Geodézia és Kartográfia |
Az MFTTT
közgyűlése elé
(Interjú a társaság főtitkárával)
Dr. Joó István, egyetemi tanár–ifj. Joó István,
újságíró
Társaságunk alapszabályának és ez évi programjának megfelelően december 9-én kerül sor a közgyűlésre, amely több okból is nagy jelentőségűnek ígérkezik. Egyrészt azért, mert el kell végezni a négyévenként előírt tisztújítást is, másrészt mert a társaság alapszabályának újrafogalmazása is megtörténik. Mindezt még hangsúlyozza az a tény, hogy a mostani, nyár eleji rendkívüli közgyűlés már állást foglalt abban, hogy ezután “közhasznú” társaságként muködünk tovább.
A leírtakon túl gondolni kell arra is, hogy lapunk másik gazdája – FVM földügyi és térképészeti főosztály – területén kiemelkedően élénk fejlesztési tevékenység folyik, a földügyi szakigazgatás nagy mértékű korszerűsítése érdekében, méghozzá azért, hogy alkalmassá váljon a nemzetgazdasági és össztársadalmi igények gyors ellátására, a jövőbeli feladatokra való felkészülésre, továbbá a nyugati országok hasonló intézményei színvonalának megközelítésére.
Mind a társaság, mind a földügyi szakigazgatás területén fontos feladatot lát el Bartos Ferenc, az NKP Kht. műszaki igazgatóhelyettese, egyúttal társaságunk főtitkára. Azért kerestük meg most őt, hogy adjon tájékoztatást a lap olvasóinak a társaság helyzetéről, az elképzelésekről, egyáltalán a közgyűlési felkészülésről. Olvasóink egyúttal újabb információkhoz juthatnak az NKP-val és az annak operatív szervezését végző NKP Kht.-val kapcsolatban is.
Mielőtt azonban minderre sort kerítenénk, szeretnénk interjúalanyunk eddigi életútját bemutatni.
*
Bartos Ferenc, társaságunk főtitkára, az NKP Kht. műszaki igazgatóhelyettese most októberben lett 53 éves. A gimnázium és érettségi után (Szentendre) Székesfehérvárott az akkori Felsőfokú Földmérési Technikumot végezte el, majd 1971-től a BME Építőmérnöki Karán szerezte meg földmérő mérnöki oklevelét. 1982-ben – ugyancsak a BME-n – geodéziai automatizálási diplomát szerzett.
Munkahelyei igen változatosak voltak. Így lehetősége nyílt megismerni a földügyi szakigazgatás és a partnerintézmények különböző szintű és fajtájú munkáit. Ez ma nagy segítséget jelent főtitkári, és műszaki igazgatói feladatkörének sikeres ellátásában.
Munkahelyei tehát a következők voltak:
– Váci Járási Földhivatal; 1968–70.
– Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat (tervező, majd csoportvezető); 1970–78,
– Pest Megyei Földhivatal (csoportvezető, szakfelügyelő, majd osztályvezető); 1978–84,
– MÉM/FTH földügyi és térképészeti főosztály (főmunkatárs); 1984–90,
– Vác város polgármestere; 1990–94,
– FM földügyi és térképészeti főosztály (főosztályvezető-helyettes); 1995-től,
– az NKP Kht. műszaki igazgatója, 1997-től.
Bartos Ferenc már 1970-től a GKE/MFTTT tagja, ahol 1986-90 között az igazságügyi szakértői szakosztály titkára, aztán 1990–94 között főtitkárhelyettes, 1994-től pedig a társaság főtitkára. Mindemellett lelkes támogatója a vidéki társasági/egyesületi munkának, a fővárostól távol lévő kollégák és csoportok törekvéseinek. Szakmai és társadalmi szervező tevékenységének friss bizonyítéka az 1998. évi geodéziai vándorgyűlés (Békéscsaba) maradéktalanul sikeres megszervezése.
Eddigi munkájának eredményességét belügyminisztériumi dicséret (1993), Köztársasági Érdemrend (1994) és Sportérdemrend (1994) is igazolja.
*
Főtitkár Úr! Kérjük mutassa be az MFTTT-t, annak mostani állapotát és főbb eredményeit!
Társaságunk a hasonló jellegű szakmai egyesületek között közepes nagyságúnak számít, mindazáltal tevékeny szervezeti élet, élénk szakmai munka jellemzi. A MTESZ tagegyesületeként, annak irányításában súlyunknak megfelelően részt veszünk. Három jelentős nemzetközi szervezetben képviseljük hazánkat (FIG, ISPRS és ICA). Tagjaink több nemzetközi szervezetben vezető szerepet töltenek be. Ez is magyarázza, hogy szinte minden évben fontos nemzetközi rendezvénynek is helyt adunk. Ennek megfelelően biztosítjuk a magyar szakembereknek a nemzetközi szakmai életre való kitekintést és abba való bekapcsolódást, mellyel jelentősen hozzá tudunk járulni tagtársaink, sőt az egész honi szakterület fejlodéséhez.
Fizető tagjaink száma sajnos csökken. Ugyanakkor jogi tagjaink száma – az új vállalkozások megerősödésével, és szakmai igényességük növekedésével – az elmúlt időszakban emelkedett. Sajnálatos, hogy miközben az új vállalkozások aktivizálódnak, a nemrég még a társaság létalapját jelentő régi földmérési és térképészeti vállalataink egy része az elkerülhetetlen zsugorodást meghaladóan vonul ki a szakmai közéletet is jelentő egyesületünkből.
Az én olvasatomban kedvező változás – nyilván indíttatásom okán –, hogy társaságunk életében egyre jelentősebb szerepet töltenek be a földhivatalok, ami egyúttal azt is biztosítja, hogy jelen vagyunk az egész országban. Nemrég alakult meg Pest megyében is a területi csoport. Mára ezzel minden megyében van csoportunk, melyek közül számos igen magas színvonalon tevékenykedik.
Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy tagságunkban viszonylag alacsony a fiatal szakemberek száma; annak ellenére, hogy a társaság életében meghatározó az egyetemi-főiskolai oktatók szerepe, és minden évben 10–12 pályázattal is támogatjuk a sikeres diplomamunkát készítőket. Ezzel szemben a nyugdíjasaink az egyik legaktívabb réteget jelentik. A "Szeniorok Tóth Ágoston Klubja" rendszeresen megtartja összejöveteleit, szakmai kirándulásait, és nagy számban vesznek részt a tagok a hagyományos baráti vacsorán.
Az elmúlt négy év legfontosabb eredményének azt tartom, hogy az átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyok között a társaság megőrizte működőképességét, beleértve a szükséges anyagi források előteremtését is. Így csekély megtakarított tőkénkhez nem kellett hozzá nyúlni. A meglévő gondok ellenére növekedett a társaság aktivitása és a szervezettség. Egyre sikeresebbek előadásaink, rendezvényeink, de különösen vándorgyűléseink. A tisztújító közgyűlésen a megújuló vezetésnek egy jó irányban változó és fejlodő egyesületet adhatunk át, a további fejlődés megalapozott lehetőségével. Abban, hogy ezeket az eredményeket elértük, meghatározónak tartom szaklapunkat, a megújult Geodézia és Kartográfiát, mely az új irányítás alatt formai és tartalmi változásaival jól szolgálta a tagsággal való kapcsolattartást és – az igényesség megtartva – kiemelten kezelte a szakmai tájékoztatást, a gyakorlati hírektől a tudományos cikkeken át a személyi változásokig.
Milyen gondok nehezítik a társaság munkáját?
A legtöbb gondot minden évben az anyagiak előteremtése jelenti. Szaklapunk csak úgy nem ráfizetéses, hogy a tagsági díjért azt minden tagunknak megküldjük. Így a költségvetésünkben induló bevételként csak a jogi tagdíjak maradnak, ami nagyjából egy millió forint, tehát a szerény infrastruktúránk működtetéséhez és a minimális másfél fő alkalmazott fizetéséhez szükséges további, hozzávetőleg kétmillió forintot más forrásokból kell előteremteni. Ez azonban csak az alapszinten történő működéshez elég. Mivel a megváltozott vállalkozási feltételek következtében egyre kevesebb munkát végeznek tagtársaink a társaság keretei között, ezért ezt a jelentős összeget nagyrészt rendezvények és szakmai tanulmányutak szervezéséből, és kisebb részben pályázatokon való részvételből lehet előteremteni. Azonban ezeken a területeken is egyre nagyobb a verseny, s a hasonló profilú szervezetek sokszor előnyösebb helyzetben vannak. Gondot jelent az az egyébként örvendetes mozzanat is, hogy több, a szakterületünket érintő szervezet alakult (kamarák, alapítványok, egyesületek, szaklapok, stb.), melyek – hozzánk hasonlóan – keresik helyüket, anyagi boldogulásuk feltételeit. Ezek – gyakran jobb érdekérvényesítő képességükkel – nagyobb lehetőségekhez jutnak, és társaságunkat háttérbe szorítják (elsősorban anyagi vonatkozásban). A közös szakterületünkkel kapcsolatos kötelezettségekből viszont sokkal szerényebb részt követelnek maguknak. Ez talán természetes a civil kezdeményezések hosszú teszthaláli állapota után. Mégis abban bízom, hogy ha lassan is, de az értékek és arányok a helyükre kerülnek.
A külföldi konferenciákon való részvétel költségei jelentősen megnövekedtek, így tagtársaink részvételének biztosítása egyre nagyobb gondot jelent, és csak az előzőekben részletezett bevételen túli összegekből biztosítható. Ennek ellenére az elmúlt években meg tudtuk teremteni a lehetőséget a megfelelő szintű részvételekre, és nem csekély anyagi áldozatok árán biztosítani tudjuk dr. Remetey-Fülöpp Gábor tagtársunk rendszeres utazásait is, aki elnyerte az ISPRS VII. Bizottság nem csekély rangot jelentő elnöki funkcióját.
Melyek a társaság megújítását célzó fontosabb törekvések?
A társaság megújítása tulajdonképpen a lap átalakításával kezdődött el, és szerénytelenség lenne, ha ezt az átalakulást nem minősíteném sikeresnek. Az előző formátumban való megjelenés utolsó évében (1995) – túl a jogos tartalmi kritikákon – több mint egymillió forint ráfizetéssel jelent meg a Geodézia és Kartográfia, mely veszteséget sikerült megszüntetni.
Fontos lépés volt a társaság közhasznú szervezetté nyilvánítása is. Ez a változó pénzügyi jogszabályok életbe lépését követően biztosíthat kedvezőbb működési környezetet. A következő jelentősebb lépés az új alapszabály megalkotása lesz, ez évi közgyűlésünkön. Ezzel minden lehetőség adott lesz ahhoz, hogy a kialakuló új gazdasági és társadalmi körülmények közepette sikeresen, hatékonyan működhessünk, szakterületünk magasabb szintű működését, tagjaink folyamatos szakmai fejlődését, és boldogulását szolgálva.
Fontos jövőbeni feladat, hogy tagságunk (és nem utolsó sorban jogi tagjaink) segítségével a megváltozott körülmények és az új alapszabály által biztosított keretek között megnyugtatóbban kell kialakítani anyagi alapunkat, biztosabbá kell tenni bevételeinket. Ennek forrása elsősorban továbbra is a rendezvények és tanulmányutak szervezésének nyeresége lehet. De erőfeszítéseket kell tennünk további jogi tagok és szponzorok megnyerésére is.
