Bevezetés

A Geodézia és Kartográfia hasábjain már több alkalommal foglalkoztunk a jelenkori függőleges kéregmozgások problematikájával. A két legutolsó tárgyalásra 1996-ban került sor. Ezek közül az elsőben (1996/4) a magassági irányú mozgásokat, a másodikban pedig (1996/10) a levezetett horizontális gradienseket mutattuk be; döntően Magyarország területére.

Mivel ezek a publikációk alig két éve jelentek meg, felvetődik a kérdés, hogy "indokolt-e a témát most újra előszedni"? A választ természetesen a jelen tanulmány adja meg.

A téma érdemi tárgyalása előtt egy-két szempontot célszerű megemlíteni. Ezek a következők.

Az egykori szocialista országok együttmuködése keretében a jelenkori vertikális kéregmozgások tanulmányozását az akkori Szovjet Tudományos Akadémia (SZUTA) és a Szovjetunió Geodéziai Szolgálata (Szu. Geod. Szolg.) javasolta Lipcsében 1966-ban. Ekkor jött létre a szocialista országok tudományos akadémiáinak együttműködésében a Planetáris Geofizikai Kutatások Akadémiaközi Bizottsága (KAPG) is. Az akkori magyar delegációt Egyed László (ELTE) vezette. A delegáció tagja volt még a szerző (ÁFTH) és Szilárd József (ELGI).

Az elfogadott programok között szerepelt többek között a "jelenkori kéregmozgások vizsgálata" is (az akkori ún. kelet európai országok területén), amelynek koordinálását (egyúttal az ismételt geodéziai mérési adatok begyűjtésének jogát) a SZUTA kapta meg. Ebből fakadt, az is, hogy az egyébként indokolt vizsgálatok fő követelményeit a Szovjetunió (SZU) adottságaihoz szabták. Ez a következőket jelentette. A kiindulási alap a Balti- és a Fekete-tenger lett, továbbá az ismételt mérések kiegyenlítését a Szovjetunióban végezték, és a kiegyenlítésbe csak az egymástól 40-60 km-re lévő pontok (csomópontok, és néhány közbenső pont) adatait vonták be. Pedig – például Magyarországon – a vizsgálati hálózat pontjainak átlagos távolsága 2-5 km volt. Másrészt a közreműködő országok jelentősen eltérő területarányai és a SzU méretei miatt lett az így elkészült térkép méretaránya 1:2 500 000!

A másik probléma abból adódott, hogy Jugoszlávia kezdeti távolmaradása miatt nem lehetett felhasználni az Adriai-tengerre vonatkozó adatokat.

Így a KAPG keretében folyt vizsgálatok különösen Magyarország (továbbá Csehszlovákia) számára kedvezőtlenek voltak. E körülményekre tekintettel javasolta a szerző 1974-ben a KAPG keretében (de külön programként) a Kárpát-Balkán régió (KBR) mozgásainak vizsgálatát.

Ezt a programot végül is elfogadták, és a KBR-vizsgálatok koordinátora a szerző lett. Ebből az következett, hogy az adatokat Magyarország gyűjtötte be, és végezhette el a kiegyenlítést (FÖMI); a térképek méretaránya pedig már 1:1 000 000 lehetett.

Így született meg a KBR_I-térkép (1979) és a KBR_II-térkép (1985) és a horizontális gradiensek térképe (1991).

A további hazai vizsgálatokat különösen két körülmény motiválta. Ezek közül az egyik abban állt, hogy itt a legutóbbi vizsgálatok során már minden egyes szakaszra le kellett vezetni a horizontális gradienseket, és a vizsgálatok keretében Magyarországon sor került részletes terepi bejárásokra (†Czobor Á., Gazsó M., Joó I., Németh Zs.), továbbá földtani, tektonikai, és morfológiai adatok gyűjtésére és földtani szelvények szerkesztésére is (Gazsó M.).

A másik nehézség megint csak a méretarány volt. Hiszen hazánk területére és a rendelkezésre álló gazdag anyagra tekintettel az 1:500 000 ma. lett volna a kívánatos, de a KBR-vizsgálatoknál is meg kellett állni az 1:1 000 000-nál.

Így jutott el a szerző 1990 körül odáig, hogy a vizsgálati hálózat teljes adatállománya felhasználásával és a több mint húsz éves tapasztalatokra támaszkodva levezesse Magyarország területére a jelenkori függőleges felszínmozgások részletes jellemzőit, és ezeket térképi formában is bemutassa.

Mielőtt azonban az utóbbi évek eredményeinek bemutatására sort kerítenénk, egyes körülményekre még fel kell hívni a figyelmet. Ez egyrészt a levezetett sebességek abszolút, illetve relatív jellegével kapcsolatos.

Biró Péter (1983) vizsgálatai kapcsán csak akkor beszélhetünk abszolút kéregmozgásokról, ha a tömegelmozdulások miatti nehézségi erőtérváltozások hatását is figyelembe vesszük. A geodéziai tudományos gyakorlat azonban általában más utat követ, mivel nagyobb területekre általában nem állnak rendelkezésre (a magasságváltozáshoz hasonlóan) olyan adatok, amelyek révén az ilyen "abszolút mozgásjellemzők" levezethetők lennének. Így a mozgásvizsgálatok során abszolút mozgások levezetéséről nem is beszélhetnénk. Ennek ellenére a szakirodalom megkülönbözteti a "relatív" és az "abszolút" mozgásokat. Ez utóbbin pedig azt érti, hogy "felhasznált" tengerszintekhez képesti abszolút magassági mozgásokról van szó.

A mi esetünkben is ezt a gyakorlatot követjük; azaz a földfelszínre levezetett magassági irányú mozgások sebességeit "abszolútnak" nevezzük, de az időközben végbement nehézségierőtér-változások magassági hatásainak figyelembevétele nélkül.

1. Kiinduló adatok és a vizsgálat módszere

A részletes sebességértékek levezetéséhez ugyanazon vizsgálati hálózat adatait használtuk fel, mint korábban. Ezt a hálózatot a következők jellemzik:

Mivel a korábbi – és így a KBR-méréseknél is – felhasználásra került a magyar vizsgálati hálózat 44 pontja, így a mi vizsgálatunkban az ezekre levezetett értékeket kiinduló adatként tudtuk használni. Ezek birtokában lehetett (interpolációs módszerrel) az összes magassági alappont abszolút sebességét meghatározni.

Megjegyezzük, hogy a magyar vizsgálati hálózat együttes kiegyenlítésénél az egyes szintezési szakaszokon levezetett nyers relatív sebességek (D v) csomópontok közötti előjel-helyesen összegzett anyaga (a D v) került felhasználásra. Így a mi munkánknál a vizsgálati vonalak tekintetében már a kiegyenlített relatív sebességek álltak rendelkezésre (D v_kiegy.). Az egyes magassági alappontok abszolút sebességeinek kiszámítását így mindig a csomópontoktól lehetett kezdeni (folyamatosan a következő csomópontig). Eszerint egy kiválasztott vonal i-edik alappontjának abszolút sebességét a következőképpen kaptuk:

Így a munkálatok eredményeképpen az eredeti 44 db abszolút sebesség helyett már 2028 db sebesség állt rendelkezésre, amelyek birtokában már részletes sebességképet tudtunk összeállítani. S az ilyen módon levezetett új sebességek teljesen összhangban voltak az eredeti 44 pont abszolút sebességével.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a vonal egyes szakaszaira vonatkozó eredeti D v-értéket még meg kell javítani a kiegyenlítés által a vonalra érvényesített javítás arányos részével.

