A közigazgatás korszerűsítésének folyamata, a piacgazdaság kiépülése, az információs társadalom kialakulásával, a közelgő EU-csatlakozással kapcsolatos igények egyre inkább megkövetelik a földügyi igazgatás területén is, hogy jól képzett, naprakész szakmai ismeretekkel és nyelvtudással rendelkező köztisztviselők dolgozzanak. Ez úton lehet csak a közigazgatás megújhodásához kapcsolódóan a “szolgáltató állam” ideáját megvalósítani. Hazánkban az informatikai alkalmazások gyorsabb elterjedésének egyik alapvető akadálya a digitális adatok hiánya. Pedig az informatikai társadalomban a közcélú digitális adatbázisok az informatikai autópályák benzinkútjait jelentik. A másik nagy akadály a térinformatikai ismeretek hiánya a potenciális felhasználók körében. Az oktatási intézményekben megszerzett tudás egyre gyorsabban évül el, ezért növekszik az “élethosszig-tanulás” fontossága. Az előadás az oktatási igények taglalásán túl az erre válaszoló rugalmas oktatási – alapvetően továbbképzési – formákkal, oktatásfejlesztési törekvésekkel foglalkozik.

Az oktatási igények és formák felvázolását a Miért? Kinek? Mit?, illetve a Ki? Hogyan? alapkérdések megválaszolásán keresztül végezzük. Miért fontos a folyamatos továbbképzés? A piacgazdaság kiépülése, a közigazgatás korszerűsítésének folyamata, a Nemzeti Kataszteri Program és a Magyar Topográfiai Program olyan infrastrukturális beruházásokat igényel, melynek minél jobb kihasználtsága nemzeti érdek. A Nemzeti Kataszteri Program és a Magyar Topográfiai Program keretében létrejövő többcélú rendszerek széles körű használata érdekében az oktatásnak az egész intézményre, sőt a kapcsolódó környezetre is kiterjedőnek kell lennie. Nagyon fontos a kritikus tömeg elérése a potenciális felhasználók körében. Az, hogy mit oktassunk, nagyon szorosan összefügg azzal, hogy kinek. Ha a bevezetésben említett informatikaiautópálya-hasonlatból kiindulva, a térinformatikai rendszert (GIS) egy gépjárműhöz hasonlítjuk, akkor az autóvezetőnek (a GIS-rendszert használónak) is rendelkeznie kell valamilyen szintű gépjárművezetői jogosítvánnyal. A (tér)informatikai technológiai ismeretek mellett szükség van műszaki, módszertani, szervezési, jogi ismeretekre.

Ki oktasson? Az informatikai fejlesztéseket végző cégek általában betanítják a rendszer használatát. De mélyebb ismeretekre célszerű oktatási intézményekhez fordulni. Fontos a képzést, továbbképzést támogató belső rendszer megszervezése. Kellő ismeretek birtokában az önképzés igen hatékony. A tantermi (ún. kontakt) oktatás gyors, intenzív előrehaladást tesz lehetővé. Hátránya az, hogy a résztvevők kiesnek a munkából, a családjuktól napokig távol kell legyenek. A távoktatás ezekez a hátrányokat igyekszik csökkenteni. Természetesen itt is szerveznek intenzív foglalkozásokat, de ezek a speciális oktatócsomagok használata révén jóval rövidebb ideig vonják el a résztvevőket a munkától és a családtól. Egyre nagyobb szerep jut a számítógéppel segített oktatásnak. Sok szoftver mellett oktatóprogram (tutorial) is található. A hálózatok elterjedése, a böngészők egyszerű használata megnyitja a kapukat a világban fellelhető hasonló alkalmazások tanulmányozására. A virtuális egyetemek rohamosan terjednek.

Rugalmas oktatási formák

A Soproni Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kara évek óta módszeresen dolgozik távoktató anyagok kifejlesztésén. Az elmúlt három évben 21 távoktató-csomagot dolgoztunk ki EU- (TEMPUS, PHARE) támogatással. Az ezekből építkező rugalmas képzési formákról lesz szó röviden a következőkben.

OLLO szakmérnöki

A távoktatási tananyagokat az angol University of East-London, a belga Catholic University of Leuven, a Veszprémi Egyetem és az FVM FTF bevonásával dolgoztuk ki. Az OLLO-képzés célja a földhivatalok információtechnológiai fejlesztésével kapcsolatos PHARE- projektek oktatási hátterének biztosítása. A`hallgatói célcsoportot a földhivatali dolgozók teljes köre jelenti. A kétéves képzés távoktatásos formában zajlik, melynek keretében a hallgatók szakmérnöki oklevelet kapnak. Tárgyanként két alkalommal kerül sor 2-4 napos konzultációra. Az egyes témaköröket a beküldendő feladatok mellett írásbeli vizsgával értékeljük.

OLLO NK

Az NKP vállalkozói és önkormányzati partnereinek kell rendelkezniük megfelelő menedzsment, DAT- (digitális alaptérkép) szabvány és térinformatikai alkalmazási ismeretekkel, ezért a számukra ajánlott egyéves képzés tantárgyai a következők:

• Adat- és projektmenedzsment

• DAT-ismeretek

• GIS/LIS-alkalmazások.

