[Tajfutas] gyerekek segítése a terepen (Kéri Gerzson) (Privát)

Horváth Sándor shorvath at pannonmail.hu
2015. Okt. 8., Cs, 16:37:17 CEST


Sziasztok ! 

 

Nem akarom megválaszolnia kérdéseket, mindenki tegye maga, de pár gondolatot leírok J 

Mióta vannak gyerekeim, és láttam őket elveszettnek az erdőben a gyerekeknek megállok és segítek ! 

Nem igazán érdekel, hogy az edző/szülő gondolt túl sokat a gyerekről vagy a pályakitűző illetve felvezető vetette el a sulykot, Ne a gyerek igya meg a levét !

A gyerek nem egy kis felnőtt, teljesen másképp reagál ha nem úgy vannak a dolgok ahogy elképzelte. 

Az hogy „családi sport„ valahol azt is kifejezi, hogy a gyerek a lényeg. És lássuk be a mi időnkben nem futkostak térképpel a kezükben mindenfele a gyerekek 8-9 évesen vagy még fiatalabban. 

Az absztrakció / térkép – valóság / kezeléséhez el kell érni egy kort, előtte nem nagyon fog menni, addig kedves szülők kérjük kísérni a gyerekeket és élvezni velük a tanulás folyamatát. 

 

Másrészt van az élsport rész amibe a fentiek nem férnek bele, így számomra gondot okoz, hogy kezeljek egy hasonló esetet az OB-n. 

Még csak nem is az a gond, hogy van-e erre fél percem, viszont honnan tudom, hogy az 14 –ben vagy az 10D, 12C – ben kérik a segítséget ?

Biztos hogy kell az OB mellé ez a fajta kiegészítés ? Ha igen, akkor el lehet eléggé szeparálni a két mezőnyt ? 

Ha igen, akkor ki is fog segíteni azoknak akiknek tényleg kell ? 

 

üdv: Sanyi

 

 

From: tajfutas-bounces at lazarus.elte.hu [mailto:tajfutas-bounces at lazarus.elte.hu] On Behalf Of Zoltán Hegedűs
Sent: Thursday, October 08, 2015 3:47 PM
To: Széles Gábor
Cc: Tájfutó lista
Subject: Re: [Tajfutas] gyerekek segítése a terepen (Kéri Gerzson)

 

Kedves Sporttársak!

"Tájfutás, a családi zöld sport"

Ez a jó szlogen nem fejezi ki azt, hogy szeretett sportágunk 

sajátságos "skizofréniában" szenved: 

egyszerre versenysport és szabadidősport (mondjuk 10/90 %-ban). 

Ezzel azt hiszem egyedülálló a többi sportág között, annyiban 

biztosan, hogy nálunk ez teljesen összefonódik, egy időben, egy helyszínen, 

néha még egy személyen belül is. 

Ezzel úgy látszik nemcsak a hivatalos sportvezetés, de mi sem tudunk megbirkózni. 

Úgyhogy én is csak kérdezek: 

1. Miért kérdezősködik a gyerek pálya közben? 

2. Felkészítette őt az edzője az adott pálya teljesítésére?

3. Olyan nehézségű pályára nevezték őt, amire már felkészült, 
    vagy olyanra, ami túl nehéz neki? 

4. Az adott pálya technikai szintje megfelel annak, amit 
    abban a korcsoportban, abban a kategóriában adni kell? 

5. Azért kérdezősködik a gyerek mert nem tudja hol van, 
    vagy csak bizonytalan egy kicsit? 

6. Jó az, ha megszokja a gyerek, hogy, ha valami nem stimmel, 
    akkor megkérdez valakit, vagy jobb lenne, ha megtanulná, 
    hogy hibázás esetén mi a teendő, hogyan tudja helyre tenni magát ismét? 

7. A megkérdezett csak időt veszít a válaszadással, vagy kiesik a koncentrációból? 

8. A fent említett, mondjuk 10 %-nyi elit versenyzőt leszámítva a 
    többiek valóban segíthetnek a gyerekeknek, de valóban segítünk 
    azzal, ha mi mondjuk meg, hol van, figyelembe véve az előbbi 
    kérdésekre adható válaszokat?
9. Abban az esetben, ha baj van, nem kérdés a segítség, 
   de ugye az eredeti felvetésben nem erről volt szó?

