Mint ismeretes, a földhivatalok a földügyi igazgatás területi szerveiként a föld és egyéb ingatlanok vonatkozásában számos olyan adatot (pl. tulajdoni, műszaki, földhasználati és -minősítési) kezelnek, amelyek földrajzi helyhez kötöttek, és ez a tény eleve felkínálja a térinformatika alkalmazását. A földhivatalok információ-technológia fejlesztési stratégiájának [2] kidolgozásakor ezt figyelembe vették a szakterület irányítói, és a 90-es évek első harmadától indított IT fejlesztési projektek tükrözik is ezt. A továbbiakban ezek megvalósított, illetve várható eredményeit foglaljuk össze röviden.

2. TAKAROS – az első lépés a térinformatika alkalmazására

A magyar ingatlan-nyilvántartás azon sajátossága, hogy egységes rendszerben kezeli a más országokban két vagy három különálló rendszerben – telekkönyv, földnyilvántartás, földminősítés és értékelés – tárolt adatokat, megkönnyítette egy integrált térinformatikai rendszer kialakítását. A TAKAROS (TérképAlapú KAtaszteR Országos Számítógépesítése) ennek megfelelően térképalapú rendszerként működik. Ahhoz, hogy ezt hatékonyan tegye, szükség volt a földmérési alaptérkép digitális változatának (DAT) szabványosítására. A szabvány az alaptérképet objektumorientált rendszerben kezeli, ami az ingatlan-nyilvántartásnak a reál fólium elvén – ingatlanonként és nem személyenként történő nyilvántartás – való működéséhez optimálisan illeszkedik. Az ingatlan-nyilvántartásnak egy ilyen rendszer keretében való megvalósítása lehetővé teszi, hogy a hagyományos nyilvántartással szemben a térinformatika alkalmazása által nyújtott adatkezelési és -szolgáltatási lehetőségeket kihasználhassuk. Néhányat kiemelve ezek közül: szöveges és grafikus adatok együttes kezelése, területi elhatárolás vagy eloszlás szerinti elemzések, illetve adatszolgáltatás.

Összegezve: a TAKAROS az ingatlan-nyilvántartás két alapvető adathalmazának – tulajdoni- és térképi adatok – hatékony és szinkron változásvezetését teszi lehetővé a térinformatikai eszköztár korlátozott alkalmazásával. Fő célja az ingatlan-nyilvántartás (tulajdoni lapok és nyilvántartási térkép) vezetése és a nyilvántartáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás biztosítása a körzeti földhivatalokban.

3. META – a folytatás

A META (MEgyei TAkaros) a térinformatika alkalmazásának vonatkozásában a TAKAROS kiterjesztését jelenti, ami a következőkben jelenik meg:

• az alaptérképek nem csak egy körzetre szegmentáltan kezelhetők,

• a térképi adatokat nem csak vektoros, hanem raszterformában is kezeli, lehetővé téve ezáltal a hibrid adatkezelést,

• funkciókészlete révén támogatja értéknövelt termékek előállítását,

• különböző térbeli elemzések végrehajtására ad lehetőséget.

Összegezve: a META szöveges és grafikus adatok együttes feldolgozását, földinformációk szolgáltatását, ezek területi eloszlásának elemzését, értéknövelt térképi termékek előállítását stb. támogatja. Fő célja térinformatikai szolgáltatások nyújtása a megyei földhivatalokban, elsősorban az államigazgatás és a magánszféra nagy felhasználói részére.

4. Földrészlet-alapú információs rendszer, igazodás az EU-hoz

Az EU-tagságra való felkészülésben a legsürgetőbb középtávú feladatot az agrártámogatások szabályozásának és ellenőrzésének alapjául szolgáló rendszer (EU szaknyelvi terminológiával élve az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer = IIER) bevezetése jelenti. Cél a földügyi-térképészeti adatszolgáltatásnak – ún. földrészlet-alapú információs rendszer – a megtervezésével egy olyan rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági termoföld parcellák vonatkozásában a tulajdonosra és/vagy bérlőre vonatkozó nyilvántartási-, a parcellákba összevont al- és földrészletek kataszteri térképi-, továbbá az állami topográfiai térképek domborzati adatainak, valamint a támogatásba bevont területek tényleges használati, illetve természeti állapotára vonatkozó, légi fényképezésen vagy távérzékelésen alapuló információinak térinformatikai rendszerben megvalósított összekapcsolását, naprakész tárolását és igények szerinti rendelkezésre bocsátását. Ezzel kapcsolatos legfontosabb feladatok, amelyek végrehajtása során térinformatika alkalmazására kerül sor, a következők:

• a termőföldtulajdonra, a földhasználatra vonatkozó naprakész információk szolgáltatása,

• az OECD/EUROSTAT igényei szerinti földügyi-térképészeti adatszolgáltatás,

• a fő szántóföldi növények megyei és országos növényterület-felmérése, hozambecslése távérzékeléssel,

• adatszolgáltatás a szőlő- és gyümölcs ültetvény-kataszter létrehozásához és karbantartásához,

• adatszolgáltatás a növény- és állategészségügyi hatóságok térinformatikai rendszerének működtetéséhez,

• nagy méretarányú digitális topográfiai, valamint felszínborítási adatállományok, tematikus térképek készítése a vidékfejlesztés és agrárkörnyezet-gazdálkodás, mezőgazdasági vízgazdálkodás, talajvédelem és erdőgazdálkodás céljaira.

