Bács-Kiskun megye a maga 842 017 hektárjával az ország legnagyobb megyéje. Ebből a területből 528 690 hektárt érintett a földprivatizáció, ami a megye összterületének 63%-a. A hat körzeti földhivatalunk és két kirendeltségünk egyik fontos feladatává vált a földprivatizáció során keletkezett nagy tömegű digitális állományok rendezése és archiválása. Jelenleg a megye összterületének 35%-a van a 21/1995. FM r. szerint összemásolva és CD ROM-ra lementve. Az elmúlt év folyamán, az FM FTF által korábban kezdeményezett, a földhivatalok általi digitális térképkészítési program keretében befejezésre került Városföld és Felsőszentiván teljes külterületet érintő 11 302 hektár digitális térképének előállítása és ingatlan-nyilvántartási átalakítása. Ez utóbbit azért is tartom lényegesnek, mert nem látom annak értelmét (ami többek között elhangzott április 12-én a FÖMI-ben megtartott értekezleten is), miszerint elkészül valamely település digitális térképe, és annak területi adatai nem kerülnek átvezetésre az ingatlan-nyilvántartásba. Megyénkben a teljes településekre elkészült digitális térképeket minden esetben határozatilag forgalomba helyeztük a jogszabályban előírt harminc napos közszemlét követően. Ezáltal a digitális térkép területi adatai megegyeznek a közhiteles ingatlan-nyilvántartási adatokkal, és a változásvezetést is értelemszerűen ennek keretein belül hajtjuk végre.

Ez évben a korábban szerzett tapasztalatok alapján hat községben indítottuk el ezt a programot. Megítélésem szerint a külterületek digitális térképeinek előállítását a területileg illetékes körzeti földhivatalok tudják a legpontosabban és legrentábilisabban elvégezni. Ezt az alábbiakkal kívánom megindokolni:

• Az adott település helyismerete,

• A területre jellemző speciális problémák, helyi adottságok és műszaki paraméterek ismerete,

• A korábbi analóg munkarészek és digitális adatbázis ismerete,

• Az elhatárolásból adódható problémák rendezésére a hatósági jogkör megléte,

• Viszonylag alacsony költségigény.

Úgy vélem, hogy a fentiekben felsorolt érvek mindenképpen a földhivatalok általi digitális térképkészítés mellett szólnak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a vállalkozói szférát teljes egészében ki kívánnám rekeszteni, hiszen csak a mi megyénkre lebontva ez azt jelentené, hogy, ha a körzeti földhivatalok évente egy település digitális átalakítását végeznék el a hatósági munkáik mellett, akkor húsz év alatt lenne kész Bács-Kiskunban a megyét lefedő digitális térképi állomány, ami nem jelenthet megoldást.

A főosztály által 1996. évben elindított program folytatását indokolta, hogy az NKP Kht. általi pályázati keretek között megyénkben egyetlen település sem vesz részt a digitális térképek előállításában, így fennállni láttuk annak veszélyét, hogy a régió az évek múlásával behozhatatlan hátrányba fog kerülni ezen a téren. Ennek a kedvezőtlen folyamatnak a lelassítása érdekében döntöttünk úgy, hogy a rendelkezésünkre álló eszközök erejéig a digitális térképkészítést hivatalunk felvállalta.

Másrészről indokolja az az igény, hogy minden körzeti földhivatal rendelkezzen legalább egy államilag átvett digitális térképművel, mely alkalmas arra, hogy a majdan telepítésre kerülő TAKAROS-rendszerbe mint input adat szerepeljen, így alkalmazni tudják a rendszer minden szegmensét legalább egy település esetén a körzeti földhivatalok.

A feladat azonban még ennél is összetettebb. Mint köztudott a földhivatalok költségvetése évről évre a reálértékét sem tudja megőrizni, így az ezen feladatok elvégzése során felmerülő többletköltségeket egyre nehezebb kigazdálkodniuk. Feltétlenül szükségesnek tartom a hivatalok által végzett digitális átalakításokat, de minél előbb meg kellene találni azokat a forrásokat, melyekből központilag legalább a költségtérítés szintjén ezeket meg lehet finanszírozni. Az NKP Kht. rendelkezésére álló eroforrások jó gazdálkodás esetén is csak az ország egyharmadát lefedő digitális térképek előállítására elegendők. Megítélésem szerint nemzetgazdaságilag az ország 60%-áról tartom szükségesnek elkészíteni viszonylag belátható időn belül (5-6 év) a digitális térképeket. Ezek a gazdaságilag és idegenforgalmilag kiemelt területek lennének, ahol a befektetett energia és “tőke” megtérülése rövidebb időintervallumot igényel. Ez a szemléletmód azonban magában rejti annak a veszélyét, hogy a gazdaságilag és infrastrukturálisan hátrányos régiók erőforrások hiányában még jobban lemaradnak, és ezáltal az informatikai olló egyre jobban szétnyílik. Sajnos megyénkben ez a kedvezőtlen folyamat látszik erősödni, melynek később hosszú távon is éreztethető kihatásai lesznek.

