<div dir="ltr"><div>Én nem a pályák nehézségét próbáltam meg fejtegetni, hanem a felkészülést a versenyre - akármilyen szinten is. Avagy: mitől sír a gyerek versenyen?</div><div>A diákolimpián iskolák diákjai versengenek egymással. Az iskolák nevezik a diákokat. Nálunk régen diáksportkör keretein belül sportoltak a fiatalok, a testnevelő tanárok irányítása alatt, különböző sportágakat kipróbálva. Ez működik jelenleg a mi sportágunknál?</div><div>Az iskolákban helyileg ez teremtájfutás és elméleti oktatás keretein belül működhet, esetleg parktájfutás. Miért lenne fontos az iskolának, hogy a diákja eredményt érjen el egy olyan sportágban, amire nem tudja felkészíteni? Egyáltalán ott vannak a testnevelő tanárok a versenyen? Tudnak egyáltalán arról, hogy a diákjuk indul? Miért lenne fontos egy gyereknek hogy pont a Tájékozódási Futó Diákolimpián indulhasson, ha nem ismeri a tájolót, a térképjeleket, nincsen tisztában a sportág alapjaival? A spotág alapjainak megismertetését követően kiviszik-e a diákokat erdőbe, térképpel?</div><div>A szalagozott pálya jó a 14 év alatti korosztálynak, amíg csak biztonságérzetet ad, de ha valaki felkészítés nélkül küldi ki a diákot, hogy csak rohanjon végig a szalagon, akkor ott hol van a sportág alapja, a tájékozódás?</div><div><br></div>Üdv.:<div>  T.<br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr">Zakarias.Janos <<a href="mailto:torekves@yahoo.com">torekves@yahoo.com</a>> ezt írta (időpont: 2018. dec. 19., Sze, 12:15):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div><div class="gmail-m_8245419062723582232ydp48345c7cyahoo-style-wrap" style="font-family:"Helvetica Neue",Helvetica,Arial,sans-serif;font-size:13px"><div><div>Igaz! Még nehezebb pályákat! Hulljon a férgese!<br></div><div><br></div><div class="gmail-m_8245419062723582232ydp48345c7csignature"><div style="font-family:Helvetica,Arial,sans-serif;font-size:13px"><div><i><font face="lucida console, sans-serif" color="#4c76a2"><b>Dr. Zakariás János</b><br></font></i></div><div style="color:rgb(0,0,255);font-size:13px;font-family:arial,helvetica,clean,sans-serif;background-color:transparent;font-style:italic"><font color="#4c76a2"><b><font face="lucida console, sans-serif">+36-70-425-2414</font></b></font><span style="font-weight:bold;font-style:italic;color:rgb(0,0,255)"></span></div></div></div></div>
        <div><br></div><div><br></div>
        
        </div><div id="gmail-m_8245419062723582232yahoo_quoted_5520222271" class="gmail-m_8245419062723582232yahoo_quoted">
            <div style="font-family:"Helvetica Neue",Helvetica,Arial,sans-serif;font-size:13px;color:rgb(38,40,42)">
                
                <div>
                    Le mercredi 19 décembre 2018 à 09:44:01 UTC+1, BogosT <<a href="mailto:bota71@gmail.com" target="_blank">bota71@gmail.com</a>> a écrit :
                </div>
                <div><br></div>
                <div><br></div>
                <div><div id="gmail-m_8245419062723582232yiv7407333573"><div><div dir="ltr">Sziasztok!<div><br clear="none"></div><div>Én gyerekként sikeresen kijutottam atlétika diákolimpiára. Csodálattal néztem a gerelyhajítókat. Nálunk is volt gerely a suliban, de sosem dobáltuk a srácokkal. A diákolimpia országos döntőjén valószínűleg olyan diákok versenyeztek, akik gerelyeket szoktak dobálni. Nem voltak sokan, de látszólag jól csinálták, messzebbre dobták, mint amennyire én tudtam volna. Ha lett volna olyan kategória, ahol olyanok indulhatnak, akik nem szoktak gerelyeket dobálni, akkor elindulhattam volna. Megfelelő testi adottság mellett akár még eredményes is lehettem volna. De nem volt ilyen, feljutásos rendszer volt. Elindultam futásban, de 100m-en nem volt esélyem, nem is edzettem rá. De emiatt nem is esett rosszul, hogy nem lehetek ott a döntőben a legjobbak ellen. Viszont pl. 4x1500m-en odaálltunk a srácokkal. Nagyon kikaptam. Mindezt azért, mert nem edzettem normálisan : nem volt edzőm, csak magamtól futottam, inkább a Cooper tesztre készültem, és ~5km-eket futottam, magamtól. A testnevelő tanárok sem tudtak velem foglalkozni.</div><div>Amikor kaptam a "pofont" a diákolimpián, eldönthettem, hogy hogyan tovább. Olyan futók vertek meg, akik egyesületben futottak, edzővel. Én is ezt az utat választottam, megkerestem a helyi atléta egyesületet, ott bekerültem egy csoportba, és együtt edzettünk, hogy jobbak legyünk versenyeken. Nem mondom, hogy nagy eredményeket értem el diákolimpián, de rendre olyanok vertek meg, akik többet edzettek, mint én. Tehetségből már nem volt esélyük. Tájfutó diákolimpián is indultam, ott sem jelentett csalódást, hogy eltévedtem, komoly hibázásokkal mentem végig a pályán, de úgy álltam oda, hogy azért volt technikai hátterem ahhoz, hogy ne vesszek el teljesen.</div><div>Kicsit értetlenül állok azelőtt, hogy miért a Diákolimpián kellene utánpótlás bázist építeni, miért kellene a gyengébbeknek külön mezőnyben futnia. Más sportágakban legalábbis nem ezt látom. Vannak nyílt versenyek, vannak edzések, ahol fel lehet készíteni a diákokat. Aki tájfutó akar lenni, annak előbb-utóbb kelleni fog edző, anélkül nem megy. Ha van edző, akkor van lehetőség felkészülni, végig tud menni a pályán, és nem azon kell aggódni, hogy eltéved-e. A siker pedig akkor jöhet csak, ha a megfelelő munkát beleteszik.</div><div><br clear="none"></div><div>Üdv.:</div><div>  T.</div></div></div></div><div class="gmail-m_8245419062723582232yqt1738752168" id="gmail-m_8245419062723582232yqtfd35549"><br clear="none"></div></div>
            </div>
        </div></div></blockquote></div></div></div>