Összegezve: a földrészlet-alapú információs rendszer, ami az ún. PARCELLA-alprojekt keretében valósul meg, a KAP (EU Közös AgrárPolitikája) magyarországi megvalósításához és az IIER működtetéséhez – a közösségi támogatások folyósításának alapfeltételeként – szükséges földügyi és térképészeti információkat biztosítja.

5. TAMA – általános birtokrendezés

A német-magyar bilaterális kapcsolatok keretében került sor az általános birtokrendezés technikai módszertanának kidolgozására és földhivatali bevezetésének előkészítésére. A tagosítás műszaki tervezésére és kivitelezésére egy térinformatikai rendszert alakítottak ki a TAMA-pilotprojekt (TAgosítás MAgyarországon) keretében, ami térképi (vektor és raszter formájú) és szöveges adatokat egyaránt kezel. Lehetővé teszi különböző tervvariánsok kidolgozását és értékelését, majd ezt követően a végleges, megvalósítandó állapot rögzítését és ennek kivitelezéséhez szükséges adatok szolgáltatását. A projektben négy megyei földhivatal vett részt.

Összegezve: a TAMA-pilotprojekt keretében kialakított rendszer egy modellkísérlet a birtokrendezés törvényi szabályozását követő operatív munka beindításához, amelynek során tapasztalatait, eredményét figyelembe kell venni. Emellett jó példája a térinformatika gyakorlati alkalmazásának.

6. TOP – terület- és vidékfejlesztés támogatása

A polgári és a katonai térképészet közös programot indított Magyar Topográfiai Program néven az állami topográfiai térképek felújítására és digitális átalakítására. Ennek keretében tervezzük az EU Phare-programjának támogatásával a LISARD-projekt részeként az ún. TOP-alprojekt indítását. A LISARD másik alprojektje a PARCELLA: A földügyi igazgatás területén a TOP alprojekt az alábbi tevékenységekhez kapcsolódik szorosan:

• az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer működtetéséhez szükséges adatok szolgáltatása, ami a támogatásba bevont termőföldterület és környezete természetes állapotát tükröző, öt évesnél nem régebbi ortofotótermékre, domborzati adatokra és a külterület vonatkozásában felújított 1:10 000 méretarány tartalomnak megfelelő digitális topográfiai adatbázisra terjed ki,

• a fenti adatbázisnak és ebből előállított termékeknek területfejlesztés célú alkalmazása,

• vidékfejlesztési programok térinformatikai támogatása,

• az 1: 10 000 méretarányú polgári topográfiai térképmű megújítása.

Összegezve: a TOP elsődleges célja a földügyi igazgatás területén az IIER működtetéséhez nélkülözhetetlen ortofotó, digitális domborzatmodell és külterületi teljes tartalmú 1:10 000 méretarányú digitális topográfiai adatbázis kialakítása.

A TOP eredményeként, a későbbiekben CD-formában, termékszerűen előállított adatokat az IIER keretében a földrészlet-alapú információs rendszer használja. A rendszer a földhivatali hálózat TAKAROS-, META- és TAKARNET-projektjei által megvalósított informatikai infrastruktúrára épül, felhasználva az időközben euro-konformmá váló, digitális alaptérképi szabványosítás eredményeit is (DAT).

A földrészlet-alapú információs rendszer szolgáltatásai, illetve a TOP-alprojektben készült termékek a vidékfejlesztést támogató EU SAPARD-program (EU Special Accession Programme for Agricultural and Rural Development = Az EU-Csatlakozást Megelőző Közösségi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Támogatási Program) hazai fogadókészségének megteremtéséhez, a versenyképesség fokozásához is hozzá fognak járulni.

7. Összefoglalás

Az előzőekben vázoltakból kitűnik, hogy a földhivatali tevékenység teljes vertikumában jelen van a térinformatika alkalmazása, és az EU-hoz való csatlakozás közeledtével egyre jelentősebb szerepet játszik.

1. Niklasz L.: TAKAROS – digitális térképek nyilvántartásának és kezelésének földhivatali koncepciója = Geod. és Kart., 1995/2

2. Niklasz L.: A földhivatalok információ-technológiai fejlesztésének stratégiája = Geod. és Kart., 1998/7

3. Zalaba B.: TAKARNET: lehetőségek és szolgáltatások az interneten = Térinformatika 1999/1

4. “META” – Development of a Computer System for the County Land Offices of Hungary with Supply of IT Equipment. Tender dosszié, FM, 1998.

5. Establishment of the Land Information Service for the CAP Integrated Administration and Control System (IACS) – Project name: LISARD. Standard Summary Project Fiche. FVM belso anyag, 1999.

6. Magyar Topográfiai Program. Döntés-előkészítő tanulmány. HM-FM belső kiadvány, 1997.

7. Birtokrendezés Magyarországon. A TAMA projektről készült oktató film kísérő füzete. Összeállította: Dr. W.D. Kneib és Kurucz M. Kiel – Budapest, 1996.

Land Offices and GIS

Dr. L. Niklasz
Summary

The paper makes known those IT developments projects wich apply GIS or LIS in Land Offices. TAKAROS is a unified, multipurpose legal system, an integrated land information system for District Land Offices handling together the traditional land records (Grundbuch) and cadastral maps data. META is a GIS for County Land Offices providing for value added services based on large scale cadastral maps and land information for users. In the framework of LISARD project will be developed a Land Information Service based on TAKAROS, META and TAKARNET (the WAN of Land Offices) IT infrastructure supplying land information for EU IACS (Integrated Administration and Control System).