Az NKP Kht. által kezelt pénzügyi alapok megosztását a földhivatalok, és a vállalkozói szféra között nem látom a probléma megoldásának, hiszen ezzel nem keletkezne több digitális térképmű, inkább csak a feszültségeket indukálná az állami földmérés és a vállalkozói szektor között.

Visszakanyarodva Bács-Kiskun megyére, a folyamatban lévő hat település 27 634 hektár külterülettel és 324 hektár belterülettel növeli 2000. év végére a megye digitális állományát (1. ábra). A kiválasztott településeken a fehér foltok felméréséhez GPS-alappontsűrítést végeztetünk, mivel költségszámításaink szerint ez a technológia egyharmad annyiba kerül, mint a földiutas hagyományos alappont-meghatározás. A négy belterület felvételét a viszonylag kis és szabályos osztású területük indokolta. Az előállításra kerülő végtermék vonatkozásában azonban van egy apró szépséghiba. Hivatalaink nem rendelkeznek a forrásállományból (esetünkben ITR 2.5v.) a DAT1-M1 szerinti adattáblázatokat és adatcsere-formátumot eloállító szoftverrel. Mivel az ITR-t nem a DAT formátumú és tartalmú adatbázisok előállítására fejlesztették ki, így ahhoz, hogy bizonyos alapvető elvárásoknak megfeleljünk, egy úgynevezett kézi-automatikus adatátvitelt (MAD Manual-Automatic Datatransfer) kell alkalmaznunk. Ennek célja, hogy az egyes objek-

tumféleségek DAT-kódjait a lehetséges legkevesebb kézi adatbevitellel bizonyos fokú automatizálás mellett tudjuk a térképi állományba bevinni. A folyamat alapelve a digitális térképen elhelyezett egyes feliratok (hrsz., művelési ág, alrészlet, alosztály stb.) beszúrási pontjainak felhasználásán alapszik. A későbbi szelektív adatgyűjtés, valamint a TAKAROS-KÉKES rendszer máig sem véglegesített kódtábláza-
tának bizonytalansági tényezőjének csökkentése érdekében az egyes objektumazonosítók feltüntetése esetén célszerű a 21/1995 FM r. felirat-rétegkiosztásától eltérő rétegeket alkalmazni. A MAD által elhelyezésre kerülő objektumazonosítók elhelyezésére az alábbi módszert alkalmaztuk:

1. A kívánt felirattípust az ITR állományból listába gyűjtjük és ASCII formátumba kiíratjuk,

2. A *.dat kiterjesztésű kiírt fájlt Excel táblázatkezelőbe beolvassuk az alábbi konverzióval:

– Az eredeti adat típusa: Fix széles

– A fájl eredete: Windows

– Határolójel: szóköz

– Az oszlop adattypusa: normál,

3. Az így beolvasásra került táblázat F és G oszlopának tartalmát töröljük, és beírjuk a kívánt réteg számát eggyel csökkentve. (pl. 100-as kívánt réteg esetén 99-et kell megadni),

4. A H oszlop tartalmát töröljük, és megadjuk a leválogatott felirattípushoz rendelendő objektumazaonosítót (pl. hrsz. esetén a BD02),

5. Ha elkészültünk, akkor a fájlt visszamentjük saját nevére és ITR-be beolvastatjuk az ASCII-be paranccsal.

Természetesen ennek a módszernek a sikeres és teljes körű alkalmazásához egy előrelátó gondos előtervezés szükséges. Így például a hrsz.-ek elhelyezése során már eleve különbséget kell tennünk a közterületi és nem közterületi földrészletek között, ami a szelektív leválogatást lehetővé teszi a későbbiek során. Ez történhet ideiglenesen más felirattípus alkalmazásával, vagy másik réteg használatával. Ez utóbbit nem tartom szerencsésnek.

A kitűzött feladat egységes értelmezése és végrehajtása érdekében a körzeti földhivatalok földmérési csoportvezetői részére értekezletet tartottunk március hónapban, ahol a műszaki tervezésen túlmenően gyakorlati bemutatót is tartottak a Bajai Körzeti Földhivatal földmérői a WILD TC 1010-es mérőállomással végezhető kötegelt terepi adatgyűjtésről és feldolgozásról.

Digital Map-Making Strategy

F. Herczeg
Summary

The experiences gained so far in the field of digital map making in County Bács-Kiskun are outlined. In the A’s view the production of digital map is necessary of 60% of Hungary’s territory from the point of view of economy.