Az új alapszabály elfogadásával néhány szemléletbeli kérdést is érdemes lenne tisztázni. Anyagias világunkból következően rendre felteszik a kérdést: “Miért jó nekem a társasági tagság?” Egyéni tagoknál viszonylag egyszerűbb a válasz, hiszen a szaklapot (a havi egy korsó sör árába kerülő tagsági díjért) rendszeresen megkapják (bár néha visszaszólnak, hogy máshol ingyen is elolvashatják). Jogi tagjaink a szaklapot csak előfizetés esetén kapják, és ezt néhányan kifogásolják. Erre csak azt tudom válaszolni, hogy rendes előfizető nélkül a lapot nem tudnánk fenntartani. Kell nekünk vajon a lap? Ezt kell eldönteni jogi tag szinten is! Fájó az olyan válasz is egy külföldre utaztatott tagtárstól, hogy azért nem a mi lapunkban ír cikket, mert mi nem fizetünk. Nos vélhetően senki sem vonja kétségbe a társaság szükségességét! Ha pedig ez így van, akkor áldozni is kell rá (esetleg két korsó sör árát havonta). Így – lecsípve egy keveset a szakma műveléséből származó bevételéből – ami reméljük, hogy egyre több lesz; közös munkálkodásunk és fejlődésünk eredményeképpen megtalálhatja számítását maga a jogi tag, illetve hasznosan tevékenykedhet társaságunk is!
Hogyan áll a decemberi közgyűlés előkészítése?
Decemberi közgyűlésünk két okból is kiemelkedő fontosságú. Hiszen a közgyűlés elé kerül az új alapszabály, amelynek összeállítása előrehaladott állapotban van. Az előkészítő bizottság munkájában magam is részt veszek. Így ismerem a munka előrehaladását. A tavaszi elnökségi ülés már jóváhagyta az alapszabály koncepcióját, és döntött néhány alapvető kérdésben; mint például a szervezeti felépítés, közhasznú társasággá válás, stb. Az új alapszabály tervezete már elkészült, melyet a közeljövőben szétküldünk véleményezésre. Az intézőbizottság október 29-én megtárgyalja a tervezetet és a módosítási javaslatokat. Ezt követően kerül az elnökség elé, amelynek jogosítványa a közgyűlés elé terjeszteni. Számítunk tagtársaink aktív véleménynyilvánítására, hiszen hosszú időre szóló alapszabályt szeretnénk elkészíteni.
A jelölő bizottság ez év eleje óta dolgozik. Vezetője tagja az
alapszabállyal foglalkozó bizottságnak is. Így – a vélemények alapján
kialakult – szervezeti felépítésre vonatkozó javaslatnak megfelelően tudják a
személyi javaslatokat előkészíteni. Tudomáson szerint folyamatosan tárgyalnak,
gyűjtik a tagság véleményét. Munkájuk nyomán vélhetően kialakul a többség
javaslata, melyhez természetesen a közgyűlésen bárki hozzá teheti a maga
elképzelését. Fontosnak tartom, hogy ismét olyan vezetést válasszunk, mely
megfelelően leképezi a szakterületet a változó súlypontoknak megfelelően. Tehát
megfelelő arányban kell képviselni a polgári és katonai szakmai területet; a
polgári vonalon belül pedig a földhivatalokat, a vállalkozásokat, az oktatást, a
kutatást és a többi területet.
Kaphatnának olvasóink tömör áttekintést Öntől, mint az NKP Kht. műszaki igazgatóhelyettesétől, a Kht. munkájáról és a mostani programokról?
Az NKP Kht. csak tavaly késő ősszel kezdhette meg az érdemi
tevékenységét. A rendelkezésünkre bocsátott 2,6 milliárd forint elő-
finanszírozó hitelből, az FM földügyi és tér-
képészeti főosztály stratégiai irányításával, a kormány döntésének
megfelelően, és a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény előírásai
szerint végezzük a feladat teljesítését.
Az azóta eltelt időben 12 településen hirdetmény közzététele nélküli ún. tárgyalásos eljárás keretében szerződtünk a meglévő digitális adatállományok DAT-szabályzat szerinti átalakítására mintegy 216 000 000 forint értékben. Szintén tárgyalásos eljárás keretében szerződtünk a földhivatali fogadókészség biztosítása érdekében számítástechnikai eszközök beszerzésére, valamint a szakemberek kiképzésére összesen 285 000 000 forint értékben. Ez utóbbi, az oktatási projektet tartom a legjelentősebbnek, mivel ennek során a földhivatali szakemberek elsajátíthatták a program sikeres lebonyolításáért elengedhetetlenül szükséges szakmai ismereteket.
A program keretében alapvetően nyílt, előminősítéses eljárás keretében kerül sor a pályázatok kiírására. Ez igen hosszadalmas, de megkerülhetetlenül szükséges eljárás, melynek során a Közbeszerzési Értesítőben történő megjelenéstől számítva mintegy hat hónap múltán kerülhet sor a szerződés megkötésére. Eddig hat város és Debrecen város I–IV. kerületeinek pályázata zárult le, mintegy bruttó 1,2 milliárd forint szerzodés szerinti értékben.
A pályázatok értékelése két lépcsőben történik. Az előminősítés során a törvény előírásai és egy műszaki alkalmassági felmérés szerint választják ki az alkalmas vállalkozókat, majd minden alkalmasnak minősített vállalkozótól ajánlatot kérünk. Az ajánlatok elbírálását egy értékelő bizottság segíti. E bizottság elnöke az FVM földügyi és térképészeti főosztályának képviselője, de tagja a bizottságnak a Kht. műszaki és gazdasági igazgatóhelyettese, a FÖMI, és az illetékes megyei földhivatal képviselője, valamint (együttműködés esetén) az önkormányzat képviselője is. A bizottság az értékelést az FM földügyi és térképészeti főosztály által jóváhagyott, az érdekvédelmi szervezetekkel egyeztetett ügyrend szerint végzi. Javaslatát a Kht. igazgatója eddig minden esetben elfogadta. A tíz pályázatot összesen hat vállalkozás nyerte meg. A “régi” nagyvállalatok mellett négy feltörekvő új vállalkozás is nyertes volt.
A pályázati rendszer különféle kritikákat kapott. Természetszerűen kritikusabbak voltak azok, akiknek pályázatai eddig nem, vagy kevésbé voltak sikeresek. A tíz szerződéskötéssel lezárult pályázat tapasztalatai alapján mindenképpen indokolt az érdekvédelmi szervezetek (Mérnöki Kamara, Vállalkozók Egyesülete, MFTTT) és a főosztály bevonásával az elbírálás módszerének áttekintése, ha szükséges, annak módosítása.
Szakmai szempontból feltétlenül említést érdemel, hogy a vállalkozók viszonylag gyorsan “megszokták” a kissé bürokratikus közbeszerzési törvényt, és jól teljesítik annak követelmény-rendszerét. Külön öröm, hogy egyre színvonalasabb műszaki tervek készülnek. Kollégáink a Kht.-ban nagyon komolyan veszik a feladatot, hogy csak színvonalas műszaki tervek kerüljenek elfogadásra és megvalósításra.
A sikeres pályáztatáshoz jelentős mértékben hozzájárultak a FÖMI és az érintett földhivatalok munkatársai; annak ellenére, hogy a kapcsolattartás utasítás szinten még nem rendezett, és nekik ez többletfeladatot jelent. Minden egyes esetben, a fáradsággal nem gondolva álltak rendelkezésünkre és vállaltak még külön munkát is, a sikeres pályázatok és a várhatóan elkészülő korszerű digitális térképek érdekében.
Hogyan ítéli meg az NKP hosszabb távú lehetőségeit, illetve mivel lehetne növelni ezek esélyét?
Mindent egybevetve ma már több mint hat milliárd forint áll rendelkezésünkre, ami hozzávetőleg három évig biztosítja a munkák anyagi fedezetét. Ennek a pénznek az elfogyásakor már várhatóan jelentősebb mennyiségű digitális térkép lesz forgalomban. Ezeknek az adatbázisoknak a jó működése és hasznosulása lehet a garancia arra, hogy a kormány a továbbiakban is állja a folytatáshoz szükséges anyagi fedezetet. Bízom abban, hogy addigra az ország gazdasági helyzete is megszilárdul, és a nagyon költséges hitelkonstrukció helyett a folytatást közvetlenül költségvetési forrásból lehet biztosítani.
Ennek esélyét azzal lehet növelni, hogy a vállalkozók jó digitális térképeket készítenek, a szakmai irányítás pedig fogadókészséget tanúsít a földhivatali környezet kialakítása terén.
Más oldalról a földhivataloknál pontos és naprakész nyilvántartást kell vezetni és abból korszerű módszerekkel kell adatot szolgáltatni. Ez utóbbiban a szolgáltatáson van a hangsúly! Ennek sikeréhez eddig számunkra szokatlan szaktudományt is igénybe kell vennünk, a marketing-tevékenységet! Csak ennek segítségével biztosítható a legszélesebb körű felhasználás, ami a folytatás kiváltója.
Szeretném hangsúlyozni, hogy az NKP nyújtotta lehetőség kiemelkedő fontosságú a szakma szempontjából. A program sikeres teljesítése jövőbeli lehetőségeink alapozását jelenti; az esetleges kudarc pedig a földügyi szakigazgatás társadalmi tekintélyének drasztikus lerombolását eredményezné.
Köszönjük a válaszokat, kívánva Önnek további eredményeket a Társaság munkájában, és az NKP-ban egyaránt!
Ahead of the General Assembly of the Hungarian Society of Surveying,
Mapping
and Remote Sensing:
Interview with the Secretary General
Dr. I. Joó–I. Joó Jr.
Summary
F. Bartos is a personality in charge both of the society and of the land management. Apart from his being secretary general of Hungary's professional society, he is technical director of the National Cadastral Programme Non-Profit Company. So he was asked first about he state of the society, the results achieved so far, the future objectives and preparative work of the forthcoming general assembly. At the end of the interview one gets newer information of the Hungarian National Cadastral Programme.
A térinformatika és távérzékelés szerepe a kihívást jelentőDr. Remetey-Fülöpp Gábor az FVM földügyi és térképészeti főosztály főtanácsosa
Bevezetés
A EU csatlakozást megelőző időszakban a megbízható, helyhez és időhöz rendelt információkon alapuló szakágazati döntéstámogató rendszerek stratégiai elemeknek tekintendők, melyek használata nem nélkülözhető.
Ugyanakkor, az adat ? információ ? tudás értéklánc, továbbá a térinformatikai és távérzékelési technológiák adta képességek új szolgáltatások létrehívását teszik lehetővé, és alkalmasak az állami szakhatóságok közötti adatcsere hatékonyságának növelésére.
Mindezek előnyös módon járulhatnak hozzá annak megkönnyítéséhez, hogy Magyarország képes legyen az EU-csatlakozás támasztotta követelményeknek megfelelni. Vonatkozik ez a fejlett közhivatali szolgáltatások területére, különös tekintettel az olyan államigazgatási eljárásokra, amelyek két vagy több intézmény összehangolt munkáját kívánják meg, de mindez nagyban segítheti a hazai kis- és közepes vállalkozók (adatforgalmazók, felhasználók), valamint az elsődleges honi adatgazdák és szolgáltatók versenyképességének megteremtését arra az idore, amikorra az információ-technológiai alkalmazások piacán meg kell jelenni.
Az EU-csatlakozási előkészületek
Azt követően, hogy öt átmenetben lévő kelet-közép-európai
ország, valamint Ciprus hivatalosan is kinyilvánította csatlakozási szándékát az
Európai Unióhoz, az Európai Bizottság 1996-ban kérdőívet küldött az érintett
országok részére annak felmérése és elemzése céljából, hogy azok milyen szinten
felelnek meg az uniós tagság gazdasági és politikai követelményeinek, milyen
szerződéses kötelezettségeik vannak, milyen EU-csatlakozási stratégiai
elképzelésekkel, és milyen kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeznek. Részleteiben
vizsgálták a kérdések a gazdasági és szociális helyzetet, hogy megállapíthassák:
a gazdaság mennyiben lesz képes talpon maradni a roppant kihívást jelentő új
versenykörülmények és piaci erők közepette, illetve mennyiben felelnek meg az
EU-követelményeknek (pl. a piaci verseny, a határok nélküli belső piac különös
tekintettel a négy szabadságelvre: a javak, a tőke, a szolgáltatások és a
letelepedés szabad áramlására). További kérdések vonatkoztak az innovációra (pl.
az információs társadalom infrastruktúrájára, az oktatás-képzésre, a
kutatás-fejlesztésre, távközlésre és audio-vizuális fejlettségre).
