A fejlődés iránya

Az elmúlt évtizedben a telekommunikáció, különösen a számítástechnika és informatika olyan robbanásszerű fejlődésen esett át, hogy az a globalizáció kialakulásához és az információs társadalom kifejlődéséhez vezetett. A gazdaságkutató cégek előrejelzése szerint 2030-
ig az információgazdaság exponenciális növekedése mellett az ipar fejlődése jelentősen elmarad, a mezőgazdaság fejlődése pedig stagnálni fog. Ezek az elgondolkodtató jelzések arra ösztönöznek, hogy vizsgáljuk meg, miként hatnak ezek a változások a földmérés, térképészet, az ingatlan-nyilvántartás és a hozzájuk kapcsolódó, vagy rokon szakmai területek lehetőségeire és jelentőségük alakulására. A földrajzi-, illetve földinformáció-rendszerek létrehozásának lehetősége – a kataszteri, topográfiai stb. térképművek digitalizálásával, az ingatlan-nyilvántartási rendszerek számítógépesítésével, a föld-, illetve ingatlaninformációkat rögzítő adatbázisok kialakításával – realitássá vált, és ugyancsak reális valóság lett a különböző adatbázisok integrálása egy rendszerben. További forradalmi változás volt az adatbázisok összekapcsolása és a hálózaton keresztüli adatkezelés megvalósulása. Ennek eredményeként mind több és több szakmai terület kapcsolódik be annak a (tér)információs rendszernek az előállításába, amelynek feladata a piacgazdaságot ellátni mindazokkal a fontos, a föld- és egyéb, ingatlanokkal kapcsolatos jogi, térképi és egyéb információkkal, melyek nélkülözhetetlenek a gazdaság működéséhez a fejlett és fejlődő országokban egyaránt.

Azt lehet mondani, hogy a korábbi helyzethez képest, amikor a földmérési tevékenység önállóan jelent meg, elválasztva a föld- és egyéb ingatlanokhoz kapcsolódó többi tevékenységtől, kialakult egy olyan új iparág, ami föld- és ingatlanhasznosítással foglalkozik, az ingatlan megvásárlásától kezdve, a beruházáson, megvalósításon keresztül az értékesítésig. A cél tehát a minél gazdaságosabb és gyorsabb beruházás. Mindezek megvalósításához, többek között, megbízható és naprakész ingatlanadatok szükségesek (tulajdoni és egyéb jogokkal kapcsolatos, térképi, műszaki, érték stb.). Ma már nem lehet különválasztani a jogi, térképi és egyéb, ingatlannal kapcsolatos adatokat, hanem ezek együttese és összhangja adja meg az adatok igazi értékét. A fenti adatokat különböző szakterületek állítják elő, de a legfontosabb információkat a kataszteri és ingatlan-nyilvántartási szervezetek szolgáltatják, és így az adatok integrációja, egyes szolgáltatások koordinációja ezeknek a szervezeteknek lehet a feladata. Ugyanakkor a földmérőnek más szakterületekkel jobban együttműködve, a fenti célokat követve kell végeznie tevékenységét.

A változások okai

Mik ennek a dinamikus változásnak a fő okai? Egyik oldalról az ENSZ egyik szakértői bizottsága prognosztizálta, hogy 2030-ra a föld lakosságának mintegy 70%-a a vízpar-
toktól számított 100 km-es sávon belül fog élni, ami az urbanizáció átstrukturálódásához vezethet. Másik oldalról az Európai Unió Bizottságának 1996. évi jelentése megállapítja, hogy az unió területének több, mint 80%-a, lakosságának pedig több, mint egynegyede jut a vidéki térségekre. A vidéki térség fokozódó nyomásnak van kitéve, ami egyébként is érzékeny egyensúlyát veszélyezteti. Emiatt az Európai Unióról szóló szerződés 130. a) cikkelye értelmében az uniónak törekednie kell “a különböző régiók fejlettségi szintje közti különbségek, valamint a leginkább hátrányos helyzetű térségek – közöttük a vidéki térség – elmaradottságának csökkentésére”. Mindezek előrevetítik az elkövetkezendő néhány évtized kihívásait és azon hatalmas feladatok végrehajtását, amelyek a területfejlesztésnek “fenntartható” módon való végrehajtását célozzák és normál életkörülményeket biztosítanak minden lakos számára, továbbá egyidejűleg kielégítik a környezetvédelmi igényeket is.