A levezetett sebességek megbízhatóságáról a következőket lehet mondani (Joó, 1996/4). Az 1985-re elkészült térkép (KBR_II) alapját képező adatállomány kiegyenlítése alapján a Magyarország területére levezetett kiegyenlített sebességértékek középhibája m = ± (0,9-1,1) mm/év értékekkel jellemezhető. Ezt a pontok közötti interpolálás már csak kis mértékben módosíthatta. Így az általunk levezetett sebességek megbízhatóságára továbbra is az m = ± 1,0 mm/év körüli értéket tekinthetjük mérvadónak. Ugyanakkor az eredeti kiegyenlítés során kapott maradék-ellentmondások értékei (Magyarország esetében) a (0,004-0,031) mm/év/km közé estek.

2. A függőleges mozgások térképe

Az előző fejezetben leírtak alapján rendelkezésünkre állt a 2028 pontra vonatkozó abszolútsebesség-állomány, amely – Magyarország szerény méretére tekintettel – már önmagában is jól reprezentálja a hazai magassági mozgásokat. Ugyanakkor figyelembe kellett venni a képi (grafikus) bemutatás előnyeit is, ezért egy

– az új adatokon alapuló –mozgástérkép megszerkesztése mellett döntöttünk. Az elkészült térkép főbb jellemzői a következők.

A térkép digitális, amelyhez az OTAB (Orsz. Térinf. Adatbázis) 1:200 000 ma. anyaga került felhasználásra. (Ezzel egyúttal az EOV került alkalmazásra.) Ezt az anyagot a MicroStation CAD rendszerbe kellet átvinni.

A vertikális mozgások ábrázolására több felületmodellt készítő program is állt volna rendelkezésre, de a mozgáskép megszerkesztésénél számos olyan egyéb információt is figyelembe kellett venni, mint földtani (rétegtani, geofizikai, tektonikai, hidrológiai és morfológiai) ismereteket, ezért végülis az izovonalak manuális megszerkesztése mellett döntöttünk 0,5 mm/év értékközökkel. Majd ezt az anyagot kellett a már meglévő digitális állományhoz átvinni (MicroStation, I/RAS C szoftver).

Az így létrehozott digitális állomány tartalmazza az alapadatokat (országhatár, vízrajz, fokhálózat stb.) az izovonalakat, sebességértékeket, szeizmikus adatokat, tektonikai jellemzőket, magyarázó megírásokat stb. (Mindez 2710 Kb-ot jelent.)

Az eredeti 1:500 000 ma. színes mozgástérkép egyszerűsített és kicsinyített (ma. » 1:3 800 000) változatát fekete-fehérben az 1. ábra mutatja. Ezen a következők láthatók: országhatár, főbb vizek, a fontosabb hegyek, dombok (ezeket vonalkázással ábrázoltuk), egyes jellegzetes pontok sebességértékei és izovonalak. (A 0,0 mm/év értékű vonal vastagítva, a bizonytalan szakaszok pedig szaggatott vonallal lettek ábrázolva.)

A tanulmányhoz ugyanakkor mellékeljük az eredeti 1:500 000 ma. térkép kicsinyített színes másolatát, amelynek méretaránya 1:2 500 000. Ez a melléklet már képet nyújt az eredeti térképről. (Sajnos ezen az egyes számadatok már nehezebben olvashatók.)

Ugyanakkor az eredeti adatállományt MicroStation formátumból AutoCAD rendszerbe vittük át, majd a QuickSurf program segítségével térbeli felületmodell került előállításra. Így vált lehetővé az eredeti térkép tematikájának (izovonalak) színfokozatos bemutatása; kiegészítve néhány kótált értékkel. Így a folyóirat hátsó külső borítóján már összefüggően érzékelhetők a hazai függőleges mozgástendenciák.

A vizsgálat révén kapott magyarországi magassági felszínmozgások fő jellemzői természetesen megegyeznek az 1985-re elkészült KBR_II térképével (Joó, 1985), hiszen közös alapadatokra vonatkozik mind a kettő. Ugyanakkor a több mint 2000 alapadat számos részlettendencia felismerését tette lehetővé; az 1:500 000 ma. pedig ezek értelmezhetőbb bemutatását. De sok helyen módosultak az adott körzetet jellemző maximális értékek is (pl. Debrecen). A vonalak menti sűrűbb adatsor ugyanakkor lehetővé tette olyan szélső értékek kimutatását is, amire a 40-60 km távolságra lévő csomópontok esetén nem volt esély; például a Soproni-, és Kőszegi-hegység, Zalai-dombság, Villányi-hegység, Mecsek, Bükk stb.

Ugyancsak a sokkal részletesebb adatsűrűség védte meg a térképszerkesztőt attól, hogy a környező adatok látszólagos hasonlósága alapján (a földtani és morfológiai tények figyelmen kívül hagyása révén) hibás értelmezésre jusson. (Ez történt korábban a Vértes hegység környezetében). De ugyanígy a gazdag adatállomány tette lehetővé a földtani morfológiai ismeretek és a sebességértékek alakulása közötti összefüggések felismerését és érvényesítését is (például a Dunántúl déli részén, az országhatárral párhuzamosan futó vizsgálati vonal mentén).

Így lehetett konkrét értékekkel is alátámasztani, hogy az Alpok ismert emelkedése Nyugat- és Dél-Nyugat-Magyarországon is folytatódik (Sopron, Kőszeg, a Zalai dombság).

Hasonlóképpen a részletes vizsgálat mutatta ki, hogy Kelet-Magyarországon a meglehetosen általános (és markáns) süllyedési tenden-
ciát az Erdélyi-középhegység egyes tagjainak (Zarándi-hegy és Béli-hegyek, Király-erdő és Réz-hegység) magyarországi (a mélyben folytatódó) elvégződései bizonyíthatóan mérséklik (Nagylak, Mezőhegyes, Battonya, Méhkerék és Berekböszörmény). Ez egyúttal azt is mutatja, hogy a sebességértékek mintegy ± 1,0 mm/év-es átlagos zajszintje ellenére mód van a finomabb tendenciák felismerésére is.

Ennyi összefoglaló értelmezés után néhány konkrét adatot szeretnénk ismertetni, és az ezek alapján indokolt megállapításokat megfogalmazni.

A levezetett sebességértékek –7,1 mm/év-től + 1,7 mm/év-ig terjednek. Emelkedő tendencia a jellemző Délnyugat-Dunántúlon és a Dunántúli-Középhegységnél.

Általánosan süllyed a Nagyalföld és a Kisalföld. Az Északi-Középhegység a vizsgálatok szerint közel mozdulatlan. (A Bükk-hegységet átszelő vonalon + 0,1 mm/év maximum adódott.)

Az Északi-Középhegység többi tagját (Börzsöny, Cserhát, Mátra és a Zempléni-hegység) a vonalak bár nem szelték át, de a hegységet megközelítő, illetve azt csak részben érintő vonalakra kapott adatok trendje alapján a "közel mozdulatlan állapot" tételezhető fel.