Kérdéscsoportok foglalkoztak a gazdasági, pénzügyi szektorokkal, valamint a
statisztikával és szakágazatok (pl. ipar, mezőgazdaság, energia, közlekedés)
helyzetével, a gazdasági és szociális kohézió kérdésével, az életminőség,
valamint a környezet állapotával. Természetesen érintette a kérdőív a jogi és
belügyi helyzetet, illetve azt, hogy a kormányzat és intézményrendszere hogyan tudja
magáévá tenni, hogyan képes alkalmazkodni az EU közösségi vívmányaihoz (acquis
communitaire). Bizony, nem egy kérdés megválaszolása csak térinformatikai eszközök
felhasználásával volt eleve lehetséges!
Az Európai Bizottság Agenda 2000 c. dokumentuma, amely a kibővítésre való felkészülést az Unió egyik fő feladatává tette 1997 nyarán, nagymértékben felgyorsította a csatlakozási menetrenddel összefüggő tevékenységeket. Változott például a Phare-program irányelve: ettől kezdve csak közvetlenül az EU-csatlakozást elosegítő témakörök részesülhettek ebben a támogatási formában. Időközben, a kérdőívre adott mintegy 8000 oldalas válasz feldolgozásával elkészült az Európai Bizottság hazánkra vonatkozó részletes értékelése. Magyarország esetében a screening, a szakterületenkénti tárgyalásos átvizsgálás 1998 tavaszán a kutatás-fejlesztéssel kezdődött meg, majd a statisztikán, élelmiszeriparon keresztül mára már a mezőgazdaság is sorra került. Ez utóbbi természetesen hónapokig elhúzódik, mivel több fordulót igényel. Magától értetődik, hogy a térinformatikai és távérzékelési kultúra szintje, bevethetősége egyes feladatok megoldásában már a statisztikai fordulón is szóba került.
Annak érdekében, hogy a hazai kormányzati intézmények EU-konform fejlesztése gyakorlati tapasztalatokra és ismeretekre támaszkodva menjen végbe, az Európai Bizottság az ún. twinning programja keretében nyújt támogatást az első körben csatlakozásra váró országok külső forrásokból (pl. Phare) is támogatott, kiemelt szintű nemzeti projektjeinek végrehajtásához. Ennek lényege, hogy egyes EU-tagországok intézményeinek tapasztalt döntéshozói szintű szakemberei a megfelelő hazai intézmények döntéshozóit és szakterületi Phare-projekt menedzsmentjét fogják támogatni az EU által is jóváhagyott kiemelt feladatok megoldásában.
Magyarország esetében pl. a Közös Agrárpolitika (KAP) témakörben – amelynek egyik pillére a földügyi információellátás – egy sor EU-tagország ajánlotta fel szaktanácsadási szolgálatát. 1998 nyarán az ajánlatot tevő országok küldöttségeivel folytatott esetenként több menetes találkozót követően történt meg a javasolt partner kiválasztása.
A csatlakozási előkészületek színfala mögött a tennivalóknak komoly térinformatikai – és különösen a mezőgazdaság valamint a környezetvédelem területén – távérzékelési vonzata van. (A távérzékelést azért említjük külön a térinformatika mellett, mert alatta elsősorban a légi és űrfelvételekből kiértékeléssel, elemzéssel nyerhető információt és többnyire monitoring jellegű alkalmazásokat értjük, ahol a technológiai folyamat szintén nem nélkülözheti a térinformatika eszköztárát.)
Minden szakágazatnak (beleértve pl. az egészségügyet) szüksége van téradatokra (spatial data, geographic information), használatuk igényli a térinformatikát. Ezen a területen különösen nagy jelentősége van a koordinációnak, együttműködésnek és a fogadókészség erősítésének. Összefoglalva, a csatlakozási előkészület okozta szakmai kihívások jogi, intézményi, technológiai, pénzügyi és K+F feladatokat egyaránt jelentenek. Ez utóbbi téren a térinformatikai és távérzékelési alkalmazásokat megalapozó módszertani kutatások és a technológiafejlesztések terén lehetőség nyílik az 1999 januárjában induló EU V. Keretprogram adta forráslehetőségek kihasználására. Erre a K+F közösség felkészítését az OMFB javában végzi.
A Nemzeti Informatikai Stratégia
Az informatika és távközlés szerepét és jelentőségét a kormányzat a 90-es évek eleje óta felismerte. Az első magas szintű lépés a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Informatikai Koordinációs Irodájának (IKI) létrehozása volt, miközben az OMFB – egy átfogó, a térinformatika alkalmazási lehetőségeit tárgyaló tanulmányát követően – már tudatosan és következetesen támogatta az alapvető térinformatikai alapfejlesztéseket a Nemzeti Térinformatikai Programja keretében. Ez tette lehetővé az önkormányzati igényeket figyelembevevő fejlesztéseket a magánszféra bevonásával, továbbá térképészeti szakintézményeinknél a piacképes digitális térképészeti alapadatok és termékek megalapozását pl. az európai és ISO szabványfejlődés szoros figyelembevételével, a műholdas helymeghatározás széles körű alkalmazásba vételének kibontakozását, a digitális környezeti, felszínborítási adatbázis létrehozását, az operatív növénymonitoring megalapozását. A Nemzeti Informatikai Stratégia (NIS) létrehozása nem-kormányzati szervezetek szakértőinek kétéves munkáját dicséri. Az anyag magyar és angol nyelven a MTESZ honlapján megtalálható. A MeH IKI 1996-ban megalakította a Térinformatikai Munkacsoportot azzal a céllal, hogy az Informatikai Tárcaközi Bizottság részére dolgozzon ki szakanyagokat. Az első munka a szaktárcák igényeinek figyelembevételével és a HUNGIS Alapítvány közreműködésével egy térinformatikai akcióterv kidolgozása volt a térinformatika közigazgatásban való hasznosítására. A legfontosabb feladatokat tartalmazó munkatervet az Informatikai és Távközlési Kormánybizottság 1997. október 15-én határozatban hagyta jóvá. Sorrendben első feladat a Nemzeti Térinformatikai Stratégia kimunkálása volt, amelynek tervezete a HUNGIS Alapítvány és a KPMG Hungária közreműködésével, szakemberek széles körének mozgósításával készített háttértanulmányok sora alapozta meg.
Projekt/feladat | Elsőhelyi felelős | Előrehaladottság |
Nemzeti Térinformatikai Stratégia | MeH | Elkészült a tervezet és háttértanulmányai |
Nemzeti Kataszteri Program | Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) | I. ütem végrehajtási szakaszban |
Magyar Topográfiai Program | Honvédelmi Minisztérium | Előterjesztve (FVM-mel közösen) |
Nemzeti Földrajzi Címregiszter | MeH | Tervezet előkészítési szakaszban |
Közigazgatási Határadatbázis | FVM
Földmérési és Távérzékelési Intézete (FÖMI) |
Megvalósítási szakaszban, finomítása határok közötti együttműködésben EU támogatással |
Digitális alaptérkép egyéb tematikus szakmai alapadattartalma | Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) | Előkészítés elején |
Nemzeti Térinformatikai Metaadat Szolgáltatás és Adatház | MeH | METATÉR pilot projekt megindult (FÖMI, MÁFI, VÁTI közreműködéssel) |
Magyarország Légifelmérése | OMFB | Előtanulmány tárcaközi együttmuködésben elkészült. Nemzetközi muhely szakértői szinten igazolta, megvalósíthatósági tanulmány folyamatban |
Többcélú földrészlet mélységű információs rendszer | Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) | Többcélú
alkalmazhatósági tanulmány tárcaközi együttműködésben elkészült. Kidolgozása az FVM 1998.évi és 1999. évi Phare programjaiban megkezdődött és előrehaladott állapotban van (Twinning, EU és Phare szakértők szakmai igazolásával) |
2. ábra. A nemzeti térinformatikai infrastruktúra körébe tartozó, a MeH koordinálása mellett megindult kiemelt projektek |
A Nemzeti Térinformatikai Stratégia
A dokumentum kidolgozását a MeH IKI 1998 elején kezdte meg Sikolya Zsolt irányításával. Amint az az Európai Bizottság 4. Térinformatikai műhely poszterkiállításán már nyilvánosságra került, a stratégia hat háttértanulmányra épül:
– Makrogazdasági hatások,
– A jogi környezet korlátai,
– Szabályozási kérdések,
– Adatgazdálkodás, adatgyűjtés, adathozzáférés,
– Minőségbiztosítás, szabványok,
– Marketing, közönségkapcsolatok.
A tanulmányok részletes elemzését adják a honi helyzetnek, és
áttekintik a legjobb gyakorlatnak megfelelő, javasolható megoldásokat. A
szabályozási fejezet külföldi fejlődést is tárgyalja nemzeti, regionális
(európai) és globális szinten az amerikai, brit és holland, továbbá az EU, valamint
a GSDI (Global Spatial Data Infrastructure = globális téradat infra-
struktúra) kezdeményezések és gyakorlat példáján.
A mintegy 50 feladatot, és 12 kiemelt projektjavaslatot tartalmazó anyag végleges változatának jóváhagyása a következő hónapokban várható.
A Nemzeti Térinformatikai Infrastruktúra akcióprogramjai
A MeH Térinformatikai Munkacsoportja által javasolt és az Informatikai és Távközlési Kormánybizottság jóváhagyásával megindult projektek többnyire az előkészítés szakaszában vannak, de némelyik végrehajtása a megfelelő kormányzati szervezet irányításával folyamatban van.
A térinformatikai adatház megvalósítása jelenti az egyik legnagyobb kihívást, mert itt kell összhangba hozni a nagy állami adatszolgáltatók érdekeit, az adatellátással és szolgáltatással összefüggő teherviselés megosztását, a piaci bevételek nyereségelosztását, a közhivatali és magánszféra partneri együttműködésének kialakítását. Mindez alapvető egy piac-orientált környezetben, ahol az állampolgárok, az üzleti élet szereplői, de maguk az állami intézmények, központi és helyi kormányzatok sőt a nem-kormányzati szereplők is megfelelő minőségű adatokat igényelnek lehetőség szerint nominális (max. a változásvezetési és terjesztési ráfordításokat magában foglaló) áron. Mindehhez lényeges az eurokonform jogi szabályozás (pl. szerzői jog), amelynél átvehető sémák nincsenek, de egyes haladó gyakorlatok tapasztalatai és az idevágó EUROGI- és CERCO- ajánlások figyelembe vehetők.
A földügyi információ-technológiai stratégia
A földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca nem csupán a földügyi és a nagyméretarányú térképészet szakirányításáért felelős, de maga a térinformatikai adatok, termékek és szolgáltatások egyik legnagyobb hazai potenciális felhasználója. Kézenfekvő, hogy a szaktárca, de a magyar térinformatikai piac minden szereplője számára lényeges, hogy az FVM földügyi és térképészeti főosztálya által kimunkált földügyi információ-stratégia mit tartalmaz, és megvalósítása milyen ütemben várható. Tekintve, hogy a Geodézia és Kartográfia 1998. évi szeptemberi számában a kérdéssel dr. Niklasz László részletesen foglalkozott, a témakört az elhangzott eloadáshoz képest rövidebben érintjük.
