Az ABDS a közigazgatási határok adatainak szolgáltatási rendszere, amely az angol “Administrative Boundary Data Services” rövidítése.

Az európai térinformatikai infrastruktúra egyik alapvető részét képezik a közigazgatási határok adatai, mint a térinformatikai adatok egy nagy csoportjának (pl. területi statisztika és közigazgatás) mindenkori térbeli viszonyítási alapja.

A közigazgatási egységek (pl. ország, megye, település) és alegységek )pl. külterület, belterület, tábla, tömb) mind megannyi területi birtok, amelyet az emberek valamely meghatározott csoportja birtokol környezetük által elismert, legitim módon. Elhatárolásuk kötött és demarkatív. Különböző okok miatt a birtokos vagy a birtokolt terület időről-időre változhat és változik is. A változást mindig valakik kezdeményezik, s ha a kezdeményezés a jogszabályi kereteknek megfelelően az általa megcímzett környezet és/vagy magasabb szintű intézmény által elfogadásra talál, akkor következik a változás kihirdetése, majd pedig a határok megjelölése, megmérése és nyilvántartásba vétele. Minden további, az illető közigazgatási egységhez vagy alegységhez kapcsolódó politikai, társadalmi és gazdasági esemény, folyamat kerete az így kialakult határ, amely egyben az eseményekről, folyamatokról szóló információknak a kötelező kísérő információja, térbeli geometriai alapja.

Teljes az analógia a földrészletekkel. Csak a szereplők mások – egy kivétellel: a határok megmérése és nyilvántartása, majd szolgáltatása mindig a földmérő és ingatlan-nyilvántartó személy, ill. intézmény feladata.

A közigazgatási egységek és alegységek jellemzője, hogy különböző szintű elemei zárt, szakadás- és átfedés-mentes hierarchiát kell, hogy alkossanak. Ebbe beletartoznak a földrészletek is. Bármely egység határa egyben földrészlethatár is.

Tehát a határok adatait és az azokhoz kapcsolódó mögöttes információkat az illetékes földhivatalok szolgáltatják. A szolgáltatás azonban csak passzív jellegű: ha a felhasználó, a térinformatikus tudja, hogy mit kell kérnie, tudja, hogy kitől és oda is megy érte, akkor megkapja az éppen érvényes adatokat. Az informatikai korszakban – érezzük! – ez nem igen járható út. Aktív szolgáltatásra van szükség: a kataszteri intézményeknek az információt terjeszteniük kell (pl. interneten). Gyakran azonban ez sem elég. A határokhoz kapcsolódó mögöttes információ a puszta koordinátáknál és határleírásoknál jóval többet jelent. Jelentheti pl. azokat a törvényeket, rendeleteket, szabályokat (vagy íratlan törvényeket), amelyek nélkül a határra vonatkozó geometriai adatok értéke kétségbe vonható. Szűken értelmezve, ezeket is a határadatok részeként kell tekinteni. Ilyen szint eléréséhez a határt alakítók szolgáltatásba történő valamilyen bevonására van szükség. A helyzet tovább bonyolódik a világ globalizálódása miatt: egy és ugyanazon térinformatikai rendszerhez (amely mondjuk két ország területére irányul) pl. a településhatár információkra két országból van szükség, amely országok egymástól nyilván eltérőek a határokra vonatkozó jogszabályok tekintetében és talán még a műszaki szabályozásban is. Ez persze nem baj (és nem lehet, hogy baj legyen), viszont szükség van a különbségekre, mint szolgáltatandó információra – ezt megszerezni ma még csak álmodozás.

Fentiekből talán nyilvánvaló, hogy az informatikai társadalom és a globalizálódó világ igazgatási határokat igénylő térinformatikusa számára a megoldást egy olyan szolgáltatási rendszer jelenti, amelyben nem csak az egyedi kataszteri intézmények vannak jelen, hanem azok hálózata, a hálózat aktív szolgáltatást végez és a kataszter mellett – bár közvetve, de – aktívan szolgáltatnak szolgáltatásban a határalakítás résztevői is. Ilyen szolgáltatási rendszer működtetéséhez azonban nemzeti és nemzetközi szinten harmonizált módon kell, hogy létezzen a közigazgatási határok adatainak szabványossága, egységessége, folyamatos és dinamikus valósidejű változásvezetése, dinamikus minőségbiztosítási háttere, igény szerinti és valósidejű on-line generalizálása, szervezeti hálózati működtetése és számítógépes szolgáltatása. Mindezek hazai szinten és az európai országok közös infrastruktúrája szintjén nem megoldottak.