A markánsan süllyedő területek a következők.

A Dunántúlon elsősorban a Kisalföld (Győrnél): –2,3 mm/év; süllyed továbbá Fejér és Tolna megyék területe.

A Dunától keletre talált jellegzetes süllyedő körzetek:

– Debrecen és környéke: –7,1 mm/év,

– Szolnok térsége: –4,4 mm/év,

– Szeged: –4,4 mm/év,

– Békéscsaba (Békési-medence): –4,2 mm/év.

Említést érdemelnek még a következők:

– a Felső-Tisza (Csap/Záhony): –3,6 mm/év,

– a Szamos vidéke: –2,0 mm/év,

– a Bodrog, illetve a Sajó beömlése: –2,0 mm/év,

– a Zagyva középfolyása: –2,1 mm/év,

– a Hernád-völgy: –2,3 mm/év,

– a Sajó völgye: –2,1 mm/év,

– a Tarna környéke: –1,5 mm/év.

A Rába-vonal létezését bizonyítják részben a Győrnél kapott –2,3 mm/év és a Sárvárnál mért –0,6 mm/év értékek. De még Körmendnél is a +0,3 mm/év érték a törésvonal létét mutatja, mert ez jellegzetes vonal menti helyi minimum; a folyótól északra és délre kapott emelkedésekhez képest.

Meglepő viszont, hogy a Marcal völgyében a süllyedés még Karakó környékén is határozott (–0,8 mm/év).

A Duna nyugat-keleti folyásirányú szakaszán az addig –1,4 mm/év érték a Dunakanyar kezdeténél –1,1 mm/év-re mérséklődik, majd gyakorlatilag megszűnik a süllyedés. (Ez is azt mutatja, hogy a Duna vágta át itt a Magyar Középhegységet!) Ezt követően Budapest térségében aztán újra –1,0 mm/év, a fővárostól délre pedig –0,8 mm/év, –1,4 mm/év, és –1,0 mm/év adódott.

Külön kell beszélni a kiegészítő térképen (hátsó külső borító) a Bakonynál feltüntetett +3,0 mm/év és a Vértesnél megadott +6,0 mm/év értékekről. Ezek a fehérvári főiskola által mért, a Móri-horpadást Bodajk-Csókakőnél harántoló 9,2 km hosszú vizsgálati vonal ismételt méréséből levezetett sebességek (Csepregi Sz., 1995).

A Tisza folyónál a már említett szolnoki
–4,4 mm/év után (attól délre) a térség kevésbé felmért. Ezt követően mért adat csak Szegednél van (ugyancsak –4,4 mm/év).

4. Az eredmények gyenge pontjai és a további teendők

A levezetett adatok valódiságát elsősorban a vizsgálati hálózat újramérésével lehetne ellenorizni. De ezekre több mint húsz év után sem került sor. Sőt az EOMA II. és III. rendű vonalainak kiépítése és mérése is csak a Dunától keletre fekvő területeken történt meg. De már itt is helyesebb lett volna egyúttal az I. r. (0-ad r.) vonalakat is újramérni.

Külön gond, hogy Magyarországon a sebességértékek jelentős része a –1 mm/év és a +1,0 mm/év sávba esik, a sebességértékek megbízhatósága pedig mintegy 1,0 mm/év. Ezt vélhetően az első (Bendefy-féle) mérések nagyobb bizonytalansága eredményezheti ± (0,71 – 1,5 mm)/! Ezen csak a vizsgálati hálózat újramérésével lehetne segíteni.

Bár a vizsgálatok utóbbi nyolc-húsz esztendejében már sor került a földtani és morfológiai információk felhasználására is, de ezt fokozni szükséges; annál is inkább, mivel az utóbbi esztendőkben újabb geofizikai mérésekre került sor (pl. Dél-kelet Magyarországon). Ezen újabb eredmények felhasználása, illetve összevetése a saját adatainkkal elengedhetetlen.

További gond, hogy Magyarország nagyobbik része feltöltődéses terület, amelynél a végbemenő kompakción kívül a felszíni pontok magassági helyzetére jelentős hatással lehet a talaj- és rétegvízváltozás. Így a további vizsgálatokhoz ezeket az adatokat is gyűjteni kell.

A Dunántúl északi részén számolni kell azzal, hogy a szlovák oldalon megépült duzzasztógát (és a Duna részleges elterelése) következtében extrém magasságváltozások mentek (és mennek) végbe.

Összefoglalva a jövőben az alábbi feladatok elvégzése, illetve elindítása lenne szükséges.

a) A Dunántúlon most induló EOMA II-III. r. mérésekkel együtt újra kell mérni az I. rendű (0-ad rendű) vonalakat is. A Dunától keletre fekvő területeken pedig mielőbb el kell végezni a vizsgálati hálózat újra mérését (I. rendű vonalak).

E mérések birtokában lehetne érdemben ellenőrizni, illetve finomítani az eddig levezetett sebességadatokat.

b) A Dunántúlon a Dunától keletre eső területhez hasonlóan az EOMA-szabályzat eloírásainak megfelelően a II. rendű vonalak kiépítését és mérését feltétlenül úgy kell végezni, hogy azok eredményei a mozgásvizsgálatok céljára is alkalmasak legyenek.

c) Biztosítani kell, hogy a geodéziai mérésekkel párhuzamosan a talajvíz-, és rétegvizekre vonatkozó adatok is gyűjtésre kerüljenek.

d) El kell végezni a földtani-, geofizikai -, morfológiai adatok és geodéziai vizsgálatok eredményeinek mélyreható együttes elemzését.

5. Köszönetnyilvánítás

A szerző – a korábbi vizsgálatok munkatársain kívül (†Czobor Á., Gazsó M. és Németh Zs.) – köszönetét fejezi ki Zalaba Piroskának, Zalezsák Tamásnak, Hujber Csabának, Balázsik Valériának, Kulcsár Attilának és Marton Tibornak, akik a vizsgálat mostani szakaszában különösen technikai-, számítástechnikai vonatkozásban nyújtottak segítséget.

A szerző továbbá tájékoztatja az olvasókat arról, hogy a munkálatok pénzügyi feltételeit elsősorban az OTKA-megbízások biztosították.

The Vertical Movements in Hungary

Dr. I. Joó
Summary

In the Carpatho-Balkan Region, using repeated levelling data, the vertical movements have been investigated several time. The result is published in studies and in graphic form: Canberra (1979), Budapest (1985) and Székesfehérvár (1991).

In Hungary after 1991 a new, more accurate investigation begun where more than 2000 velocity data have been deduced by using many geologic- geophysical information. The result of this latest investigation is a database and a digital map. In this paper the characteristic data used for the study and the original vertical movement map will be presented including a preliminary interpretation.

1. Bevezetés

Néhány évvel ezelőtt fel sem merülhetett az a kérdés, hogy szükség van-e marketingtevékenységre egy közszolgálati intézményben. A piacgazdaság körülményei között azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. A földhivataloknak költségvetésük 20%-át már ma is saját bevételeikből kell finanszírozniuk. A továbbiakban a tanulmány rávilágít azokra a tényekre, megfontolásokra, amelyek annak a döntésnek a hátterében vannak, hogy e kérdéskörrel miért szükséges foglalkozni.

