[Tajfutas] tájékozódási futás

[Dr. Zentai László]

Sziasztok!

Kíváncsiságból rákerestem az Arcanum Digitális Tudománytárban a tájékozódási futás kifejezés korai előfordulásaira.
A Magyar Szó, 1954. március (11. évfolyam, 56-86. szám) Tömeges verseny Tito marsal születésnapjának tiszteletére című rövid tudósításában szerepel az alábbi szöveg:
"Alighogy befejezték a hadsereg napjának tiszteletére rendezett versenyt, a noviszádi helyőrség egységei, máris újabb versenyt kezdtek, még érdekesebbet és élénkebbet, Tito marsal születésnapjának tiszteletére. A versenyen a bajnoki cimet és s vándor-serleget a Tempo sport- aktivája védi.
Ezen a tömeges versenyen hat együttes: a Tempo, Borác, Pionír, Tvrgyava, Jedinsztvó és a Veziszt sportolói mérik össze erejüket céllövészetben, 10 kilométeres tájékozódási futásban, hálólabdában, labdarúgásban, atlétikában, rugby-ban és sakkban."
Ebben az a furcsa, hogy szinte bizonyosan nem űzétk még a tájfutást ebben az időben Jugoszláviában, valószínűleg inább mezei futásról lehet szó.

A tájfutás szóra rákeresve igen sok a téves találat a korai időszakból (rossz karakterfelismerés). Meglepő módon az első releváns találat a Népsport 1973-06-24 / 147. számában olvasható és a salgótarjáni ODOT-ról szóló keretes cikk:

"A jövő útján 
Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy néhány évvel ezelőtt a tájékozódási futás inkább úgy jelentkezett a sportágak között, mint egyesek furcsa hobbyja. 
Monspart Sarolta csehszlovákiai győzelme, világbajnoki címe azonban megemelte a "tájfutás" rangját, sokan rájöttek, hogy ez bizony valóban sport, méghozzá nem is akármilyen. De azt azért kevesen gondolták volna, hogy ezt a sportágat hamarosan "népi alapokra" lehet helyezni és nagy tömegeket fog megmozgatni. A salgótarjáni VIII. ODOT, amelynek műsorán első helyen szerepelt a tájékozódási futás, fényesen bizonyította ezt. 1070 diák állt a rajthoz a Tó- strand környékén, s ez az eddigi legnagyobb mezőny volt. Bár a válogatottak közül is indultak, végeredményben olyan fiatalok rajtoltak a 14 kategóriában, akik jószerével életükben először vettek részt ilyen versenyen. 
A KISZ és a szakszövetség célja nem is az volt, hogy óriási eredményekre törjenek ezek a lelkes középiskolások, hanem hogy elinduljanak. Más szóval: megtanul
janak a természetben élni, megismerjék a térkép és a tájoló .használatát és megszeressék ezt a sportot. 
Noha a meglehetősen nehéz, köves terephez nem mindenkinek sikerült megfelelően alkalmazkodnia, a szintidőt a legtöbben teljesítették. S a verseny legnagyobb eredménye - mint Skerletz Iván főtitkár mondta - az volt, hogy mindenki komolyan vette azt, amit csinált, eredményétől függetlenül. Bebizonyosodott az is, hogy az adminisztráció nem emészti el a versenyt: ezen a napon a bürokráciát a minimumra csökkentették. 
Megvalósult a sokat idézett coubertini elv: a részvétel a fontos. 
Igen, a salgótarjáni ODOT tájékozódási futóinak seregszemléje megmutatta, hogy a fiatalok mozgósításában) sport- és természetszeretetre nevelésben mi a jövő útja. 
G. A."

Üdv:

Zetor