Az Európai Unió egy ilyen szolgáltatási rendszer kialakításának az első lépését támogatja az INCO programban a FÖMI által a közép- és kelet-európai országokkal együttmuködve benyújtott és elnyert pályázat keretében.

2. Az ABDS projekt rövid leírása, célja és feladatai

A “Közigazgatási határok adatainak szolgáltatási rendszere a közép- és kelet-európai országokban” (angolul: Administrative Boundary Data Services for the Central and Eastern European Countries – rövid megjelöléssel: ABDS for the CEEC) című, az Európai Unió Bizottsága által elfogadott, annak a 4. Kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjában futó 977 050 számú projekt megvalósítása 1998. december 1-jén elkezdődött. A 922 800 Euro költségvetésű (ebből EU támogatás 500 000 Euro), 18 hónapra szabott projekt koordinátora a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI). A FÖMI közvetlen hatáskörébe tartozó költségvetés 515 600 Euro, amelyből 257 000 Euro EU támogatás.

Az ABDS projekt az 1996. szeptemberben az Európai Unió és a közép- és kelet-európai országok miniszteri szintű vezetőinek részvételével az információs társadalomról rendezett fórumon megfogalmazott kezdeményezés.

Az ABDS projekt ambiciózus feladatot kíván megoldani. Olyan szolgáltatási rendszer kidolgozását célozta meg, amely egy közös hálózatban összekötött, osztott adatbázisokból táplálkozó virtuális adatbázisból végzi a szolgáltatást. Az osztott adatbázisok pedig nem mások, mint a szolgáltatásban résztvevő országok határadat- kezeléssel és -nyilvántartással jogszabályilag megbízott elsődleges adathelyei, általában kataszteri hivatalai. Az osztott adatbázisok használatának ez a gyakorlata a tág értelemben vett informatika és számítástechnika terén világszerte általános gyakorlat. Viszont nem általános a kataszter vonalán – ebben is az országok között Magyarország előkelő helyet foglal el a földhivatali intézményhálózatra telepített TAKARNET-tel. Ennek – a ma még különlegesnek számító – adatszolgáltatási rendszernek az életre hívása érdekében az alábbi részfeladatokat oldja meg a projekt:

– A közép-európai térség nyolc országára és Görögországra elkészíti a közigazgatási határadatok teljes életciklusát átfogó részletes leltárt, az országok kataszteri intézményeinek és az érintett összes közigazgatási szervezetnek és diszciplínának a bevonásával, közreműködésével;

– Elemzi a digitális térképészetben ma alkalmazott generalizálási szabályokat és megoldásokat, továbbá a megcélzott közigazgatási határadatkészletekre on-line üzemmódban és közel valósidejűen alkalmazható új szabályokat alakít ki;

– Kidolgozza az ABDS szolgáltatási hálózat működtetésének szabályait, azok műszaki és jogi vonatkozásival együtt, s nem utolsó sorban a minőségügyi és szabványügyi hátteret;

– A térségi állapotok ismeretében és a kialakított új eljárásokra építve a ma is rendkívül széleskörűen használt közigazgatási határadatokat újszerű megoldásokkal közel valósidejűen aktualizálja és különböző (igény szerinti) méretarányokra generalizálja, valamint on-line szolgáltatja az érintett szakszolgálatok nemzetközi magánjogi megállapodása alapján. Az ambiciózus feladatnak ezt az utóbbi részét a jelen projekt keretei között csak teszt jelleggel, a témában kellően fejlett országok, köztük Magyarország esetében tervezzük megoldani.

Mivel a közigazgatási határadatkészletek legfontosabb felhasználói a regionális és vidékfejlesztés, a területi statisztikai, a környezetvédelem, az infrastruktúrairányítás és egyre növekvő mértékben a geoadatok marketingje, ezért külön oda kell figyelni arra, hogy a kataszteri térképi adatokra épülő szolgáltatás műszakilag és igazgatásilag és megfelelő minoségű átjárhatóságot tegyen lehetővé a kontinentális–regionális–országos–helyi információs rendszerek és adatkészletek között, így egyebek mellett a kataszteri és a topográfiai térképekkel.

