Még talán a megyei földhivataloknak a felét sem mutattuk be, mégis úgy érezzük, indokolt ebben a sorozatban mással is foglalkozni, mint csupán a földhivatalokkal. Ilyen megfontolás alapján most a Cartographia Kft.-t vesszük sorra.

A lap idősebb olvasói bizonyára emlékeznek még az ötvenes évek elejére, amikor az Országos Földméréstani Intézetből (OFI) 1952-ben létrejött az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (ÁFTH). Ezt követően 1954. december 1-jével az ÁFTH felügyelete mellett megalakult a következő három vállalat: Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV), Kartográfiai Vállalat (KV) és a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat (PGTV) is.

A KV-t azzal a feladattal alapították 1954-ben, hogy országos gazdája legyen a polgári térképészetnek; beleértve a térképek sokszorosítását és kiadását is.

Azóta sok víz lefolyt a Dunán. A KV működési területe, nemzetközi kapcsolatai és tevékenységének színvonala dinamikusan fejlődött. Ott alakult ki a magyar polgári fotogrammetria műszaki bázisa is. A Bosnyák téri székház megépítésével pedig jobb elhelyezési és eszközfeltételek jöttek létre a térképsokszorosításhoz. Az OFTH megalakulása után (1967) a vállalat fotogrammetriai műszereinek egy része a BGTV-hez került. (Ezzel jobb helyzet alakult ki a fotogrammetriával támogatott nagyméretarányú felmérések és térképezések területén). A KV viszont geodéziai (felmérési) feladatokkal is kezdett foglalkozni.

Aztán jött az 1989/90-es rendszerváltás, amelynek eredményeként létrejött a Cartographia Kft.

A lényeg tehát, hogy 1954 óta sok változás történt, de az intézmény él! A cég (KV, majd Cartographia Kft.) fontos hivatást tölt (töltött) be; mind a hazai közművelődésben (a térképkultúra fejlesztésében), mind pedig a nemzetközi térképészetben.

Azért kerestük meg most dr. Papp-Váry Árpádot, a Cartographia Kft. ügyvezető igazgatóját, hogy tájékoztassa a lap olvasóit az átalakulásról, a mostani tevékenység főbb jellemzőiről.

Papp-Váry Árpád 1962-ben az ELTE-n szerzett biológia-földrajz szakos tanári-, majd 1963-ban térképész diplomát. Egyetemi doktori címet 1969-ben, kandidátusi fokozatot pedig 1978-ban kapott. 1991-től a földrajztudományok doktora. Közben 1979-ben az ELTE TTK c. egyetemi docense lett.

Szakmai tevékenységét eleve a KV-nál kezdte (1962). 1969-ben került a szakmai főhatósághoz (MÉM OFTH), ahol, a lehetséges beosztásokon végighaladván, 1986-tól 1991-ig volt a magyar földmérés és térképészet műszaki vezetője (főosztályvezetői, ill. hivatalvezető-helyettesi minőségben).

1991-ben került vissza a KV-hoz, ahol előbb vállalati igazgató, 1993-tól pedig a Cartographia Kft. igazgatója.

Szakmai-tudományos tevékenysége igen gazdag és széles körű. Az Ókor térképtörténetéből doktorált, kandidátusi értekezésében a területi tervezési térképek adatbázisaival foglalkozott. Nagydoktori disszertációjának témája: "A térképezés 2000-ben" volt.

A nagy számú (közel 200) publikációja közül külön is kiemelést érdemelnek a következők:

Angolul és oroszul jól beszél.

Szakmai-tudományos (hazai és nemzetközi) szereplése talán még publikációinál is gazdagabb:

Ugyancsak aktív munkát végez a következő hazai szervezetekben: Magyar Földrajzi Társaság, GKE/MFTTT (szakosztály titkára, elnök, IB-tag, TIT (választmányi tag), Magyar Asztronómiai Társaság országos elnökség (1986-94), OMFB távérzékelési programtanács (1987-90), Magyar Térképbarátok Társulat elnöke (1980-tól).

Eddigi tevékenységét számos elismerés (kitüntetés) igazolja. Kiváló dolgozó (1980), a Munka Érdemrend bronz fokozata (1989), Pro Geografia oklevél (1982), Lázár Deák emlékérem (1988), Széchenyi-díj (1990), a Soproni Egyetem Pro Universitate Soproniensi kitüntetése (1994), ICA tiszteleti tag (1995).

Igazgató úr! Végül is hogyan lett a Kartográfiai Vállalatból Cartographia Kft.?

A Cartographia Kft. jogutódja az 1954. december 1-jén alapított Kartográfiai Vállalatnak. A vállalat alapítására azért volt szükség, mert akkor már hat éve nem volt hazánkban térképkiadó. A Kogutowicz Manó által 1890-ben alapított Magyar Földrajzi Intézet Rt.-t az 1948. évi államosítások során megszüntették. Térképészeti egységét felszámolták, a sokszorosító részlegéből pedig létrehozták a ma is működő Ofszet Nyomdát. Az 1919-ben alapított Állami (később Honvéd) Térképészeti Intézet, 1948 után csak hivatalos és akkoriban titkos topográfiai térképeket készíthetett. Az iskolai oktatásnak és a nagyközönségnek viszont szüksége volt térképre, atlaszokra. Ezen igények kielégítésére született meg a Kartográfiai Vállalat.