1.1. A tanulmány célja és tárgya

A tanulmány egyik célja a földügyi igazgatás elsősorban azon tevékenységi területének áttekintése, amelynek a térinformatikai termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos marketingtevékenység elindítására és stratégiára van szüksége. A tanulmány másik célja egy olyan marketingstratégia felvázolása, ami megvalósítása esetén segítheti a kormányzatot abban, hogy a fenti szektorból nagyobb gazdasági bevételei keletkezzenek, miközben az igazgatás működési költségei csökkennek.

Az állami politika ebben az aspektusban az elmúlt időszakban átláthatóbbá vált. A Kormány elhatározott szándéka, hogy csökkentse az adminisztratív költségeket, hogy a hierarchikus, utasításos irányításról áttérjen egy olyan gyakorlatra, ahol a fogyasztói igények aktív módon találkoznak a hatékonyságra törekvő, nyitott, kihívásokra válaszoló, és közmegegyezésen alapuló vezetési stílussal (közigazgatás modernizációja – szolgáltató állam).

A stratégia ismertetésére jelen keretek között csak vázlatosan van lehetőség. A cél az egyetértés kialakítása a tanulmány célkitűzéséről, illetve a felmerült kérdéskörök természetéről, amelyekkel a földügyi igazgatásnak szembesülnie kell, illetve olyan stratégia körvonalazása, amely segít egyensúlyt találni a fogyasztói és kormányzati elvárások, valamint a földügyi-térképészeti szakterület lehetséges leghatékonyabb termék- és szolgáltatás-előállító képessége között. Számos fontos döntést kell még azonban meghozni annak érdekében, hogy ezeket a célokat elérhessük. A tanulmány a fontosabb döntésekre és változásokra kíván javaslatokat tenni.

Egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a javasolt marketingstratégia jelentős változásokkal jár, nem csupán a földügyi igazgatás által jelenleg előállított termékek vonatkozásában, hanem azokban a módszerekben is, ahogyan a szakterület igazgatási intézményei jelenleg irányítják tevékenységüket, és mérik annak sikerességét.

A tanulmány az FVM földügyi és térképészeti főosztálya (FTF) által az EU Phare-programja keretében készült jelentésekre [1,2] épül, amelyek készítésében az Ordnance Survey (Nagy-Britannia), a Geometria Térinformatikai Rendszerház Kft. és a FÖMI szakemberei vettek részt. Ezt a tevékenységet a szerző koordinálta.

A tanulmány az adott terjedelmi lehetőségek között a különféle tényezőket és elvárásokat elemzi, amelyek a földügyi szektorra hatnak, továbbá egy javasolt küldetést, és egy marketing célt fogalmaz meg a földügyi igazgatás számára.

Ezután a tanulmány részletesebben kifejti a kitűzött cél elérésére javasolt stratégiát, valamint megkísérli igazolni, miért szükséges a változtatás.

2. Háttér – a makrokörnyezet

A makrokörnyezet vizsgálata során azoknak a tényezőknek a meghatározására került sor, amelyek befolyásolják a földügyi szektort, de amelyeket a szektor nem befolyásolhat. Az elemzés módjaként szabványos marketing eszköz került alkalmazásra azon tényezők bemutatására, amelyek alakíthatják és befolyásolhatják a marketing stratégiát. Ezt az analízist PEST analízisnek (a betűszó az angol Political, Economic, Social and Technological – politikai, közgazdasági, társadalmi és műszaki – szavak kezdőbetűiből ered) nevezik.

Mivel a makrokörnyezet időben folytonosan változik, tanácsos az ilyen jellegű analízist rendszeresen, a marketingstratégia rutinszerű felülvizsgálataként megismételni.

• Demokratizálódási folyamat.

• A föld- és egyéb ingatlanok növekvő magántulajdona (a magántulajdon aránya meghaladja a 60%-ot).

• A mezőgazdasági földterületeknek a privatizáció következtében történt feldarabolódásával már eddig is 2 500 000 új földtulajdonos keletkezett.

• Növekvő lakás-magántulajdon (1 700 000).

• A külső befektetések növekedése Magyarországon.

• A kormány törekvése a költségek csökkentésére az igazgatás területén erősödik.

• Az állami tulajdonú üzemek, köztük közmuvek gyorsuló privatizációja.

• A kormány célja a nyugat-európai intézményekhez történő csatlakozás (EU, NATO).

• A piacgazdaság kialakítása politikai cél.

• Nagyobb mozgás a föld- és ingatlanpiacon.

• Földtulajdonlás és használat elválása a termőföldterületek feldarabolásának következményeként.

• A szociális olló szétnyílása.

• Erős fekete-, illetve szürke gazdaság.

• Fogyasztói társadalom kialakulása.

• A közigazgatásban a szolgáltatásorientáltság hiánya.

• Az oktatási és műszaki területek relatív magas színvonala.

• Az üzleti élet döntéshozatalában növekvő igény és felismerés a térbeli információk fontosságáról.

• A térbeli információk és számítógépek üzleti felhasználásának növekvő igénye.

• GIS-rendszerek és egyéb elektronikus eszközök könnyebb elérhetősége, az adatok megjelenítése és feldolgozása céljára.

• A számítógépes hálózatok és az internet használatának elterjedése.

• Az EU-normák szerinti szabványokhoz történő növekvő harmonizáció.

• A magántulajdon növekvő mértéke eredményeként a költségek jelentős csökkentése az államigazgatásban.

• Budapest és Nyugat-Magyarország eltérő és jelentős gazdasági fejlődése.

• A külföldi befektetések növekedése Magyarországon.

• Erősödő verseny.

• Magas infláció, amely csökkenti a vásárlóerőt, és aláássa a rugalmatlan árpolitikát.

• Növekvő tőkepiac.

• A hitel- és jelzálogpiac erősödése, hitelintézetek kialakulása.

• A földügyi igazgatás, és más térinformatikai adatokat előállító szakterületek információ-technológiai fejlődése.

3. A földügyi igazgatás SWOT-analízise

A tanulmány a földügyi igazgatást a következőkben határozza meg – azon intézmények összessége, amelyek gyűjtik, kezelik, tárolják, illetve elosztják az állam- és közigazgatás részéről a föld- és egyéb ingatlanokkal kapcsolatos információkat (tulajdoni lapok, alaptérképek, stb. adatait). Ezen szakterület magja az FTF, a FÖMI, és a földhivatalok.

A földügyi-térképészeti szakterület jelenleg is jelentős fejlesztéseket hajt végre, mind a technológia, mind az adatszabványosítás területén, amely alapul szolgálhat a kereskedelmi teljesítmény javításához. Ez a beruházási program magába foglalja a tulajdoni lapok és a nyilvántartási térkép adatait, valamint egyéb földügyi, földrajzi adatok együttes kezelését biztosító térinformatikai rendszerek telepítését (TAKAROS, META), továbbá a földhivatalok közti telekommunikációs hálózat (TAKARNET) kialakítását, amely lehetővé teszi a földügyi szektoron belül a digitális adatok cseréjét. Jelentős program indult a nagyméretarányú földmérési alaptérképek felújítására és digitalizálására (Nemzeti Kataszteri Program = NKP) és folyamatban van a topográfiai térképek korszerűsítését célzó program (Magyar Topográfiai Program = MTP) előkészítése is.

