Mindannyian tapasztaljuk, hogy az informatika mindennapi életünk egyre jelentősebb részévé válik. Ez jórészt a számítástechnikai eszközök hihetetlen fejlődésének köszönhető. Moore törvénye igaznak bizonyul: másfél évente megduplázódik az eszközök teljesítménye. Fantasztikus kapacitású eszközök tömegcikként jelennek meg a piacon szinte, mint a háztartási gépek. A mai fiatalok számára a számítástechnikai eszközök használata olyan magától értetődő, mint a telefon vagy a televízió használata. Az informatikai fejlődés másik hajtóereje, a távközlés is globális szolgáltatássá vált (pl. műholdas mobiltelefon).

Az előbbiek eredőjeként mindannyian szembesülünk az internet (és intranetek, extranetek) kultúrájának, használatának robbanásszerű elterjedésével. Néhány szám ezzel kapcsolatban: az IDC előrejelzése szerint idén 28%-kal
növekszik az internet népessége, és eléri a 147 000 000-t; a világ elektronikus kereskedelmének forgalma megduplázódik, eléri a 68 milliárd dollárt, és várhatóan 2002-re ez 900 milliárd dollárra fog nőni; 2002-re az internetes iparág utoléri a PC piac nagyságát.

Nagy kérdés, hogy hogyan lehet a hagyományos alkalmazásokat, adatbázisokat széleskörűen, ésszerűen elérhetővé tenni az Internettechnológia segítségével. Ez a kérdés aktuálisan felmerül a térinformatikai alkalmazásokkal kapcsolatban is.

Ki, mit, kinek, hogyan tud szolgáltatni ?

A szereplők egyfelől az adatgyűjtők, előállítók, szolgáltatók, másfelől az Internet szolgáltatásait megvalósítók és végül a legfontosabbak a felhasználók. A helyzettől függően ugyanaz a szervezet más és más szerepet is játszhat. Az szolgáltathat, akinek vannak adatai (jó /hiteles ?/, friss, karbantartott…) és (vagy) eszközei ezeknek a forgalmazására. A felhasználók számára első szinten érdekesek lehetnek az elérhető adatok jellemzői (metaadatok) azért, hogy megtudják mit és honnan érdemes megrendelni, beszerezni. Második lépésben pedig a konkrét adatok elérése, felhasználása válik érdekessé.

De mik is ezek a konkrét adatok? Lehetnek geodéziai alappontok, helyszínrajzok, esetleg alaptérképszelvények, légifelvételek, műholdképek, tematikus térképek (időjárási, geológiai, turisztikai, közérdekű lakossági információkat szolgáltató térképek) és a sor még hosszan folytatható lenne.

Az adatokon kívül bizonyos elemzések végrehajtása is érdekes lehet. Például, hogyan juthatunk el leggyorsabban egy bizonyos címre, figyelembe véve az összes forgalmat befolyásoló szempontot, vagy hol találunk meg egy számunkra fontos “erőforrást” (pl. építési telket) az igényeinknek megfelelően.

Mint az előbbiekből is látható, alapvetően kétféle alkalmazási típus van. Az egyik “előregyártott”, statikus térképeket szolgáltat, míg a második esetben valamilyen ad-hoc kérdésre kell aktuális (dinamikus térképpel) választ adni. Természetesen ez a két típus még kombinálódhat is.

A hogyan kérdésének megválaszolása már sokkal összetettebb. Ugyanis itt már nemcsak műszaki, hanem jogi, pénzügyi kérdések is felmerülnek. Ez utóbbi ma még sok adatgazdát óvatosságra késztet. A szerzői jogok érvényesítése egyébként is kényes pont, nemcsak a szoftver-, de az adatterületen is. Ennek a megoldási lehetőségeivel itt most nem foglalkozom.

A műszaki feltételek vizsgálata és megvalósítása sokkal egyszerűbb. Mire is van szükség ehhez? Természetesen kell egy megfelelő kiszolgáló (szerver) számítógép. Ennek a kapacitásjellemzői a szolgáltatandó adatok mennyiségétől és a szolgáltatás összetettségétől függenek. Érdekes tendencia, hogy a nagy megbízhatóságú alkalmazásokhoz nagymértékben a UNIX operációs rendszerű szervereket részesítik előnyben. Ehhez megfelelő felkészültségű szakembergárda is szükséges, ami Magyarországon nem annyira jellemző, mint a gazdaságilag fejlett országokban. Ez persze nem zárja ki az NT alapú megoldások használatát, csak az alacsonyabb üzembiztonság miatt fokozott figyelmet és gondosságot igényel a rendszer megvalósítása és működtetése során. Fontos szerepe van a megfelelő adatátvitelt (sávszélességet és stabilitást) biztosító távközlési kapcsolatnak is.