A térképkiadóból később, több lépcsőben az ország egyetlen térképkiadója és második legnagyobb földmérési vállalata lett. Rendszerváltozás előtti tevékenysége a mérnökgeodéziai munkáktól, a közműtérképezéstől, a nagyméretarányú földmérési és topográfiai térképek készítésén át felölelte a kartográfiai térképszerkesztést és kiadást, mindenfajta térképek sokszorosítását, a térképexportot és importot, a hazai térkép nagy- és kiskereskedelmet is. Ilyen jellegű cég sehol máshol nem volt és ma sem található a világon. Ez önmagában nem lenne baj, sőt lehet, hogy egyedülállóságával gazdasági előnyökhöz is juthatott volna a cég. A rendszerváltozás után azonban az állam a céget privatizálni akarta. A különleges felépítésű cégre nem akadt vevő. Ezért a feltételezhető vevők elvárásaihoz próbáltuk a szervezetet igazítani. A vidéki földmérési osztályokból az ottani vezetők tőkebefektetésével Kft.-ket hoztunk létre. Idővel a vezetés az anyacég tulajdonrészét megvásárolta, és ma teljesen önállóan tevékenykednek, de a nevük még őrzi egykori kötődésüket a Kartográfiai Vállalathoz (Carto-Z., Carto-Plan, Nyír-Kartográfia). A nagy földmérési osztályokból külföldi partnerek bevonásával önálló termelési egységeket hoztunk létre. Így született meg a fotogrammetriai osztályból a német-magyar Carto-Hansa Kft., a 2. sz. felmérési osztályból a holland-magyar Cartoranje Kft., a közműfelmérési és központi közműnyilvántartási egységekből a Gázművek és egy osztrák cég közös cégének (AGM Rt.) befektetésével a Komunálinfo Rt., a topográfiai osztályból a Topográfia Kft.

A kartográfiai tevékenységet, azaz a térképkiadást (térképszerkesztés, rajzolás, sokszo-
rosítás, kötészet) és forgalmazást végző egy-
ségekből 1993. január 1-jén jött létre a Cartographia Kft. Azaz 39 év után az alapításkori tevékenységgel közel azonos profillal alakult újjá a cég. Később az állam mint tulajdonos a részben tartósan állami tulajdonban maradó cégek közé sorolta a Cartographia Kft.-t. 25% + 1 szavazat, majd egy későbbi döntés eredményeként 50% + 1 marad állami tulajdonban a cég jövőbeli privatizációja során.

Megtudhatjuk, hogy mik a Cartographia főbb tevékenységi csoportjai és milyenek arányaik?

Tevékenységünk fő vonulata a nagyközönség saját kiadású atlaszokkal, térképekkel, útikönyvekkel való ellátása. Ez adja termelési
értékünk közel 40%-át. A cégnek négy nagy térképsorozata van. A magyar gyalogos turisták tájékozódását segíti a 32 térképből álló turistatérkép-sorozat. A térképek méretaránya 1:40 000, de a kisebb területeké (Somló, Villányi-hegység) 1:20 000, néhány dombvidéki területé (Zselic, Zalai-dombság) 1:60 000. A térképek a turisták által látogatott területek nagy részét lefedik, de tervezzük a sorozat folyamatos bővítését. Az idén Észak-Somogy turistatérképével bővül a sorozat.

1997-ben a Mátra-turistatérképet atlasz formában is megjelentettük. A termék piaci sikere azt jelzi, igény van tartalmilag azonos, de formailag új termékekre is. Az idén a Börzsöny, Balaton atlaszával bővítjük ezen termékek sorát.

Legnagyobb példányban fogyó sorozatunk az Európai országok autótérkép-sorozata. A 24 térképből álló sorozat egyes tagjait keményborítóban is megjelentetjük. A piaci visszajelzések azt mutatják, igazán csak akkor lesz sikeres a keményfedelű változat, ha abból is egy sorozatot tudunk felmutatni. A vásárlót sokszor az ún. tömeghatás is befolyásolja választásában.

Országtérképeink (36) távoli tájak országait, országcsoportjait mutatják be Izlandtól Dél-Afrikáig, USA-tól Vietnámig.

A sorozatok mellett sikeres kiadványunk a Földrajzi és Történelmi Világatlasz. Számtalan sorozatba nem illeszkedő egyedi térképet és atlaszt adunk ki hazánkról, Budapestről, az ország megyéiről, tájairól, a világról és a kontinensekről.

Az utazóknak, világjáróknak nemcsak térképekre, de útikönyvekre, egy-egy tájat feldolgozó fotóalbumokra, videofilmekre is szükségük van. 1993-ban belekezdtünk egy, a külföldi területeket bemutató útikönyvsorozat kiadásába. Jelenleg már 33 címből áll ez a sorozat.

Három külföldi fotóalbumot is átvettünk, és magyarul közreadtuk. Ezt a sorozatot nehezen tudjuk folytatni, mert minden kiadó más méretű fotóalbumot ad ki, nehéz a sorozatba illeszthető kiadványt találni elfogadható áron.

Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy 1995 óta minden termékünk egységes arculattal jelenik meg. Ez azt jelenti, térképeink tetején sötétkék fejléc van, a közepén a Cartographia sárga földgömbös, védett emblémájával. Az országtérképeket kivéve a térképborítón színes fényképek láthatók.

A nagyközönségnek készített térképeink példányszáma 6–800 000 között váltakozik évente. A javított kiadásban megjelenő termékeink száma átlag 50, az új kiadványoké 20. Az egyes kiadások példányszáma sajnos csökken. Ez drágítja az előállítást, de a termék gyorsabban elfogy, a megrendelő hamarabb jut javított, felújított újabb kiadáshoz.

Tevékenységünk másik csoportját a forgalom negyedével, úgynevezett szolgáltatásaink adják. Ez alatt a külső szervek megrendelésére végzett térképkészítési, sokszorosítási, vagy egyszerűen csak nyomdai filmkészítési munkákat értjük. Szolgáltatási munkáink közül kiemelném a katolikus egyházmegyék térképsorozatát.

A szolgáltatással azonos súlyt képvisel az iskolai atlaszok, falitérképek készítése az iskolai oktatás számára. Jelenleg 3 földrajzi és 3 történelmi atlaszt ad ki a cég. A rendszerváltozás óta hat atlaszból négy atlaszt teljesen megújítottunk. Az idén jelenik meg ötödikként a már számítógéppel készült teljesen új iskolai földrajzi atlaszunk. Így már csak a Képes Történelmi Atlasz vár a lecserélésre. Ezt is újjal kell felváltanunk a Nemzeti Alaptanterv bevezetéséhez igazodva.

Termelésünk 1/10-ét teszi ki a külföldi megrendelésre végzett térképkészítés.

Korábban megrendelésre a térképet megszerkesztettük, megrajzoltuk, kinyomtuk és ívben (azaz hajtogatás nélkül) szállítottuk külföldre. Napjainkban egyre gyakrabban csak a térkép digitális állományát kérik külföldi megrendelőink.

Milyen jelentősebb hazai és külföldi partnerei vannak a cégnek?

Legnagyobb partnereink a térképterjesztéssel, térképeladással foglalkozó kereskedelmi cégek. Ezek között van olyan is, amelyet a cég korábbi munkatársai alapítottak. A kiadó és a terjesztők érdekei természetesen nem mindig azonosak, de törekszünk az üzlet alapját képező elv, “a mindkét félnek jól kell járnia”, érvényesítésére.

Kapacitásunk növelése érdekében az új hazai privát térképészeti cégekkel közösen is adunk ki térképeket. Az Ábel Kft.-vel együtt készítettük és jelentettük meg a Székelyföld térképét, a Magyar Almanach Kiadóval a Hungaro-Guide autóatlaszt. A Dimap Erdély térképét saját borítóval is kiadjuk. Több térképet adtunk ki közösen a Térképker, Térképskála Kft.-kkel és a Szarvas térképészeti ügynökséggel. A hazai együttműködéseket rögzítő szerződéseket, feltehetően a gazdaság átalakuló jellege, a még nem kikristályosodott játékszabályok, magatartási formák miatt sokkal aprólékosabban, minden részletre kiterjedően kell megírnunk.

A térképkészítést megrendelő cégek közül rendszeres, legnagyobb hazai partnereink a Magyar Turizmus Rt., a Pannon GSM Távközlési Rt., a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság és a MÁV Rt. Megbízásaikat a közbeszerzési törvény előírásai szerint pályázat útján nyerjük el igen erős versenyben.

A külföldi partnereinknél sajnos szinte évente átrendeződik a forgalom nagysága szerinti sorrend. Ennek oka, hogy a külföldi térképpiacon igen erős tőkekoncentráció megy végbe. Egy-egy felvásárlás korábbi üzleti kapcsolatoknak vet véget egyik pillanatról a másikra. Így jártunk 1960–1993 közötti legnagyobb külföldi partnerünkkel, a Falk céggel. A Bertelsmann kiadó felvásárolta, és azóta gyakorlatilag nem dolgozunk részükre. Az utóbbi években legnagyobb partnerünk az angol Bartholomew cég volt. Új üzletpolitikája szerint elsősorban az atlaszokat kívánja megtartani választékában, az egyedi térképek körét néhány címre kívánja visszaszorítani. Jelenleg legfontosabb külföldi partnereink a francia Michelen, az angol Automobil Association, a lengyel InterMap, a német Ravenstein Verlag és a román Topo Service.

Beavatna-e minket a Cartographia fejlesztési elképzeléseibe?

Új térképeinket már mind számítógéppel készítjük. Személyi számítógépeket alkalmazunk, és elsősorban az AutoCAD programot használjuk munkáinkhoz. Ezt a fejlődési irányt akarjuk követni az AutoCAD program bizonyos részeinek továbbfejlesztésével, kiegészítő programrészek kidolgozásával.

1996-ban kifejlesztettük első kemény lemezen, CD-n megjelenő, hanggal, képpel, filmmel, szöveggel kiegészített térképünket. Bu-
dapest multimédiás termékünk piaci sikere jelezte, ezt az utat kell követnünk a jövőben.

Magyarország 1997. évi CD-atlasza után az idén megjelenik Magyarország városainak CD-atlasza is és dolgozunk a Világatlasz CD-re vitelén.