A földügyi-térképészeti szakágazat IT fejlesztése az Európai Bizottság Phare támogatásával (azonos nagyságrendű magyar oldali hozzájárulás mellett) 1990 óta töretlen. A többéves, lépcsős fejlesztés koncepciója 1991-ben, az innsbrucki FIG konferencián került nemzetközi nyilvánosságra. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes átállítását követően 1996-tól megindult további fejlesztéseket a 3. ábra piramisa szemlélteti. A földügyi szakigazgatás 150 éves szakmai tapasztalati öröksége, intézményhálózata és adatvagyona hatalmas stratégiai kincs a Nemzeti Térinformatikai Infrastruktúra kialakítása szempontjából. Az értékek közül kiemelendő a földhivatalok termőfölddel kapcsolatos adatnyilvántartása és szakértelme, az integrált ingatlan-nyilvántartás bevezetése negyed századdal ezelőtt, az EOV és EOTR, a műholdas geodézia korai alkalmazásba vétele, valamint a Távérzékelési Központ létrehozása a FÖMI-ben, amely kezdettől fogva – FVM, OMFB és MTA támogatás mellett, 1982 óta ESA Earthnet együttmuködés mellett – végzett általános szolgáltatást, valamint kimagasló K+F tevékenységet a mezogazdasági és környezetvédelmi monitoring alkalmazások érdekében.
A szakigazgatási feladatok ellátásának támogatására és a felhasználói igényekre is válaszul legújabban megalakult a földügyi térinformatikai fejlesztő központ is.
Ez a fajta fejlesztés teljes összhangban van a kormányzati és közhivatalok közötti adatcsere támogatását biztosító IT/telematikai infrastruktúra fejlesztésekre vonatkozó EU-irányelvekkel (IDA), továbbá az amerikai közhivatali és magánszféra közötti partneri együttműködésre (PPP) vonatkozó sikeres gyakorlat tapasztalataival (NASA-Computer Science Corporation), melyek lépéseit a 4. ábra tünteti fel.
Az IDA elvű fejlődés megvalósítása szempontjából nagy jelentőséggel bír az EU által is észrevételezett hazai távközlési infrastruktúra fejlett szintje és kilátásai. Nem egy térinformatikai szolgáltatás már számítógépes hálózati és Internet alapon fejlődik. Itt említhetjük az MH TÉHI DTA-50 digitális topográfiai adatbázisát, az FVM TAKAROS/TAKARNET/ META alapú földhivatali földinformációs szolgálatát (amely 2000-ben készül el), továbbá a MeH által irányított METATÉR kísérleti projektet, amelyben egyelőre a FÖMI, VÁTI és MÁFI vesz részt.
Közelebbről: az agrártárca térinformatikai és távérzékelési alkalmazásai
Az FVM háza táján az említett Phare-projektek és a twinning típusú együttműködéseken felül számos olyan összehangolt térinformatikai és távérzékelési technológiát alkalmazó felhasználást kell megemlíteni, amely már megvalósult vagy amelynek előkészületei közérdeklődésre tarthatnak számot.
Ezek közé tartoznak:
– a legfontosabb szántóföldi növények távérzékelésen alapuló országos területfelmérését és termésbecslését végző NÖVMON program, amely 15 éves K+F tevékenység eredményeképpen második éve szolgáltat üzemszerűen és világszínvonalon adatokat az FVM vezetése részére (1999-től az elemzés alapjául felhasznált műholdas adatgyűjtést a teljes országra kiterjesztve),
– a teljes országra elkészült CORINE Land Cover felszínborítási adatbázis és 1:100 000 méretarányú tematikus térképsorozat az EU-
nomenklatúra szerint, melynek finomítása 1:50 000 méretarányban részletesebb besorolási osztályokkal az FVM és KöM igényeinek megfelelően megindult (ez utóbbi ter-mék nem csupán az agrárium környezetgazdálkodási és statisztikai, de vidékfejlesztési feladatainak EU-konform megoldását is elosegíti majd).
IDA szintek 1. szint A szakágazat kiépíti saját számítógépes hálózatát. (Pre-IDA fázis) 2. szint Kiválasztott szakágazatok között megvalósul a hálózatok funkcionális összekapcsolása (országos szerverek kísérleti projektje) 3.szint Hatóságok, intézmények közös fejlesztése új típusú értéknövelt termékek és szolgáltatások piaci létrehozására (TESTA, állami szervezetek között megvalósuló telematikai összeköttetés az EU-ra kiterjedő versenyképes szolgáltatások céljából) 4. szint A TESTA megközelítés finomítása és tovább fejlesztése a közhivatali adatszolgáltatások piaci versenyképességének növelése érdekében . |
PPP szintek 1. szint Eseti megrendelésen alapuló szolgáltatás (szerződéses alapon) 2. szint Keretmegállapodás az alapvető igények kielégítésére (szolgáltatási megállapodás) 3. szint Vélelmezett igényekre való felkészülés (a szolgáltató integrálódik az értékláncba: adat ? információ ? tudás) 4. szint Hálózati összeköttetésre támaszkodó együttműködés (itt már a szinergikus gondolkodás kezd dominálni, hogyan lehet közös értéknövelt termékeket, szolgáltatást létrehozni) 5. szint Információs közösség kialakulása: virtuálisan felhasználó-orientált, bárhol, bármikor rendelkezésre áll (több 4.szintű együttműködés közös részében alakul ki) |
4. ábra Az európai és amerikai utak a közhivatali adatszolgáltatók egymásközti és a magánszférával való IT alkalmazási együttműködésére |
A vidékfejlesztési területén az EU SAPARD programja segíti a térinformatikai eszközrendszert használó TAMA komplex birtokrendezési módszertan felhasználását. Ennek előkészítése a 3 Patak Kistérségben 1996 óta megkezdődött (falumegújítás, faluműhely, teleház) és amennyiben a MeH pályázat sikerrel jár, az érintett önkormányzatok és közhivatalok közötti adatcsere kapcsolat infrastrukturális háttere is létrehozható a szükséges földügyi-térképészeti alapadatok egyidejű korszerűsítésével.
Az EU csatlakozási előkészületek tükrében jelentkező további szakterületi feladatokat jól megalapozták a korábbi eredmények, így többek között
– a geodéziai alapokat (EUREF, UELN), az adatminőséget, a kereskedelmiesítést és jogi környezetet érintő CERCO munkabizottsági közreműködés,
– szabványosítás (CEN TC 287, ISO 211, FGDC, OGC ismeretek és tapasztalatok beépítésével),
– a birtokpolitika területén az ENSZ EGB MOLA, FAO, DG I ACE rendezvények és közös projektek,
– az ingatlan értékelési rendszer korszerűsítésével kapcsolatos tanulmány (Phare, Coopers & Lybrand),
– a 4 megye 16 településén lezárás előtt álló TAMA számítógépes birtokrendezés projekt,
– a földügyi adatok és termékek értékesítésének marketing kérdését elemző tanulmány (OS-Geometria Térinformatikai Rendszerház),
– a közigazgatási határok EUROSTAT konform (NUTS szinteknek megfelelő) adatbázisának kialakítása,
– részvételünk a CERCO, MEGRIN, MOLA, AGILE szervezetek munkájában (EARSeL és EUROGI esetében már e szervezetek vezetőségében is biztosított a magyar képviselet),
– a kelet-nyugati együttműködések (WELL-GIS, PANEL-GI) terén vezető GISIG szervezet regionális titkársága is Budapesten működik.
A jelenlegi sürgető feladatok közé tartozik az EU KAP integrált
szabályozási és ellenőrzési rendszerét biztosító PARCELLA földrészlet alapú
információs rendszer kidolgozása, amely a csatlakozás tervezett időpontjára
feltételezi többek között a földhivatali hálózatban (ideértve a FÖMI-t is) a
TAKAROS–TAKARNET–META infrastruktúra működőképességét, a külterületi
nagyméretarányú (kataszteri és topográfiai) alaptérképeink megfelelő minőségben
való rendelkezésre állását valamint az
országos ortofotó lefedést. A rendszer terve-
zésének és kivitelezésének Phare-szabályok
szerint dokumentált koncepciója elkészült, az első szakasz feladatainak
végrehajtása még ebben az évben megkezdődik. A PARCELLA nem csupán az FVM, de más
ágazatok feladatai ellátásánál is hasznos lesz, amint azt a MeH tárcaközi
munkacsoportja felügyelete mellett ez évben készült háttértanulmány is kiemeli.
A Nemzeti Térinformatikai Társulás Magyarországon
Az elmúlt évtizedben az Európai Unió minden tagországában létrejöttek az interdiszciplináris nemzeti térinformatikai szervezetek (NGIA), legutóbb 1998 nyarán Ausztriában is. A Magyar Térinformatikai Társulás (HUNAGI) 1994-ben alakult tíz alapító szervezeti taggal és 1995-től – elsőként régiónkból - az Európai Térinformatikai Ernyőszervezet (EUROGI) tagjává választották. Azóta a HUNAGI egyre aktívabb szerepet játszik az EU III. és XIII. Főigazgatósága által irányított kutatás-fejlesztési és alkalmazási projektekben, amelyek során szorosan együttműködik a GISIG, EUROGI, valamint RAVI (a holland NGIA) szervezetekkel.
A HUNAGI mára már 22 kormányzati, nem-kormányzati, akadémiai és oktatási intézmény/szervezet képviselője az európai térinformatikai kapcsolatokban. E tevékenysége során közvetlenül vagy tagjain keresztül olyan euro-atlanti, sőt globális szervezetközi kapcsolatok kiépítésén és fenntartásán végez munkát, amelyeket olyan szervezetek fémjeleznek, mint a CERCO, MEGRIN, EUROGI, MOLA, EARSeL, GISIG, AGILE, GEIXS, CEN, FIG, ISPRS, ICA, ISO, OGC, GSDI.
A HUNAGI részt vett az Európai Bizottság térinformatikai stratégiájának (GI2000) előkészítő vitafórumain, továbbá hozzájárult a térinformatikai K+F stratégiai dokumentum kidolgozásában, a III. Főigazgatóság, valamint az EU Egyesített Kutatóközpontja irányítása mellett.
Mára a HUNAGI helyet kapott az EUROGI kilenc tagú végrehajtó bizottságában, továbbá hat európai képviselő egyikeként tagja az amerikai-ausztrál vezetésű Globális Térinformatikai Infrastruktúra kezdeményezés tanácsadó bizottságának.
Mindez a magyarországi térinformatikai kultúra és piac nemzetközi elismertségét tükrözi, egyben a magas szintű szakértői fórumokon gyűjtött tapasztalatok jól hasznosíthatók az EU-tagságunk előkészítési szakaszában is. Néhány, a teljesség igénye nélkül kiragadott nemzetközi együttműködés jól szemlélteti a kapcsolatok és tematikák változatosságát.
Térinformatika Magyarországon – Tanulmány
1997-ben a GISIG megrendelésére készült a Well-GIS együttműködésben arról, milyen szinten áll hazánkban a hálózatosítás, a metaadat-szolgáltatás, az intézményi háttér, a termékek és szolgáltatások helyzete és milyen tapasztalatokat gyűjtöttek a HUNAGI felállítása és elismertetése terén.
A térinformatika kereskedelmiesítése Magyarországon – Kérdőív
Az EU XIII. Főigazgatósága Jogi Tanácsadó Testület (LAB) részére 1998-ban készült anyagot az EUROGI megbízásából holland testvérszervezetünk, a RAVI rendelte meg. A kérdőíves feldolgozás 5 EU-tagországot és Magyarországot érintette és az a következő kérdéscsoportokat vette szemügyre: általános térinformatikai kereskedelem-politika, árkérdés és az adatok hozzáférése, az ágazati eltérések a kereskedelmi- és árpolitikában, gyakorlati piacosítás helyzete a meteorológiában, környezetvédelemben, földügyben, térképészetben és az épületnyilvántartásban.
PANEL-GI
Az EU 3. Főigazgatósága felügyelete mellett a GISIG szervezet koordinálásával 1998-2000 között folyó együttműködésben 4 EU-intézmény továbbá 4 KKE ország érdekelt. A HUNAGI a projekt tudományos vezetését is megkapta. A PANEL-GI a nyugat-keleti szakmai kapcsolatépítést szolgálja intézményes együttműködés keretében, irányelvszerű fogadókészség-erősítő és ismeretbővítő dokumentum kidolgozására vállalkozott, végül az ismeret- és know-how átadást műhelyek, konferenciák és szakmai tanulmányutak elősegítésével ösztönzi.