A Földmérők Nemzetközi Szövetségének (FIG) szerepe

A FIG (Fédération Internationale des Géomčtres) hosszú évtizedek óta működő nemzetközi szervezet, ami mindig fóruma volt a földmérés, térképészet, valamint ezekkel rokon szakmai területek szakembereinek. Természetesen, ahogy a világ, úgy a földmérés és térképészet is fejlődik, átalakul, és teljesen nyilvánvaló, hogy a szakmai területet képviselő nemzetközi szervezetnek is változnia kell, hogy megfeleljen az új helyzetnek, kihívásoknak. Figyelemmel kell kövesse a nemzetközi trendeket és a változások várható következményeit, illetve a változásokra adandó válaszokat közvetítenie kell a szakma, a tagszövetségek felé. Ezért igen tanulságosak lehetnek a FIG állandó és szakmai bizottságaiban a tárgykörben az elmúlt időszakban folytatott tanácskozások, elemzések és viták eredményei.

Az ENSZ és szervezetei (pl. FAO, ECE) célul tűzték ki, hogy minden lehetséges módon támogatják az előzőekben jelzett fejlődési tendenciáknak minél sikeresebb kezelését, és ezért keresték az együttműködést azokkal a nemzetközi szervezetekkel, amelyek tevékenyen közreműködhetnek és segíthetnek a fenti folyamat támogatásában. Ilyen szervezetnek találták többek között a FIG-et, amelyhez persze az is kellett, hogy ez a nagy hagyományokkal rendelkező, több évtizede működő világszervezet felismerje, hogy akkor őrizheti meg vezető szerepét a dinamikusan változó környezetben, ha reagál a változásokra, és úgy alakítja át szervezeti felépítését, hogy – legjobb hagyományait megőrizve – válaszolni tudjon az új kihívásokra, és hozzájárul ahhoz, hogy a földmérők ki tudják elégíteni a gazdasági fejlődés által kiváltott új igényeket. Ezt tükrözi a szervezet jelszava is: “A szakmai fejlődés szükségessége a fejlődő világban”.

A FIG stratégiája

A FIG új stratégiája egyértelműen arra irányul, hogy figyelembe vegye azokat, a rokon szakmai környezetben bekövetkezett változásokat, amelyek befolyásolják a földmérő szakma, és így a FIG jövőjét (javasolt az alábbi szempontok felvetésénél a FIG szerepébe az MFTTT-t behelyettesíteni). Néhány ezek közül:

– a földmérés és térképészet számos területe fontosságának és növekvő szerepének felismerése olyan tevékenységekkel kapcsolatban, mint a gyorsütemű urbanizáció, földkataszteri és ingatlan-nyilvántartási rendszerek létrehozása, modernizálása;

– kommunikációs technológiák gyors ütemű fejlődése és ennek a szakmára való hatása;

– a távérzékelés, illetve globális helymeghatározási mérési technológiák növekvő előretörése a földmérési és földügyi adatbázisok létrehozásának folyamatában;

– a FIG és a földmérés egyes szakterületei elszakadásának veszélye. Ezt elkerülendő, megállapították fontos, hogy a FIG-nek továbbra is képviselnie kell a teljes szakmát, beleértve a méréstudomány, földrajzi adatok kezelése, föld- és ingatlanhasznosítás, stb. szakterületeket is;

– a lehetséges, illetve néhány esetben valós eltávolodás a földmérési szakma és az egyetemi/főiskolai földmérési fakultásokon újabban végzett szakemberek szakmai tevékenysége között. Megállapítható, hogy néhány országban – ez az ottani fiatal szakemberek véleménye – a FIG nemzeti tagszövetsége nem képviseli szakmai tevékenységük területeit. Hogy korlátozhassuk ezen jelenség tartóssá válását, a FIG-hez tartozó nemzeti szövetségek tevékenységének a tagországokban olyannak kell lennie, hogy az a földméréshez kötődő szakterületek valamennyi ágát képviselje, beleértve azokat is, amelyek jelenleg még nincsenek képviselve nemzeti szinten;

