<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD><TITLE></TITLE>
<META content="text/html; charset=utf-8" http-equiv=Content-Type>
<META name=GENERATOR content="MSHTML 8.00.6001.18928">
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff text=#000000>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>Kérdésre idén is küldöm az életrajzot</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>Ábel</FONT></DIV>
<DIV>
<P style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class=cikk2 align=center><B
style="mso-bidi-font-weight: normal"><SPAN style="FONT-SIZE: 14pt">Versenyünk
névadója<?xml:namespace prefix = o ns =
"urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p></SPAN></B></P>
<P style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class=nv align=center><SPAN
class=nv-teljes><SPAN style="FONT-SIZE: 18pt"><FONT face=Arial><STRONG>Barabás
Ábel<o:p></o:p></STRONG></FONT></SPAN></SPAN></P>
<P style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class=nv
align=center><STRONG><SPAN class=foglalkozs><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt">Irodalomtörténész és eszperantista</SPAN></SPAN><SPAN
class=nv-teljes><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt"><o:p></o:p></SPAN></SPAN></STRONG></P>
<P style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class=nv
align=center><SPAN><STRONG><SPAN style="FONT-SIZE: 14pt">(Verespatak, 1877. aug.
19.</SPAN> – <SPAN class=hallozs><SPAN
style="mso-ansi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-font-size: 14.0pt">Kolozsvár, 1915.
jún. 5.)<o:p></o:p></SPAN></SPAN></STRONG></SPAN></P>
<P style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class=nv align=center><SPAN
style="FONT-SIZE: 14pt"><o:p> </o:p></SPAN></P>
<P style="TEXT-ALIGN: left; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class=nv align=left><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"><o:p> </o:p></SPAN></P>
<P style="LINE-HEIGHT: 140%; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class=MsoNormal><SPAN
style="LINE-HEIGHT: 140%; COLOR: black; FONT-SIZE: 14pt">Verespatakon született
az ottani unitárius elemi iskola kántortanítója gyermekeként. Kolozsvárt tanult,
előbb az unitárius kollégiumban, aztán az egyetem filozófiai és nyelvtudományi
szakán,</SPAN><SPAN style="LINE-HEIGHT: 140%; FONT-SIZE: 14pt"> 1903-ban doktori
diplomát szerzett<SPAN style="COLOR: black">. Magyar és német nyelvből tett
szakvizsgát.<o:p></o:p></SPAN></SPAN></P>
<P style="LINE-HEIGHT: 140%; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class=MsoNormal><SPAN
style="LINE-HEIGHT: 140%; COLOR: black; FONT-SIZE: 14pt">Barabás előbb
Temesváron tanított, volt a </SPAN><SPAN
style="LINE-HEIGHT: 140%; FONT-SIZE: 14pt">kolozsvári Ellenzék c. napilap belső
munkatársa is<SPAN style="COLOR: black">.</SPAN> 1903-tól haláláig a kolozsvári
unitárius gimnázium tanára. <SPAN style="COLOR: black"><SPAN
style="mso-spacerun: yes"> </SPAN>Kolozsvári tanár korában egy évig a
kolozsvári Nemzeti Színház dramaturgja is volt. Többször megfordult Weimarban,
ahol Goethe tanulmányokat folytatott.<o:p></o:p></SPAN></SPAN></P>
<P style="LINE-HEIGHT: 140%; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class=MsoNormal><SPAN
style="LINE-HEIGHT: 140%; COLOR: black; FONT-SIZE: 14pt">Barabás gazdag irodalmi
tevékenységet folytatott, </SPAN><SPAN
style="LINE-HEIGHT: 140%; FONT-SIZE: 14pt">főleg Goethével, Petőfivel és Vas
Gerebennel foglalkozott, de fordított (Turgenyev és Csehov stb.) és verseket is
írt<SPAN style="COLOR: black">. Egyaránt írt hazai és külföldi lapokba. Kisebb
tanulmányai meghaladták a 40-et. Magyar tárgyat feldolgozó munkáival a figyelmet
a magyarságra kívánta fölhívni. Idegen tárgyú dolgozataival tekintélyt szerzett
a magyar i­rodalomnak.<o:p></o:p></SPAN></SPAN></P>
<P style="LINE-HEIGHT: 140%; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class=MsoNormal><SPAN
style="LINE-HEIGHT: 140%; COLOR: black; FONT-SIZE: 14pt">Barabás Kolozsvár
szellemi életének érdekes és jelentős alakja volt. Halála után megkapta a Berde
Mózsa tanári jutalmat. <o:p></o:p></SPAN></P>
<P style="LINE-HEIGHT: 140%; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class=MsoNormal><SPAN
style="LINE-HEIGHT: 140%; COLOR: black; FONT-SIZE: 14pt">A történelmi
Magyarországon először Kolozsvárott, 1897-ben Bálint Gábor orientalista
nyelvészprofesszor tartott eszperantó tanfolyamot; az első magyar nyelvkönyv
1898-ban jelent meg, ugyanott (Barabás Ábel: Eszperantó világnyelv). A huszonegy
éves szerző egy év alatt tanulta meg a nyelvet, és adta ki könyvét. Kiadó és
szerző közötti peres ügy kapcsán, melyet a szerző megnyert, a könyvnek jó
sajtója volt, Barabás ismeretterjesztő cikkét kb. 300 akkori magyarországi lap
és folyóirat közölte. Paul Nylen az Uppsalában megjelenő Lingvo Internacia című
folyóiratban még a megjelenés évében méltatja a könyvet és szerzőjét. Tömörkény
István a Szegedi Naplóban, Lengyel Pál nyomdász, a később világhírűvé lett
párizsi eszperantó könyvkiadó a Tolna megyei Közlönyben ismerteti. Ez csak
egyetlen könyv vázlatos története.<o:p></o:p></SPAN></P>
<P style="LINE-HEIGHT: 140%; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class=MsoNormal><SPAN
style="LINE-HEIGHT: 140%; COLOR: black; FONT-SIZE: 14pt"><o:p> </o:p></SPAN></P>
<P style="LINE-HEIGHT: 140%; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class=MsoNormal><SPAN
style="LINE-HEIGHT: 140%; COLOR: black; FONT-SIZE: 14pt">Irodalmi és
irodalomtörténeti munkásságát már életében is több kritika érte és mára csak a
szakemberek ismerik munkáit. Amiért neve fennmaradt, az eszperantista
tevékenysége. Nevét viseli a Budapesti Eszperantó Központ nyelviskolája
(Budapest, Andrássy út. 27.), nyelvkönyve könyvtárak ritka kincse, megtalálható
például a világhírű Fajszi-gyűjteményben, amely jelenleg az Idegennyelvű
Könyvtárban van elhelyezve.<o:p></o:p></SPAN></P></DIV>
<BLOCKQUOTE
style="BORDER-LEFT: #000000 2px solid; PADDING-LEFT: 5px; PADDING-RIGHT: 0px; MARGIN-LEFT: 5px; MARGIN-RIGHT: 0px">
<DIV style="FONT: 10pt arial"> </DIV>
<DIV>Ennek a Barabás Á. emlékversenynek van valami köze a<BR>korábbi
Barbácsi Ákos emlékversenyhez, vagy egy teljesen <BR>más személyről van szó.
De akkor ki ő?</DIV></BLOCKQUOTE></BODY></HTML>