<div dir="ltr"><pre style="white-space:pre-wrap;color:rgb(0,0,0)">Miért mondanánk ezt? A tájfutásban az akarat szabad, mindenki úgy dönt ahogy neki a legjobb. A bozót mint terepi akadály, és annak leküzdése nem csak járulékos, de egyenesen szerves része a sportnak. Akinek ez rossz az teljes mértékben megérthető, ki az az őrült aki szeret szenvedni? Emiatt van az a kiváltságunk, hogy nem kötelező ezt a sportot űzni. (A rosszindulat legcsekélyebb szándéka nélkül nélkül mondom) Én a havat utálom, nem is sífutok. </pre>
<pre style="white-space:pre-wrap;color:rgb(0,0,0)">Egyszer egy Hegyvidék kupán valaki megkérdezte tőlem, hogy miért vittük keresztül a pályát bozóton?! És nem röhögte el magát! Nekem azért fájt ez a kérdés, fizikailag fájt. Néha elképedek mennyire minimális skálán mozog  a honi ingerküszöb.</pre>
<pre style="white-space:pre-wrap;color:rgb(0,0,0)">Higgye el mindenki, nem kibabrálás vezérelte tegnap a pályakitűző tollát, a Martinovics hegy ilyen terep. Ilyen adottságokkal rendelkezik, azt hiszem a Budai-hegységben nem egyedülálló az a jelenség, hogy a térkép nyomtatásokhoz sok zöld tentapatron ürül ki. Egy örök klasszikussal zárnám ezt le: ez van, ezt kell szeretni.</pre>
<pre style="white-space:pre-wrap;color:rgb(0,0,0)">zsebeisti</pre><pre style="white-space:pre-wrap;color:rgb(0,0,0)"><br></pre><blockquote style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left-width:1px;border-left-color:rgb(204,204,204);border-left-style:solid;padding-left:1ex" class="gmail_quote">
Persze lehet hogy azt monjátok (nagy ember szavai után ferdítve): tetszett<br>volna az úton kerülni!<br></blockquote></div>