ESMI – Európai Térinformatikai Metaadat Infrastruktúra (INFO2000 projekt)
Az együttműködésbe a HUNAGI-n keresztül Magyarország 1998-ban kapcsolódott be és abban – a GEODAN irányítása mellett – olyan szervezetekkel működik együtt, mint az EU Egyesített Kutató Központ, az EUROGI, CERCO, CNIG, RAVI és LISETT. A projekt célja egy pán-európai térinformatikai metaadat-szolgáltatás kialakítása. Hazánknak jó esélye van arra, hogy a MeH által koordinált METATÉR pilot projektet az elsők között lesz lehetőség becsatolni az ESMI egyablakos szolgáltatási rendszerébe.
1998. december 2-án egynapos nemzetközi szemináriumra kerül sor Budapesten a szélesebb honi szakterületi érdeklődők bevonásával. Ennek részleteit 1998. szeptember 28-án
tekintette át az EUROGI képviseletében a RAVI, a HUNAGI oldalról a MeH, OMFB, FÖMI, MÁFI és több, a METATÉR-ben is érintett hazai szereplő. Az ESMI megvalósításában az EUROGI és CERCO míg nemzeti szinten Hollandia, Portugália és Magyarország működik közre.
Nemzetközi találkozók szervezése
A jelentős 1998. évi rendezvények között említhető a június 24-26. között megrendezett 4. Európai Bizottsági Térinformatikai Műhely és Szakkiállítás (amelyet első alkalommal rendeztek EU-tagországon kívül) mintegy 80 meghívott EU-projektvezető és döntéshozó részvételével. További sikeres rendezvény, amely előkészítésében a HUNAGI tevékeny részt vállalt közvetlenül és tagjain keresztül, az ISPRS VII. Bizottságának budapesti szimpóziuma volt. Ezen az “Erőforrás és Környezeti Monitoring” volt a homloktérben mintegy 150 elhangzott eloadás és poszterbemutató tükrében. Az ISPRS 2000. júliusi világkongresszusára – melynek mottója “Térinformatika mindenki számára” lesz –, a Magyarország vezette szakbizottság egy sor szekció, műhely és tutorial megszervezéséért felelős. Végül meg kell említeni az 1998. november 30.–december 2. között Budapesten, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság égisze alatt megrendezésre kerülő MOLA műhelyt, melynek témája a földforgalom és annak ösztönző (intézményi, jogi, pénzügyi, technológiai, oktatás-képzési) tényezői lesznek.
Köszönetnyilvánítás
A HUNAGI nevében a szerző köszönetét fejezi ki a következő intézmények felé, akik elkötelezett és folyamatos támogatása nélkül a hazai fejlesztések világszinten is figyelemreméltó szintje nem lett volna elérhető: OMFB, MeH IKI, FVM, MÜI és HUNGIS Alapítvány.
Irodalom
1
1. Remetey-Fülöpp G.: Report on the Civil Servant Schoolarship. EC DG XIII/E2. Luxembourg, June 19941
2. Dale P.(Ed.): Guidelines for the CEE Countries on Land Administration Developments. UN ECE. Geneva, 19951
3. Remetey-Fülöpp G.: Parcel-based Information System. Invited paper. ISPRS Congress, Vienna, July 19961
4. Hungarian GIS Survey (Martin Littlejohn, DG XIII bevezetojével) Bonaventura. Budapest, 1997.1
5. Niklasz L.: The IT Strategy of the Hungarian Land Administration. MoARD Budapest, 19971
6. Cooper M.E.: Progressive Partnering – a Pathway to Outsourcing Success. OIS Newsletter. Washington, February 19981
7. Kardeván P.: Review of the International Workshop on the Aerial Survey of Hungary. Paper to be published by the ISPRS Highlights. 19981
8. The Commercialisation of Geo Spatial Information in Hungary. (In: J.Bing: Policy and practices of commercialisation of GI in France, United Kingdom, Norway, Germany, Hungary and the Netherlands.) HUNAGI, 1998 március1
9. Next Steps for TESTA IDA Report DG III, Brussels, May 199810. Baldwin R.(Ed.): ACE Report on the Land Market Comparative Study in Some CEE countries. Granted by EC DG I. Brussels. August, 1998
11. Sikolya Zs.–Remetey.Fülöpp G.: Hungary Sets Its National Spatial Data Strategy. Paper to be published in the Newsletter of the Office for Intergovernmental Solutions, a publication of the Office of Government-wide Policy, US General Services Administration. Washington DC August, 1998
12. Niklasz L.: A földügyi igazgatás stratégiája. Geodézia és Kartográfia 1998/9
13. Parcel-based Information System. Phare document. DLM MoARD, Budapest, October 1998
14. http://www.fomi.hu
15. http://www.fomi.hu/hunagi
16.
http://ams.emap.sai.jrc.it/dg3gis
Facing the Challenge of the EU Accession – the Emerging Role of GI and RS Technologies
Dr. G. Remetey-Fülöpp
Summary
In the pre-accession phase, the sectoral decision supporting systems – based on reliable, georeferenced and time stamped information – should be considered and used as inevitable strategic elements. The value chain data ? information ? knowledge and the synergetic integration with geographic information (GI) and remote sensing (RS) technologies could generate new services and improve the interchange of data between administrations. All these could facilitate Hungary's capability to address the EU requirements in the field of advanced public services, joint procurements. Moreover, it would strengthen the competitiveness of the data brokers, data users as well as major data/service providers when Hungary will enter the pan-European market of IT applications. The author gives an overview on the EU accession procedure and highlights the main actions related to spatial data strategies and infrastructures, which support the accelerating evolution towards the information society. Special emphasis is given to the sector agriculture and rural development.
NKP – A benyújtott ajánlatok műszaki tartalma
Az MFTTT 1998. évi, Békéscsabán rendezett vándorgyűlésén elhangzott előadás anyaga
Tóth Sándor, az FVM földügyi és térképészeti főosztály főtanácsosa
Ahogy az a naptárból kitűnik, eltelt két év az előző, Veszprémben tartott vándorgyűlés óta. Ezen a veszprémi vándorgyűlésen központi téma volt a Nemzeti Kataszteri Program, a program pénzügyi feltételeinek megteremtése, és ami még ennél is nagyobb izgalommal várt esemény volt a földmérő vállalkozások körében, az első tizenkét település nevének bejelentése volt. Ekkor úgy látszott, hogy a Nemzeti Kataszteri Program “napokon belül” elkezdődik. Ez akkor nem így történt.
*Ami miatt ezt az előző vándorgyűlést felemlítem, annak az az oka, hogy ez a mai előadásom mégiscsak a Nemzeti Kataszteri Programról szól. De más a helyzet, előnyére változott. Ma már, amint az előadás címéből is látszik, valóban elindult a program, már vannak tapasztalatok valamennyi szereplő részéről. Vannak tapasztalatok a pályázók részéről, vannak tapasztalatok az NKP Kht. részéről, vannak tapasztalatok a DAT szabályzat készítői részéről, és vannak tapasztalatok az FVM FTF-en belül a Nemzeti kataszteri Programmal foglalkozók részéről is. Ez a helyzet már csak ezért is más, mert ez már valóban “éles” munka a javából.
A mai előadás keretében szeretnék pár mondatot szólni az ajánlattevők által eddig elkészített és a pályázatok elbírálása során “keményen” áttanulmányozott műszaki tervek alapján leszűrt tapasztalatokról és szeretnék néhány “ötletet” adni a jövőben pályázni kívánók részére.
Amint az köztudott, 1997. december 23-án jelent meg az első, nyílt előminősítéses eljárásra szóló felhívás Vác város állami földmérési alaptérképének elkészítésére. Ezt megelőzően felállítottuk az elbírálási rendszert, amely az adott feladatokra ajánlott különböző műszaki megoldások összemérhetőségére, a kialakított technológiák végrehajtásának ellenőrzési lehetőségeire, a megoldások közötti különbség és sorrendiség megállapítására alkalmas. A jelenlegi helyzet szerint az ajánlatok értékelése során az ajánlatban szereplő műszaki terv színvonala esik a legnagyobb súllyal a latba. Tehát egyszerű a megoldás, jó műszaki tervet kell készíteni.
Itt mindjárt felvetődik a kérdés mi a kritériuma a jó, színvonalas műszaki tervnek?
Érdekes kérdés, valóban nehéz megfogalmazni. Tekintettel arra, hogy a DAT szabályzatok technológiai szintű szabályozásokat nem, vagy csak érintőlegesen tartalmaznak, indokolt a muszaki terv nagyon alapos és részletes kidolgozása, a műszaki terv készítés szempontjainak összeállítása. A lényeges szempontokat én magamnak is próbáltam összeállítani, nem állítva ezzel azt, hogy ez az egy megoldás van. Itt nyilván csak logikai összerendezésről lehet szó, korántsem részletes műszaki tervről. Véleményem az, hogy korrekt műszaki tervet készíteni csak nagy elméleti és szakmai gyakorlattal rendelkező szakember, a probléma alapos átgondolása és saját cégének megfelelő ismerete alapján tud.
Ezek szerint :
Előkészítés
• a részletes ajánlati felhívásban megfogalmazott feladat pontos, többször átgondolt, elolvasása, a földmérési törvény, az MSZ 7772-1 szabvány és a DAT szabályzatok előírásainak vonatkoztatása az adott feladatra,
• a felhívásban ismertetett, adott határidők behelyettesítése az időigénynek megfeleloen,
• a végrehajtás idő vonatkozásainak tisztázása,
• az alkalmazni kívánt személyi állomány, technikai eszköz igény pontos meghatározása a határidők betartására tekintettel,
• a feladat, az idő, a személyi állomány, a technikai felszereltség ismeretében megkeresni azt a technológiai, műszaki megoldást, amellyel a kívánt cél elérhető,
• a fentiek alapján kiválasztott műszaki megoldás “szűk keresztmetszeteinek” vizsgálata, ennek megoldása időbeli, technikai, személyi vonatkozásokban. Ha fekvésenként, vagy akár fekvésen belül más a módszer, természetesen többféle technológiai megoldás van, mindegyiket elemezve kell választani,
• ha mindez készen van, akkor hozzá foghatunk elkészíteni a műszaki tervet.
A műszaki terv készítése
• első lépésben javaslom elkészíteni a munka folyamatábráját, figyelembe véve a részletes ajánlati felhívásban megadott valamennyi határidőt (adatszolgáltatás, részszállítások, véghatáridő),
• a folyamatábra alapján elemezni a kiválasztott technológiák terepi, irodai, belső vizsgálati időszükségleteit, a várható külső (időjárási) körülményekkel való egybeesést,
• a technológiákban meg kell határozni a külső (földhivatali) menetközbeni ellenőrzések kapcsolódási pontjait, a folyamatábrában ezeket a megfelelő helyen feltüntetni, ezzel jelezve az egyes munkafázisok vizsgálati igényét,
• a megfelelő technológiák és az időigények függvényében kell meghatározni a biztonságos teljesítés személyi feltételeit, a teljesítésbe bevonni kívánt munkatársak számát, képzettségi szintjét,
• a különböző munkafázisok (alappontsűrítés, terepi mérés, térképszerkesztés, DAT-adatcsere-formátum előállítása, végleges munkarészek elkészítése) tagozódása tükröződjön a folyamatábrából,
• a folyamatábra alkalmas legyen a pénzügyi szakaszok (részszámlák) ütemezésének követésére is, legyen meg az összhang a muszaki készenléti fok és a pénzügyi követelések között,
• a fentiek szerint elkészített folyamatábra összeállítása után lényegében két feladat maradt: a részletes műszaki terv kidolgozása és az ehhez szorosan kapcsolódó árajánlat elkészítése.