Szép kivitelű, a képernyőn a papírtérképpel azonos minőségben megjelenő digitális térképeinket kiegészítő ráfordítással térinformatikai rendszerré fejleszthetnénk. A területfejlesztési követelmények tükrében úgy gondoljuk, a kisebb méretarányú térképek szolgáltatásával ezen a téren is a piac meghatározó szereplőivé válhatnánk.

A térképkereskedelem és -felhasználás jövőbeli széleskörűen használt új területe lesz az Internet. Cégünkről szóló tájékoztató már olvasható az Interneten, sőt térképek is rendelhetők Internetes katalógusunk alapján. Jövő évtől egyes térképeinket is el kívánjuk helyezni az Interneten a felhasználói kör szélesítése érdekében.

Az egyre nagyobb méretű térképek megfelelő használata különleges hajtogatási módokat igényel. Ehhez vásároltunk az idén egy korszerű új hajtogatógépet.

A térképkészítés korszerűsítése, a térképválaszték növelése, a hazai terjesztői hálózat kiépítése mellett külföldi piacokon is szeretnénk bizonyos piaci szeleteket megszerezni. Pár százalékos külföldi piaci részesedés elnyerése is jelentősen növelné a cég bevételeit. Ezen elképzelés megvalósításaként Romániában, Sepsiszentgyörgy székhellyel Cartographia-R. Kft. néven céget alapítottunk.

Mennyire ismeri és kíséri figyelemmel a vállalat a földmérési piac változásait?

Korábban említettem, hogy négy önálló földmérési vállalatunkon keresztül kapcsolódunk csak a földmérési tevékenységhez. Ezen cégek részbeni (36-40-48%) tulajdonosaként azért figyelemmel kísérjük a geodéziai piacot. Sajnos a geodéziai munkák eredményessége, profitja elég alacsony. A cégek kis nyereségét, vagy annak jelentős részét a másik tulajdonostárssal egyetértve rendszerint eredménytartalékként bennhagyjuk a cégben. Ez az összeg segíti a gyorsabb műszaki fejlesztést és a cég készpénzellátását. Bízunk benne, hogy ezek a befektetések a nyomott geodéziai áraknak az európai árakhoz való közeledésével visszatérülnek majd.

Mint a szakterületén több évtizede tevékenykedő szakembernek, mi a véleménye a földügy-térképészet jelenlegi helyzetéről és kihatásairól?

Földmérési vállalatok részbeni tulajdonosaként, a MFTTT IB-tagjaként, de baráti kapcsolatok révén is figyelemmel kísérem, ha közvetlenül nem is érzékelem, de azt hiszem jól ismerem a szakterület tevékenységét, gondjait és eredményeit. Ezek alapján nyugodtan merek válaszolni kérdésére.

A jelenlegi helyzetet nem tartom rózsásnak, de látok néhány olyan pozitív változást, ami távlatilag módosítani fogja, szebbre festi majd ezt a képet.

Mi az, amin változtatni kellene:

A szükséges feladatokra pl. topográfiai térképezésre alig van pénz, és azt is késedelmesen kapja meg a vállalkozó. Kevés a beruházás, a szűkös piacon az erős versenyben nagyon alacsony, kevés jövedelmet tartalmazó földmérési árak alakulnak ki. Széles körben engedélyezett a díjmentes tulajdonilap-másolatkészítés, ami csökkenti a földhivatalok árbevételét. A földhivatalok rákényszerülnek vállalkozási bevételeik folyamatos növelésére. Ez zavarja a piacot, rontja a földhivatalok hatósági feladatainak ellátását, bizonytalanná teszi a jövőbeli földhivatali kép kialakítását. Lassúnak tartom a földhivatalok korszerűsítési folyamatát, technikai szempontból (különös tekintettel TAKAROS, TAKARNET általánossá tételére) és irányítási rendszerüket (ágazati vagy területi)
illetően is. Megítélésem szerint nem kidolgozottak, nem szabályozottak a kataszteri térképezési program szereplőinek Nemzeti Kataszteri Program Kht., földhivatal, FÖMI, vállalkozó feladatai, felelőssége, munkamegosztása stb..

Jelentős, pozitív irányba mutató változásoknak tartom, hogy megjelent a térképészeti törvény, beindult a kataszteri program, készül az előterjesztés topográfiai programhoz. Nagyon fontosnak érzem, hogy a FÖMI állandó állami feladatként megkezdte a távérzékelési alapú termésbecslést. A jelzálogbank megszületése is sürgeti a kataszteri szolgáltatás meggyorsítását. Az Európai Unióba való belépésünk pedig szükségessé teszi az egész szervezet új igényekhez igazítását, megújítását.

Kartográfus szemszögből nagyon fontosnak tartom a jelenlegi teljesen irreális adatszolgáltatási díjak mérséklését. A jelenlegi díjak ugyanis nem férnek be a piac által elismert térképárakba. Jelenleg a térképek szerzői jogi helyzete nem megfelelő. Nagyon oda kellene figyelni arra, hogy a most készülő jogszabály megfelelően rendezze a térképek “copyrightját".

Mennyi ideje jut az ügyvezető igazgatónak szakmai-tudományos témákkal való közvetlen foglalkozásra? Ezen belül is: milyen kérdésekkel foglalkozik különösen?