A hardver után foglalkozzunk a szoftverfeltételekkel. A kiszolgáló gépen működnie kell egy Web-szerver programnak, mely biztosítja a hozzákapcsolódó térinformatikai alkalmazás eredményei, termékei elérését a felhasználók számára. Ez az elérés is többféle módon történhet. Az egyik esetben az összes feldolgozás a szerveren történik és “csak” az eredmények (pl. adott esetben az elkészített térkép képe, 600´ 800 képpontja, ami nem túl nagy adattömeg) kerülnek át a felhasználó gépére. Ennek előnye, hogy az amúgy is nagykapacitású szerver gyorsan, az ott működő összes erőforrás (programok, tárak) felhasználásával képes megoldani a mindenkori aktuális adatokkal a kért feladatot. Ebben az esetben a felhasználónál csak egy “böngésző” programnak kell muködnie.

A másik megoldás a szerverről letölti a munkához szükséges digitális térinformatikai adatokat, és a felhasználó gépén futó böngészőt kiegészíti egy kezelőprogrammal (plug-in), amely lehetőséget ad a feldolgozások végrehajtására. Ennek az előnye lehet (ha elég nagy kapacitású a felhasználó gépe), hogy igen gyors válaszokat ad. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el, hogy gondot jelenthet az, ha újabb területkivágaton akarunk dolgozni, mert ez csak újabb adatletöltés után lesz lehetséges, illetve a letöltött adatok naprakészen tartása is külön feladatot jelent.

Az alkalmazás fejlesztőinek még sok más szempontot is figyelembe kell venniük. Ugyanis sok esetben több adatbázis feldolgozásával lehet választ adni egy összetett kérdésre. Nem közömbös, hogy ez milyen eszközökkel (Java, ActivX, SQL…) állítható elő a Webes megjelenítésre.

A következő ábra a dinamikus internetes térképszolgáltatás egyik megoldása elvi rajzát mutatja az ESRI MapObjects technológiája használatával.

Külön említést kell tenni az adatvédelemről. Erre a célra a Web-szerverhez kapcsolódó úgynevezett tűzfal adja az egyik szintet. Másfelől pedig a konkrét alkalmazásnak is képesnek kell lennie arra, hogy meg tudjon különböztetni többszintű jogosultsággal rendelkező felhasználókat.

A számtalan külföldi alkalmazás mellett már vannak előremutató hazai eredmények is. Ilyen például a Földmérési és Távérzékelési Intézet OMFB-támogatással készülő FISH (Földügyi Információk Szolgáltatása Hálózaton) című projektje (lásd lent). 

Weblap-példa alappontok keresésére

Egy másik hasznos működő szolgáltatás a Főpolgármesteri Hivatal koordinálásával készült közterületbontások aktuális helyzetét követő alkalmazás egy részlete.

Általános célú ingyenes internetes térinformatikai böngésző program (ArcExplorer) képe:

Remélem, hogy a fenti példák felkeltették érdeklődésüket.

A további műszaki és egyéb részletek személyes megismerésére is van lehetőség (a témához kapcsolódóan, például e-mail-en: geocomp@ind.eunet.hu).

1. Dangermond J.: Geography Matters, ESRI, 1998.

2. Harder.C: Serving Map on the Internet, ESRI, 1998. ISBN 1-879102-52-8.

3. How ESRI Uses the Internet/Intranet To Deliver On-Line, ESRI White Paper, 1997.

4. The Future of GIS on the Internet, ESRI White Paper, 1997.

5. ArcView Internet Maps Server Extension, Functional Overview, ESRI, 1997.

6. MapObjects Internet Map Server, Product Overview, ESRI, 1996.

7. Fővárosi főútvonalakon történő közműbontások számítógépes engedélyezési és nyilvántartási rendszere, rendszerdokumentáció, GEOCOMP Kft. és DUNA-BIT Bt., 1998.

8. Földügyi információs szolgáltatása hálózaton, rendszerdokumentáció, FÖMI, GEOCOMP Kft., 1998.

9. Domokos Gy.: Internet térképszerverek és térinformatikai böngészők, VII. Országos Térinformatikai Konferencia, Szolnok, 1997.

Network GIS on the Information Web

Gy. Domokos Jr.
Summary