A műszaki terv részletes kidolgozása:
A műszaki terv az eddigi gyakorlatban is azt a technológiát hivatott leírni, amivel a térkép készült. Ez a gyakorlat sajnos az idők folyamán odáig rontotta a műszaki tervek színvonalát, hogy nem jelentek meg benne egyrészt a technológia ellenőrzési lehetőségei, másrészt a “győztes csapaton ne változtass” elv alapján a korszerű technikai megoldások sem igazán jelentek meg benne. Most a célszerűség azt diktálja, hogy szakítani kell ezzel a hagyománnyal, olyan korrekt leírást kell elkészíteni, ami a végrehajtó mérnököknek valóban egy ellenőrzötten betartható technológiai utasítást jelent. Gondoljuk végig: az előző térképkészítési munkáinkban mennyi munka és szellemi energia van, és mindez mit ér akkor, amikor a nem megfelelően ellenőrzött, nem számon kért munkavégzés, a technológiai fegyelem be nem tartása miatt visszaköszön a rossz minőség. Kiderül, hogy akkor és ott valaki nem teljesen gondolta végig a munka végrehajtásának műszaki és minőségbiztosítási oldalát. A hagyománnyal való szakítás nem jelentheti természetesen azt, hogy szakítani kell azokkal a módszerekkel is, amelyek eddig is jól működtek. Meg kell oldani azoknak a tapasztalatoknak a mai környezetbe való illesztését, amelyek beváltak, hagyományosan jó eredményre vezettek, segítették a földhivatal és a vállalkozó munkáját, bővebb értelemben azt, hogy a további felhasználók mielőbb hozzájuthassanak az új térképekhez. Itt arra gondolok, hogy színvonalas műszaki megoldásokban kezelni kell a térképi és terepi ellentmondásokat, határvonalak azonosítási problémáit, a régi és új helyrajzi számok azonosítási kérdéseket, a régi és új területek közötti eltérések vizsgálatát.
Amint az előzőekben már utaltam rá, a DAT szabályzatok nem szabályozzák technológiai szintű kérdésekben a térképkészítés menetét. Ezért kiemelendő és lényeges, hogy a pályázati anyaghoz kapcsolt műszaki terv a folyamat valamennyi elemét a lehetőség szerint minél kisebb egységekre bontva kövesse végig. A műszaki terv tartalmazzon minden olyan technológiai részletet, amelynek alapján egy értékelő bizottságban kialakulhat az a vélemény, hogy az új követelményeknek és technikai feltételeknek megfeleloen készült, a technológiai fegyelem betartása elsősorban a vállalkozó érdeke, minőségbiztosítási rendszerével, szervezési megoldásaival is erre törekszik. A részletes technológiai leírás nem hagyhat figyelmen kívül semmi olyan részletet, amelynek megítélése kétséget hagyhat valamely feladat végrehajtásáról. A munkafeladat és a szabályzat újszerűsége is sarkallja erre a készítőjét. A részleteiben kidolgozott műszaki terv végig vezeti a feladat technikai megoldását az adatgyűjtéstől a DAT adatbázis összeállításán át a véglegesen leadandó munkarészek meghatározásáig.
A kidolgozott műszaki megoldásokhoz, technológiákhoz ezek után megkereshető az ár, amivel a megkövetelt és a vállalkozó által is ismert és vállalt minőségben készíthető el a térkép.
Az ár meghatározása a minőségbiztosítási és a konkrét technikai, műszaki megoldás teljes ismerete nélkül nem reménytelen feladat, de valójában soha nem lehet sikeres. Ha egy adott árhoz viszonyítok műszaki megoldást, akkor mindig olyan kompromisszum a vége, amely a kettős szorítás (ár és idő) miatt a minőség romlása nélkül elképzelhetetlen.
Előadásom második részében az eddig megismert pályázati anyagok alapján szeretnék néhány tapasztalatot megosztani a hallgatósággal. Természetesen az itt közreadott problémák “név és cím” nélkül hangzanak el. Az ajánlatok muszaki tartalma a legelső pályázattól kezdve folyamatosan alakul, kissé pongyolán fogalmazva “fejlődnek” a cégeknél a műszaki terv készítésével foglalkozó szakemberek. Ezt teljesen természetes dolognak tartom, hiszen egyrészt a DAT-szabályzatokat valóban sűrűbben kell tanulmányozniuk, másrészt a versenyben maradás alapvető feltétele a megfelelő műszaki tervben leírt technológia. Tapasztalataimat hozzávetőleg 30-35 műszaki terv átolvasása után összefoglalva kiemelendőnek tartom, hogy sok jó műszaki tervvel találkoztam, de remélem, hogy ezentúl sok kiválóval is fogok.
Alapjában véve az eddigi műszaki tervekben felmerült problémákat három csoportba foglalhatjuk össze:
• Első csoport: a feladat nem kellő mélységű felméréséből, átgondolásából származó muszaki problémák.
A részletes ajánlati felhívás feltételeinek elfogadásáról nyilatkozik, a műszaki tervében egyéb feltételeket ír le, amelyek esetenként ellentmondanak a részletes ajánlati felhívásnak.
Nem veszi figyelembe a digitális átalakítás MSZ 7772-1 szabványban leírt fogalmát, emiatt nem tér ki a helyszíni adatgyűjtés kérdéseire. Az értékelés során nincs mód minden egyes pályázóval a megfogalmazás félreérthetőségét megvitatni, feltételezésből nem lehet kiindulni, így marad a bizonytalan megítélés. Nem beszélve arról, amikor a digitális átalakítás digitalizálással fogalomkört úgy értelmezi, hogy a terep közelébe sem kell menni, pusztán irodai feladat. Ebben az esetben biztosan nem számolt az attribútum adatok helyszíni gyűjtésével, a helyszínelésre semmilyen megoldást nem ajánl. Más kérdés, hogy az ajánlattevőnek is van lehetősége az ajánlatban meghatározott időpontig kérdéseket feltenni, amikor a kiírásban esetlegesen fellelhető bizonytalanságok tisztázhatók.
A műszaki terv készítésekor figyelmen kívül maradt a DAT-szabályzat! A másik véglet: az egyes felmérési módszerekre adott technológia leírásában a “DAT szabályzat szerint” hivatkozás alapján nem dönthető el, hogyan akarja végig vinni a műszaki megoldást, megfelelő minoségben.
Nem foglalja össze a meghatározandó objektumok, valamint a hozzájuk kapcsolódó attribútumadatok körét. Ez szintén bizonytalanságot eredményez, hiszen nem lehet rákérdezni, hogy gondolt-e ezekre a műszaki terv és a kalkuláció összeállításakor.
Nem mindig tűnik ki a műszaki tervből, hogy a DAT-szabályzatok szerinti térképkészítés nem azonos a digitális térképek szerkesztésével. A DAT-adatcsere-formátum nem ugyanazt jelenti, mint például a mindenki által ismert DXF formátum, és nem csak nevükben különböznek.
Nem tér ki a műszaki terv a földhivatali adatgyűjtés, a menet közbeni vizsgálatok kapcsolódási pontjaival szemben támasztott igények időbeli meghatározására.
A végrehajtás belső minőségbiztosítási kérdései rendezetlenek, nem elégséges a minőségellenőrzéssel megbízott nevének feltüntetése.
• Második csoport: a technológia nem kellő mélységű ismertetéséből származó problémák.
A technológia részletes leírását nem gondolta végig. Nem lehet eldönteni, hogy a készítőnek mit jelent a fogalom, amit leírt. Nem mindegy, hogy fotogrammetriával segített automatizált földi felmérésről, vagy földi eljárással támogatott fotogrammetriáról van szó.
A DAT-ban meghatározott technológiai kódokkal vigyázni kell, néhány településen egy fekvésen belül is különböző módszerekkel készül a térkép, ilyenkor az automatikusan alkalmazott kód nem fedi le az ajánlati felhívásban megfogalmazott feladatot.
Alappontsűrítésnél figyelembe kell venni a GPS adta lehetőségeket, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a meglévő alappontokra történő GPS-ellenőrzőmérést. A GPS-pontmeghatározások kiegyenlítésénél természetesen illik bevonni az adott felső rendű pontokat, azzal a kényszerfeltétellel, hogy ezek koordinátái változatlanul maradnak.
A térképszerkesztés során felmerülő ellentmondások (határvonalak, terület) tisztázására nem tesz utalást, ebből arra lehet következtetni, hogy csak az állami átvételi vizsgálat utáni javításkor kívánja rendezni, ami nem a legszerencsésebb megoldás.
Fotós segédanyagok céltalan alkalmazására is lehet találni példát. Pl.: minek készítek egy területről ortofotót, ha azt a technológiában semmilyen módon nem kívánom felhasználni?
Az ortofotóval kapcsolatban egy nagyon fontos kérdést kell kiemelni: amennyiben ezt az adott munka készítése során állami alapadatok előállításához felhasználják, akkor a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény alapján beépül az állami tulajdonú térképbe. Ezek szerint a szükséges leadandó munkarészeknek szerepelniük kell a megfelelő helyen. Az esetleges szerzői jogi kérdések is tisztázandók, vagy legalábbis jelezni illik ennek megoldását.
Nem írja le milyen szoftvereket kíván alkalmazni a térképszerkesztés, illetve a DAT-adatbázis felépítése során, emiatt nem lehet eldönteni, hogy megfelel-e a technológiai folyamatának technikai feltétele a minőségi előírásoknak.
Másik véglet a szoftverek olyan szintű ismertetése, amelyek a konkrét felhasználónak valóban sokat mondanak, de a feladat műszaki megoldásának elbírálására kevés támpontot adnak.
Található példa a figyelmetlenségre, vagy még inkább a készítő számára természetesnek tűnő feladat néhány mondatban történő elintézésére. Biztosan számolt a műszaki terv készítője a kiírásban szereplő feladat végrehajtásával, de sikerült ezt a néhány mondatot is olyan helyre “elrejtenie”, ahol egyrészt a technológiában semmi keresnivalója nincs, másrészt az egész témakör egy fontos részfeladatot takart. Nem feltétlenül lehet egy belterület digitális átalakítását pár mondatban leírni, a fekvés elhatárolás végrehajtásánál ismertetni.
Külön említést érdemel a műszaki tervekben az attribútumtáblák kitöltésének kérdése. A korrekt megoldásnak én azt tartom, ha a kitöltendő attribútumokat a technológia tárgyalásánál a vállalkozó áttekinti, rendszerezi. Tisztázza, hogy mit honnan kaphat meg, melyek azok, amelyeket helyszínen kell begyűjtenie, melyek azok, amelyek kötelezőek, de nem állhatnak rendelkezésre, vagy a felmérés módszere miatt nem lehetséges ezek betöltése az adatbázisba. Ebben az esetben a DAT mellékletében szereplő kódtáblák alapján határozza meg azt a karaktert (ami lehet numerikus vagy alfanumerikus), amelyet az ilyen esetekben betölt. Nem árt állásfoglalást kérni, ha valamelyiket nem tudja eldönteni, ez ugyanis a későbbiekben a belső konzisztencia vizsgálatánál előnyt jelenthet. Ha a műszaki terv mindössze az adatbázisban szerepeltetni kívánt objektumféleséget sorolja fel, ezt a kérdést nehéz kezelni és elbírálni.
Ki kell még térni a földrészletek, alrészletek, valamint a minőségi osztályok kérdésére. Az ingatlan-nyilvántartásból származó adott területek és a digitális térképből származó területek ellentmondásainak tisztázásáról nagyon sok esetben nem lehet olvasni a műszaki tervekben. Ugyanez vonatkozik az alrészletek és a jelenlegi állásfoglalás szerint állami alapadatként kezelendő minőségi osztályfoltok területe esetében is. A műszaki terv készítése során nem válaszolhatók meg tisztán ezek a kérdések, ezért kell úgymond “nyitott kaput” hagyni, nem szabad kész tények elé állítani a földhivatalt, de jelezni kell, hogy felvállalja azt a megoldást, amit erre majd a földhivatal adni fog.