A szabad időm sajnos nem sok, mert esténként, hétvégeken is gyakran kell foglalkozni az örökké változó és a cég életét erősen befolyásoló jogszabályokkal, a piacgazdaság által elvárt vevőszempontú termelés, controlling rendszerű vállalatirányítás stb. kérdéseivel. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen a doktoranduszokat oktatom a kutatás térképészeti módszereire s a távérzékelés földrajzi hasznosíthatóságára. A japán Földrajzi Felmérési Intézet pedig felkért a természeti katasztrófák térképi előrejelzése és a mentés térinformatikai alapú megszervezése témakör kidolgozásában való részvételre. A témát az OMFB is jóváhagyta és támogatja. Az ezen felül fennmaradó töredékidőben két régi szakmai szerelmemhez próbálok hű maradni. Figyelemmel kísérem világszerte a nemzeti és regionális atlaszok kiadását, tartalmának változását, másrészt a térképészet, elsősorban a magyar térképészet történetének egy-egy epizódját próbálom feltárni.

Paying a Visit to the Director of the Cartographia Ltd.

Dr. I. Joó–I. Joó Jun.
Summary

The legal predecessor of the enterprise was founded with the aim to be the manager of the civil purpose cartography in 1954. It has been privatized with a share of state 51% in 1993. Its activity can be divided in four sections: supplying the public with own edition atlases, maps, guide books, services, production of school atlases, a wall maps and production of maps for foreign customers. Beside these aforementioned activities about the most relevant domestic and foreign partners, the future development, the director's opinion on the present state of surveying and mapping are discussed in the paper.

A természeti, gazdasági, társadalmi folyamatok térben és időben zajlanak le. Az ezeket jellemző adatok földrajzi kapcsolódása ezért nagy segítséget ad az adatok közti könnyebb tájékozódáshoz, de – aminek még nagyobb jelentősége van – a folyamatok jobb megértéséhez, a folyamatokba való beavatkozás modellezéséhez, tervezéséhez is. A földrajzi helyhez kapcsolódó nyilvántartások, térbeli és időbeli elemzések ma ismert leghatékonyabb eszköze a térinformatika. Már jó néhány éve megfigyelhető, hogy az egyébként is dinamikusan fejlődő informatikán belül a térinformatika alkalmazása az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nő. Az évtized derekán az OMFB által koordinált Térinformatikai Nemzeti Projekt (TNP) adott pénzügyi és szakmai alapot a térinformatika előretöréséhez, a fejlesztő cégek megerősödéséhez, a hátteret biztosító szakágak, mint pl. a digitális térképészet, a geodézia, a műholdas helymeghatározás, a távérzékelés, a fotogrammetria fejlődéséhez, valamint a szabványosításhoz.

A TNP lezárulásával azonban nem állt meg az élet a hazai térinformatikában. Az elkövetkező években egyre nagyobb kihívások elé nézünk. Hogy csak néhányat említsünk, meg kell teremteni az egész országra kiterjedő területfejlesztési és területrendezési információs rendszert, közhiteles digitális alaptérképekkel kell ellátni a földügyi igazgatást és a településirányítási információs rendszereket, és hamarosan kapcsolódnunk kell az uniós segélyezési és ellenőrzési feladatokat támogató nagy európai térinformatikai adatbázisokhoz. A kihívásokat felismerve az Informatikai Tárcaközi Bizottság (ITB) tavaly megalakította a Térinformatikai Munkacsoportját, hogy szakmai fóruma legyen az államigazgatási térinformatikai rendszerek összehangolásának, az Informatikai és Távközlési Kormánybizottság (ITKB) pedig napirendjére tűzte a térkép alapú rendszerek közigazgatási hasznosulásának kérdését. Az ITKB számára a Térinformatikai Munkacsoport készített el – a HUNGIS Alapítvány közreműködésévvel – egy átfogó helyzetelemzést, és tárta fel a megoldandó problémákat. Az előterjesztést és a határozattervezetet, amelyet a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára jegyzett, és amely a többi tárca véleményét is tükrözte, a kormánybizottság októberben, a 13/1997. (X.15.) határozatával fogadta el.

Az előterjesztés az elmúlt évek legjelentősebb eredményeinek bemutatása után megállapítja, hogy a gyors fejlődés szakmai és szervezési problémákat is felszínre hozott. Ezeknek a problémáknak tekintélyes részét a közigazgatásnak kell megoldania, mert a digitális térképek és a hozzájuk kapcsolható adatok jelentős hányada a közigazgatásban keletkezik és ott is hasznosul. A megoldás óriási anyagi, emberi és időráfordítást igényel, ugyanakkor az uniós csatlakozásig egyre kevesebb az idő. Az elemzés a legnagyobb teret egy kormánystratégia szükségességének és – hangsúlyozottan – a térinformatikai adatokkal kapcsolatos gondoknak szenteli. Átfogó stratégiára azért van szükség, mert az elért szintről spontán, organikus fejlődéssel igen nehéz előrelépni. Az adatokkal kapcsolatosan közismert a digitális térképek hiánya, illetőleg a meglevő térképek átjárhatóságának, aktualitásának és egyéb minőségi jellemzőinek nem kielégítő volta. Sem a rendelkezésre álló digitális térképekről, sem az azokhoz kapcsolható adatokról nincs elég ismeretük a potenciális felhasználóknak. Sok adatnak nincs igazi, felelős gazdája, nem elhanyagolható a felesleges, párhuzamos adatelőállítási, konvertálási, javítási munkák száma sem. Nem alakultak ki tehát az adatgazdálkodás szükséges formái.