A tanfolyam záróvizsgával ér véget. A tanfolyam résztvevői a sikeres vizsgával lezárt tantárgyak beszámítását kérhetik a főiskola által szervezett térinformatika szakmérnöki képzésekben (OLLO, DLG, Ingatlan-kataszteri).

OLLO alapképzés

Az egyéves távoktatás során az OLLO alapképzésben megszerzett ismeretek hasznosak lehetnek az ingatlanadatokkal foglalkozó – középfokú végzettségű – földhivatali és önkormányzati ügyintézők számára. A képzést levelező szakon folytatva – az elvégzett tárgyak beszámításával – felsőfokú képesítés szerezhető a főiskolán. Az oktatott tárgyak: Információtechnológia, menedzsment, Irodaautomatizálás és Térinformatikai alkalmazások.

DLG – térinformatikai szakmérnöki

A távoktatási tananyagokat a holland ITC, a BME, az ELTE és a Geometria Térinformatikai Rendszerház bevonásával dolgoztuk ki. A másfél éves képzésben a hallgatók a következő tárgyakat tanulják:

• Információtechnológia

• Digitális adatgyűjtés

• Számítógépes térképészet

• A térinformatika elemei

• Adatintegráció

• Rendszertervezés és implementálás

• Térinformatikai menedzsment

Az ismeretek nagyobb önkormányzatok térinformatikai részlegében nagy segítséget adnak a térinformatikai projektek szervezésében, az adatbázis építésében.

UNIGIS

A képzés időtartama két év. Az oktatási anyag megegyezik az angol eredetivel, de kiegészül magyar fejlesztésű modulokkal. Az oktatási program alkalmassá teszi végzett hallgatóinkat a térinformatika elméletében és gyakorlatában való eligazodásra. A képzés célja általános térinformatikai ismeretek oktatása. Az elsajátított ismeretek birtokában hallgatóink olyan műszaki és szervezési tudásnak lesznek birtokában, mellyel sikeres térinformatikai projektmenedzserekké válhatnak. Végzettségtől függetlenül a hallgatóknak nemzetközi egyenértékűséget igazoló okmányt szolgáltat a Manchester Metropolitan University. Master of Science fokozat szerezhető az angol társegyetemeken az angol nyelvű diplomaterv elkészítésével. Az M.Sc. kiegészítő képzés idotartama egy év. A fokozat megszerzése nem igényli feltétlenül az Angliába való kiutazást.

Végezetül megemlítünk két EU által támogatott, jelenleg folyó oktatásfejlesztési projektet.

A PRONET projektben egy Internetes multimédia oktatási anyag készül, mely kívülállók számára egy nap tanulási idő alatt ad ismereteket a térinformatika lényegéről és problémáiról. Mindkét esetben a tartalom mellett fontos szerepet kap a hallgatók hálózaton keresztüli támogatása.

Az utóbbi két projektben az Internet nyújtotta lehetőséget kiaknázására törekedve kísérleteket teszünk térinformatikai tudásbázis (knowledge base) kialakítására. Ennek hasonló jelentősége és szerepe van, mint a GIS történetében a fájlrendszerekről az adatbázisra való áttérés jelentett. Ennek hatására csökken a tananyagfejlesztési idő és költség, valamint a felesleges duplikáció.

Összefoglalás

A tanulmány a szakterületi felnőttoktatásban jelentkező oktatási igényeket vázolta fel. A szerző bemutatta a Soproni Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Karán folyó – a szakterületi és az önkormányzati igényeket különböző szinteken kielégítő – képzési formákat és oktatási fejlesztéseket.

1. A földügyi-térképészeti szakterület oktatás-továbbképzési stratégiája, Szakértői tanulmányok. FVM belső kiadvány, 1998.

2. A Nemzeti Kataszteri Program állami földmérési alaptérkép készítési projektje. Szakértői tanulmányok. FM belső kiadvány, 1996.

3. Az információs társadalom kialakításának kormányzati teendői. Informatikai és Távközlési Kormánybizottság stratégiai anyaga, 1998.

4. HM Land Registry: Human Resources Strategy 1997 to 2002, London, 10 pp.

5. Kennie, TJM. (1992): Continuing Professional Development and FIG Current Practice and Future Development. Proceedings 59^th FIG PC Meeting, Madrid, Spain, 15 pp.

6. Magyar Topográfiai Program. MH TÉHI döntés-előkészítő tanulmány, 1997.

7. Márkus B.: GEO-informatika továbbképzés = Geod. és Kart. 1997/1.

8. Niklasz L.: A földügyi igazgatás korszerűsítésének stratégiája = Geod. és Kart. 1998/3.

9. Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) (1997): CPD Courses Guide, London, 24 pp.

Cooperative Distance Learning Development

Dr. B. Márkus
Summary

In the paper the demands made on the adult geodesy education are outlined. Education forms and developments being in progress at the College of Surveying and Land Management of the Sopron University satisfying the professional and local governmental demands on different level were presented.