1. A kihívás

Az 1990-ben elkezdődött politikai és gazdasági rendszerváltás a társadalmi figyelem középpontjába állította az ingatlanvagyont. Az új hazai és magán tulajdonosi kör, az állami vállalatok vezetése és az önkormányzatok szembesültek a feladattal: miképpen tudják a tulajdonukba került ingatlanvagyont a piaci viszonyok között működtetni. A hatékony működtetés első feltétele az, hogy tiszta kép, helyes leltár legyen a vagyonról. A teljes magyar nemzetgazdaság meghatározó részét kitevő épített, valamint mezőgazdasági földingatlan leltára az Egységes Ingatlan-nyilvántartás.

– Az ingatlanpiac működésbe lendülése azonnali komoly várakozást, sőt azonnal komoly kritikát ébresztett az ingatlan-nyilvántartással, és az azt kezelő földhivatali apparátussal szemben.

A BME Általános Geodézia Tanszéke korán felismerte, hogy a jogos várakozások és az igaztalan kritikák feloldása szemléletváltozást követel, amely leghatékonyabban az oktatáson keresztül valósul meg.

A tanszék tradicionálisan oktatja az építőmérnök és építészmérnök hallgatókat, tehát azokat, akik a jövőben az ingatlanszakmában műszaki feladatot fognak ellátni. Nem kérdés, hogy az ingatlan-nyilvántartás és a kataszter modernizálásának megoldásait, a hatékony működtetés lehetőségeit az oktatás során a jövő szakemberein keresztül kell a gyakorlatba beültetni.

– Az ingatlanpiac változása nemcsak a meglévő ingatlanok tulajdonváltását jelentette. A nagyarányú ingatlanfejlesztés nyomása széttörte az építésszabályozás 30 éve életben lévő kereteit is. 1997-ben elfogadták az új építési törvényt (1997. LXXVIII. törv.), majd a kapcsolódó szabályokat. Az új építési törvény az ingatlanfejlesztés tervezési és engedélyezési szakaszában alapként használja az ingatlan-nyilvántartást és annak térképi részét, a kataszteri térképet.

– Az ingatlanfejlesztés első szakaszát befolyásoló munkarész a szabályozási tervvel kapcsolatban kimondja, hogy “A szabályozási tervet a szükséges vízszintes, magassági és egyéb adatokat tartalmazó, olyan méretarányú térképen kell ábrázolni, hogy annak megállapításai az egyes telkekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetők legyenek.” (1997. LXXVIII. törv. II. fejezet 4.)

A törvény hatásaként az építési engedély megadása is olyan dokumentumokhoz kötött, amely ingatlan-nyilvántartást (katasztert) igényel “Az elvi (előzetes), valamint a (végleges) építési engedély kérelméhez csatolni kell:

– a földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát,

– helyszínrajzát, amely tartalmazza a tervezéssel érintett és szomszédos telkek földalatti és földfeletti objektumait, épületeit, vezetékeket magassági adatokkal”. (45/1997. XII. 29. KTM rendelet 4. és 5.§).

A BME Általános Geodézia Tanszéke az építő- és építészmérnök oktatásban a törvény szellemének megfelelően kell, hogy megtanítsa a jövő tervezőit és az építési hatóság jövendő szakembereit arra, hogy építsék munkájukat a modern ingatlankataszterre.

E kettős kihívásra válaszolt a tanszék, amikor megújította reguláris és posztgraduális képzését.

2. Az ingatlanokkal kapcsolatos feladatok az oktatásban

2.1. Alapképzés

Az ingatlanokkal (földrészlet és építményei) kapcsolatos oktatási feladatok a reguláris oktatásban két alapformában jelennek meg: egyrészt az ingatlan geometriájának meghatározása és rögzítése (a térképezés), kiegészítve a magyarázó adatokkal, másrészt a már elkészített térkép, mint vonatkozási alap további feldolgozása a különböző tematikus felhasználó számára. Mindkét alapoktatás magában foglalja a hagyományos, klasszikus térképi forma előállítását, de alapvetően a LIS/GIS rendszerek adatgyűjtési, feltöltési és üzemeltetési (adatszolgáltatás) technológiájának megismertetését tűzte ki célul.

Tanszékünk évente mintegy 250 építőmérnök szakos és 30-40 földmérő és térinformatika szakos hallgatót részesít a fenti képzésekben, és mintegy 300 építészmérnök hallgató geodéziai oktatását végzi.