3. A projekt fő elemei

3.1. Résztvevők

A projekt Közép- és Kelet-Európáról szól, tehát a résztvevő országok ebből a térségből valók. Pontosabban, a térségből néhány ország nem vesz részt, és vannak résztvevők, akik térségen kívüliek, illetve nemzetközi csoportosulást képviselnek.

A résztvevők kiválasztásánál második szempont az volt, hogy az országokban minden olyan szervezetet bevonjunk, amelyik a közigazgatási határok adatainak létrejöttében és kezelésében meghatározó szerepet játszik (kataszteri intézmény, statisztikai hivatal, vidékfejlesztés, belügy stb.). Közülük országonként egy ún. partnerként, a többi pedig kapcsolódó partnerként került a projektbe. Ahol nem sikerült meghatározó szereppel bíró intézményt bevonni, de volt a témával kapcsolatban lévő intézmény, azt partnerként kezeltük, hogy legyen összekötő szakmai kapocs, aki majd végül is megnyerheti pl. az illető ország kataszteri intézményét (már most is látszik, hogy ez a megoldás jó választás volt).

A harmadik szempont az volt, hogy a projekt megoldandó részfeladatainak (munkafázisainak) témájában szerepet kapjanak a nemzetközileg elismert, a projekt eredményességét kedvezően befolyásolni képes szakértők.

3.2. Szervezeti felépítés

Az Európai Unió INCO Copernicus programjának szigorú követelményei meghatározzák a projekt szervezeti működtetését és felépítését az alábbiak szerint:

a) A megbízó az Európai Unió Bizottsága, amely

– szerződést kötött a koordinátor FÖMI-vel és külön minden résztvevő partnerrel,

– a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi támogatást teljesítmény alapján a FÖMI-nek utalja át.

b) A projekt koordinátora a FÖMI, amely

– szerződést kötött a kapcsolódó partnerekkel és a szakértőkkel,

– a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi támogatást teljesítmény alapján utalja át a résztvevő partnereknek, a kapcsolódó partnereknek és a szakértőknek.

Szerződéskötési és támogatásátutalási feladata van még a cseh VUGTK-nak a Masaryk Egyetem felé.

c) A projekt irányítása az irányító testület feladata, amelynek elnöke Boes Ulrich úr az EU képviselője, titkára Bognár Vilmos az OMFB képviselője, tagjai az EU kiválasztott főigazgatóságainak, az EUROSTAT-nak, a CERCO-nak és a résztvevő országoknak a képviselői.

d) Tanácskozási és véleményalkotási, javaslatkészítési feladatot lát el a tanácskozó testület, amelynek elnöke dr. Mihály Szabolcs, tagjai a résztvevő partnerintézmények állandó képviselői.

e) Projekt koordinációs központ a FÖMI. Koordinátor dr. Mihály Szabolcs, projekt menedzser Lévai Pál, a projekttitkárság vezetője Tóth Katalin, asszisztensek Angyal László és Palya Tamás, a projekt pénzügyi vezetője Megyes Jenő.

3.3. Munkaterv

A munkaterv öt munkafázisból áll, azok is szakaszolva vannak. Mindegyiknek alkoordinátora, illetve felelőse van. A munkafázisok és a szakaszok előre kiszabott időtartam alatt oldandók meg, mindegyikről az irányító testület által is elfogadott részjelentést kell készíteni. A végrehajtás időtartama 18 hónap (1998. december 1. – 2000. május 31.)

4. Az ABDS projekt Európai Bizottság által elfogadott várható eredményei

A projektterv megvalósításánál a magyar földmérés helyzete a leginkább rendezett: 2–5 év előny vélelmezhető a szomszédos országokhoz viszonyítva. A koordinátor ebből a helyzetéből kiindulóan kedvező pozíciókkal rendelkezik az elvégzendő feladatok harmonizálásához, a fejlesztés koordinálásához, a résztvevők irányításához, a technológia kifejlesztéséhez és a szolgáltatás indításához. A projekt résztvevője az európai határadatkészlet hagyományos rendszerű (centrális adatbázis elvű, off-line üzemmódú, statikus szemléletű és topográfiai alapú) szolgáltatását összefogó MEGRIN is.

