<div dir="ltr"><div><div><div>Talán ugyanaz a célja, ami sok egyéb írásnak is. Hogy elterelje a figyelmet a valódi problémákról. Akár viccnek szánta a szerző, akár nem, fölösleges vele foglalkozni. Ezért más, futólag már mások által is említett témákra térek.<br>
<br></div>A bringásoktól azt kérem, hogy ha már csengetni nem tudnak, hangosan kiáltsanak, hogy a rosszabbul halló öregek is időben tudják észlelni őket. Kérem a tájbringásokat, hogy továbbítsák a kérésemet a nem tájbringás MTB-s ismerőseiknek. Nem egyszer tapasztalom, hogy keskeny erdei úton csak akkor veszem észre a hátulról érkező bringást, amikor már el is száguldott mellettem. Ilyenkor az jut eszembe, hogy ha véletlenül épp akkor lépek a másik oldalra valami gyökeret, követ, hepehupát, esetleg állati ürüléket kikerülni, amikor mellém ér, akkor megtörténik a baj.<br>
<br></div>Bevallom, a harapós kutyáktól is félek. Futóedzésen már kétszer harapott meg kutya, egyszer a káposztásmegyeri, egyszer a budaörsi erdő szélén. Pedig előírás, hogy erdőben is csak pórázon szabad kutyákat vezetni. Ezt persze én is hülyeségnek tartom, mert különbséget kellene tennie a szabálynak a különféle kutyák között. (Korikék vagy Hegedűsék vizslájától például soha nem féltem.)<br>
<br></div>Lakott területen és főleg tömegközlekedési járműveken pedig pórázzal és szájkosárral. Kérdezem, látott-e közületek valaki kutyát szájkosárral, mert én nagyon ritkán.<br><div><div class="gmail_extra"><br></div><div class="gmail_extra">
Üdv:<br></div><div class="gmail_extra">Kéri Gerzson<br><br></div></div></div>