1994-től kezdve erősödött a GIS/LIS vonatkozási alapként használandó digitális térképkészítésbe ágyazott újfajta szemléletmódú oktatási irány. Az ebben az évben beiratkozott hallgatók az idén megszerzendő diplomájukat már “földmérő- és térinformatikai mérnök” minősítéssel kapják. Mind az építőmérnök, mind a földmérő- és térinformatikai mérnök hallgatók az alapismereteik megszerzése után többféle szakirányt választhatnak, amelyből most az egyiket, az ún. kataszteri szakirányt mutatjuk be, amelyet a földmérő- és térinformatikai mérnök szakos hallgatók választhatnak. A későbbiekben felsorolt, illetve ismertetett tantárgyakat azonban fakultatív tantárgyként bárki felveheti és belőlük értékes kreditpontokat szerezhet az általa választott szakirány pontjaihoz.

Az “Ingatlan-értékbecslés, ingatlan-nyilvántartás és felmérések” szakirány fogja össze a modern kataszteri ismereteket. A speciális tantárgyakat megelőző vagy kiegészítő tantárgyak az alapozást adják: fotogrammetria, felmérések, alaphálózatok, GPS-technikák, földalatti mérések, kiegyenlítések stb. Ezeket a témaköröket követi a Földmérési tevékenység szervezése (45 óta a 7. félévben), Digitális térképezés (70 óra az 5. szemeszterben), Térinformatikai technológiák (45 óra a 8. félévben) tantárgyak.

A fenti tantárgyak keretében az általánosabb GIS-technológiák mellett megismerik a hallgatók a hazánkban 1996-ban elfogadott MSZ 7772-1 szakirányú Szabványt és alkalmazását a földmérési digitális alaptérkép kiméretében. E témakörre a Kataszteri informatika tantárgy (75 óra a 6. félévben) különösen aktuális, mivel a Nemzeti Kataszteri Program megvalósítását segíti a friss diplomások azonnali alkalmazhatóságával.

Nagy súlyt fektetünk az ingatlan-nyilvántartó adatbázisok adatszolgáltatási lehetőségeinek megismertetésére, az adatok további felhasználására és rendszerbe való visszacsatolására is. Ezen ismeretek egy részét adja a Nagyméretarányú felmérések (30 óra/szemeszter) c. tantárgy. A tematika épületek (műemlékek) belső tereinek felmérésével, térképezésével (megjelenítésével), homlokzatok sajátos méréstechnológiáinak megismertetését célozza. Fontos kérdés a minőségbiztosítás és ellenőrzés, az építőipari tűrés fogalmak tisztázása és az európai szabványok megismertetése. Ezt külön tantárgyként is kínáljuk hallgatóinknak az Építőipari méretellenőrzések címmel (30 óra/szemeszter). Szorosan kapcsolódik ehhez a témakörhöz az Építésügyi eljárások (30 óra/ szemeszter) c. tantárgy. A felsőbb évfolyamos hallgatók szívesen választják ezt a kezdő mérnök számára a napi gyakorlati teendőket és ismereteket összefoglaló tantárgyakat. Megismerkednek az építés szereplőivel, jogokkal, hatáskörökkel, kapcsolódó jogi személyekkel (önkormányzat, földhivatal), szervezetekkel (mérnöki kamara) stb., amelyekhez kihelyezett órákat szervezünk, így a hallgatók is részt vesznek valamely érdekes bizottsági vagy testületi ülésen.

Nagy hangsúlyt fektet a tanszék az olyan ismeretek megszerezhetőségére, amelyek a gazdasági változás nyomán kialakult pénzügyi tranzakciók biztonságos lebonyolítását támogatják. Az ingatlanok piaci értékének tárgyszerű, pontos meghatározásához szükséges mérnöki szaktudást felhasználó ingatlanérték-becslési ismereteket az Ingatlanérték-becslés c. tantárgy biztosítja 45 tanórában. A hallgatók konkrét értékbecslést végeznek és teljes dokumentációt készítenek az oktatási időtartam alatt.

Az ingatlanokkal kapcsolatos bírósági peres eljárások sem nélkülözhetik a műszaki szakember tudását, mint igazságügyi szakértőjét. Ugyanakkor a jogi ismereteknek is birtokában kell lenni a bíróságokkal kialakítandó jó együttműködés érdekében. Az Igazságügyi és jogi ismeretek c. 30 tanórás tantárgy szintén kedvelt témakör a hallgatóság körében.

A tantárgyak listája a gazdaság és piac kihívásainak megfelelően természetesen állandóan módosul.

