Dr. Tamás Károly, az FVM közigazgatási államtitkára
Ez évben az építők napja június 4-én került megrendezésre. Az ünnepi ülés megszervezésében a Magyar Mérnöki Kamara is részt vett. Az ünnepségen a résztvevőket az építőiparban illetékes minisztériumok közül köszöntötte, és az ágazatra vonatkozó tájékoztató előadást tartott: dr. Tamás Károly közigazgatási államtitkár (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium), dr. Borbély János helyettes államtitkár (Környezetvédelmi Minisztérium), Horváth Sándor főosztályvezető (Gazdasági Minisztérium) és dr. Csapodi Csaba főosztályvezető (Közlekedési és Vízügyi Minisztérium). A Magyar Mérnöki Kamarát Kassai Ferenc, (a GEOPRIMO Kft ügyvezető igazgatója) képviselte. Kitüntetések átadására is sor került. A kitüntetettek között többen mérnöki kamarai tagok, akiknek ez úton is gratulálunk.
Az építési tevékenység egy ország egyik fokmérője. A törökkor után épített barokk épületek ma hazánk jelentős műemlékei. Remélhetőleg a most épülő létesítményekre utódaik hasonlóan fognak tekinteni. Az építők régen is tartottak ünnepségeket, állítottak májusfákat, összejöttek juniálisra, megemlékeztek Szent Tamásról, az építők védőszentjéről, amint arra dr. Meszléry Celesztin levezető elnök utalt. Az alábbiakban közreadjuk a szerző beszédét teljes terjedelmében.
*
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése és az építésügyben dolgozó munkatársaim nevében tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket.
Az építők napja az egyik legalapvetőbb emberi alkotó tevékenység, az építés ünnepe. Az
építés az értelmes, céltudatos közösségi munka terepe, a műszaki fejlődésnek, kutatásnak-fejesztésnek kibontakoztatója és inspirálója, a gazdaság élénkítésének eszköze. Ugyanakkor az ember művészi tehetségének ösztönzője, eredménye a nemzeti kultúra része.
Az építés ügye a vidékfejlesztés ügye is.
A fejlesztéspolitika számára nagy lehetőséget jelent az ország csatlakozása az Európai Unióhoz. Az EU társadalompolitikai modellje a szolidaritás elvére épül, fejlesztéspolitikájában központi helyet foglal el a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és térségek felzárkóztatása. Struktúrájában meghatározó a regionális elv, a foglalkoztatást elősegítő szociális politika és az agrárpolitika. Ezek érvényesítéséhez jelentős forrásokat is biztosítanak. A programszerű fejlesztéshez azonban megfelelő koncepciók kidolgozásával lehet eljutni.
Nemzeti céljainkkal összhangban a Nemzeti Fejlesztési Program foglalja össze az ágazati és regionális programokat. Kiemelt stratégiai cél a területi egyenlőtlenségek mérséklése és a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek felzárkóztatása, a tartós munkanélküliséggel sújtott térségekben a foglalkoztatás feltételeinek megteremtése.
Stratégiai cél a vidék átfogó, komplex fejlesztése is.
A vidékfejlesztés, bár elsődlegesen nem beruházás-típusú fejlesztést jelent, de az építés ebben az esetben is el nem hanyagolható környezetminőségi kérdés. Az építésügy körébe tartozó műszaki szabályozás, településrendezés, területfejlesztés, építészeti értékvédelem mind olyan beavatkozási tényezők, amelyek a vidékfejlesztés szempontjából is meghatározó fontosságúak. Az építésügy feladatait cél-, eszköz- és intézményrendszerét az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény és az ehhez kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeletek határozzák meg.
Az építésügy új szabályozása egészén végigfutó gondolat az épített környezet alakítása és védelme, benne az építés folyamata: jog, kötelezettség, felelősség, szaktudás és hozzáértés együttesen. Mind az új törvény, mind a felhatalmazásával készült rendeletek vállalják a szabályozás nem mindenkor kényelmes és hálás feladatát, különösen érvényes ez az építésügyre, amely beavatkozást jelent a tulajdon, az egyéni és közösségi érdek, a korlátozás és fejlesztés kérdésébe.
A meglévő jogszabályi keretek ugyanakkor lehetőséget is teremtenek az építésügy szakmai és társadalmi célkitűzéseinek érvényesítéséhez. Az előzetes tapasztalatok alapján elsődleges feladat az épített környezet minőségének fokozatos javítása, az ezzel kapcsolatos helyi kezdeményezések támogatása, az egységes, szakszerű joggyakorlat elősegítése, és nem utolsó sorban az Európai Unióhoz való csatlakozás harmonizációs igényeinek kielégítése. Mindezen feladatokat az építésügyért felelős tárca csak a szakmai és társadalmi érdekképviseletek, az érintett államigazgatási, önkormányzati szervek partnereként, velük együttműködve tudja ellátni.
Ma, amikor a kormányzati szférának már nincs közvetlen építésirányítási feladata és jogköre, az állami szerepvállalás nem nélkülözhető a szakmai és ellenőrzési feltételek megteremtésében, a közérdekű országos szabályozási tevékenység ellátásában, az építés gazdaságélénkítő szerepének fokozatos érvényesítésében, valamint az építés kultúra teremtő és kultúra hordozó jellegének erősítésében.
Az építésügy stratégiai feladatai közvetlenül összefüggenek a vidék fejlesztésének feladatrendszerével. Az építésügy az épített környezet alakításának, megóvásának, a környezeti minőség befolyásolásának hatékony eszköze, egyben a társadalomnak a jövő nemzedékek iránt megnyilvánuló kötelezettsége is.
Az építők napja az építő embert ünnepli. Az építő ember a jelenben is a jövőt alakítja, mert reménykedik és bízik a jövőben.