A földügyi szektor fogalom a tanulmány értelmezésében szélesebb kört foglal magába, olyan intézményeket is, mind az államigazgatás, mind a magánszféra területén, amelyek befolyással bírnak a földügyi igazgatásra, beszállítóként, adat-előállítóként (versenytársként) vagy fogyasztóként. Ezek közé tartozik az MH Térképészeti Hivatal, a földmérési és térképészeti vállalkozások, közművállalatok és az önkormányzatok. A piacon jelen van néhány értéknövelő vállalkozás is, amelyek GIS-alkalmazásokat állítanak elő, ezekhez gyakran felhasználva az eredetileg a földügyi igazgatás által előállított alapadatokat.

Az alkalmazott SWOT-analízis szabványos piacelemző eszköz, ami számos kérdéskört tekint át, amelyek révén meghatározható a földügyi szektor helyzete, valamint azok a tényezők, amelyek a szektorra hatnak, és amelyeket a szektor befolyásolhat.

(SWOT-analízis = a következő angol szavak kezdőbetűiből kialakított betűszó: Strenghts, Weaknesses, Opportunities, Threats – Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek, Veszélyek.)

Az elvégzett elemzés – amelynek részletezésére hely hiányában nincs lehetőség – azt bizonyította, hogy a földügyi szektor termékei és szolgáltatásai viszonylag kis befektetéssel sikeresen eladhatóvá tehetők. Ezen megállapításra épül a marketingstratégia.

4. Marketingküldetés és -cél

4.1. Küldetés

Bármely stratégia sikere érdekében szükség van az elérendő célok világos és egyértelmű megfogalmazására. Az alábbiakban közölt "küldetés-kinyilvánítás" egy javaslat a földügyi igazgatás átfogó szándékaira. Ez nem egy konkrét cél, hanem a földügyi igazgatás által gyakorolni kívánt tevékenység lehető legegyszerűbb megfogalmazása. Ha intézményeink vezetői elfogadják a kinyilvánított küldetést, akkor ezt erőteljesen közvetíteni kell mind az intézményeken belüli teljes személyi állománynak, mind pedig a velük kapcsolatban álló kulcsszereplőknek, annak érdekében, hogy minden érintett fél tudatában legyen a földügyi igazgatás átfogó szándékaival.

A kinyilvánított küldetés: gazdaságos, az állampolgárok és egyéb felhasználók igényeit teljes mértékben kielégítő, teljes körű földügyi-térképészeti adatszolgáltatás biztosítása.

A küldetés több kulcsszót, és lényegében egy koncepciót foglal magába:

• Teljes körű szolgáltatás – ez alatt azt értjük, hogy a földügyi igazgatás nem csupán termékeket állít elő, hanem szélesebb értelemben vett szolgáltató tevékenységet folytat. Ez eddig kihasználatlan lehetőségeket nyit meg a földügyi igazgatás számára, mint például a tanácsadói tevékenység.

• Gazdaságos – ezzel kijelentjük, hogy a belső hatékonyság kezelésre, fejlesztésre szoruló kérdés, amelyen keresztül az igazgatás, és így az adófizetők számára jobb ráfordítás-eredmény arány érhető el.

• A felhasználók igényeit teljes mértékben kielégítő – ez az alapvető kijelentés arra vonatkozik, hogy ezentúl a felhasználók igényei határozzák meg a tevékenységet.

A küldetés csak akkor lehet sikeres, ha a vezetés minden szintjén egyetértenek vele, elfogadják a változás szükségességét, és saját szakértelmüket a cél elérése érdekében használják fel. A küldetés nincs ellentétben a földügyi igazgatással szemben támasztott azon elvárással, hogy az ügyfelek számára közhiteles földügyi-térképészeti információkat szolgáltasson.

4.2. Marketingcél

Marketingszempontból konkrétabb cél, vagy szándék megfogalmazására van szükség. Olyan célra kell irányulnia e tevékenységnek, amelyet mindenki megért, és képes dolgozni az elérése érdekében.

Marketingcél: a földügyi igazgatás teljes vertikumára vonatkozóan az EU-csatlakozás várható időpontjáig (2002) a bevételek évente 5%-kal történő növelése, amely hosszú távon a ráfordítások megtérülését eredményezheti.

Egy ehhez hasonló cél hiányában a földügyi igazgatás személyi állománya anélkül tevékenykedik, hogy lenne elérendő eredmény. E cél kitűzése magába kell foglalja a kormányzattal kötött megállapodást is, a térinformatikai alap-adatellátás biztosítása (NKP, MTP esetében lásd földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényt) vonatkozásában.

A kormánnyal kötött ilyen jellegű megállapodás valószínűleg hatással lenne a költségvetési támogatásra, a bérezési lehetőségekre, és a teljesítmény mérésére. A tanulmány készítőjének mindazonáltal határozott véleménye, hogy egy marketingcél meghatározása és publikálása – az egyensúlyra való tekintettel – a legjobb stratégia, de ez korrekt hozzáállást feltételez a szereplők részéről!

5. Marketingstratégia

A stratégia a marketingcél elérésére irányul, miközben a földügyi igazgatási szakterület küldetését is figyelembe veszi.

Ez a fejezet a stratégia kulcskérdéseit határozza meg. Ebben a fázisban nem részletezi gyakorlati alkalmazásukat, tisztán a megvalósítandó feladatokat ismerteti.

5.1. A marketingstratégia megvalósításának javasolt feladatai

5.1.1. Kiválasztott felhasználói csoportok megcélzása profitábilis és hosszútávon fenntartható termékekkel és szolgáltatásokkal

• Kicsiben kezdve, majd növekedve. Nem lehet egy lépésben minden felhasználó igényét kielégíteni. A stratégia mögöttes elgondolása az, hogy először a nagy nyereséggel kecsegtető ügyfelekre kell koncentrálni. Elsősorban tehát az önkormányzatok, közművek, és a központi kormányszervezetek képezik azt a piacot, amelyet a földügyi és térképészeti hatóságok közvetlenül ellátnak termékekkel.

• A bevételek visszaforgatása a jövőbeni növekedés érdekében. Mivel a kormányzat az adminisztráció költségeinek csökkentése mellett kötelezte el magát, ez nem hagy más lehetőséget, mint a meglévő költségvetési keret meggondoltabb kihasználását és a bevételeknek a visszaforgatását az adatelőállításra és -karbantartásra.

• Elsősorban a legértékesebb felhasználói csoportok megcélzása. A stratégiának hangsúlyt kell fektetnie a szolgáltatás sebességének és konzisztenciájának növelésére, valamint egy sokkal ügyfélközpontúbb szolgáltatás bevezetésére, ami gyorsabb ügykezelésen alapul.

A fő célpontok a bevételek maximalizálása érdekében a pénzintézetek, a közmű-üzemeltetők, önkormányzatok és az államigazgatási szektor. Olyan adatkarbantartási szolgáltatásokkal kell megcélozni ezeket, amelyek megfelelnek az igényeiknek. Ezenkívül szolgáltatási keretmegállapodásokat kell kötni, amelyek több terméket és szolgáltatást ölelnek fel (szerzői jogi és adat felhasználási megkötésekkel).

