Magyar Településtár

[Horváth Zsolt]

Sziasztok!

A tisztelt érdeklődőkkel közölném, hogy megjelent a Magyar Településtár!
A könyv 4500 Ft+postaköltség áron megrendelhető a kiadónál e-mail-en
(Kárpát-Pannon Kiadó). Cím: karpat-pannon at freemail.hu .

Ha tudsz valakit, akinek kellene, de nincs e-mail elérése, akkor lépjen kapcsolatba velem.

Levelednek tartalmaznia kell a Neved, Címed; és ha számlát szeretnél akkor az igényt és azt a nevet, címet, amire a számlát ki kell állítani!

A könyv 730 oldal szöveget és 50 oldal színes térképet tartalmaz (ez utóbbiakat én követtem el).
A könyvhöz tartozik egy CD-is (ez még nincs kész), amit az első 500 megrendelőnek küldünk el 
felár nélkül. A CD-re az igényt külön jelezni kell!

Üdv:
Horváth Zsolt

ui:
Jelenleg kb 200 példány van kinyomtatva, ezért aki későn jelentkezik annak egy kicsit várania kell!

Egy kis ízelítő a könyvből:
"Vannak könyvek, amelyek szórakoztatnak, vannak, amelyek tanítanak, vannak, amelyek hitünket, emberségünket növelik, és vannak pontosan tájékoztató fontos munkák - a nélkülözhetetlen kézikönyvek. Meggyőződésem: ez az!"

Bellon Tibor néprajztudós - Szeged


Előszó


Az ötéves gyermek házuk kertjében az ágyások és kerti utak rengetegében barangolva berajzolta "Kakukkia" határait - ezek voltak az első pillanatok a pályán. 


Ma, 38 évvel később a szerző könyve ajánlásával szellemi társakat választ maga mellé, akikkel a könyv olvasása, használata során közös gondolati térség részesévé válik. Kiknek ajánlja művét a Magyar Településtár szerzője ?


- Fiatalnak és öregnek: fiataloknak, akik hátizsákkal járják be hazájukat és a környező országokat, és öregeknek, akik annak idején még Cholnoky Jenő szellemében ismerkedtek a földrajzzal;


- szakembernek és laikusnak: szakembereknek, akik egy-egy helység vagy vidék múltját, jelenét kutatják, és laikusoknak, akik utazásaik közben vagy más alkalmakkor találkoznak alig ismert helynevekkel;


- realistának és romantikusnak: realistáknak, akik kapcsolatteremtéshez, utazás-tervezéshez, piacépítéshez és egyéb gyakorlati ügyekhez keresnek támpontokat, és romantikusoknak, akiknek gondolatai el-elkalandoznak Markotabödöge, Karancslapujtő, Szépkenyerűszentmárton, Nevetlenfalu, Csíkvacsárcsi, Hencida és Bonchida vagy éppen Sé és Bő nevének hallatán;


- magyarnak és nem magyarnak: adatainkat ugyan Magyarországról körültekintve gyűjtöttük, a rendszerezéskor azonban tekintettel voltunk arra, hogy könyvünk a szomszéd országok érdeklődői számára is hasznos útmutató legyen. 


Reméljük, ajánlásunk megérinti a célközönséget, a szerző ugyanis a földrajzot a tudományok egyik legrégebbi, legtöbb emberhez szóló és legnagyobb felelősséget hordozó oszlopának tekinti. Könyvünk a térbeli eligazodás mellett az időbeli tájékozódásban is segítséget kíván nyújtani. A múlt megismerése és megbecsülése egyben a jövőbeni fennmaradás záloga. Bár adatgyűjtésünket a XX. századra összpontosítottuk, helyenként korábbi összefüggéseket is bemutatunk. Ugyanakkor a Településtár elektronikus adathordozón is megjelenik, ami a korszerű, XXI. századra mutató felhasználást is megalapozza. Térképmellékleteinkkel nem kívánunk a forgalomban lévő közigazgatási és autóstérképekkel versenyezni, melyek között számos korszerű, mértékadó mű is jelenvan. Ehelyett inkább régiónk igazgatási egységeit a természeti tájakkal összevetve mutatjuk be.


Hadd essék még néhány szó a Cholnoky-iskola időszerűségéről. A húszas-ötvenes évek hazai földrajzát meghatározó egyéniségek - Cholnoky Jenő, Prinz Gyula, Teleki Pál, Kéz Andor, Kogutowitz Károly, Hantos Gyula, Magyary Zoltán, Rónai András, Kádár László, Bulla Béla, Mendöl Tibor, Láng Sándor, Tulogdy János és társaik - közös hitvallása volt, hogy a Kárpát-régió térbeli viszonyai az országhatárok alakulásától függetlenül egységes egészet alkotnak. Brassó, a háromnyelvű város egyaránt tárgyát képezi a magyar, a román és az erdélyi szász geográfiának. A határok leginkább az emberi lelkekbe vésődnek be, s ha áttekintünk rajtuk, többnyire megtaláljuk mindazt, ami a határokon túlmutat és egymás kultúrájához vezet.


Könyvünk a Kárpát-térség együttélő népei és földrajzi nevekben is megjelenő közös kulturális örökségük megbecsülése jegyében íródott. Ez élő örökség: megőrzése, gondozása, továbbfejlesztése rajtunk múlik!


Solymár, 2000. októberében


Hajdú-Moharos József

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://lazarus.elte.hu/pipermail/hallgato/attachments/20010712/b6aca35e/attachment.htm