[Tajfutas] CITY RACE EURO TOUR értékelés

[Kéri Gerzson]

A HOMOKBUCKA Környezetvédő, Kulturális, Szabadidő és Tájékozódási Futó
Egyesület június 6–8. között Budapesten rendezte meg az Európai City Race
Tour nemzetközi tájfutóversenyt, osztrák, angol, spanyol, ír, belga, cseh,
szlovák, szerb, skandináv, baltikumi és más külföldi versenyzők
részvételével.

A hazai nevezők létszámára valószínűleg negatív hatással volt, hogy sokan
úgy gondolták: az ennyire „leversenyzett” terepeken (Városliget,
Gellért-hegy, Óbuda–Kiscell) megrendezett verseny nem lehet különösebben
érdekes. Nagyot tévedtek, mivel a pályakitűzők, Magyar Tamás és Miháczi
Zoltán, ezekre a terepekre is tudtak olyan pályákat tervezni, amelyek még a
terepet jól ismerők számára is izgalmasak voltak, és komoly tájékozódási
tudást igényeltek. A két pályakitűző ezért minden dicséretet megérdemel.

Nemcsak a pályatervezés volt kiváló, hanem a rendezők a teljes
versenyszervezést is kimagaslóan profi módon bonyolították le. Mindhárom
futamhoz sikerült olyan versenyközpontot találni, ahol a versenyzők a rajt
előtt és a célba érkezés után kulturált körülmények között tölthették el az
időt.

Külön is nagyra értékelem, hogy a verseny során nem alkalmazták azokat az
intézkedéseket – például a karantént vagy a kategóriák összevonását –,
amelyeket a versenyzők többsége (enyhén szólva) kifejezetten nem kedvel.

Ugyanakkor a kategóriák összevonása helyett, több kategória számára azonos
pálya kitűzésével is teljesült a minősítési rendszer szempontjából fontos
követelmény: minden pályán legyen legalább öt érvényes magyar
versenyengedéllyel rendelkező versenyző. Ez újabb bizonyíték arra, hogy
ahol két vagy több kategóriát összevonnak, ott az összevonás nem a
minősítések lehetővé tétele, hanem inkább a rendezők költségeinek
csökkentése érdekében történik.

Igaz, van hátránya is annak, ha különböző korosztályok számára ugyanazt a
pályát tűzik ki: ilyenkor vagy a fiatalabbak számára kicsit túl rövid, vagy
az idősebbek számára kicsit túl hosszú lesz a pálya. Emiatt a javasolt
versenyidőt nem lehet minden kategória számára betartani. Véleményem
szerint azonban a javasolt versenyidőt nem szabad szentírásként kezelni –
ennél sokkal fontosabb, hogy a versenyzők elégedettek legyenek. Többek
között azért is, mert így elkerülhető, hogy fiatalabbak foglalják el a
dobogós helyezéseket az idősebbek elől.

Természetesen voltak olyan szenior versenyzők is, akik kissé panaszkodtak a
számukra szokatlanul hosszú pályák miatt. (Ugyanakkor még az egyetlen
F85-ös korosztályú magyar versenyző is mindhárom napon teljesítette az
F75-ös pályát!) Szerintem emiatt sem indokolt a panasz, hiszen éppen a
szeniorok kezdeményezték, hogy számukra legyen ultra hosszútávú országos
bajnokság is – amit a felnőtt és ifjúsági kategóriákban nem rendeznek.

Egyetlen dolog volt, amire szerintem jogosan lehetett volna panaszkodni: a
látásunk romlása miatt a Gellért-hegyi középtávú futamon az idősebbek
számára jobb lett volna az 1:4000-es térkép helyett 1:3000-es vagy akár
1:2500-as térképméret, hogy a sűrű úthálózatot könnyebben át lehessen
tekinteni.

(Kéri Gerzson)



The HOMOKBUCKA Environmental, Cultural, Leisure, and Orienteering Club
organized the CITY RACE EURO TOUR international orienteering competition in
Budapest from June 6–8. The event attracted participants from Austria,
England, Spain, Ireland, Belgium, the Czech Republic, Slovakia, Serbia,
Scandinavia, the Baltic states, and several other countries.

The number of domestic competitors may have been lower due to the
perception that a competition held in well-known urban areas such as
Városliget, Gellért Hill, and Óbuda+Kiscell would not offer much challenge.
However, this assumption proved entirely wrong. The course planners, Tamás
Magyar and Zoltán Miháczi, succeeded in designing technically demanding and
engaging courses—even for those already familiar with the terrain. Their
work deserves the highest praise.

Not only was the course design excellent, but the overall organization of
the event was highly professional. For all three races, the organizers
provided competition centers where participants could wait in comfort both
before and after their runs. I also greatly appreciated that the organizers
avoided practices often disliked by competitors—such as quarantines and
merging of categories.

(Gerzson Kéri)
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lazarus.elte.hu/pipermail/tajfutas/attachments/20250609/43ce7a07/attachment.html>