<div dir="ltr"><div>Sziasztok!</div><div>Hadd révedjek én is egy kicsit a múltba. 1971-72-ben A Bp.-i MÁV Igazgatóság Tájfutó Szakosztályában versenyeztem. Az 1971-es OCSB-t Balatonfüreden megnyertük, ennek eredményeképp a következő évben egy egy alkalomra szóló szolgálati útlevelet kaptunk nyugatra. Akkor ez nagy dolog volt, nyugatra utazni.<br></div><div>Vizes megszervezte, hogy Finnországban részt vehessünk egy 5 napos versenyen, amely az ország középső részén, kb. 600 km-re É-ra Helsinkitől került megrendezésre, Vuokatti versenyközponttal. Mivel nyugati valutát nem kaptunk, egy barterüzlet keretében utaztunk, egy finn társaság állta a szállás, étkezés költségeit, meg a nevezési díjat, mi pedig cserében a következő évi Nemzetközi Vasutas Kupán láttuk vendégül a finn versenyzőket.</div><div>Az utazás a mi költségünk volt. A repülőjegy akkor a szoctáboron belül nagyon olcsó volt, ezért Leningrádig (alias Szentpétervár) repültünk, onnan vonattal Finnországba, ami - vasutas klub lévén - megint nagyon kedvezményes volt.</div><div>Amiért ezt most megírom, azok az élmények, amelyet a kétszer félnapos leningrádi tartózkodásunk alatt tapasztaltunk. Ezek gyökeresen mások, mint amit azok szereztek, akik egy szervezett turistaúton vettek részt.</div><div>Megérkezésünk után kimentünk a repülőtér elé, hogy bejussunk a városba. A buszra, ami járt, nem fértünk fel. Végül két taxival mentünk, ami szintén nagyon olcsó volt. A Szt. Izsák Katedrálisnál lévő térre mentünk, ahol volt egy nagy szálloda, ahol egy un. utazási? irodában kaptuk meg azokat a Budapesten megrendelt és kifizetett vonatjegyeket, amelyekkel tovább utazhatunk. A jegyek birtokában már nekiindultunk várost nézni. Olyan helyekre is eljutottunk, amiket a turistáknak nem mutatnak. Sok volt még a romos ház, a házak között sorba álltak az emberek a kvászos kocsinál, és kannában vitték haza.</div><div>Mi is megszomjaztunk, az utcákon sok volt az italautomata, de mindenki ugyanabból a pohárból ivott valami szörpszerűséget. Mosogatás szinte semmi, a lefelé fordított pohár lett csak átöblítve. Ebből nem kértünk, ezért be akartunk térni egy vendéglőbe, de ezt az ajtónál álló őrök megakadályozták azzal, hogy nincs előre helyfoglalásunk. A vendéglő egyébként majdnem üres volt. Végül az egyik helyen sikerült bekönyörögni magunkat, ahol az előtér sarkában állva kaptunk egy-egy üveg valamilyen üdítőt.</div><div>Szép lassan kisétáltunk a Finnlandszkij Vokzálra (Finnországi Pályaudvar), ahonnan a vonatunk indult. Időközben ránk tört a szükség is, ezért lementünk a pályaudvar WC-jébe, de ott már az előtérben olyan szag volt, hogy inkább visszafordultunk. A fülkéknek nem volt rendes ajtajuk, csak egy kb. 1 m-es magasságig terjedő lengőajtó, tisztán láthattad, ki hogyan erőlködik a guggolós ülőkén.</div><div>Amint lehetett, felszálltunk a vonatunkra, hogy túljussunk ezeken a gondokon. A nemzetközi vonat egyébként egy db. hálókocsi volt, amelyhez még 4 belföldi kocsit kapcsoltak, amelyek csak a határ előtti Viborgig közlekedtek. Onnan ezt az egy hálókocsit vitte a hatalmas dízelmozdony Kuovoláig, ahol rákapcsolták egy Helsinkibe tartó gyorsvonatra. Mi ott átszálltunk egy észak felé tartó vonatra.