<div dir="ltr"><div><div><div><div><div><div>Mert a jelenlegi nem az, amint ezt hozzáértő sporttársaim írásai is bizonyítják.</div><div><br></div>Üdítő olvasni egy-egy több ezer fős futóverseny (pl. félmaraton) eredményét, amelyből bárki megállapíthatja, hogy összességében, vagy kategóriájában, sőt saját évjáratában hogy szerepelt és ez alapján éves összesítéseket tehet, saját országa, földrésze, netán az egész világra vonatkozó rangsorbeli helyzetére.<br><br></div>Bármilyen hihetetlen, de a tájfutásban is összehasonlíthatók a különböző kategóriákban elért eredmények, de nem úgy ahogy a jelenlegi, még a múlt századból itt ragadt győztesidőn alapuló számítás engedi. Ez különösen a kis létszámú kategóriák rangsorolására alkalmatlan.<br><br></div>Jobb eredményt adna egyszerűen csak a haladási sebesség szerinti rangsor. A közös átmenetek részidőinek összehasonlítása pedig abszolút korrekt lehet éves átlagban. Ehhez persze kell némi matematikusi fantázia, amiből talán nincs hiány a tájfutó szürkeállományban. Ez persze egy mintavételezési módszer, de digitális világunkban már szinte minden így működik.<br><br></div>Valljuk be, a jelenlegi rangsor csak egy mézesmadzag, ami arra ösztönzi az erre fogékonyakat, hogy minél több versenyen vegyenek részt. Sokkal hasznosabb lenne ezért "Bronz - Ezüst - Arany - Gyémánt - stb. fokozatú Tájfutó" rangokat bevezetni, a versenyeken való részvételek számának elismerésére. <br>Akkor nem kellene senkinek kétségbe esnie, ha kategóriájában nincs meg a kellő létszám, vagy netán összevonták egy ötszáz méterrel hosszabb kategóriával.<br><br></div>A fent részletezett anomáliák miatt jómagam "nyílt technikás"-ban szoktam indulni. Így összehasonlíthatom teljesítményemet 14-70-ig sok más korosztály versenyzőjével, ami segíti a reális önismeret kialakulását.</div><div>Ezt kellene, hogy a rangsor is biztosítsa.</div><div><br></div><div>Boxi<br></div><br></div>