• Értéknövelő termelők, képviselők, vagy más partnerek használata, ahol ez a szakterület érdekeit és céljait szolgálja. Egyes felhasználói csoportok értéknövelő termelőkön keresztül történő kiszolgálásán túl lehetnek más, gazdaságilag vonzó lehetőségek üzleti partnerkapcsolatok kialakítására. Ezeket azonban kereskedelmi alapon kell kezelni, szerződésben biztosítva a szerzői jogok védelmét.

• Elosztói hálózat optimalizálása. A jelenlegi elosztási stratégia – ami a decentralizációt helyezi előtérbe – szerint valamennyi földhivatal ingatlan-nyilvántartási adatokat szolgáltat az ügyfeleknek, az FVM FÖMI és az MH TÉHI pedig a nála kezelt állami alapadatokat és -térképeket szolgáltatja, értékesíti az egész országra kiterjedően. A földhivatali- (TAKARNET) és az esetleges kormányzati telekommunikációs hálózat kiépülése további lehetőségeket (és kockázatot) jelent az elosztói hálózat megerősítésére.

• Hirdetési stratégia szükségességét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A hirdetési stratégia célja:

– A térinformatikai termékek létét és alkalmazási lehetőségüket erőteljesen tudatosítani a földügyi szektor minden kulcsszereplőjében, ügyfélben, partnerben.

– A szektor jelenleg elég gyenge arculatát javítani a kulcsfelhasználók felé.

– További igényeket támasztani a kiválasztott célcsoportban.

– Ellátni az ügyfeleket a kínált termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó információkkal.

A hangsúly elsősorban a már meglévő termékek és szolgáltatások fejelsztésére kerül. A stratégia kezdetben az új termékek előállítása helyett a meglévők fejlesztésére koncentráljon. Amint a meglévő termékek kellően fejlődnek, a minőségi, és termékfejlesztési területen szerzett tapasztalatokat felhasználhatjuk új termékek létrehozására is.

5.1.2. A földügyi igazgatás intézményeinek megerősítése

Az intézményfejlesztés az alábbiakat foglalja magába:

• A meglévő intézménystruktúra és erőforrások legelőnyösebb felhasználása. Nem valószínű, hogy mérhető gazdasági sikerek felmutatása nélkül új erőforrások állhatnak a földügyi-térképészeti szakterület rendelkezésére. Következésképpen egyrészt a meglévő erőforrásokat – főleg a személyi állományt – az indokolt mértékig át kell csoportosítani, a munkatársaknak folyamatosan növekvő hatékonyságot kell elérniük a munkájukban, így a meglévő forrásokat jobb hatékonysággal tudjuk kiaknázni.

• A földügyi igazgatás intézményei értékrendjének megváltoztatása. Az értékrend az utasítás-alapú munka helyett a megállapodás-alapú munkát kell támogassa.

• Piacorientált, fogékony, innovatív magatartást elősegítő vezetési változások végrehajtása. A feladat olyan korszerű vezetési módszereket meghonosítani, amelyek az általános leterheltség növelése nélkül tudják az erőket a célok megvalósítására összpontosítani.

• A belső hatékonyság javítása. Ha a költségvetési források nem bővíthetők, akkor a belső hatékonyság növelése elengedhetetlen. A hatékonyságot nem a leterhelés növelésével, hanem korszerű vezetési módszerek és megegyezés alapú feladat-végrehajtás bevezetésével lehet fokozni. Az ehhez kapcsolódó bérezési kérdést a jelenlegi feltételek mellett nem lehet könnyen megoldani. Ezért az FTF kezdeményezte a bér és a teljesítmény összekapcsolása – költségvetési keretek között – lehetőségének vizsgálatát. Az erre vonatkozó finanszírozási modell kialakítása svájci szakértők bevonásával, a svájci "Állami földmérés reformja" korszerűsítési projekt tapasztalatainak átvételével történik.

• Az eladó-vevő szemlélet meghonosítása mind kifelé, mind a szektoron belül. Az ügyfelek érdekeit a szolgáltató érdekei fölé helyező szemléletmód fokozatosan elő fogja segíteni a szolgáltatások javítását.

• Közvetlen minisztériumi irányítástól független szolgálati státuszra való törekvés. A korábban hivatkozott jelentés [1] szerzői azt javasolják, hogy első lépésben az FVM felügyelete alá tartozó, központi hivatali státuszt javasolt megcélozni. Második lépésben kialakulhat közvetlenül a kormányzat irányítása alá tartozó földügyi és térképészeti szolgálat, ami lehetőséget nyújthatna akár a polgári és katonai térképészet egységes irányítására is. Ennek a megvalósítása természetesen a mindenkori kormány államigazgatási koncepciójának a függvénye.

5.1.3. Marketingjártasság megszerzése a földügyi igazgatási szakterületen

• Üzleti és marketing-szakértelem alapjainak a lerakása. Marketingrészleg létrehozására van szükség a földügyi igazgatás intézményei számára (pl. a FÖMI keretében működő részleg megerősítésével). A részleg a marketingtervek koordinációjával, a piacot érintő adatok gyűjtésével, és a termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó információk terjesztésével kell foglalkozzon.

• Ügyfélszolgálat kialakítása. Egyes termékek és szolgáltatások már ma is a földhivatalokon és a FÖMI-n keresztül érhetők el. Hogy a jövőben ezt hatékonyan lehessen végezni, szükség van a megrendelések, kérdések, kiszerelés és szállítás szervezett kezelésére.

5.1.4. A Szektor termékeivel kapcsolatos szerzői jogok érvényesítése és a szerzői jogdíjakból folyamatos bevétel fenntartása

• Szerzői jogi részleg kialakítása. Egy szerzői jogi kérdésekkel foglalkozó részleg kialakítása akár központi kérdésként is felfogható a sikeres marketing, a bevételek előállítása, és az adatelszivárgás elkerülése szempontjából. A szerzői jogi részleg biztosítja a becsületes és egyenlő elbánáson alapuló kereskedelmi háttér kialakítását, mind a szakterületen, mind azon kívül a térinformatikai adatokat használó vállalkozások számára.

5.1.5. Célnak megfelelő termékek és szolgáltatások kifejlesztése

• Termékkutatási és -fejlesztési eszközök kialakítása. Piacorientált megközelítés a termékek meghatározására és fejlesztésük módjára is hatással van.

• A meglévő alaptérképek minőségének javítása. A piackutatás igazolta, hogy a meglévő térképművek egységesítése és aktualizálása nélkül igen korlátozottak a marketinglehetőségek, ezért mind a földmérési, mind a topográfiai alaptérképek digitális adatbázisának létrehozására és javítására tervet kell kidolgozni, továbbá meg kell oldani e tevékenységek finanszírozását.

• Nem szabványos műszaki szolgáltatások biztosítása. Akkor is módot kell találni az ügyfél kiszolgálására, ha a szabványos termékek nem elégítik ki az igényeit.

6. Összefoglalás

A marketingstratégia – elfogadása és megvalósítása esetén – évekre előre meghatározhatja a földügyi-térképészeti szakterület jövobeni teljesítményét. Megvalósítása a közigazgatás reformjának fontos eleme lehet, mivel kiutat mutat a jelenlegi, optimálisnak nem nevezhető helyzetből, amelyre az intézmények és feladatok alulfinanszírozása a jellemző. Továbbá biztosíthatja az állami költségvetés eddigieknél hatékonyabb felhasználását, hosszabb távon pedig jelentős többletbevételt generálhat, lehetővé téve a földhivatalok működésének nagyobb mértékű önfinanszírozását.