A már végzett okleveles hallgatók számára is biztosítjuk a naprakész tudásszint elérését, megkönnyítve ezzel számukra a fáradságos kutató-önképző feladatot. Posztgraduális képzésekben különböző témacsoportokkal állunk kollégáink rendelkezésére.

2.2. Továbbképzés

Az okleveles ingatlanszakértő szakirányú szak

A nyolcvanas évek végén megindult rendszerváltozás magával hozta az állami kézben lévő ingatlanok jelentős részének tulajdonosváltozását is. Ebből adódóan az elmúlt néhány évben létrejött új hazai és külföldi magántulajdonosi kör, az állami tulajdonú vállalatok vezetése és az önkormányzatok szembekerültek a kihívással: miképpen tudják a tulajdonukba került ingatlanvagyont a piaci viszonyok között működtetni. Egyre növekvő igény mutatkozott olyan magasan képzett szakemberek iránt, akik átfogó felsőszintű tudással és széles körű gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek az ingatlanforgalmazás és értékelés, az ingatlangazdálkodás és fenntartás, az ingatlanfejlesztés és rehabilitáció, az ingatlanbefektetés és beruházás, a befektetési tanácsadás és az ingatlanértékelés területén. Ezek a szakemberek szakszerű tevékenységükkel és etikus magatartásukkal az ingatlan szakmát az európai normáknak megfelelően képesek művelni, ezzel növelhetik a külföldi tőkebeáramlást, ami az ország gazdasági fellendülését segíti.

A képzések általában öt szemeszteresek, az aktív képzési idő 4 szemeszter (2 év), az ötödik szemeszter a diplomatervezés időszaka. A képzés diplomamunka megvédésével és ún. államvizsgával (záróvizsgákkal) zárul. A sikeres teljesítés után második egyetemi szintű oklevelet ad ki az egyetem a végzett szakirány feltüntetésével. Tanszékünk az ingatlannal kapcsolatos alábbi két szakirány irányítását végzi.

Kataszteri szakirány, hasonló céllal indult, mint a nappali felsőéves hallgatók képzésében: elősegíteni a Nemzeti Kataszteri célprogram országos szintű teljesítését. Ebben a képzésben a már felsőfokú oklevelet szerzett földmérő-, erdő-, bánya- és agrármérnökök vehetnek részt. A képzés levelező formában, szemeszterenként 90 tanórában, összesen 360 tanórában folyik.

Térinformatikai szakirány az okleveles mérnöki vagy reál egyetemi, főiskolai végzettséguek számára jelent továbbképzést. A tanfolyam célja olyan interdiszciplináris képzés biztosítása, amely alkalmassá teszi a résztvevőket a GIS/LIS-rendszerek tervezésére, adatok feltöltésére, az alapképzettségűek megfelelő szakmai feladatok ellátására. A tanfolyam összóraszáma 360 tanóra.

Az Építőmérnöki Kar gesztorálásával az Igazságügyi szakmérnökképzésben négy szakirány: földmérő, építési, igazságügyi ingatlan, igazságügyi biztosítás indult. A földmérő igazságügyi szakértők képzését tanszékünk menedzseli.

Külön szeretnénk bemutatni azt a posztgraduális képzést, amelyet tanszékünk vezetésével a Budapesti Műszaki Egyetem más hazai és külföldi társegyetemekkel közösen szervez.

A fenti képzésekre jelentkezni a BME Általános Geodézia Tanszékén lehet, a szakirányok évenként vagy kétévenként indulnak a jelentkezési létszámtól függően.

A Budapesti Műszaki Egyetem (BME), a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE) és a Nottingham Trent University (TNTU, Anglia), 1992-ben előkészítő szakbizottságot hozott létre egyetemi szintű ingatlanszakértő-képzés létrehozására és bevezetésére. A három egyetem oktatói a Földművelésügyi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium és a Környezetvédelmi és Településfejlesztési Minisztérium szakmai segítségével, valamint a British Know How Fund anyagi támogatásával kidolgozták a képzés tantervét, szerkezetét, követelményrendszerét és teljes jegyzetanyagát. Időtartam 2 év (4 szemeszter). A programot a résztvevő intézmények egyetemi tanácsai 1994 tavaszán fogadták el, és szeptemberében indult a képzés első évfolyama 20 hallgatóval. Ezek a hallgatók 1996-ban szereztek ingatlanszakértő szakmérnöki/szakközgazdász oklevelet + TNTU Msc, Real Estate oklevelet.