A projekt sikere jelentős nemzetközi szakmapolitikai és informatikai eredmény is lehet egyben. Az eredményes végrehajtás a földmérés-térképészet mellett hasonló előnyt biztosíthat az alkalmazói rendszerek területén is az Európai Uniós tagság előkészületei során (regionális fejlesztés, vidékfejlesztés, infrastruktúrák, adminisztráció stb.).

A projekt adatszolgáltatási szegmensének teljesítése Magyarországon (a teljes országot fedő, behálózó digitális kataszteri birtokhatár váztérkép elkészítése) – megfelelő irányítással – elősegítheti, meggyorsíthatja az állami alapadatok előállítását, s ennek folyományaként a hazai térinformatikai rendszerek egy nagy része korrekt digitális működésének helyreállítását, új szolgáltatások beindítását. A közigazgatási határadatok újszerűen megvalósítandó kezelésével és szolgáltatásával megteremtődnek a helyi adatgazdákkal és az adatfelhasználókkal a partneri és üzleti kapcsolatok lendületes és átfogó fejlesztésének feltételei (önkormányzatok, környezetvédelem, közművek, közlekedés, vízügy stb. szereplői). Ezt a folyamatot segítheti, hogy magyar részről a földügyi szakigazgatás intézményén kívül a MeH, a KSH, a VÁTI Kht. és az MH Térképészeti Hivatal is résztvevője a projektnek.

5. A magyar fél szerepe és feladatai

A magyar fél látja el a koordinátori és titkársági feladatokat, dolgozza ki az ABDS működési feltételeinek és rendjének magyarországi tükrét, valamint biztosítja a magyarországi adatgyűjtést és a szolgáltatási elemeket az ABDS tervezett rendje szerint.

Az FVM földügyi és térképészeti főosztálya részéről soron kívüli mérlegelést és döntést igényel a végleges szerződés ismeretében, hogy megteremtsük az összhangot egyik oldalról a földügy és a térképészet folyamatban lévő és induló hazai fejlesztései, másik oldalról a projekt műszaki, szabályozási és irányítási kérdései között.

Fontos, hogy a FÖMI saját részes elszámolásainál olyan költségek kerülhessenek az ABDS projektbe, amelyek a leglényegesebb hazai fejlesztési akciók eredményességét is szolgálják (pl. a TAKAROS, TAKARNET, META és PARCELLA), valamint az NKP és az MTP adatgyűjtési feladatainak megoldását is elősegítik. Ennek megvalósítására a FÖMI az alábbi ütemtervet javasolja.

a) 1999 tavasz

A FÖMI a földhivatali intézményhálózatot megismerteti az ABDS projekt részleteivel, a magyarországi, azon belül a földhivatali tennivalókkal és az ABDS szolgáltatási hálózat további fejlődésének tervével.

b) 1999 június vége

A körzeti földhivatalok elkészítik a TAKAROS bevezetésével összefüggésben a kül- és belterületi határok töréspontjainak és azok attribútumainak állagleltárát. Elkészítik az adatgyűjtési, adatbeviteli eljárások hivatalukban szükségesnek tartott tervét, a konzisztenciavizsgálatok feltételeinek leí-
rását. Vizsgálják a meglévő határadatok DAT-szabványnak való megfelelőségét, a változásvezetési technológia érvényesülését. Megfogalmazzák a tábla- és tömbhatárok töréspontjai koordinált vagy elkülönített eljárásban való adatbázisba gyűjtésének és szervezésének feltételeit (idő, pénz, know-how). Felmérik és elemzik az állami alapadatokon túlmenő, ún. kapcsolódó alapadatkörök adatgazdáival az üzleti-szolgáltatói kapcsolatok kialakításának lehetőségét, azt javaslatba foglalják.

A megyei földhivatalok ugyanezen idopontig megvizsgálják a körzeti földhivatalaikkal és a földhivatali hálózaton kívüli partnerekkel bonyolódó adatcsere ismérveit – a TAKARNET-tel és a megvalósítandó META-projekttel, annak céljaival, folyamatban lévő fejlesztéseivel összhangban. Felmérik a kül- és belterületi határadatok szolgáltatásával összefüggő felhasználói igényeket, a várhatóan lényegesen bővülő piacon az új vagy felújított termékekkel és szolgáltatásokkal szembeni alkalmazói elvárásokat. A körzeti földhivatali felmérésekre is alapozva felmérik területükön a kül- és belterületi határpontok, valamint a tömb- és táblahatárpontok jellemzőit, valamint a közel valósidejű aktualizáláshoz és az on-line szolgáltatásnál érvényesítendő követelményeket, az adatgyűjtés, ill. a felújítás tervezhető idő- és költségtényezőit.

