottságban végzett munka jelentősége a magánszektor növekvő befolyásával emelkedik majd. A Nemzeti Kataszteri Program világos szabályozást követel meg, a vállalkozók érdekeinek és nemzetközi gyakorlat adaptálásának figyelembevétele mellett.
A 2. Bizottság: Szakmai képzés
Az elmúlt négyéves időszakot a térinformatika technológiájának dinamikus fejlődése jellemezte, amely a földmérés oktatására is egyre nagyobb hatást gyakorolt. A felsőoktatási intézmények új tanfolyamokat indítottak, így a térinformatikai továbbképzés sokszínűvé vált.
• A folyamatos továbbképzés fejlesztése.
A fejlesztés eredménye a nemzetközi együttműködésben indított továbbképzési tanfolyamok és projektek számának növekedésében, valamint a távoktatás bevezetésének előkészítésében mutatkozik meg. Az alapoktatás területén az első földmérő és térinformatika mérnökök 1997-ben végeztek. 1996-ban már 14, térinformatikai technológia szakot végzett mérnök vette át diplomáját, és 1997-ben 21 kataszteri szakot végzett mérnök fejezte be tanulmányait. További tanfolyamokat indítottak GPS-navigáció és igazságügyi szakértő témában.
• Szakember- és hallgatócsere.
Az UNIGIS és más nemzetközileg finanszírozott oktatási program segítségével számos lehetőség nyílt, pl. felsőoktatási szakemberek cseréjére és vendégprofesszorok gyakoribb fogadására.
Mind a három szakmai felsőoktatási intézményünk elérhető az interneten az alábbi címeken:
http:/geo.cslm.hu
http:/goliat.eik.bme.hu (FMT)
http:/lazarus.elte.hu (hun)
• Másik ilyen program az OLLO, amely a földhivatali dolgozók továbbképzését szolgálja.
3. Bizottság: Földügyi Információs Rendszerek
Az elmúlt néhány évben az információs rendszerek területén rendkívül gyors fejlődés ment végbe. A Magyar Térinformatikai Társaság (HUNAGI) 1994-ben alakult, és teljes jogú tagja az EUROGI-nak. Rendszeres kapcsolatot tart az európai intézményekkel, és aktív szerepet játszik a nemzetközi együttműködésben. A térinformatikai (GIS/LIS) szakemberek számos rendezvényt szerveznek (pl. “GIS a felsőoktatásban”, a “GIS Open konferencia”, országos térinformatikai konferencia, “térinformatika a környezetvédelem szolgálatában”, stb.).
Néhány adat a magyar térinformatikai piac bemutatására:
• Hazai alkalmazások történtek, és számos hazai fejlesztésű GIS-szoftver készült.
• Szakembereink részt vesznek az európai út-adatbázis digitalizálásában és a német környezetvédelmi monitoring-rendszer kifejlesztésében.
• A Magyar Honvédség Térképészeti Hivatala komoly erőfeszítéseket tesz annak biztosítására, hogy a katonai térképészet eredményeit a polgári életben is felhasználják. Az MH TÉHI kiadta az ország digitális térmodelljét.
Az EU és a magyar kormány között 1990-ben aláírt PHARE-egyezményt követően megindult “A földhivatalok számítógépesítése” elnevezésű program, a földhivatali infrastruktúra fejlesztésére. A program fontosabb állomásai a következők:
1. Komplex decentrális ingatlan-nyilvántartási rendszer (1994-ben befejeződött).
2. A Fővárosi Kerületek Földhivatalának számítógépesítése (1997-98).
3. Térképészeti Rendszer a Fővárosi Kerületek Földhivatala számára (1997).
4. A körzeti földhivatali rendszer korszerusítése: TAKAROS DLO (1995-98).
5. Földhivatali számítógépes hálózat kialakítása: TAKARNET (1997-98)
6. A megyei földhivatalok számítógépesítése: META (1999-től).
4. Bizottság: Vízügyi felmérések
Jelenleg a vízügyön belül (Országos Vízügyi Főigazgatóság) a térinformatikai rendszer létesítése az adatgyűjtés olyan módon való átszervezésének stádiumában van, amely lehetővé teszi az adatok digitális feldolgozását. Néhány vízügyi hatóság már megkezdte az ilyen regionális rendszerek létesítését saját területén, és az adatgyűjtés földrajzi információs rendszerben folyik.
A környezetvédelemben a térinformatikai rendszerek fokozatos megvalósítását tervezik.
A légifelvételek használata már jelentős múltra tekinthet vissza a vízügyben. Ezeket meglevő építési munkák tervezésénél és hatásvizsgálatánál használják. A távérzékelés alkalmazása a környezetvédelemben még nem terjedt el, de néhány kísérlet már történt. Számos területen célelemzésre és bizonyos hatások területi elhatárolására (Balaton, Szigetköz elhatárolása, árvízterületek, polderek, veszélyeztetett területek, vízminőség-vizsgálat stb.) űrfelvételeket használtak.
Mindkét ágazatban rendelkezésre áll a gyakorlatban a
számítógépes háttér, és alkalmassá tehető a GIS-rendszer létesítéséhez,
adatbázi-
sok létrehozásához, vagy távérzékelési módszerrel kapott felvételek
feldolgozásához, viszonylag kevés költséggel.
5. Bizottság: Geodéziai műszerek és módszerek
A privatizációs folyamat során az állami földmérés több mint száz elektronikus tahiméter vásárlását határozta el a kataszteri és privatizációs mérések elősegítésére. A műszereket a Wild-Leica cég szállította. A Budapesti Műszaki Egyetem speciális tanfolyamokat szervezett a fővárosi, megyei és körzeti földhivatalok földmérői részére (kb. 200 fő). A GPS-műszerek vásárlásával (12 új a 8 meglévő mellé) és alkalmazásával az állami földmérésnek sikerült befejeznie a negyedrendű országos alapponthálózat létesítésének munkálatait, amely szükséges volt a privatizációs folyamat földosztásaihoz is.