Végezetül: nem szabad válasz nélkül hagyni a részletes ajánlati felhívásban szereplő műszaki feltételek és előírások közül egyetlen egyet sem. Amiben nem vagyok biztos, azt az ajánlati felhívásban szereplő határidőig inkább tisztázzam az ajánlatkérővel, mintsem átlépjek ennek megoldásán.
• Harmadik csoport: az ajánlott műszaki megoldást követő ütemezés és a részszállítások, valamint a pénzügyi számlázási szakaszok összehangolása, szervezési kérdések.
A jól felépített műszaki terv egyik alapvető ismérve véleményem szerint az, ha az elején említett folyamatábra alapján elkészül egy olyan vonalas ütemterv, amiben a munka véghatáridejéig valamennyi időpontra nézve meghatározható az adott időhöz tartozó feladat tervezett előrehaladása (készenléte), az ehhez tartozó részteljesítési időpont, valamint a tervezett számlázási idopont. Ebben az esetben az ajánlatkérő bármikor tudja ellenőrizni, hogy a szerződésben vállalt feladat végrehajtása és a részszámla arányban áll-e egymással.
A szervezési kérdésekről néhány szót: a minoségbiztosítás kérdése, a belső ellenőrzés megfelelő szintű végrehajtásának biztosítása sok esetben nem jelenik meg az ajánlatokban, legfeljebb utalás formájában. Ez alól, azt lehet mondani, kivételt képeznek az ISO 9001 minősítéssel rendelkező vállalkozások, de sajnos ilyen még kevés van a pályázók között. Szervezési kérdésként kezelem a személyi állomány összetételének kérdését is. A teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek feleljenek meg a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvényben meghatározott kritériumoknak. Nevezetesen, a munka felelős irányítója és a minőségellenőrzésért felelős személy rendelkezzen ingatlanrendező földmérői minősítéssel. A munkát végzők rendelkezzenek földmérő szakképesítéssel, vagy olyan végzettséggel, amelyet az említett jogszabály annak elismer.
Az adatok védelme és adatbiztonsági kérdések, amelyek szorosan kapcsolódnak a műszaki tervhez, illetve technológiákhoz, még szorosabban a technológiai fegyelem témájához. Legyen egyrészt a vállalkozáson belül tisztázva például a földhivataltól átvett adatok (munkarészek, ingatlan-nyilvántartási adatok, nyilvántartási térképek) kezelése, adatvédelme és visszaszolgáltatásának rendje, és ennek megfelelő megjelenítése a műszaki tervben. Ugyanez vonatkozik a digitális adatok védelmére, a meglévő állományok adatmentési és archiválási feladataira is.
Végül, de nem utolsó sorban: nem tartom szerencsének azokat a műszaki terveket, amelyek a DAT-szabályzatokban fellelhető ellentmondásokat a műszaki terv szintjén próbálják meg megvitatni. Egy technológiai utasítás nem szólhat arról, hogy mi hiba a szabályzatban, ezt rendezzem a kérdésfeltevési lehetőség alatt, vagy a különböző szakmai fórumokon. A látszatát is kerülni kell annak, hogy ezzel szeretnék valamit “nem végrehajtani” azért, mert itt nem egyértelmű a szabályzatban lévő megfogalmazás!
Remélem, hogy ez rövid áttekintés az eddigi ajánlatok alapján segít abban, hogy felhívja a figyelmet arra, ami közelebb viheti a sikeres pályázati anyagok készítéséhez a pályázni szándékozókat. Természetesen ennyi idő alatt nem lehet egy műszaki tervet elkészíteni, de ha néhány gondolat már gazdára talált Önök között, akkor már nem beszéltünk ezekről a dolgokról hiába.
National Cadastral Programme - Technical Contents of the Tender Bids
S. Tóth
Summary
The digital basic maps made in the framework of the National Cadastral Programme set new challenger for the surveying specialists in accurate and logical formulating the technical and technological description of the map making. The paper based on processing of the experiences gained in the course of the tenders entered so far was delivered at the biennal conference of Hungarian Society of Surveying, Mapping and Remote Sensing held in Békéscsaba, on 3-4 July 1998.
Minőségi kérdések a földhivatali munkában
Az NKP oktatási programja keretében, az SE Földmérési és Földrendezői Főiskolai Karán készült dolgozat felhasználásával
Árvolt Gyula, a Zala Megyei Földhivatal földmérési osztályvezetője
A nagyméretarányú állami laptérkép-készítésre és a földhivatali változásvezetésre épülő földügyi és térképészeti adatszolgáltatás adatminőségi oldalról egyre kevésbé képes kielégíteni a felhasználók igényeit. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a digitális adatfeldolgozással egyidejűleg felerősödnek a szolgáltatott adatok minőségi kritériumaival szemben támasztott igények is. Az állami alaptérkép-készítés minőségbiztosítási rendszerének megalapozása, az MSZ 7772-1 szabványban és az erre épülő DAT-szabályzategyüttesben biztosítottnak látszik.
A földhivatali adatszolgáltatás minőségét meghatározó másik két fő tényező a földhivatali változásvezetési és az adatszolgáltatási tevékenység minőségi kérdései gyakorlatilag évtizedek óta változatlanul nyitottak maradtak. Amennyiben a földhivatali adatszolgáltatás a jövőben is hasonló keretek között működik, elengedhetetlen a jelenlegi gyakorlat felülvizsgálata és az európai normákhoz igazodó – az ISO 9000 szabványsorozat előírásaival összhangban lévő – minőségbiztosítási szabályok és gyakorlat kialakítása.
A következőkben, az ISO 9000 szabványokban megfogalmazott minőségügyi rendszer elemei közül azokat kívánom részletesebben kiemelni, amelyek a földügyi és térképészeti adatszolgáltatás minőségét – véleményem szerint – alapvetően meghatározzák.
1. A minőségről általában
A minőség, a hétköznapi gyakorlatban egyrészt elvárást, igényt jelent a szükségleteinket kielégítő termékekkel és szolgáltatásokkal szemben, másrészt bizonyos értékelést, használati értékrendet, az azonos szükségleteket kielégítő dolgok között. A fogyasztó a minőséggel, a termék vagy szolgáltatás megfelelőségéről, igényességéről alkot véleményt. Valós az igény tehát a társadalom részéről arra, hogy a szükségleteit kielégítő anyagi javak és szolgáltatások használhatóságának jellemzőit egységesen meghatározzák és leírják.
1.1. A minőség fogalma és a fontosabb minőségügyi kategóriák
A minőség, mint hétköznapi fogalom már régóta él a köztudatban, mint olyan valami, amellyel a minket körülvevő világ dolgai rendelkeznek. A fogalom konkrét meghatározása más-más értelmű, aszerint, milyen megközelítésben történik.
– filozófiailag: “a dolgok lényegét jellemző tulajdonságok összessége” (Magyar Értelmező Kéziszótár),
– műszakilag: “…a termék olyan tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik meghatározott szükségletek kielégítésére, rendeltetésének megfelelően“ (MSZ-553-83. sz. szabvány),
– műszaki-gazdasági megközelítésben: “A minőség valamely egységnek az a tulajdonsága, hogy meghatározott és elvárt követelményeket képes kielégíteni“ (DIN 55350 szabvány),
– marketing értelmezésben: “A minőség, valamely termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek azt alkalmassá teszik meghatározott vagy rejtett igények kielégítésére” (ISO 8402–1990 Minőségügyi Szabvány Szótár).
Megállapítható, hogy az utóbbi három értelmezés szerint a minőség annak a mértéke, hogy a termék vagy szolgáltatás mennyire felel meg az előírt követelményeknek, illetve képes-e a meghatározotton túli igényeket is kielégíteni.
Az előbbiek alapján a minőség négy összetevőre bontható:
– az előírásoknak való megfelelés,
– a használatra való alkalmasság,
– a megfelelés a vevő megnyilvánuló igényeinek,
– megfelelés a vevő várható igényeinek.
A minőség kialakítása három fokozatban lehetséges:
1. A valós igények felmérése,
2. A követelmények szükséges mértékű megfogalmazása,
3. A hibátlan megvalósítás.
Összegezve: minőség = valós igény alapján, a szükséges követelmények betartásával, az előírások szerint megvalósult produktum.
A minőséggel kapcsolatos minőségügyi fogalommeghatározásokat az MSZ 18995:1989 jelű és a MSZ EN ISO 8402:1994 jelű szabványok tartalmazzák olyan formában, hogy bármely termékre alkalmazhatók legyenek. A fogalomkörből azokat kívánom kiemelni, amelyek a dolgozat további részeihez szükségesek.
– minőségellenőrzés: valamely termék, szolgáltatás egy vagy több jellemzőjének mérése és a mérési eredmények összehasonlítása az előírt követelményekkel, az előírásoknak való megfelelőség biztosítása céljából.
– minőségszabályozás: olyan operatív módszerek és tevékenységek összessége, amelyek a minőségi követelmények teljesítését szolgálják.
Elemei:
– a minőségi szint kitűzése,
– az alkalmasság kiértékelése a kitűzötthöz képest,
– beavatkozás (ha a minőségi szintek nem teljesülnek),
– tervezés (a minőségi szintek emelése érdekében).
– minőségbiztosítás: a minőségügyi rendszernek olyan tevékenysége, amellyel bizalmat kelt arra, hogy a termék (szolgáltatás) teljesíti a minőségi követelményeket.
– minőségirányítás: a vezetés olyan irányító tevékenysége, amely meghatározza a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célokat, feladatköröket, és biztosítja ezek végrehajtásának eszközeit (kiépíti a minőségügyi rendszert).
– minőségfelügyelet: a folyamatok, feltételek, termékek, szolgáltatások állapotának folyamatos figyelése és igazoló ellenőrzése, a feljegyzések ellenőrzése és az előírásokkal való összehasonlítása, a minőségi követelmények kielégítése végett.
– vizsgálat: valamely termék, eljárás, szolgáltatás jellemzőinek meghatározott eljárással való megállapításából álló műszaki művelet.
– teljes körű minőségirányítás (TQM): a szervezet olyan irányítási elgondolása, amelynek középpontjában a minőség áll, és amely az összes tagjának részvételén alapul a hosszú távú piaci sikerek elérése céljából.
1.2. A földhivatali munka minőségi kérdései
A földhivatalok a földmérés, a térképészet és a földügy területén sajátos szerepet töltenek be. Egyrészt közigazgatási szervként ellátják az állami alaptérkép-készítéssel és az ingatlan-nyilvántartási változásvezetéssel kapcsolatos, jogszabályokban előírt feladataikat, másrészt szolgáltatóként az állami tulajdonban lévő földmérési térképészeti és ingatlan-nyilvántartási adatokat forgalmazzák.
E kettős szerep fokozottan megköveteli a jogszabályokban, szakmai utasításokban és szabványokban előírt minőségi követelmények betartását, és minőségfelügyeleti hatáskörben, a földmérési munkát végző cégekkel azok betartatását.
A földhivatali minőségbiztosítás és minőségfelügyelet az előbbiekben leírt közigazgatási funkciókon túl két alapvető szakaszra tagolható.
a) az állami alaptérkép-készítés minőségfelügyelete során kell biztosítani a műszaki tervben és a szakmai utasításokban előírt feltételek betartását a készítőkkel, valamint folyamatos ellenőrzéssel és az állami átvételi vizsgálatok korrekt végrehajtásával kell meghatározni a végtermék minőségi paramétereit (valós használati értékét).
b) az állami átvételt követően az ingatlan-nyilvántartási változásvezetés során biztosítandó a tértép és a földmérési adatok eredeti minőségének fenntartása, a sajátos célú geodéziai munkák megfelelő minőségű elvégeztetésével és átvételével (koordinációs vizsgálat és záradékolás során), illetve a konkrét földhivatali változásvezetésnél, a térkép minőségének megfelelő minőségű változásvezetési procedúra megvalósításával.