c) 1999 július vége

A FÖMI; az FVM FTF vezetői szakértőinek szakértésére is támaszkodva, a körzeti és megyei földhivatali felmérések alapján elkészíti az országos állagleltárt a fentebb jelzett határpontokra, a váztérképek megvalósíthatóságának feltételeit is kalkulálva. A vizsgálat kitér a külterület-, a belterületi, tömb- és táblahatárpontok szolgáltathatósága feltételeinek meghatározására, s ennek alapján a reális idő- és költségkalkulációra is. Ebbe bevonandók a TAKARNET megvalósítása során kitapintható alkalmazói követelmények is (árszint, csatlakozási feltételek, számlázási rendszerek stb.).

d) 1999 augusztus vége

A tömb- és táblahatárpontok gyűjtésének és szolgáltatásra való előkészítésének idő- és költségtervét a FÖMI 1999. augusztus 31-ig készíti el, az ahhoz szükséges földhivatali adatok birtokában.

e) 1999 év vége

A külterületi határpontok aktualizálása és a belterületi határpontok digitális begyűjtése és rendezése december 31-ig megvalósulhat.

f) 2000. május 31.

Az ABDS magyar teszt szegmensének hálózati működtetése a projektben kidolgozott módszerek és feltételek alapján, a TAKARNET felhasználásával.

A fenti időpontig megvalósítandó, a tábla- és tömbhatárokra is vonatkozó országos állagleltárral és elemzéssel reális lehetőség lesz a váztérképi szolgáltatások adathátterének későbbi létrehozásához jövőben szükséges források meghatározására, a megvalósítás tervezésére, projektszerű lebonyolításának előkészítésére. Számos szakértő megítélése alapján csak így nyílhat lehetőség a váztérképi szolgáltatások tartalmának 2000-ben történő definiálására és a szolgáltatás beindítására 2001 közepéig. Ezek a terminusok a magyarországi EU-csatlakozási elképzelésekkel és a tervezett népszámlálással is összhangban vannak. Erre alapozódhatnak a mezőgazdasági támogatási rendszer, az egyes szakági információs rendszerek tervei és projektjei, a társfinanszírozási lehetőségek maximális kiaknázásával.

5.2. A hazai finanszírozás fontossága

A fenti ütemterv alapján olyan költségterv készült, amely projektszerű lebonyolítást tesz lehetővé. Ez biztosítaná egyrészt a FÖMI projektben megfogalmazott sajátköltség részének a rendkívül jó használati értékű elszámolását, másrészt az ABDS projektben eszközölt ráfordítások társfinanszírozási hozzájárulásként való megjelenítését és érvényesítését az ABDS-től eltérő, de ahhoz kapcsolódó hazai fejlesztésekhez (pl. META, NKP, MTP, PARCELLA) nyert vagy ezután szerzendő külső források mellé (pl. EU/PHARE társfinanszírozás). Ennek következetes véghezviteléhez és a földhivatalokkal történő célirányos és hatékony együttmuködéshez szükséges, hogy a FÖMI a projekttel összefüggésben felhasználható olyan hazai forrásokkal is rendelkezzen, amelyek a FÖMI projektbeli kötelező saját költségrészét képezik, és a földhivatalok célirányos bevonásának megoldását szolgálják az 5.1. alfejezetben leírt feladatok megoldása érdekében.

5.3. Sikertényezők

Az EU-támogatta “ABDS for the CEEC” elnevezésű fejlesztési projekt és annak magyarországi szegmense jó lehetőséget biztosít a különböző gazdasági szektorokból és igazgatási hierarchiaszintekről szakterületünkhöz kapcsolódó partnerek megnyeréséhez.