<br></div><div>A finnországi benyomásokról és a versenyekről most nem írok, de még rátérek a hazautazás leningrádi élményeire. Reggel érkeztünk meg Helsinkiből, a repülőnk délután indult. A nem szervezett városnézés közben szerettünk volna valami ennivalót venni, ezért betértünk egy tejivóba, amelyik vasárnap is nyitva volt. Venni nem vettünk semmit, mert itt olyan romlott tejtermék szag volt, hogy felfordult a gyomrunk, gyorsan távoztunk.</div><div>Viszonylag hamar kimentünk a repülőtérre, mert ott a tranzit váróban már normálisabb körülmények voltak, tudtunk enni-inni.</div><div>És korábban azt mondták nekünk, hogy Leningrád a legkulturáltabb és legeurópaibb város a Szovjetunióban.</div><div>Üdv</div><div>Oldgombi<br></div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">László Pap <<a href="mailto:paplaco56@gmail.com">paplaco56@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2022. ápr. 4., H, 3:04):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="auto">A tipónál volt 6-7 leigazolt szovjet versenyző, női, férfi, szenior. Akkor még ideiglenessen itt állomásoztak, de már rezgett a léc. Búcsúzóul egy három hetes Uralon túli tájfutós, kulturális, népi hagyományokat örző (szauna, vodka, szauna, vodka, vodka) túrát szerveztek nekünk potom pénzért.<div dir="auto">Életre szóló élmény volt.</div><div dir="auto"><br></div><div dir="auto">Lacó</div><div dir="auto"><br></div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Kelemen János <<a href="mailto:kelemen.janos111@t-online.hu" target="_blank">kelemen.janos111@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2022. ápr. 2., Szo 20:29):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div bgcolor="#ffffff">
<p>Sziasztok,</p>
<p>1978-ban járunk, az első WUOC-ra utaztunk Finnországba. Repülővel
Moszkváig, majd este nagyon kényelmes hálókocsikban folytattuk az
utunkat Helsinki irányába. Az orosz-finn határon (a Szovjetunió
vagy CCCP = volt Oroszországgal. Én nem is tudtam, hogy ott élnek
lettek, litvánok, észtek, ukránok, tádzsikok, kazakok és még sokan
mások) Itt történt az az eset, hogy a Vittek Lajos tanár úr
fényképezőgép objektívének dobozából a vámosok kiráztak egy 500,-
Ft-ost Viborgban. Igen, már akkor volt ez a pénznem, mint
legmagasabb magyar fizetőeszköz. Volt is nagy elképedés mindkét
oldalon. (Amúgy nagyon rosszul váltották át a forintot finn
koronára.) Velem Toncsi tanította meg azt, hogy a német márkát
tekerjen fel, ragasszam át és hengereket tegyen be az NDK-s
hátizsákom csővázába. Fonyódi gyerek révén mindig kaptam
édesanyámtól német márkát, mert nyáron a Balcsinál találkoztak az
NSZK-NDK-s rokonok. Ők márkában fizették a szállásdíjat vagy
vettek apámtól házi bort. Az orosz vámosok után Vainikkalában a
finn fináncok következtek, nem kutattak át semmit, csak kérdezték,
hogy "Palinka?". Kipakoltuk az ablaknál lévő asztalkára a
készletet, amit a Ferihegyi repülőtéren vettünk indulás előtt
(Barack, szilva - mindegy volt, vitték mind a cukrot.). 4 utasra
max 8 db 1/2 literes üveg maradhatott, a többletről igazolást
adtak és elvitték. Gyorsan, már a vasútállomáson túl lehetett adni
a "szajrén", és az ellenértéken már tudtunk vásárolni egy menő
Adidas atléta kisnadrágot vagy a jól ismert kék vagy piros
fehér-csíkozású terepzoknit, esetleg Suunto laptájolót vagy
fejlámpát.</p>
<p>A versenyről csak röviden: Bedobtak a mélyvízbe, majdnem
belefulladtam.</p>
<p>Egyéni:
<a href="https://drive.google.com/file/d/11k5L752JsrIwB0jxx3qShFkenz0mBhFb/view?usp=sharing" rel="noreferrer" target="_blank">https://drive.google.com/file/d/11k5L752JsrIwB0jxx3qShFkenz0mBhFb/view?usp=sharing</a></p>