Biztos vagyok benne, hogy a legtöbbünk a jövőben is segíteni fog, de a 
9 kérdésemre adható, sajnos többségében inkább negatív válasz 
nem a gyerekekről szól. 

Tehát hogyan segíthetünk nekik legjobban? 

Sporttársi üdvözlettel

kisDüdü

Hegedűs Zoltán

 

2015. október 6. 21:38 Széles Gábor írta, <gszeles62 at t-online.hu>:

Sziasztok,

 

Nekem az a véleményem, hogy F/N35 fölött már nem számíthat néhány másodperc egy erdei versenyen (közép-, normáltáv) a gyerekek segítésére. Nem csak az iskolából kell edzésre csábítani a fiatalokat, hanem ha eljön versenyre és eltéved a „rengetegben”, akkor azzal, hogy segítünk neki, talán legközelebb is lesz kedve eljönni versenyre. Ha elmegy a kedve a keveréstől, messze el fogja kerülni a tájfutókat.

 

Az utánpótlást is támogatjuk a segítéssel, mert az nem csak élversenyzőkből áll, hanem olyanokból is, akik kedvtelésből jönnek tájfutni. Ha megmutatjuk egy elkeseredett gyermeknek, hogy hol van, az eredményeket már nem befolyásoljuk jelentősen, mert mire megkérdezi, már rég nem az első helyért küzd, „csak” szeretne végigmenni a pályán. Előbb-utóbb, ha megmarad tájfutónak, úgyis belejön és nem fog kérdezni, hanem egyedül végig tud menni a pályán.

 

Én azt tanácsolom minden szeniornak, hogy segítsenek a gyerekeknek. Persze ha ellenkező irányból 100+ méterről várja, hogy én menjek oda, és segítsek neki, akkor talán jobban meggondolom és inkább Gerzson véleményét osztom.

 

Üdv,

Széles Gábor.

 

 

Message: 10

Date: Mon, 5 Oct 2015 10:19:12 +0200

From: Kéri Gerzson <gfkeri at gmail.com>

To: Lista <tajfutas at lazarus.elte.hu>

Subject: [Tajfutas] gyerekek segítése a terepen

Message-ID:

                <CAPbHBSLrd=ahsi97F2WJHd+XV4g4R_hzk7j1BXnmKT5A1-2F2A at mail.gmail.com>

Content-Type: text/plain; charset="utf-8"

 

Sziasztok!

 

Nem tudok nyugodni, egyre tanácstalanabb vagyok, mit tegyek, ha gyerekek a terepen segítséget kérnek. Sajnálom azt a két kislányt, akiknek a Mecsek Kupa 2. napján nem álltam meg, amikor kérdezték, melyik úton vagyunk. Ha utána gondolunk, sajnos felnőtteknek, a szeniorokat is beleértve, ugyanúgy megy az idő, és fél perc vagy akár annál kisebb veszteség is nagyon ronthat az eredményen, bár a legidősebb kategóriákban kicsi a valószínűsége, hogy fél percen múlna bármi is.

 

Mentségemre szeretném felhozni, hogy most vasárnap nemcsak a jobb eredményért hajtottam, hanem azért is, hogy elérjem az Abaligetről Pécsre 12:27-kor induló buszt. Ha a busz miatt is nem kellett volna nagyon sietnem, akkor valószínűleg segítettem volna a segítséget kérő kisgyerekeknek. Ezzel a busszal tudtam csak elérni azt az IC-t, amire a helyjegyem szólt. Az eredeti tervem az volt, hogy a versenyről levezetésképpen legyalogolok Abaliget vasútállomásra, oda jóval később is elég lett volna elindulni, de váratlanul sokkal több terhet kellett volna végigcipelnem a korábban elveszettnek hitt és Abaligeten visszakapott dolgoknak köszönhetően, amiről az előző levelemben írtam.

 

Üdv:

Kéri Gerzson

--------- következő rész ---------

Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...

URL: <http://lazarus.elte.hu/pipermail/tajfutas/attachments/20151005/ecc906ad/attachment-0001.html>

 


_______________________________________________
Tajfutas mailing list
Tajfutas at lazarus.elte.hu
http://lazarus.elte.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/tajfutas

 

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lazarus.elte.hu/pipermail/tajfutas/attachments/20151008/279f0cbd/attachment.html>


További információk a(z) Tajfutas levelezőlistáról