A hazai szakterületi fejlesztésekhez és adat-előállítási programokhoz szükséges források megszerzésekor indoklásra is felhasználható sikertényezők és megtérülési elemek keletkezhetnek az ABDS projektben. Ezek az alábbiak:

a) A külterületi és belterületi határok alkotta váztérkép (és később, kapcsolódóan, a tömbhatárok és táblahatárok váztérképe) olyan terméke, amely az EU-csatlakozás környékén és a népszámláláskor szükséges informatikai adat-infrastruktúra nélkülözhetetlen része, s ha majd abban az időpontban mégsem állna rendelkezésre, akkor a meghatározó gazdasági és politikai körök valószínűleg szakterületünk egyik hiányosságaként fogják a termék hiányát megélni, ennek minden következményével;

b) Az oly nagyon szükséges, de túl hosszú időre elhúzódó Nemzeti Kataszteri Programból a fenti váztérkép egy feladatszegmenst teljesít kiszámítható és nagyon rövid idejű lefutással.

c) A váztérkép létrehozása lényegesen felgyorsítja a Nemzeti Kataszteri Program végrehajtását és megnöveli annak sikerét, az NKP-hoz felvett hitelek visszatérítését elősegítő termékértékesítést tesz lehetővé. A termékértékesítés határidőben is tartható szolgáltatási elképzelésekkel indítható, a hitel visszafizetésének realitását növelve;

d) A váztérkép elengedhetetlenül szükséges a topográfiai térképekhez, s ha ez generalizálva azonos a kataszteri térképekével, akkor ezen adatféleség esetében is megszületik a térképek közötti átjárhatóság;

e) A váztérkép a Magyar Topográfiai Programhoz műszakilag jelentős és pénzügyileg sem elhanyagolható hozzájárulás a polgári térképészet részéről, már az MTP induló évében;

f) EU-hátterével az ABDS nemzetközileg is szakmai, szolgáltatási és üzleti siker lehet, nem utolsó sorban a PHARE szempontjából is hasznosítható elemekkel (pl. célirányosan felhasznált saját költségrész);

g) Földrészlet alapú digitális térképi adatszolgáltatáshoz a meglévő földmérési alaptérképeket szkenneléssel digitalizálni kell. Ehhez merevítés céljából nélkülözhetetlen a váztérkép előállítása, az EU-csatlakozás tervezett időrendjében a többi nagyfelhasználó elvárásaival még összhangba hozhatóan;

h) A digitális váztérképnek az ABDS projekthez kapcsolódó előállításakor megtörténik az utóbbi években felfejlesztett földhivatali intézményhálózat, szakmai tudásbázis és új eszközpark (pl. TAKARNET) adatszintű mobilizálása;

i) Az ABDS-projekt jelentős hozzájárulás a PHARE-támogatású TAKAROS-, TAKARNET- és META-rendszerekhez azáltal, hogy a váztérkép országos kiterjedésű adathalmazként jelenik meg ezen rendszerek kipróbálása, tesztelése céljára.

Administrative Boundary Data Services for the Central and Eastern European Countries and Related Hungarian Actions

Dr. Sz. Mihály–V. Bognár
Summary

The EU Inco-Copernicus project No. 977 050 referred to as “ABDS for the CEEC” aims at the preparation and partially implementation of on-line delivery of administrative boundary data collected, processed and delivered with defined rules for data model and products using new European and ISO standards. This new service will support the ongoing process of traditional data collection actions (e.g. SABE, GISCO) and projects in preparation or implementation phase aiming the production of digital datasets with similar content in these countries, preparing to join pan-European activities (sectorial: GI 2000, general: Agenda 2000)

The work is divided into five work packages. The first one is realization of the inventory. The core of the on-line ABDS will be based on the results of this investigation on original data sources of large scale and generalised boundary data and on processes in the participating countries. In the second work package the rules of generalisation and simplification will be elaborated to be used on computer network and near real-time. In the third work package a Memorandum of Understanding is to be agreed by the participant countries prescribing the rules of operation of the future ABD Services and defining the responsibilities of the coordinator and the partners. The forth work package is to define the standard conformity checking, the quality assurance and legal protection of the datasets and services, and provides the information support and dissemination activities. The fifth work package groups the management activities of the project network.

Coordinator of the ABDS project is the Institute of Geodesy, Cartography and Remote Sensing (FÖMI). The Hungarian data capture and supply of administrative boundaries are operating successfully together with 20 county and 115 district land offices. This fact is serving to partially implement the ABDS project results to it. Here the Hungarian tasks are described. The Hungarian implementation promisses benefits for using the land office network (TAKARNET) as well as for strengthening the National Cadastre Programme fulfillment, too.