A stratégia kidolgozása egyúttal részét képezi annak a folyamatnak, ami a földügyi igazgatás teljes körű korszerűsítését célozza [4, 6]. Továbbá jól illeszkedik az Informatikai és Távközlési Kormánybizottság határozatának megfelelően kialakított Nemzeti Térinformatikai Stratégia, illetve annak keretében megvalósított "Térinformatikai szolgáltatások széles körű elterjesztését szolgáló marketing- és PR-tevékenység stratégiája" P6 jelű projekt – amelynek vezetője a szerző volt – célkitűzéseihez.

1. Marketing stratégia. FVM FTF Phare projekt szakértői jelentés, 1997. január

2. Hirdetési és kommunikációs stratégia. FVM FTF Phare projekt szakértői jelentés, 1997. február

3. Niklasz L.–Surányi A.: Lehet-e gazdaságos a földügyi szektor? = Térinformatika, 1997/3.

4. Niklasz L.: A földügyi igazgatás korszerűsítésének stratégiája = Geod. és Kart., 1998/3.

5. Niklasz L.: A földhivatalok információtechnológiai fejlesztésének stratégiája = Geod. és Kart., 1998/7.

Data Products and Services Marketing Strategy for Land Administration

Dr. L. Niklasz
Summary

The paper makes known a marketing and PR strategy for Land Administration Sector. Based on PEST and SWOT analysis of the Sector was elaborated a mission and marketing objective. The key elements of the marketing strategy are:

– to target identified market sectors with profitable and sustainable products and services

– strengthen the Land Administration Sector institutes

– develop marketing skills within the Sector

– assert copyright in Sector products

– develop products and services which are fit for purpose.

The study states, increasing the cost recovery of the Sector is in line with government policy to reduce the cost of government and provide value for money for the taxpayer. It can be archived both through the implementation of a marketing plan and the implementation of an internal efficiency programme. A combined approach will tackle the whole range of identified issues.

A múlt eseményeinek, objektumainak vizsgálata, illetve rekonstrukciója során a konkrét feladattól függően több úton is elindulhatunk, ám a minél egyszerűbb és gyorsabb megoldás, valamint az áttekinthetőbb végeredmény érdekében érdemesebb egy logikusan egymásra épülő lépésekből álló rendszert követnünk. Kutatásunk célja az volt, hogy konkrét vizsgálatok végrehajtása alapján megismerjük a felmerülő problémákat, és megoldjuk azokat, illetve a feladat megoldásához vezető különböző módszereket rendszerezzük és összefoglaljuk. A konkrét vizsgálatok egy katonai védelmi vonal rekonstrukciója és az objektumok kiértékelhetőségének változása a különböző típusú és korú légifényképeken voltak.

Elsőként azzal az általánosnak vagy hagyományosnak nevezhető módszerrel foglalkozunk, amely az alapját képezi ezen eljárásoknak, és amelynek egyes lépéseihez a számítástechnika által kínált lehetőségek a későbbiekben hozzákapcsolhatók. A fent említett vizsgálatok végrehajtásakor elengedhetetlenül szükségünk van az archív anyagok felhasználására. Az ezekből nyert alapvető információkat egészítjük ki a későbbiekben az egyéb vizsgálati módszerek eredményeivel. Az elsődleges információk a következő archív alapanyagokból nyerhetők: térképek, légifényképek. Kiemelten fontos szerepet kapnak a különböző háttér-információk is. Ezek az alábbiak: levéltári adatok, személyes elbeszélések, leírások, könyvek, újságcikkek. Ezen alapadatok felkutatásakor fontos, hogy figyelmünk minden, a vizsgált témakörrel kapcsolatosan szóba jöhető információra kiterjedjen. Ha lehetőség van rá, hasznos lehet a vizsgált terület bejárása, mert így akár több kiegészítő információhoz is hozzá lehet jutni, illetve meg lehet tekinteni az objektumok mai állapotát. A térképek és a légifényképek felhasználásakor két dologra kell különösen odafigyelni. Először is arra, hogy ezeknek a felhasznált archív anyagoknak az elkészítési időpontja a lehető legközelebb essen a vizsgált eseményhez. Általában az esemény utáni időpontban készült felvételeket kell megvizsgálni, ám ha az esemény előtti időpontban készült fénykép is a rendelkezésünkre áll, akkor a két kép összehasonlításával megkönnyítjük a dolgunkat. Másodszor az alapanyagok méretarányának megválasztását kell kihangsúlyozni. A megfelelő méretarányt a vizsgált terület, események és objektumok nagysága alapján kell kiválasztanunk.

Ezek után a kutatási stratégiáról, melyet konkrét tapasztalataink támasztanak alá. A tágabb értelmű témaválasztás után az első lépésként a fent említett háttér-információk alapján pontosítani kell a vizsgálandó helyszínt, területet és az időpontot. A pontosított területről beszerzett térképek részletes vizsgálata során már szerezhetünk információkat egyes objektumokról, illetve tovább pontosíthatjuk a kutatás által érintett részterületeket. A légifényképek interpretációja a következő lépés, amely szinte minden esetben a feladat végrehajtásának kulcsfontosságú része. Itt jegyezzük meg, hogy az interpretáció végrehajtásához elengedhetetlenül szükség van a kiértékelést végző személy speciális tudására és tapasztalataira. Az interpretáció során térképezzük az objektumokat és a rájuk utaló nyomokat. Ha egy konkrét esemény rekonstrukciójáról van szó, akkor szükséges a korabeli környezet rekonstrukciója is, de ez az objektumok vizsgálatánál is többnyire szóba kerül. Következő lépésként a terepbejárás hajtható végre, ha lehetőség és szükség van rá. Az ilyen módszerrel elkészített rekonstrukciók, térképi anyagok nem teljesek, nem is lehetnek azok, de megfelelő alapot képeznek a további, minden részletre kiterjedő vizsgálathoz, ami azonban már más szakmákat érint. Az 1. ábrán a folyamat blokkdiagramja látható összefoglalásként. Az ábrán csak a vastag nyíllal és kerettel jelzett lépések tartoznak a fent említett témakörhöz.

A következőkben a kutatás során előforduló vizsgálati lehetőségeket foglaljuk össze röviden. Ezek logikus sorrendben az alábbiak: objektumok térképezése, környezeti rekonstrukció, eseményrekonstrukció, speciális vizsgálatok. A gyakorlatban legtöbbször az első három feladatot kell megoldani együttesen, hiszen ezek kiegészítik egymást. A speciális vizsgálatok alatt egyedi problémák megoldására utalunk.

Kutatásunk érinthet bármely időszakot, illetve területet, az objektumok térképezése képezi a rekonstrukciók alapját, hiszen a föllelt és térképezett objektumok vagy a rájuk utaló nyomok támpontként szolgálnak a későbbiekben. Ezt kiegészítendő, a környezeti rekonstrukciót kell végrehajtani, amely során a korabeli környezetre jellemző művelési ágakat, ezek határvonalait és a földhasználatot határozzuk meg. Fontos, hogy csak azokkal a részletekkel foglalkozzunk, amelyek a kutatás szempontjából szükségesek. (Pl.: Egy katonai esemény rekonstrukciójánál az utakra, erdőkre, mocsarakra, magaslatokra, stb. kell koncentrálni.)