– a földmérés, mint szakma degradálódásának potenciális veszélye, ami elsősorban az informatika dinamikus fejlődésével függ össze, ugyanis a tevékenység jelentős része manapság automatizált. Ezzel a kérdéssel foglalkozva, a fentiekre tekintettel, a kvalifikált földmérő szerepét a gazdasági életben ki kell terjeszteni, és a róla alkotott képet át kell formálni úgy, hogy menedzser, tanácsadó, konzultáns és döntéshozó szerepet is kapjon a projektekben;

– növekvő veszélye van annak, hogy a rokon szakmai területek egy sor olyan szolgáltatást ajánlanak, amit eddig csak a földmérési szak-
terület nyújtott. Ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk a változásokhoz, a földmérők rendszeres szakmai továbbképzésére van szükség, hogy megértsék a földmérési és földügyi adatok, szolgáltatások növekvő fontosságát a gazdasági és az üzleti életben. A jövőben a földmérőnek nagyobb szerepet kell vállalni a politika egyes területeinek formálásában és a döntéshozatali folyamatokban;

– mind több szakmai szervezet akar együttműködni a FIG-gel.

A fenti változások szükségszerűen határozzák meg a FIG stratégiájának megvalósítását, ami az alábbiakban nyilvánul meg:

– állandó irodát hoztak létre Koppenhágában, főállású igazgatóval,

– a FIG szervezetének és bizottságai átalakításának tervezése,

– a nemzeti tagszervezetek és delegátusok munkájának javítása, továbbá a FIG tevékenységének ismertetése a tagszervezetek szakemberei körében;

– a szakmai oktatás/továbbképzés támogatása,

– a szervezet költségvetési forrásainak kiszélesítése és volumenének növelése.

Megállapítható továbbá, hogy a FIG és más nemzetközi szakmai és egyéb szervezetek kapcsolata és együttműködése egyre kiterjedtebbé vált az elmúlt időszakban, szakmánk területén is követve a globalizációt.

Merre földmérési vállalkozások?

Magyarországon, mint általában Európában, a kis és közepes méretű földmérési vállalkozások vannak túlsúlyban. Ezeket a vállalkozásokat érintő változások sokrétűek. A teljesség igénye nélkül, csak egy-egy jellemzőt felvillantva a változások, a cégek tevékenységét befolyásoló tényezők, a következőkben összegezhetők:

– társadalmi, pl.: a jelenlegi trendek a szakma “kopásához” vezetnek, úgy mint új diszciplínák kifejlődése, térinformatika, geomatika, közműnyilvántartás stb., a határok fokozódó elmosódása a szűken vett szakterület és a kapcsolódó szakterületek között stb.

– műszaki, pl.: a globális telekommunikációs technológia és az Internet fejlődése, elmozdulás a még nyitottabb adatelérés irányába, egyidejűleg hatékony kereskedelmi cégek kifejlődése, amelyek a gazdasági és földrajzi adatok szolgáltatására adatházakat fejlesztettek ki, új technológiák megjelenése, mint egy új képesség, befolyásolva számos szakmai tevékenységet, stb.

– gazdasági, pl.: a gazdaság résztvevőinek növekvő egymástól függése, továbbá a globális gazdaság és a pénzpiacok instabilitása, valamint ezek fejlődésének minden aspektusa a professzionális szolgáltatások vonatkozásában, számos gazdasági szektorban multinacionális, multidiszciplináris “szuper cégek” kialakulása a professzionális szolgáltatások területén stb.

– politikai, pl.: növekvő politikai hangsúlyeltolódás a globális szabadpiac létrehozásának irányába, a kereskedelmi határok folyamatos liberalizációja, az államigazgatási szolgáltatások privatizálásának és outsourcingjának trendje, számos foglalkozás, szakma deregulációja, stb.

– környezetvédelmi, pl.: folyamatos hangsúlyeltolódás valamennyi üzleti tevékenység vonatkozásában a környezetbarát megoldásra, a környezetvédelem növekvő szabályozása a regionális közigazgatás részéről, stb.