A következő 1997, majd 1998 szeptemberében indult. A szakirányú továbbképzési szakra történő felvétel feltétele: egyetemi vagy főiskolai oklevél (első diploma) megszerzése. A képzés szakmai vezetése elsősorban a mérnöki (építőmérnöki, építészmérnöki), közgazdász és jogi diplomával rendelkezőket részesíti előnyben, de más – műszaki és közgazdaságival rokon – egyetemen és főiskolán szerzett diplomát is elismer, amennyiben a jelentkező huzamosabb ideje az ingatlanszakmában dolgozik. További követelmény: a tananyag elsajátításához szükséges beszélt és írott angol nyelv legalább középszintű ismerete. A nyelvi készség ellenőrzésére a képzést irányító szakbizottság felvételi beszélgetéseket szervez az oktatásban közreműködő angol anyanyelvű tanárok közremuködésével. A felvételi beszélgetéseken derül ki, hogy a jelentkező milyen mértékben sajátította el a képzés idegen nyelvét a tananyag megértéséhez, az oktatókkal való információcseréhez és a számonkérés során a vizsgák letételéhez. Ettől függetlenül elbírálásra kerül a jelentkező szakmai tapasztalatának mélysége is.

3. Eredmények

Az oktatásba fektetett munka csak sok év elteltével mutatkozik a gyakorlatban. Ennek ellenére a 90-es évek közepén elindított arculatváltás már elismertséget, eredményt hozott a gyakorlatban.

3.1. Külföldi elismertség

Köztudomású, hogy “senki sem próféta a saját hazájában”. Ez lehet az oka, hogy az első elismertség külföldről, Nagy-Britanniából érkezett. A RICS a világ egyik legismertebb ingatlanszakembereket tömörítő kamarája, jelenlegi taglétszáma több mint 90 ezer kvalifikált tag. A RICS 1995-ben akkreditálta a TNTU–BME–TUB Msc. In Real Estate továbbképzését, mely akkreditációt 1999-ben öt évre meghosszabbította.

Az elismerés, melyet elsőként és eddig egyetlenként kapott oktatási program Közép-Európában nagyon értékes a kurzus hallgatói és a kurzusban oktató tanszékek számára. A kurzust elvégzett hallgatókra, mint tagokra alapul az 1998-ban megalakult Magyar RICS társaság, mely egyike a kontinensen működő néhány tagozatnak. Megtestesülő állandó jelenlét a tanszék oktatóit a megkezdett munka folytatására és a színvonal emelésére ösztönzik.

3.2. A hazai elismertség a várakozásoknak megfelelően több lépcsőben alakul.

Az elismerés első fokát jelenti, hogy a kínált reguláris és posztgraduális oktatási programot érdeklődéssel fogadják a hallgatók. Néhány év tapasztalat alapján kimutatható, hogy mind a nappali (reguláris) mind a posztgraduális képzésben az ingatlanokhoz kapcsolódó út tárgyak, a képzési irányok, évről évre több hallgatót vonzanak. A hallgatói létszám emelkedésével még fontosabb siker a hallgatói aktivitás növekedése. Mivel az új tárgyak, új képzések mindegyike megköveteli az önálló projekt készítését, záródolgozatot vagy diplomamunkát, a beadott munkák az ingatlanokkal kapcsolatos fejlesztéseket, kutatómunkát segíthetik. Az elismertség második foka alakulóban van. Az új képzési formában végzett szakemberek elviszik tudásukat a gyakorlati életbe, és az ingatlannal kapcsolatos tevékenységekben minőségi javulást, minőségi emelkedést indukálnak.

A posztgraduális képzés a szakmában dolgozó kollégák tudását növeli, ennek hatása már jelentkezik. Az igazi elismertséget az fogja jelenteni, ha a nappali képzésben az új szemlélet szerint oktatott fiatal kollégák az ingatlanpiac különböző szektoraiban javítják a munkát, és egymással is összehangoltan kommunikálnak. Ezt tekintjük munkánk legfontosabb célkituzésének.

1. Szepes A.–Tikász E.–Végső F.: Térinformatika és alkalmazásai (kézirat, Székesfehérvár, 1998. NKP projekt)

2. Tikász E.–Krauter A.–Ugrin N.–Csornai G.: A digitális térkép geometriai alapjai (jegyzet, Műegyetemi kiadó 1995)

3. 1997. évi LXXVIII. törv. Az épített környezet védelméről

4. TNTU–BKE–BME: Msc in Real Estate Ingatlanszakértő képzés tanulmányi programja

Real Estate Connected Tasks in the Study Programmes at the Technical University of Budapest

Mrs. Szesztai, dr. E. Szent-Iványi–
Ms. dr. E. Tikász
Summary