E két alapvető lépés megtétele után következhet az eseményrekonstrukció, amely során nagy hangsúlyt kapnak a már említett háttér-információk. Ezek alapján a vizsgált eseménnyel kapcsolatban igen mély ismeretekre kell szert tennünk a későbbi ábrázolás pontossága miatt. A pontosság ez esetben nem csak metrikus értelemben létezik, mert például az idopontok és időtartamok is nagy súllyal szerepelnek benne.

Ezután röviden a két általunk, a fentiek alapján végrehajtott feladatról és eredményeinkről. Az első példa egy eseményrekonstrukció: az Attila-vonal egy rövid szakaszának vizsgálata. Az Attila-vonal egyike volt az 1944 ősze és 1945 tavasza között Magyarországon kiépített védelmi vonalaknak, feladata pedig Budapest védelme volt a szovjet támadással szemben. Ezen kívül összekötőkapocsként is szolgált az ország két fő védelmi vonala, a Margit és Karola vonalak között. Az Attila-vonal a vizsgált területen (Dunaharaszti, Gyál, Alsónémedi, Taksony négyszögben) egy hármas páncélvédelmi és egy ebbe szervesen beleilleszkedő gyalogsági árokrendszerből állt. Ez a részterület megfelelt az előzetes kritériumoknak: síknak tekinthető (a későbbi feldolgozás miatt), rendelkezésre áll róla az ötvenes évekből légifénykép, az interpretáció jól elvégezhető rajta (csak kisebb erdőfoltok vannak a területen). A terület M=1:25 000 méretarányú térképszelvényei alapján raktuk sorrendbe a "korabeli" légifényképeket, amelyek a Hadtörténeti Intézetben álltak rendelkezésre. A fényképek méretarányai M=1:6000-től M=25 000-ig terjedtek. A kiértékelés során térképeztük a páncélvédelmi árkok több összefüggő szakaszát és igen sok gyalogsági árkot, illetve állást is. Ezen kívül elvégeztük a korabeli környezet rekonstrukcióját is. Ennek lényege, hogy az 1960-ban készült tízezres méretarányú térképen található földkiosztást és a művelési ágak határvonalait a háborúhoz közelebbi időben készült légifényképek alapján korrigáltuk. Az események rekonstruálásakor a támadások irányának és mélységének meghatározása jelentette a legfőbb problémát, de hosszas kutatómunka után ezt is sikerült megoldanunk. A terep bejárása, mint információszerző módszer szintén szerepet játszott a vizsgálat során. Habár csak kis hányadára jutottunk el az érintett területnek, így is sok többlet információhoz tettünk szert, amelyeket szintén belevettünk a rekonstrukcióba. A terep bejárásának célja volt természetesen, a mai állapotok megtekintése is. A rekonstrukció végeredményének egy részlete a 2. ábrán látható.

Az általunk végrehajtott kutatómunka eddig leírt lépéseinek szinte mindegyikéhez szervesen hozzákapcsolódhat a számítástechnika, és több szempontból szükséges is (Pl.: időmegtakarítás, a létrehozott térképek variálhatósága, stb.). A számítógép nyújtotta lehetőségek leegyszerűsítik és megkönnyítik a részfeladatok végrehajtását, így jól felhasználhatók az interpretáció, a térképezés és a különböző rekon-
strukciók megoldásakor. (A számítástechnika lehetséges kapcsolódási pontjait az 1. ábrán jelöltük vékony nyilakkal és keretekkel.) Ez utóbbi két esetben a digitalizálás és a térképfedvények használata az a két legfrekventáltabb lehetőség, melyekkel többször éltünk munkánk során. A digitalizálás több módszer szerint is végrehajtható. Legegyszerűbb esetben a hagyományos módon elvégzett interpretáció végeredményét alakítjuk digitális formába. Elképzelhető az is, hogy magáról a vizsgálandó területről készült légifényképről közvetlenül digitalizáljuk a számunkra fontos részleteket, illetve az, hogy a légifényképet digitális képpé alakítva, beszkennelve, és az így végrehajtott interpretáció után a végeredményt transzformáljuk egy digitális térképi alapba. Az Intergraph-környezetben működő Microstation szoftver segítségével az első módszert alkalmaztuk. Szintén e szoftver segítségével készítettük el a környezeti és az eseményrekonstrukciók, illetve a digitális térképi alap létrehozása során azt a körülbelül 25 darab térképfedvényt, amelyek a későbbiekben lehetővé tették a különböző témájú eredmények megjelenését. (Például a korabeli földhasználatot vagy az egyes időintervallumokban lezajlott események ábrázolását.) A felhasznált térképfedvényeket négy csoportba osztottuk a könnyebb kezelhetőség érdekében:

• A digitális alaptérképhez használt rétegek,

• Az erődítésrendszer részleteit tartalmazó rétegek,

• A földhasználatot és a művelési ágak határvonalait tartalmazó rétegek,

• A hadmozdulatokat ábrázoló rétegek.

Az adott probléma megoldására használt adatstruktúra kialakításakor az alábbiakra érdemes odafigyelni:

• Feladat-centrikusság,

• További elemzések lehetővé tétele. (Más hasonló jellegű esemény jellemzőinek valószínűsítése a vizsgált esemény alapján.)

• Az adatok megfelelő csoportosítása a különböző megjelenítésekhez.

A kutatómunka talán leghangsúlyosabb részletének, a légifényképek interpretációjának az elvégzésekor ugyancsak fontos segítséget nyújthat a számítástechnika. A fényképek minősége sokszor nehézkessé teheti a kiértékelést, de ma már rendelkezésre áll több olyan szoftver is, amely megkönnyítheti a dolgunkat. Ilyen például a Photostyler nevű szoftver, melynek segítségével megpróbáltuk a légifényképeket a kiértékelés szempontjából minél használhatóbbá tenni. Már említettük, hogy a színes infra tartományú felvételeket jól felhasználhatjuk az ilyen jellegű feladatok megoldására a felszínt borító növényzetnek, a hagyományostól eltérő megjelenítése miatt. A betemetett árkok és gödrök felett a növényzet általában dúsabb, mint a környezetében. A Phostylerrel még jobban kiemelhetjük ezeket a részleteket úgy, hogy csak a felvételek zöld sávját vizsgáljuk meg (Image/Channels/Green).

Végül a számos képmanipulációs eljárás közül egyet emelnénk ki, amely során olyan hatást érhetünk el, mintha a vizsgált területet egy, az általunk meghatározott irányból megvilágítanánk. Ekkor a dúsabb növényzet miatt szintén élesebben rajzolódik ki elénk az árkok helyzete (Effects/Special/Emboss). Az ilyen módszerrel átalakított képrészlet látható a 4. ábrán.

Összességében elmondható, hogy a távérzékelés és a térinformatika segítségével a második világháborús Attila-védelmi vonal egy szakaszának objektum- és eseményrekonsrukciója jól sikerült. E konkrét kutatás alapján felvázolt rekonstrukciós módszert figyelembe véve pedig felgyorsulhatnak és egyszerűbbé válhatnak az ehhez hasonló vizsgálódások.

Occurrence Reconstruction with Remote Sensing and Geoinformatics

A. Juhász
Summary