<p>Váltó:
<a href="https://drive.google.com/file/d/1JuMoEqIdFm-t3ohfxzEZK6m8V_s8JHja/view?usp=sharing" rel="noreferrer" target="_blank">https://drive.google.com/file/d/1JuMoEqIdFm-t3ohfxzEZK6m8V_s8JHja/view?usp=sharing</a></p>
<p>Eredmény:
<a href="http://lazarus.elte.hu/tajfutas/history/wuoc/1978wuoc.htm" rel="noreferrer" target="_blank">http://lazarus.elte.hu/tajfutas/history/wuoc/1978wuoc.htm</a></p>
<p>De ugorjuk vissza a moszkvai megérkezéshez, ahol lehetőségünk
volt átmozgatni, a CSZKA impozáns fedett labdarúgó csarnokából
kiindulva. Azóta sem láttam ekkora fedett edzőcsarnokot a
világban. A fiatalemberrel, aki a közeli parkba invitált minket a
futásra, nem volt könnyű lépést tartani. Edzés végén Dosek Toncsi
beszélgetett vele és érdeklődött nála, hogy a Szovjetunió mikor
kéri majd tagfelvételi kérelmét az IOF-be, mert nagyon jó
versenyzőik vannak. A Béke(?) és Barátság(?) Kupákon rendszeresen
elpáholtak minket és a cseheket is. <br>
</p>
<p>A legény azt válaszolta, hogy van 200.000 igazolt versenyző az
országban, a válogatott versenyzők száma ehhez képest elenyésző,
és ezt egy területi hasonlattal illusztrálta: Ez oly csekély
létszám, mintha a Szovjetunió területére egy gombostűvel
leszúrnánk egy helyre. Tán érthető a hasonlata.</p>
<p>1986-tól lett tagságuk az IOF-ben. Az 1987 évi VB-n már rajthoz
álltak: <a href="https://dbsportas.lt/en/varz/1987002/reztra/1?diena=1" rel="noreferrer" target="_blank">https://dbsportas.lt/en/varz/1987002/reztra/1?diena=1</a>
Pa-dö-dö: Bye-bye Szása!<span style="color:rgb(68,68,68);font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;font-size:18px;font-style:normal;font-variant-ligatures:normal;font-variant-caps:normal;font-weight:700;letter-spacing:normal;text-align:start;text-indent:0px;text-transform:none;white-space:normal;word-spacing:0px;background-color:rgb(215,215,215);text-decoration-style:initial;text-decoration-color:initial;display:inline;float:none"></span></p>
<p>Véletlenül találtam rá erre az oldalra. Nagyon jó statisztikai
oldal. Az IOF honlapján lenne a helye.</p>
<p>Magyar vonatkozású statisztikák ugyanott: <a href="https://dbsportas.lt/en/varz/1987001/rezgru/M2?diena=1" rel="noreferrer" target="_blank">https://dbsportas.lt/en/rink/HUN/set/woc</a>
<br>
</p>
<p>Drokkoljatok a fiataloknak: Élő közvetítés: <a href="http://wawelcup.pl/en/live-5/" rel="noreferrer" target="_blank">http://wawelcup.pl/en/live-5/</a></p>
<p>Üdv,</p>
<p>Janó<br>
</p>
<br>
<p><span><br>
</span></p>
<p><br>
</p>
<p><br>
</p>
</div>
_______________________________________________<br>
Tajfutas mailing list<br>
<a href="mailto:Tajfutas@lazarus.elte.hu" rel="noreferrer" target="_blank">Tajfutas@lazarus.elte.hu</a><br>
<a href="http://lazarus.elte.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/tajfutas" rel="noreferrer noreferrer" target="_blank">http://lazarus.elte.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/tajfutas</a><br>
</blockquote></div>
_______________________________________________<br>
Tajfutas mailing list<br>
<a href="mailto:Tajfutas@lazarus.elte.hu" target="_blank">Tajfutas@lazarus.elte.hu</a><br>
<a href="http://lazarus.elte.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/tajfutas" rel="noreferrer" target="_blank">http://lazarus.elte.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/tajfutas</a><br>
</blockquote></div>