A problémafeltárás nyomán a határozat nyolc alpontban foglalja össze a legsürgősebb tennivalókat. A végrehajtáshoz határidőket és felelősöket is megjelöl. A felelősök miniszterek és országos hatáskörű szervek (KSH, OMFB) vezetői. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az egyes témákat és megvalósításuk helyzetét.

Az első határozati pont szerint a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) elsődleges felelősségvállalásával ki kell dolgozni egy, a térkép alapú informatikai fejlesztések és alkalmazások keretéül szolgáló Nemzeti Térinformatikai Stratégiát. Ennek elsődleges célja, hogy összehangoltak legyenek a hazai közigazgatási célú térinformatikai fejlesztések, és megteremtődjenek az Európai Unió térinformatikai alapú döntés-előkészítési, forráselosztási és ellenőrzési rendszereihez való kapcsolódás feltételei. A MeH a HUNGIS Alapítványt kérte fel a stratégia kidolgozására. A munkába módszertani és makrogazdasági elemzési részről bekapcsolódott a KPMG Hungária Kft., szakmai részről pedig több neves szakember, és az ITB Térinformatikai Munkacsoportja is. A koncepciók elkészítését követően jelenleg a részletes kidolgozás folyik, amelyben már a tárcák szakértői is részt vesznek. A nyár folyamán elkészülő stratégiát széles körű szakmai vitára bocsátja a MeH, mielőtt az ITKB elé terjesztené elfogadásra.

A határozat második pontja a nagy értékű térinformatikai adatvagyonnal való ésszerű gazdálkodás és az adatokhoz való széles körű hozzáférés érdekében egy térinformatikai metaadatbázis szakmai koncepciójának kidolgozását írja elő. Ez fontos lépést jelenthet egy Országos Térinformatikai Adatház létrehozásában is, amely az USA-ban jól bevált Clearinghouse-hoz hasonlóan az adatgazdálkodás magas szintű formája lehet. Ezt a feladatot is a MeH koordinálja, és végrehajtását olyan munkacsoport végzi, amelybe több tárca, szakintézmény és magáncég is delegált szakértőket. A koncepció kidolgozásával párhuzamosan – melynek elkészülte ugyancsak nyárra várható, és amely beépül majd a stratégiába is – a MeH az ITB anyagi támogatásával és a részt vevő szervezetek együttműködésével egy mintarendszer megvalósításához is hozzákezdett. Ez első lépésben 1998 végére a FÖMI, a MÁFI és a VÁTI Kht. térinformatikai metaadatait fogja szolgáltatni egységes, szabvány alapú, nemzetközi törekvésekkel konform, internetes rendszerben, amelyhez a KHVM, a KSH és az MH TÉHI csatlakozása is biztosított lelsz. A későbbiekben természetesen más közigazgatási, sőt oktatási, tudományos intézmények és gazdasági vállalkozások is kapcsolódhatnak a rendszerhez.

Az ITKB határozatának harmadik pontja a Nemzetei Kataszteri Program (NKP) fontosságával foglalkozik. Mivel a program eredményei számos terület térinformatikai rendszereinek az alapjait szolgáltatják, ezért a kormánybizottság évenkénti tájékoztatásra kérte a Földművelésügyi Minisztériumot az informatikai vonatkozásokról. Az első beszámoló márciusban, a kormány kötelező tájékoztatásával egyidejűleg megérkezett az ITKB-hoz. Az NKP eddigi eredményei egyéb fórumokon is széles körű nyilvánosságot kapnak.

Ismeretes, hogy az NKP csak a digitális alaptérképek kötelező állami alapadat-tartalmának elkészítését tudja felvállalni. A nem állami alapadatoknak gyakorlatilag nincs gazdájuk, pedig több ágazatnak (településirányítás, közlekedés, stb.) azokra is égetően szüksége lenne. Ezek biztosításához szükséges cselekvési program kidolgozását bízta az FM-re és több más társára az ITKB a következő határozati pontjában. A munka megkezdődött, első eredményei májusra várhatók.

Az ötödik pont a számos szakterület számára elengedhetetlenül fontos topográfiai térképek korszerűsítésével foglalkozik – a HM és az FM feladataként jelölve meg egy ilyen tárgyú kormányprogram kidolgozását. A szakmai koncepció és a költségvetési terv elkészült. Jelenleg a finanszírozás részleteinek és magának a kormányprogramnak a pontosítása folyik, és várható, hogy a szakmai program részletes társadalmi vitájára is sor kerül a közeljövőben.