A felhasználók (önkormányzatok, közműüzemeltetők, környezetvédelmi intézmények) élénk érdeklődést mutatnak a számítógépes térképészet iránt. Ebből következik, hogy további igény jelentkezett az elektronikus tahiméterekre, GPS-vevőkre, terepi adatrögzítőkre. Az ebben az albizottságban dolgozó szakemberek aktív szerepet vállalnak ezeknek a műszereknek és mérési technológiáknak a fejlesztésében, bevezetésében és elterjesztésében.
6. Bizottság: Mérnökgeodézia
A mérnökgeodézia egy különleges feladatát képezi a Budapestet körbevevő autópálya-körgyűrű építése. Az ország főútjainak és vasútvonalainak építése és korszerűsítése folyamatban van.
Geodinamikai hálózat létesült mind GPS-, mind pedig hagyományos módszerekkel a Dél-Magyarországon létesített automerőmű körül. A kísérlet azt mutatja, hogy egy komplett mesterségeshold-rendszer létrehozásával remény van egy helyi GPS mobil vizsgálati hálózat kifejlesztésére.
Jelenleg az önkormányzatok és nagy ipari létesítmények közműszolgáltatási információs rendszereinek létesítését az akadályozza, hogy az ingatlan-nyilvántartási alaptérkép, amely a rendszerek geometriai alapját képezi, többnyire hagyományos, manuális formában áll rendelkezésre. Ez akadályozza egy ún. AM/FM-típusú információs rendszer mérnökgeodéziai mérési célokra történő létrehozását. Sok közműszolgáltató foglalkozik információs rendszerek fejlesztésével az áram-, gáz-, vízellátás, valamint a csatornázás területén.
Az önkormányzatok is kezdeményeznek számos fejlesztést, de még nincs olyan rendszerünk, amely egy egész várost lefedne. Ezen a téren jelentős előrelépés, hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elhatározta, hogy 15, pályázattal kiválasztott önkormányzatot támogat AM/FM-rendszereik kiépítésében.
7. Bizottság: Kataszter és a mezőgazdasági földek kezelése
1994-ben a magyar egyesület pályázott a 7. Bizottság 1996. évi ülés Budapesten történő megrendezése jogára. A pályázat eredményes volt, és az MFTTT rendezhette meg a 7. Bizottsági ülését, amelyen több mint 30 országból 60 küldött vett részt. A bizottságon belül három munkacsoport működik különböző témakörökben, mi a Földügyi Munkacsoportban tevékenykedünk. A munkacsoport “Földügyi kérdések a világban” címmel könyvet kíván
megjelentetni. Osskó András magyar küldött lesz a “Földügy Kelet-Közép-Európában” c. fejezet szerzője.
A “FIG-nyilatkozat a kataszterről” c. kiadványt magyar nyelvre fordítottuk és megjelentettük 1996-ban.
Kidolgoztuk a Nemzeti Kataszteri Program műszaki és pénzügyi munkarészeit az alábbi momentumokra helyezvén a hangsúlyt:
• az ingatlan-nyilvántartási betétek adatbetáplálásának meggyorsítása;
• a nagyméretarányú térképezéshez szükséges folyamatos változásvezetés és új mérések beindítása;
• oktatás, képzés és irányítás.
8. Bizottság: Várostervezés, területfejlesztés
Az 1989. évi politikai változásokat követően új korszak kezdődött a területfejlesztésben is, de csak azután, hogy a tervezés új jogi és intézményi hátterét kifejlesztették.
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény meghatározza a tértervezés fő feladatait, szabályait és intézmény-hátterét azon célból, hogy egyeztesse az ország regionális politikáját az EU regionális politikájával.
A magyar delegátus felhívta a bizottság elnökségének a figyelmét az átmeneti időszakban levő kelet-európai országok tervezési problémáira és változásaira. A bizottság magyar kezdeményezésre vette programjába az 1994-98. időszakra a “A tértervezés és a környezet Kelet-Európában – A piacgazdaságra való áttérés” témát. Ebben a tárgykörben az első munkaműhelyet 1994-ben Budapesten tartottuk.
A nemzetközi tapasztalatok felhasználásával a magyar 8. Bizottság szimpóziumot rendezett Magyarországon a környezeti hatás felmérésének tárgykörében. A bizottság folyamatosan tájékoztatta a partnerbizottságokat a területfejlesztésre vonatkozó törvények előkészületeiről. A bizottság kiemelte a területi információs rendszerekhez felhasználandó valódi digitális térkép előállításának szükségességét.
9. Bizottság: Ingatlanok értékelése és kezelése
Az előző politikai rendszer alatt nem volt működőképes föld- és ingatlanpiac Magyarországon. Az ingatlanoknak mindössze 7%-a volt magán kézben; és a földpiaci tranzakciók csak az országnak ezen kis hányadával voltak kapcsolatban.
A rendszerváltás következtében a földingatlanok privatizációja és a kárpótlás, az ingatlanok értékének megállapítása újra fontossá vált. Az átállás időszaka az egyének millióiban élesztette fel az érdeklődést a föld és az ingatlan iránt.
A magyar nemzeti bizottság örömmel fogadná, ha más tagországok megosztanák az értékelés és kezelés területén szerzett tapasztalataikat.
Budapest-Székesfehérvár, 1998. június
Joó István |
Ágfalvi Mihály, |
|
Zalaba Piroska, |