Az előzőekből a következő konzekvenciák vonhatók le a földmérési vállalkozások számára a jövőjüket illetően, azaz leegyszerűsítve az alábbi forgatókönyvek fogalmazhatók meg:

– A legújabb technológiák átvétele és alkalmazása, ami a professzionális tevékenység végrehajtásának legnagyobb részét nem csak földmérési képesítéssel rendelkezők, illetve számítástechnikában képzettek számára is lehetővé teszi. Ez a földmérési munka kommersziálódásához vezet, ami néhány globális “áruszállítóhoz” kapcsolódva, kemény árversenyben, úgymond ipari szállítóként valósul meg. Ez a jelenlegi formájában a kis és közepes vállalkozások számára nem túlélésbarát megoldás.

– Elválás a tradicionális földmérés gyakorlásától, azaz egy nagy nemzetközi vagy globális piaci szereplő beszállítójává válás és szolgáltatások nyújtása, amikor az kapacitáshiánnyal küzd, jobbik esetben speciális szolgáltatójává válás, amely együtt járhat a kis cég tulajdonosi viszonyának megváltozásával is.

– Integráció, mint üdvözítő megoldás, azaz a cég multidiszciplináris szolgáltatóvá fejlődik, szolgáltatások széles körét nyújtva ügyfelei számára. A multidiszciplinaritás természetesen az ügyfelek jelenlegi, illetve jövőbeni igényeinek függvényében alakul, és a szakmai tevékenység mellett pl.: általános IT támogatásra, rajzolási kapacitás, grafikus tervezés nyújtására, konzultációra, stb. terjedhet ki. Ez a tevékenység elsősorban az ügyfelek igényeinek elmélyültebb megértésére és kiszolgálására irányul.

1. Önálló, általános gyakorlatot folytató – önállóan tevékenykedő vállalkozás, szolgáltatások széles körét ajánlva, általában egy szukebb földrajzi környezetben.

2. Önálló szerződéskötő/specialista – önálló földmérő vállalkozó, aki más szervezetekkel szerződést köt, egy vagy több projekt erejéig, általános földmérési szolgáltatások nyújtására vagy egy speciális szolgáltatásra.

3. Kis méretű általános/speciális szolgáltató partner – 2-5 partner számára kiegészítő,

vagy kimondottan földmérési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás, általában egy szűkebb földrajzi környezetben tevékenykedve.

4. Közepes méretű, általános gyakorlatot folytató – több mint 5 partnerrel kapcsolatban lévő, mintegy 30 főt foglalkoztató, szolgáltatások széles körét ajánló cég, amelyik mind a hazai mind a nemzetközi piacon jelen van.

Az előzőek arra hívják fel a figyelmet, hogy a profi földmérési vállalkozónak a jövőben egyre aktívabb menedzserré kell válnia, aki dinamikus és aktív döntéshozó a napi politikai intézkedésekre történő reagálás vonatkozásában is. Ahhoz, hogy a profi földmérő hatékonyan tevékenykedjék, folyamatosan azon kell gondolkodjon, hogyan tudja önmagát, illetve másokat legjobban menedzselni, illetve az üzleti tevékenységgel kapcsolatos általában hiányos és drága erőforrásokat.

1. Osskó A.: FIG-konferencia és munkahét Dél-Afrikában = Geod. és Kart. 1999/9.

2. Le Roux, P.: Land and Cadastral Information Management – Technology Perspectives. Presented paper, FIG working week & survey ’99, Sun City, 1999.

3. Freie Berufe und Kultur Schlaglichter. Bund der Öffentlich bestellten Vermessungsingenieure e.V., Essen, 1997.

4. Detrekői Á.: Földmérés, hogyan tovább? = Geod. és Kart. 1996/1.

5. Niklasz, L.: The Challenge is Now to Create a National Land Information Service. Presented paper, XXI. FIG International Congress, Brighton, 1998.

6. Industry Trends/Directions. Conference presentation, Gartner Group, 1998.

Surveying Profession: Wich Way?

Dr. L. Niklasz - A. Osskó
Summary

During the past 10 years there have been many changes impacting upon, and influencing, the surveying profession. They will also impact significantly on the sector in wich the majority of practitioners operate, namely the small to medium sized professional practice. The paper analyses briefly the changes and identifies the direction of profession’s development. The authors make known the role of FIG (International Federation of Surveyors) who represents the global community of surveyors and it’s strategy to respond to changes.