Ismeretes, hogy számos közigazgatási alapnyilvántartás fontos eleme a cím. Ennek révén minden ilyen nyilvántartás alkalmas lenne térinformatikai elemzésekre is, ha rendelkezésre állna az egész országra nézve egy egységes, szabvány alapú földrajzi címregiszter. Az ITKB határozatának következő pontja a MeH és több minisztérium, központi államigazgatási szerv felelősségével egy ilyen címnyilvántartás koncepciójának kidolgozását írja elő. A végrehajtásra egy tizenöt szakértőből álló, a közigazgatás legkülönbözőbb ágait képviselő csoport alakult. A csoportban részt vesznek a CÍMTEAM nevű társadalmi csoportosulás képviselői is, akik már a korábbiakban is sok hasznos anyagot állítottak össze, ill. publikáltak a témában. Nyár elején kerülhet széles körű vitára a készülő anyag.

A határozat hetedik pontja az országos többcélú légifelméréssel foglalkozik, melynek eredményeit a környezetvédelemtől kezdve az agárágazaton át a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásig sok szakág kívánja használni. Az OMFB támogatásával egy, több tárcát képviselő szakértői csoport márciusra részletes döntés-előkészítő tanulmányt készített, melyet azóta több fórumon is megvitattak. A viták eredményeinek felhasználásával októberre készülhet el egy olyan megvalósíthatósági tanulmány, amely háttéranyaga lehet már egy kormány-előterjesztésnek.

Az utolsó pont olyan, a földhivatali számítógépes rendszerekkel együttműködő (interoperábilis) térkép alapú, földrészlet mélységű információs keretrendszer megvalósítási javaslatának elkészítését írja elő, amely lehetővé teszi a kormányzati szervek számára, hogy el tudják látni az agrárium, a vidékfejlesztés, a környezetvédelem stb. területén az EU csatlakozáshoz szükséges harmonizációs és jelentési feladataikat. A rendszernek különösen a mezőgazdasági támogatások döntés-előkészítésében és ellenőrzésében van nagy szerepe, ezért az FM-re bízta az ITKB a munka koordinálását. Az FM egy olyan szakértői csoportot hívott össze a javaslat előkészítésére, amelybe több tárca is delegált szakembereket. Az eddigi munka eredményeként elkészült egy vitaanyag, amely egy mintarendszer megvalósításának koncepcióját is tartalmazza.

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy az ITKB határozata nyomán komoly szakmai előkészítő munka indult meg a hazai térinformatika területén, amelynek során megteremtődhetnek egy egységes térinformatikai adatinfrastruktúra létrehozásának alapjai, összehangoltabbá válhatnak a közigazgatás térképi alapú informatikai fejlesztése, és lehetővé válik, hogy az uniós csatlakozás idejére teljesülhessenek a hazai térinformatikával szembeni integrációs elvárások. A szeptemberi szolnoki térinformatikai konferencián reményeink szerint már részletes beszámolókat hallhatunk az egyes szakmai műhelyek eredményeiről.

Implementation of the Resolutions of Governmental Commission in the Geoinformatics

Zs. Sikolya
Summary

In the view of the A., head of section of the Prime Minister's Office the home geoinformatics has to cope with great challenges in the years to come. Therefore the Governmental Commission for Informatics and Telecommunication (Hun.: ITKB) had a general survey made and adopted a resolution. On the basis of the situation analysis the resolution sums up the most urgent duties in eight points: working out a National Strategy of Geoinformatics, a concept of a meta data base of geoinformatics, National Cadastre Programme, an activity programme in connection with the state basic data, streamlining of the topographic maps, working out a concept of and addresse register, the national multipurpose aereal survey, implementation of a map-based, parcel level information framework system.

A geodéziatudomány alapfeladatai közé tartozik a Föld elméleti alakjának, a geoidnak meghatározása, melyet a Föld nehézségi erőterének szintfelületeként definiálunk. Napjainkban az újonnan kifejlesztett mérési technikák szükségessé teszik a már meghatározott geoid pontosítását. Példaként említhetjük az egyre jobban elterjedő GPS-eszközök alkalmazását bizonyos esetekben a geometriai szintezés helyettesítésében (főleg nagy távolságokra végzendő szintezés, alacsonyabb rendű szintezési hálózatok létesítése esetén). Ha GPS-szel tengerszint feletti magasságot kívánunk meghatározni, akkor végrehajtásához a geoidunduláció értékét a magasságmeghatározásban elérni kívánt pontossággal ismernünk kell az álláspontokban, ezért a geoid meghatározásában az eddiginél nagyobb pontosságot kell elérnünk.

2. A terepi javítás értékének meghatározása

A bevezetőben említett alkalmazásokhoz nagy felbontású és nagy pontosságú geoidot kell meghatározni. Ezt úgy érhetjük el, hogy a geopotenciális modellen, valamint a helyi gravimetriai adatokon kívül a tényleges topográfia hatásait is figyelembe vesszük [1]. Így a geoidunduláció értékét tulajdonképpen három összetevőből állíthatjuk elő:

A három összetevő közül az N_GM tartalmazza a geopotenciális modell által képviselt kisfrekvenciás változásokat, az N_dg a közepes, míg az N_top a magasfrekvenciás változásokat képviseli. A tényleges topográfia hatását a topográfiai indirekt hatás meghatározásával, és a gravimetriai mérések terepi javításával vehetjük figyelembe [2,3].