A szolgáltatóként eladott földmérési és térképészeti adatok megfelelő minőségét tehát a korrekt hatósági munkával lehet megalapozni.
2. A minőségügyi rendszer az ISO 9000 szabványok szerint
Az aktuális piaci környezet, a szolgáltatók világméretű piaci versenye kényszeríti ki a regionális összefogást, illetve olyan új módszerek alkalmazását, amelyek korszerűbb, megbízhatóbb termékeket eredményeznek, és növelik az egyes termékek iránti bizalmat. Az európai országok részére kialakított új minőségpolitikai alapokon került kidolgozásra az Európai Minőségügyi Program (EQP).
Az EQP eredményes végrehajtása az egységes és koordinált stratégia megvalósításának sikerétől függ, amelyben kiemelt szerepet kaptak az új minőségügyi módszerek és a minőségügyi infrastruktúra kiépítése, az EN 29 000 = ISO 9000 és az EN 45 000 szabványsorozatok segítségével. A gyártóknak, a forgalmazóknak és a szolgáltatóknak olyan tervszerű minőségfejlesztést kell megvalósítani, amely a megfelelő dokumentáltsága révén bizalomnövelő hatású, illetve ki kell építeniük a vizsgáló és tanúsító szervek rendszerét (minőségbiztosítási és minőségügyi rendszer).
A szabvány-keretrendszer, eszköz, amely minden eddigi hasonló rendszer integrálására képes, így összehasonlíthatóvá teszi a különböző profilú cégek minőségügyi rendszereit.
2.1. A minőségügyi rendszer elemei
A minőségügyi rendszer technikai követelményeit az előbbiekben felsorolt szabványok tartalmazzák. Ezeket az alábbi húsz pontba lehet összefoglalni:
1
1. A vezetés felelőssége,1
2. Minőségügyi rendszer kialakítása,1
3. Minőségi költségek,1
4. Belső minőségügyi felülvizsgálatok,1
5. Személyzet és oktatás,1
6. A minőségi rendszer dokumentációja,1
7. A dokumentumok ellenőrzése,1
8. Beszerzés,1
9. Minőség a marketingben,10. Kapcsolat a vevőkkel,
11. Szerződések felülvizsgálata,
12. A vevő által szállított termék,
13. szerviz,
14. Minőség a specifikációban és tervezésben,
15. A folyamat ellenőrzése,
16. Termékbiztonság, termékfelelősség,
17. Minőség a szolgáltatásban,
18. Ellenőrzés és vizsgálat,
19. Az ellenőrzés és vizsgálat állapota,
20. Statisztikai módszerek.
A húsz elem közül az alábbiak azok, amelyek véleményem szerint a földhivatalnál a minőséget döntően befolyásolják.
1. A vezetés felelőssége A minőségirányítás felelőssége a vezetésre tartozik. Ez a felelősség kettős, egyrészt a közigazgatási jogi elvárásoknak való megfelelés (ez nem minőségirányítási kérdés, de befolyásolja azt), másrészt a földmérési munkák területén, illetve a változásvezetés során a jogszabályokban és utasításokban előírt minőségi követelmények betartása, illetve ezek feltételeinek biztosítása.
A földhivatal lényegében közigazgatási szervként aktagyárként funkcionál. Oka a sorozatos dömpingmunkák végrehajtása, a “hatósági” feladatok elsődlegessége, valamint a vezetés érdektelensége a szolgáltatási funkció iránt.
A DAT-szabvány és szabályzatok által meghatározott minőségi követelmények betartása szervezett, tervszerű vezetési feladatokat jelent. Célszerű lenne erre a vezetőket kiképezni, illetve országosan egységes minőségbiztosítási rendszermodellt kidolgozni a földhivatalokra, amelyben a minőségirányítást, minőségbiztosítást és minőségellenőrzést ellátó szervezet közvetlen hivatalvezetői alárendeltségben dolgozna, konkrét megbízással és hatáskörrel. (A szakfelügyelet is része lehetne ennek a rendszernek.)
2. Minőségügyi rendszer kialakítása
Gyakorlatilag csírájában létezik valamiféle hasonló rendszer, értem ezalatt a jogszabályokból és szakmai utasításokból eredő belső, koordinációs és állami átvételi feladatok végrehajtását, illetve a változásvezetésben a közvetlen szakmai vezetők irányítási és ellenőrzési feladatait. Ez egyébként dokumentált is a szervezeti és működési szabályzatban, illetve a munkaköri leírásokban. Gyakorlatilag a közvetlen földmérési munkák koordinációján és szakfelügyeletén kívül konkrét minőségbiztosítási elemeket nem tartalmaz, inkább a törvényességi felügyeletet kell érteni alatta.
Mindenképpen szükséges lenne egy, az ISO 9000 alapon nyugvó és megjelent jogszabályoknak eleget tevő “földhivatali” TQM kialakítása, amely a közigazgatási szerep mellett, a földméréssel és a változásvezetéssel kapcsolatos minőségi követelményeket előírja, annak szervezeti és pénzügyi feltételeit biztosítja.
3. Személyzet és oktatás
A minőséggel kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges képzés, betanítás biztosítása a cég kötelessége. Sajnos a szakmai képzések költségeinek növekedésével, a földhivatali dolgozók továbbképzése egyre szűkebb körű, különösen igaz ez a “hatósági” munkához nem közvetlenül kapcsolódó képzések esetében. Nem igazán él vezetés a KTV. 48/A § biztosította ösztönzési lehetőséggel sem, a kettő vagy több felsőfokú végzettséget szerzett dolgozók díjazásánál.
Nagyon fontos lenne, ha a képzés egy hosszabb távú terv alapján évekre lebontva része lenne a földhivatal éves feladattervének, ugyanis így a ráfordított idő és képzési költségek ágazati szinten összefoghatóbbak és biztosíthatóbbak lennének.
4. A folyamat ellenőrzése és az ellenőrzés dokumentálása
A térképkészítési és változásvezetési folyamat állandó ellenőrzése, a minőségi oldalról meghatározott és leírt utasítás alapján, körzeti és megyei földhivatali szinten. (A Szervezeti és Muködési Szabályzat mellékletét képezhetné.)
5. Ellenőrzés és vizsgálat
Az előző pontban leírtak “aprópénzre” váltása a konkrét belső és koordinációs vizsgálatok, valamint az alaptérkép-készítéssel kapcsolatos földhivatali koordinációs feladatok és állami átvételi vizsgálat végrehajtásában.
Lényeges, hogy a tanúsító eljárásokat dokumentálni kell.
6. Minőség a szolgáltatásban
Egyrészt a térképtári adatszolgáltatás minőségének javítását és egységesítését, valamint a jelentkező “vásárlói” észrevételek regisztrálását és az erre teendő intézkedések, beavatkozások végrehajtását, másrészt a szolgáltatás árképzésének egyszerűsítését (kevesebb díjtétel, komplex díjtételek alkalmazása) és az indokolatlanul magas díjtételek felülvizsgálatát jelenti.
Figyelemmel kell kísérni a szolgáltatás adatszerkezetének átalakulását (pl. jelenleg a legkelendőbb az 1:10 000 ma. átnézeti térkép) és a földmérési változásvezetés belső rendjét ehhez alakítani (pl. a tisztázati térképek folyamatos kiegészítése az igények szerint, vagy a digitális térképekről történő adatszolgáltatás hardverfeltételeinek megteremtése).
Feltétlenül meghatározó a szolgáltatás minoségét illetően az ingatlan-nyilvántartási térképek állapota. E tekintetben a kép nagyon vegyes, hiszen az ITR formátumú digitális térképtől a “100 éves” alapú 207-es ideiglenes nyilvántartási térképig, minden fajta korú és méretarányú térképpel rendelkeznek a földhivatalok.
Még vegyesebb a helyzet a térképkészítési technológiák módszerek oldaláról, hiszen az 1910-es évek mérőasztalos felméréseitől, a 30-as évek korrekt földi újfelmérésein és a sztereofotogrammetriai segédlettel készült újfelméréseken át, a korszerű mérőállomásokkal felmért numerikus digitális térképekig, minimálisan hatféle módon készített térképeink vannak forgalomban.
Közös és legfontosabb minőségi hiányosságuk a változások vezetésének helyzete. Elvileg az ingatlan-nyilvántartási térképek naprakészek e tekintetben, de az ingatlan-nyilvántartási adatbázissal való egyezőségük (pl.: hrsz, terület, művelési ág, stb.) észrevehetően hiányos.
További gond, hogy a szelvényméretű térkép adatszolgáltatás (műszaki célú felhasználhatóság oldaláról) csak a tisztázati térképek (asztralonok) felhasználásával oldható meg, így ezek időszakos kiegészítése nagyon lényeges (lenne!), ugyanis éppen az utóbbi idők tömeges térképi változásai hiányoznak róluk. Ugyanez igaz az 1:10 000 méretarányú átnézeti térképekre is.
Újabb gond az ingatlan-nyilvántartási térképek rossz műszaki állapota, a sok változás miatti áttekinthetetlensége. Ez egyébként a legsúlyosabb oka a felhasználói kifogásoknak és panaszoknak.
Utolsóként megemlítendő, a felhasználói igények oldaláról megközelítve, a térképeink információszegénysége. Arról van szó, hogy már az EOTR belterületi térképek is lényegében csak a földrészleteket és épületeket tartalmazzák (pl.: 1:2000 ma.-ban), és ez a tendencia a DAT esetében csak az állami alapadatok felméretésének finanszírozásával még inkább erősödik.
Felhasználói igény egyre inkább a természettel minél teljesebb mértékben egyező, annak objektumait a jelenlegi műszaki színvonalon elérhető megbízhatósággal ábrázoló részletdús térképekre van. Ez a műszaki felhasználók, az önkormányzati felhasználók és a földrészletek tekintetében a tulajdonosok igénye is.
3. Összefoglalva
A 2.2. pontban leírtak alapján annak érdekében, hogy a földhivatali szolgáltatások iránti igények a jövőben is megmaradjanak, és ezeket a szolgáltatásokat jó áron el lehessen adni, feltétlenül és lehetőleg gyorsan szükség lenne
– a kizárólagosan közigazgatási központú irányítási és vezetési gyakorlat megváltoztatására,
– a központilag kidolgozott egységes teljes körű földügyi és térképészeti minőségirányítási koncepcióra,
– a minőségi szolgáltatás és a közigazgatási munka egymást támogató és kiegészítő gyakorlatának megteremtésére, anyagi és pénzügyi finanszírozásának az elvárásokkal arányos biztosítására,
– a közreműködők (vezetők és dolgozók) egyéni anyagi és erkölcsi érdekeltségének felkeltésére és biztosítására.
IRODALOM
1. Busics Gy.–Kiss A.–Forgács Z.: Minőségbiztosítás a kataszteri térképkészítésben. Jegyzet. Székesfehérvár, 1998.
2. Forgács Z.: Az NKP minőségbiztosítási modellje = Geod. és Kart. 1996/12.
Quality Issues in the Work of Land Registry
Gy. Árvolt
Summary
The current quality assurance system has to be reviewed and reformed due to the increased needs in State Base Cartography and data services in Land Registry. The reform has to be done based on ISO 9000 standards. The following six elements of the ISO 9000 quality system should be mostly taken into account in the reform of the quality assurance system of land registry and cartography services the responsibility of management, creation of quality assurance system, human management and training, control of processes and its documentation, control and investigation, quality of services. These elements are discussed in the article.
© 2005, Földmérési és
Távérzékelési Intézet 1149 Budapest, Bosnyák tér 5., Postafiók: 1592 Budapest, Pf. 585. Tel: 06-1-222-5101, Fax: 06-1-222-5112 Impresszum, adatvédelmi tájékoztató |
Az utolsó módosítás
időpontja: 2008-11-07 Elégedettségmérő űrlap, észrevételek, webmester |