A terepi javítás értékét az alábbi integrál adja meg (1. ábra) [4]:

(2)

ahol k a Newton-féle gravitációs állandó,

r (x,y,z) a térfogatelem sűrűsége,

A terepi javítás értékének meghatározásához az előbbi integrált kell megoldani. A megoldáshoz több egyszerűsítéssel is élhetünk. Első lépésként feltételezhetjük, hogy a földkéreg homogén sűrűségeloszlású. Ezt követően a dz szerinti integrálást elvégezve, az integrálképletet konvolúciós alakra hozhatjuk [4,5]:

(3)

A konvolúció megoldásakor kihasználhatjuk a Fourier-transzformáltak azon tulajdonságát, hogy az időtartományban értelmezett függvények konvolúciója a frekvenciatartományban egyszerű szorzásnak felel meg. A számítások végrehajtásához saját fejlesztésű programot használtam fel.

2.1. A számításokhoz felhasznált terepmodell

A terepi javítás értékének meghatározását az amerikai NIMA (National Imagery and Mapping Agency) által előállított globális 30"×30"-es felbontású DTED digitális terepmodell alkalmazásával végeztem el. A NIMA tájékoztatása szerint a modell abszolút pontossága meghaladja a 30 m-t, míg a relatív pontosság jobb mint 20 m. Annak érdekében, hogy a terepi javítás adathalmazán peremhatás csak hazánk területén kívül jelentkezzen, a globális terepmodellből a [43,5° L j L 51° és 13° L l L 25° ] szélességi és hosszúsági vonalak által határolt területet vágtam ki.

A DTED adatbázis másik jellemzője, hogy tengereken nem tartalmaz magassági adatot, ezeken a rácspontokon –9999 m-es magassági értéket kódoltak az adatbázisba. Ezeket az értékeket a számítások megkezdése előtt 0 m-rel helyettesítettem.

A számítások során 135×135-ös szűrőmátrixszal végeztem el a digitális szűrést [6–8]. Ezek alapján, a vizsgált terület közepes földrajzi szélességével számolva, a terepi javítás meghatározásához a pont É-D irányban 62 km-es, míg K-Ny irányban 42 km-es kiterjedésű körzetét vettem figyelembe. A számítások során, a nagy adatmennyiségre való tekintettel a terepmodellt három részre osztottam, és ezeken a kisebb területeken határoztam meg a terepi javítás értékét. Ezt követően az egyes részterületek korrekciós értékeit egy adatbázisban foglaltam össze. Az így előállított adathalmaz jellemzői:

3. A tényleges terep hatása a geoidundulációra

A terepi javítások kiszámítása után lehetőség nyílik a tényleges terep és a Bouguer-lemez közötti tömegek geoidundulációra kifejtett hatásának meghatározására. Ennek meghatározásához a Stokes-integrált használhatjuk fel [9], ha a benne szereplő D g érték helyére a terepi javítás értékét helyettesítjük:

(4)

A Stokes-integrál a számítások gazdaságos elvégzése érdekében szintén konvolúciós formára hozható [10–12].

A Stokes-integrált gömbön, valamint sík közelítéssel is megoldottam. A 3. ábra a két különféle megoldás eredményeit mutatja, míg ezek statisztikai jellemzőit az I. táblázatban foglaltam össze.

A sík és a gömbi megoldás különbségét a 4. ábrán mutatom be. Az ábrán látható, hogy a síkközelítéssel kapott megoldás megközelítőleg 10 cm-rel pontatlanabb, mint a gömbi megoldás. Az előbbi ok miatt a pontos geoid meghatározáshoz a Stokes-integrál síkközelítéssel végzett megoldása nem alkalmazható.

Az ábrákból kitűnik, hogy annak ellenére, hogy hazánk domborzata nem túl változatos, a tényleges terepnek nem elhanyagolható a hatása a nagy megbízhatóságú geoid meghatározásban. Ennek fő okát a Kárpát-medencét körülölelő közeli hegységek tömegeinek hatásában kell keresnünk.

Köszönetnyilvánítás: A jelen tanulmányban bemutatott kutatásokra, melyeket TDK keretében kezdtem el (konzulens: Dr. Ádám József) és Diplomaterv feladatok kidolgozásában is folytatom, a BME Felsőgeodézia Tanszéken működő MTA/TKI “Fizikai geodézia és geodinamika” kutatócsoport munkái és a TI5960. sz. OTKA-kutatás (témavezető: dr. Biró Péter) keretében került sor.

Determination of the Terrain Corrections
in Hungary

Sz. Rózsa
Summary

The application of terrain correction is inevitable in precise geoid calculations. The calculations can be efficiently done from a dense terrain model applying the Fast Fourier Transformation for the solution of digital convolution.

The DTED (Digital Terrain Elevation Data) model of NIMA (National Imagery and Mapping Agency) was used for the calculations. The model has the resolution of 30"×30", which corresponds to approximately 930 m North-South) by 630 m ((East-West). It has a relative vertical error of 20 meters. The coverage of the applied model is [43,5° L j _WGS-84L 51° ; 13° L l _WGS-84L 25° ].

The calculation was carried out applying mass line topographic model. For each point the surrounding area up to 62 km an 40 km (North-South, East West respectively) was taken into account. For the aforementioned area, the mean value of the calculated terrain corrections was 1,218 mgal, while the maximum and value was found to be 75,421 and 0,000 mgal respectively. The maximum value occurred in the territory of Slovenia.